Hanti

Kultúra
Hantik és manysik
 Két frátria megléte: por és mos, mos – manysi szóval rokon, finnugor eredetű. Por óiráni
szó, idegen, ellenséges jelentéssel. Porok – a hantikba és a manysikba beleolvadott
szibériai népek.
 Mosok Kaltes ekva – Kaltes Isten asszony leszármazottjai.
 Porok vagy medve vagy menkvek (erdőben élő óriások) leszármazottjai.
 Medve ünnep – porokhoz kapcsolódó ünnep.
 Varju ünnep – mosokhoz kapcsolódó ünnep, oda költözik Kaltes ekva lelke. Kaltes ekva a
nők és gyermekek védelmezője, ott nők vesznek részt mutatnak különböző színjátékokat,
tancolnak várjút utánozva.

 Fontos reinkarnáció – nevet és rokonsági fokot is örökölheti,Pl. egy kislány az idős

nagynénét nevezheti a húgomnak, mivel a nagynéne múlt életében a testvére volt, és a
nagynéne nőveremnek nevezi.
 A reinkarnálódott személyt „emelgetéses” módszerrel megismerik, emelgeti sámán a
bölcsöt, ha bölcső megnehezül, nem lehet emelni, azt jelenti hogy az az ember lelke
költözött bele.
Hantik életmódja
 északi és déli csoportnak más fajta életmódja van.
 Legészakabbi csoportjaik, a tundrán élő hantik szamojéd típusú vándorló
réntartással foglalkoznak: egy-egy család hatalmas, akár ezernél is több
állatból álló nyájat terel.
  Télen három-hatnaponta, nyáron kétnaponta változtatják szálláshelyüket,
egy év alatt így több száz kilométert tesznek meg.
 Télen kevés táplálék miatt, nyáron szúnyogok miatt vándorolnak.
 Délebbre is jellemző a rentartás, de sokkal kevesebb.
 Erdős tundrán halászattal, vadászattal foglalkoznak.
 Legdélebbre letelepedett életmódot folytatnak, kisebb kertük van, mellette
halásznak-vadásznak.
Építmények
 A 19. század végén – 20. század elején a hantiknál a társadalom alapegysége a
patrilokális család és a jurtafalu volt.
 Összesen három-négy, rokoni kapcsolatban álló háztartásból álló, kis méretű
településeiket általában vízparthoz közel építették.
 A nagyobb falvak inkább a délebbi vidékekre jellemzőek.
 A szálláshelyeken, jurtafalvakban együtt élő családoknak közös volt a
vadászterületük, mely a többi vadász számára érinthetetlennek számított.
 A tajgában élő családok napjainkban is tiszteletben tartják egymás
vadászterületét, bár az egyre erőteljesebben megjelenő kőolaj-kitermelés,
iparosítás miatt rohamosan csökken a vadászatra, halászatra alkalmas,
érintetlen területek nagysága.
Építmények
  A vándorló családok kúp alakú sátrakban laknak, ezeket régebben nyáron
nyírkéreggel, télen rénszarvasbőrrel borították, ma már ugyanerre a célra
gyári sátorponyvát használnak.
 Akik hosszabb időt töltenek letelepedve, gerendakunyhókat építenek
maguknak, melyeket helyenként – a jobb hőszigetelés érdekében – a földbe
mélyítenek.
 Ugyanezt a célt szolgálja az is, hogy a gerendák közét gondosan kitömik
mohával. A rések eltömítésére nyaranta is nagy szükség van a szúnyoginvázió
miatt.
 A kunyhók és a sátrak berendezése hasonló, ezekben csak a legszükségesebb
holmikat tartják.
 Az élelmiszerek és minden egyéb a lábaskamrába kerül, mely furfangosan
faragott lábai segítségével védi az ennivalót az egerek támadásától.
Közlekedés
 sokféle csónak
 kiscsónak egyetlen fa törzséből
 nagyobb csónakjaik is, egyes vidékeken pedig kajütös bárkát használnak,
amely nyári szállásul is szolgál.
 A motorcsónak is igen népszerű közlekedési eszköz.
 Télen különféle szánokat használnak, rénnel vagy lóval vontatottat, de a
motoros szán is egyre terjed. Emellett természetesen a vadászok sítalpon is
hosszú utakat tesznek meg.
Munkák
 Az élelem megszerzése a családfő feladata, bár a vadászat egyre nehezebb feladat,
hiszen a vadállomány egyre apad a környezetszennyezés és a túlzott irtás miatt.
 A hal szintén igen kedvelt élelem, ehhez részben hálós, részben rekesztékes halászat
útján jutnak.
 A vadak elejtésének is gyakori módja a vadászat mellett a csapdaállítás.
 Úgyszintén a férfiak feladata a boronaház felépítése, s a háztartásban
nélkülözhetetlen faeszközöket is ők faragják (bölcső, szán, síléc, csónak).
 Az asszonyok feldolgozzák az élelmiszereket, kikészítik a bőrt, ruhát varrnak, fát
vágnak, vizet hordanak, edényeket készítenek, nyáron és koraősszel bogyókat
gyűjtenek, és természetesen a gyerekekkel foglalatoskodnak.
 A gyerekek – már az egészen aprók is – mindenben segítenek szüleiknek, és így
folyamatosan elsajátítják azokat a tevékenységeket, melyeknek segítségével a zord
körülmények között is fent lehet tartani a családot.
konyha
 Táplálkozásukban igen nagy szerepe van a halnak, ezt füstölik, sütik, főzik, és
még számtalan egyéb módon hasznosítják.
 Régebben a kenyeret hallisztből sütötték, ma búzalisztet vásárolnak hozzá,
vagy már magát a kenyeret vásárolják meg.
 Az otthon sütött kenyér tésztáját többféle anyag hozzáadásával
gazdagíthatják: készítenek például ikrás kenyeret, különféle bogyókat
tartalmazó kenyeret, hús vagy hal levével megdagasztott kenyeret, vérrel
táplálóbbá tett kenyeret.
 Emellett fogyasztanak sokféle vadhúst, s táplálkozásukat nyáron – ősszel
többféle bogyó is kiegészíti (fekete- és vörösáfonya, mocsári hamvas szeder,
tőzegáfonya).
 Mindazonáltal egyre nagyobb szerepet kapnak a falusi boltokban beszerezhető
pékáruk, tejtermékek, konzervek és zöldségek is.
Obi-ugorok hitvilága
 A hantik és manysik hite szerint a világ három nagy szférára tagolódik: felső
világ (ég), középső világ (föld), alvilág (a föld alatt).
 A legfőbb isten Numi-Tórum, azaz Felső-ég Atya. Ő határozza meg születéskor
a sorsot. Szeretetből irányít, ő a „jó” atyja. Az égben lakik, szent színe a
fehér, tehát fehér állatot, fehér textíliát kell áldozni számára. Színe elé csak
a leghatalmasabb sámánok juthatnak, és csak nagy kéréssel fordulnak hozzá,
vagy még azzal sem, hisz úgyis minden eldőlt születéskor. 
 Meh anki, Föld Anya Numi-Tórum felesége vagy anyja, ez helyenként
különböző. A földben lakik, neki sötét színű állatot áldoznak, és az áldozat
tárgyát nem fára akasztják, hanem a földre teszik.
       
