8 Vasárnap
dm felelőssé tenni Trianonért fa kívánatos robta,
h. a keserűség és gyűlölet kölcsönösen eltűnnék a
szivekből. A lapok fölemlítik a Francia Bank kár-
térítési álláspontját is. A Matin, Gaulois, Quottdien
és Volonté közli Ulain védőbeezédét. Némelyik lap
ezóv&teezi Diainnak Napoleon pénzhamisítására vo-
natkozó megjegyzését is.
, < London, májns 22.
A Times budapesti levelezője a következőket je-
lenti: A frankpör tárgyalása meglepően kevés eddig
még ismeretlen részletet derített föL A tárgyaláson
ezámos úgynevezett drámai momentum volt és az
egész pör a titkos társaságok feudális légkörét és az
arisztokrata családok viszálykodását tárta fel. Az
általános benyomás, hogy herceg Windischgraetz
bizonyos saját céljai érdekében készakarva misztifi-
kált Ä vádlottak és tanuk többsége kijelentette,
hogy a miniszterelnök nem tudott a tervről, bár né-
Egy Kúriai határozat története, amelyre tévesen MvatKoziK éppen ellentétes
újabb határozatában — a Kúria
. (Saját tudósítónktól.) A Kúria a napokban
e g y tapolcai takarékpénztár elleni per.ben
rendkívül érdekes határozatot hozott. Az e l v i
kérdésen felül, amely m a g a is általános érdek-
lődésre tart számot, különös érdekességet ad a
határozatnak az, h o g y azt a K ú r i a egy előző
határozatára hivatkozással hozta meg, holott
az ielÖző határozat a vitás jogi kérdést éppen
ellenkező irányban döntötte el. A Kúriának ez
a n y i l v á n elnézésen alapuló határozata, jogász-
körökben élénk diszkusszióra adott alkalmat,
az érdekelt fél pedig a jogegység érdekében
perorvoslatot nyújt, be a határozat ellen a
Kúria teljes üléséhez.
Az í ügyet, amely a Kúria ellentétes állás-
foglalására szolgáltatott okot, a következőkben
ismertetjük:
Tíz darab MÁK-részvényért
egy monostorapáti szőlőbirtok
Rohonczy K á r o l y volt körjegyzőnek Mo-
nostorapáti községben szőlőbirtoka volt, ame-
l y e t 1923 augusztus havában tíz darab Magyar
1
Általános Kőszénbánya-iészvénjért' eladott.
E z e k e t a részvényeket nagyobb biztonság ked-
véért a Tapolcavidéki Takarékpénztárnál he-
lyezte el megőrzés végett. Rohonczynak ez a
kis szőlőbirtoka volt az egész vagyona, s ami-
kor, ettől meirvált, ezt azzal a nyugodt érzéssel
tette, h o g y pénzét az ország egyik legtekinté-
lyesebb vállalatának részvényeibe fektette s
í g y v a g y o n á n a k értékállandóságát biztosí-
totta.
Jött azonban a tőzsde a m a g a konjunktú-
rájával és játékra csábította azokat is, akik
addig táyoltartották magukat a hirtelen meg-
gazdagodás lehetőségeitől. Rohonczy a l i g liogy
kis szőlőjét eladta és vételárát, a Magyar Álta-
lános Kőszénbánya tíz darab részvényét, a ta-
karékpénztárba letétbe helyezte, értékpapírvá-
nárlásoikba bocsátkozott, játszani kezdett a
tőzsdén. A megvásárolt részvények vételárát
azonban, m i n t a n n y i más játékos, a kellő idő-
iben kifizetni n e m tudta, miért is a Tapolcavi-
déki Gazdasági Takarékpénztár azokat tőzsdei
útón eladatta. A részvények kényszereladása
u t á n is azonban még mindig maradt tartozása
TJ.ohoncr.ynak s a takarékpénztár a követelése
behajtása végett eladta a tőzsdén a szőlő vétel-
ára fejében ott elhelyezett 10 darai) Magyar Ál-
talános Kőszértibánya részvényt is. Rohonczy
tiltakozott a MÁK-részvények eladása ellen, de
a takarékpénztár arra az álláspontra helyezke-
dett, h o g y a kezei között lévő fedezetet jogo-
sítva v a n követelése behajtása végett értékesí-
teni s csakugyan ekzekutív eladást eszközölt is.
Meddő Küzdelem a részvényeK
visszaszerzéséért
Rohonczy keresetet indított a zalaegerszegi
törvényszéki előtt a Tapolcavidéki Gazdasági
Takarékpénztár ellen a 10 darab MÁK-részvény
kiadása iránt s előadta, h o g y a takarékpénz-
tárnak a kereskedelmi törvény 308. §-a alapján
csak akkor lett volna joga a MÁK-részvénye-
ket eladni, ha ő azokat Írásban zálogul
tötte volna, ami azonban n e m történt meg. A
Tapolcavidéki Gazdasági Takarékpénztárnak
lekö-
ez az eljárása — mondja a kereset — annál
sérelmesebb, mert az eladás a legnagyobb
tőzsdei béssz idején történt s köztudomásúlag
a m a g y a r közgazdaság és részvénypiac legjobb
értékei közé tartozó MÁK-részvények köny-
n y e l m ű és jogosulatlan elkótyavetyélését je-
lentette. '
A zalaegerszegi törvényszék Rohonczy ke-
resetét elutasította, mert a kihallgatott .tanuk
vallomása alapján azt állapította meg, h o g y Ro-
honczy a 10 darab MÁK-részvényt már fennál-
lott és m é g keletkezhető tartozása fedezésére
szóbeli megállapodás útján adta át a takarék-
PESTI NAPLÓ
hámyun azt vallották, hogy Windischgraeta mondatta,
nekik, hogy Bethlen általában tudott szándékaikról.
