Duna-delta

Bioszféra
Rezervátum
• A Duna, mielőtt elérné a Fekete-tengert, 2857
kilométer megtétele után három ágra szakad:
legnagyobb ága az északi Chilia-ág - 116
kilométer hosszú, középen helyezkedik el a
Sulina-ág 63 kilométer hosszan, délre pedig a
Szentgyörgy-ágat találjuk a maga 70
kilométeres hosszával.
• E három ág között számtalan mellékág,
csatorna, láp, nádas, homokdűne és erdő
alkotja azt a növény- és állatvilágban gazdag
területet, amit Duna-deltának nevezünk.
• A főágak között húzódó csatorna- és víziút-hálózat
olyan szövevényes labirintust alkot, amelyet a Delta
őslakosai sem ismernek teljesen.

• A tulajdonképpeni Duna-delta mintegy 8000-10000

éves, és a Duna által hozott hordalék lerakodásával
alakult ki.

• Leggyakrabban román és ukrán beszéd üti meg

fülünket, de a vendégszerető helyiek olykor
megpróbálkoznak a messziről jött idegenek nyelvén is.
E színes nemzetiségű lakosság kultúrája különleges
csemege a néprajzkutatók számára: templomaik,
temetőik, érdekes elrendezésű házaik jó okot
szolgáltatnak egy kis szárazföldi sétára.

• A világ minden tájáról érkeznek a Duna-deltába

madarászok, horgászok - vagy csak egyszerű
természetkedvelők, hiszen ez utóbbiak számára is
exkluzív látványossággal szolgálhat a madarak és
halak népes serege mellett megfigyelhető teknősök,
siklók, békák, kis- és közepes testű rágcsálók,
kisragadózók megannyi fajából álló életközössége.

• A Duna-delta 1938 óta Nemzeti Park, 1990 óta

Bioszféra Rezervátum, 1991-ben pedig a Világörökség
részévé nyilvánították.
Élővilág:
• A Duna világméretekben is jelentős hosszúságú
folyó, sokféle tájon folyik keresztül. A Duna
amint különböző éghajlatú, hidrológiájú
területeken folyik keresztül, változatos
élővilágnak biztosít élőhelyet. Az áramló
víztömegek, a mederfenék, a víz felszíne, a
holtágak és az árterek mind-mind különböző
feltételeket biztosítanak az élőlények számára.
•
A holtágai és lassabb folyásai növényi
planktonban gazdagok. A gyorsabb
folyószakaszokon ezek az élőlények ritkák,
mivel a folyó sodrása magával ragadja őket.
Elsősorban a lassabb folyásoknál és a
holtágakban nagy mennyiségű
hínártársulásokat találni. Ezen társulások
legjellemzőbb fajai a rucaöröm, a békalencse, a
tündérrózsa, a sulyom és a ritka vízidara. A
partoknál, az alsó szakaszon jellemzőek a
nádasok, ahol a nád mellett gyékény is, kijjebb
sás fajok találhatók.
•
Tündérrózsa

Sulyom

Rucaöröm Gyékény
Hattyú Cigányréce

Madarak:
• A Duna-Delta, a 3446 négyzetkilométerével
a madarak paradicsoma. A hatalmas
nádasban élelem és költőhely várja az
Európából, Ázsiából, Afrikából és a
Nagy kócsag Nagy kormorán Mediterrán tenger vidékéről érkező
madarakat.
• Az őszi és tavaszi migráció alatt figyelhető
meg az itt találkozó madarak hatalmas
száma és a fajok sokasága. A legtöbb
vándormadár, a nagy kócsag, cigányréce,
hattyú, nagy kormorán és a fehér egyiptomi
keselyű Ázsiából érkezik.
 Hattyú

• Télen, a deltában jelentős számú

hattyú és liba telel, beleértve a
vörösnyakú lúd szinte teljes
népességét. A költési időszak jelenti a
delta vonzerejét. A hatalmas zaj és a
Vörösnyakú lúd több ezer madár repülése amint a
kicsinyeknek hordják az ételt, nem
csak a madarászokat, hanem a
fotósokat és az egyszerű embereket, a
természet szerelmeseit is vonzza.
Halak:

• Gyönyörű szép nyurgapontyokat lehet itt fogni, fogtak

már 35 kg-ost is, mérete 5-12 kg-ig terjed. Átlagos Kárász
darabszám, amit egy horgász egy nap alatt képes
kifogni: 5-12 darab. pl:

• Kárász - nem ritkák a 2 kg-os kárászok, ha a horgász

beletrafál, óriási mennyiséget foghat ki.

• Dévér - a legnagyobb dévérek 3 kg-os súlyúak, ezek

ritkábbak.

• Keszeg - etetett helyen töménytelen mennyiséget lehet

fogni belőlük. Keszeg
 • Csuka - az átlagsúly 1-3 kg között változik, ritkábban
lehet fogni 6-8 kg-os példányt is. Ha eszik a csuka,
könnyűszerrel kifogható fejenként a napi 15-25 darab
is.

• Süllõ - a Dunán fenekezve lehet a kapitális

példányokat kifogni, 5-10 kg-os példányok foghatók
vízállás esetén. Mártogatva élőhallal vagy halszelettel
többet lehet fogni, de kisebbeket. 0,8-1,5 kg közötti
süllőt, akár 15-20-at is lehet egy nap horogra akasztani.

• Harcsa - állítólag fogtak már 200 kg-ost is a halászok;

amit az itt megfordult horgászok akasztottak és
kivettek, az 50 kg-os volt.

• Balin, sügér - mindkettő sürün előfordul, ha ráakad az

Csuka ember a bandára, szép élményben lehet része.
Érdekességek:
• A Duna-deltát, a Duna 10.000 év alatt „építette”. (összterülete ma 3446 km²)

• A Duna-delta Európa legnagyobb pelikán kolóniájának élettere napjainkban.

• A világon egyedülálló biodiverzitás helye.

• Románia területén 2540 km2-t felölelő Duna-deltát, több száz tó alkotja.

• Az Európában élő kb. 110 halfajta közül 36 csak itt él.

• Itt találjuk a világ legnagyobb összefüggő nádrengetegét: ennek területe eléri a

2700 km2-t.
• A nádrengeteg szolgál végső menedékül néhány, a kihalás szélén álló fajnak, például a
fekete sasnak és a vörösmellű libának.
Köszönöm a figyelmet!