MADARAK A VÍZEN VAGY

VÍZPARTON

Avagy a fehér gólya és a tőkés réce

 A fehér gólya
 A fehér gólya a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül
a gólyafélék családjába tartozó nagy testű és elterjedési
területén általánosan ismert gázlómadár.
 A köznyelvben erre a madárfajra értik a közismert gólya
kifejezést. Népi elnevezései gilice, cakó, koszta, gagó és
eszterág. Fehéroroszország és Litvánia hivatalos madara.
 A magyar nép kedvelt madarának érdekessége, hogy a költöző
gólyák vándorlása egybeesik a két legnagyobb magyar nemzeti
ünnep időpontjával, mert a magyarországi költőhelyükre
március 15.
 körül érkeznek meg, illetve a telelőhelyeikre augusztus 20.
körül indulnak el nagy csoportjaik Afrikába. A
többségük hagyományos módon Afrika középső régiójában,
elsősorban Csádban és Szudánban telel, de néhány példány a
Dél-Afrikai Köztársaságig is elrepül.
 Európában és Ázsiában elterjedt, de élőhelyein egyre fogyatkozó
madárfaj. Tollazata nagyrészt fehér, de szárnyainak végeit fekete
tollak borítják. Lába hosszú, csőre hosszú, hegyes és piros.
Ragadozó madár, és sokféle fajt fogyaszt; zsákmányol rovarokat,
halakat, kétéltűeket, hüllőket, kisebb emlősöket és madarakat.
Monogám, de a párok nem maradnak együtt egész életükben; a pár
együtt építi a fészket gallyakból, amit azután évekig használnak. A
tojó rendszerint négy tojást rak, melyek 33-34 nap múlva kelnek ki. A
szülők felváltva kotlanak és mindketten táplálják fiókáikat.
 Táplálkozása
 A fehér gólya nyílt területeken keresi élelmét, mezőkön, földeken,
folyók partján, vagy vizeken. Kisebb állatokra, békákra, rákokra,
kígyókra, rovarokra és rágcsálókra vadászik. A művelt területeken
hasznosnak számít az egerek és a sáskák fogyasztása miatt.
 A fehér gólyák sokféle állatot megesznek. Ritkán távolodnak el
5 km-nél messzebb a fészektől, és szeretik az alacsony
növényzetet, mert úgy könnyebben megtalálják a zsákmányt. A
táplálék összetétele helytől, évszaktól és a helyi állatvilágtól függ.
A leggyakoribb zsákmányok a bogarak és az egyenesszárnyúak.
 Egy Spanyolországban végzett kutatás szerint a köpetek alapján
a rovarok 49,5%-a volt bogár, és 43,7% egyenesszárnyú. Itt
összesen a zsákmányállatok 99,3%-a volt rovar, de találtak
gilisztákat, hüllőket, kétéltűeket, és kisemlősöket, mint pockokat,
cickányokat és vakondokokat is.
 Szaporodásuk
 A gólyák 3-5 éves korukban érik el ivarérettségüket. A párok
egy költési időszakra állnak össze, és a hím választja a tojót.
A megközelítőleg 1 méter átmérőjű fészket ágakból építik és
szénával, szalmával, tollakkal bélelik; a költési időszakban
külön belső költőfészket készítenek benne puhább
anyagokból. A hímek érkeznek vissza először a
telelőterületekről és ők kezdik el a fészkek felújítását is.
 A tőkés réce
 Előfordulása
 Egész Európában, Ázsia és Észak-Amerika jelentős részén elterjedt,
a Kárpát-medencében a leggyakoribb récefaj. A házikacsa őse.
 Kóborló egyedei sokfelé eljutnak, így Afrikába, Közép- és
Dél-Amerikába is. Az ember is segítette elterjedési területe
megnövelését, mivel betelepítette az Egyesült Államok keleti
részébe, a Bermuda-szigetekre, Ausztrália, Új-Zéland és
Új-Kaledónia területére is.
Életmódja és szaporodása
 Tápláléka változatos, főleg magvakat, növényi
részeket, gerincteleneket, apró halakat és
ebihalakat fogyaszt. Az állomány egy része
áttelel, másik része vonuló. Vadászható vízivad.
 Szaporodása
 Az ivarérettséget egyéves korban éri el.
Fészkelőhelyben nem válogatós, földre rakja
növényi részekből és pehelytollakból készített
fészkét. Sokszor már március elején elkezdi
rakni 9-14 tojásból álló fészekalját, melyen 22-28
napig kotlik. A tojások zöldes színűek.
Érdekességek
 A vadkacsáról egy utcát
neveztek el
Budapest XVII. kerületé
ben
, a Madárdombon.
 Fekete István ifjúsági
regényében a Vukban a
vadkacsa neve Tás.
 Egyaránt előfordul
édes, és sós tengeri
vizekben is.
 A legidősebb ismert
tőkés réce 29 évet élt.
 Lábjegyzet
Charles Darwin, az
„evolúciós fejlődés
atyja”, a madarak
segítségével írta
meg
„A fajok eredete”
című művét.
 Lábjegyzet
Charles Darwin, az
„evolúciós fejlődés
atyja”, a madarak
segítségével írta
meg
„A fajok eredete”
című művét.
 Lábjegyzet
Charles Darwin, az
„evolúciós fejlődés
atyja”, a madarak
segítségével írta
meg
„A fajok eredete”
című művét.
Köszönöm a figyelmet!

Mi is
köszönjük!