Obi ugorok hitvilága
    A két főisten nászából hét fiú és hét leány született, az ő nevüket és
hatáskörüket már csak kevesen és pontatlanul tudják felidézni.
 Legfontosabb közülük Naj imi, a Tűz istennője,
  Kaltes imi, aki születést segíti és az élettartamot határozza meg, 
 Szornyi kan iki, aki a legtöbb mitológiában meglévő Világügyelő férfiú
alakjával azonos,
 Asz iki, az Ob istene és a halak ura,
 valamint Kiny iki, az alvilág ura, a betegségek istene.
 Napistennő, Hotal-ekva – csak éjjel van otthon, a napsugár a hajszála

          
Obi-ugorok hitvilága

 Rajtuk kívül rengeteg helyhez (pl. folyóhoz, folyóághoz, erdőhöz, stb.) kötött
szellem van, kik az adott hely legfőbb urai, szent ligetükben áldoznak nekik;
 valamint az egyes emberek is rendelkeznek védőszellemmel, aki az ő
sorsukért felel. Hatókörük tehát kisebb, de annál nagyobb az igénybevételük.
 Gyakran előfordul, hogy a halottak szelleme is helyhez kötött bálvánnyá
válik. Ezek a szellemek kendőkbe, rénszarvasprémbe burkolt fa- vagy
rongybábuk formájában fizikailag is megjelennek. Emberszerűek, bár arcuk
nem túl kidolgozott. Viszont lehet szárnyuk, több fejük, vagy egyéb nem
emberre jellemző testrészük.
 Az egyéni védőszellemeket szimbolizáló bábukat a vándorló életmódot
folytató obi-ugorok a szent szánon őrzik, míg a letelepült családok a ház
közelében álló egylábú lábasházban.
Obi-ugorok hitvilága
   gazdag hitvilág, szellemeik száma nagy, lehetetlen pontos számukat és
nevüket megállapítani.
 a legfőbb istenek állandóak, de a személyes vagy a házi bálványokat száma
változik, le is cserélhetnek őket, oda is adhatnak valakinek, ha van rá
szüksége.
 Ráadásul vannak olyan bálványok, amelyeket csak bizonyos területeken
tisztelnek, ugyanakkor olyan is van, aki széles körű kultusznak örvend, de
területenként máshogy nevezik.
ismert szellemek: menkv – erdei nagy óriások
Medve ünnep
  Az obi-ugor hitvilágban a fiktív szellemek mellett egy valódi állat is igen
fontos szerepet játszik: a medve.
 A legfőbb istenség földre szállt gyermekének tartják, vadászatához szigorú
rítusok kötődnek.
 Leölése esetén többnapos medveünnepet tartanak, hogy kiengeszteljék az
állat szellemét, különben bajt hozna rájuk.
 A medve lelke, csak úgy, mint az emberé, halála után is mindent lát és hall,
ezért megpróbálják megtéveszteni, hogy ne jöjjön rá, hol van. Például ha
oroszul beszélnek előtte, azt hiszi, oroszok ölték meg.
 De az oroszul még nem tudó hantik és manysik is megoldották a problémát:
egész műnyelvet fejlesztettek ki, amely segítségével a medvéről tudnak
beszélni, anélkül, hogy rájönne, hogy róla van szó. Például, ha csillagokról
beszélnek, csak a medve nem tudja, hogy épp a szeme a téma.
          
Medveünnep
 A medveünnepnek szigorú koreográfiája van.
 Meg van szabva, hogyan kell bevinni a medvét a házba, hol kell elhelyezni,
minden a legapróbb részletekig.
 A csúcspont a medveünnepi színjáték, amellyel a medvét szórakoztatják.
 Ilyenkor fejük tetejére nyírkéreg álarcot húznak, nehogy a föntről lenéző
istenek felismerjék őket, és a világ teremtéséről, a medve földre
ereszkedéséről szóló jeleneteket adnak elő.