Pallavicini és Sigray vallomása szerint Windisch-
graetz azt mondotta nekik, hogy a miniszterelnök
kapcsolatban volt az üggyel, vallomásaikát azonban
személyes ellenségeskedés jellemezte. Ügy Hir kép-
viselő, mint a többi a kormánnyal szemben ellensé-
ges érzülettel viseltető tann, nem volt képes állítá-
sait tárgyi bizonyítékokkal alátámasztani. A lap
azt írja, hegy Hir ellen különben is csalárd bukás
miatt büntető eljárás ván folyamatban. Ennélfogva
egyáltalában nem lehet csodálkozni azon, hogy gróf
Bethlen István vallomásában Hir vádjait a legha-
tározottabban visszautasította, A miniszterelnök val-
lomása általában azonos a magyar parlamentben
tett ismert nyilatkozatával. A tudósítás herceg Win-
dischgraetz és Zadravetz hazafias nyilatkozatainak
idézésével végződik.
pénztárnak és szóbelileg beleegyezését adta
abba, hogy a takarékpénztár e részvényekből
magút bírói közbenjárás nélkül kielégíthesse.
A.kereskedelmi törvény 308. szakaszának az a
rendelkezése ugyanis, hogy a zálogtartó bír.ói
közbenjárás nélkül csak ú g y elégítheti ki ma-
gát a magánúton eladandó zálogtárgy értéké-
ből, lxa eziránt a felek írásbelilcg megállapod-
tak. nem zárja ki, hogy a szabad kézből való
eladás tárgyában a felek utóbb szóbelileg meg-
állapodhassanak. Bemutatóra szóló papírról
lévén szó, vevő annak tulajdonjogát — rossz-
A halott térj elindult a Kaukázushói
téfjkezmení teleségéhez .
A kettős házasság problémáját a hatóságoknak
néhány hónap múlva
Szombathely, május 22.
(A resti Napló tudósítójától)
Laki István katafai lakos négy évi boldog há-
zasélet után felesége és három gyermeke , mellől
katonának vonult be a IS. honvédgyalogezredhez,
ahonnan az orosz frontra került ki. Otthon epedve
várta vissza családja és az elhanyagolt birtok, ami-
kor a sok-sok gyászhír közül egy Lakinét is szíven
sújtotta. Az ezred hivatalosan értesítette, hogy férje
1917 július 7-én hősi hálált halt.
Lakiné nom tudott belenyugodni a gyászba, re-
ménykedett, hogy hátba tévedés az eset De a'haza-
tért bajtársak előadásából is mindinkább mint ' ko-
morszínű mozaikkép alakult ki a vigasztalan bi-
zonyosság. Az egyik elesni látta. A másik ott volt
amikor a katonaorvos megállapította a halált A
harmadik az eltemetésnél segédkezett. Az asszony
most már véglegesen elsiratta férjét. , ,
Kezdődtek a küzdelmek, a gondok az élettel. A
gyönge asszonyi kezek nem tudták kormányozni a
birtok dolgait, gondjait. Erősebb karokra volt szük-
ség. Így történt azután, hogy
férjét hivatalosan is holttá nyilváníttatta
és mint törvényes özvegy minden akadály nélkül
férjhezment egy józan, jóravaló, dolgos gazdához:
Bödö Sándorhoz. Az évek folyamán a volt Laki-
portán megnövekedett a gyerekhad. Laki István
három kis árvája két ú j féltestvérkét kapott A
harmadikkal most van útban a gólya . . .
Ezek után néhány nappal ezelőtt valósággal
bombaként csapott le az a levél, amelyet & posta
a hősi halált halt LaSci István vasmegyei Katafán
lakó szüleihez kézbesített. A hősi halott irt, az
1917-ben eltemetett, elgyászolt Laki István.
Nem volt tévedés a 'dátumban sem, a reszketős
sorok alatt iromba betűkkel az 1926-os évszám állott.
A levélben Laki . István megírta fogságba jutását
küzdelmeit vágyakozásait:. kilenc hosszú esztendő
szenvedéseit reményeit. Elmondta, hogy 1917 július
7-én az oroszok'fogságába került, akik Ázsiába haj-
szolták. A Kaukázusnak egy teljesen elhagyott ré-
szébe került, ahol sok napi járóföldre nincsen még
ma sem posta. Amikor a fogolytábort feloszlatták,
ő a Kaukázusban' maradt és sikerült egy kis birto-
kot és malmot bérbevennie. Csak annyit akart ke-
resni, hogy hazajöhessen. A szerencse kedvezett
neki ós most, hogy a vagyonát pénzzé tette, az úti-
1926 május 23 .
hiszeműség esetét kivéve — akkor is jogszerűen
megszerezte, ha, az eladás a zálogtartó részére
előírt alakszerűségek mellőzésével történt és a
megvett papírok visszaadására per útján se
kényszeríthető. Ezért a kereskedelmi törvény
rendelkezésének be nem tartásával történt ér-
tékesítés esetén a zálogtartó csak e magánúton,
tehát szabálytalan eljárásból bekövetkezhető
kártérítési kötelezettséggel tartozik.
A győri ítélőtábla ezt az ítéletet helyben-
hagyta s egész terjedelmében m a g á é v á tette a
zalaegerszegi törvényszék jogi álláspontját.
A Kúria tévesen idézi saját döntését
Rohonczy felülvizsgálati kérelmét most tár-
gyalta a Kúria Thury-tanácsa, mely a felül-
vizsgálati kérelmet elutasította.
Az ítélet indokolása felette meglepő. A
K ú r i a u g y a n i s teljesen m a g á é v á tette a per
egész f o l y a m á n kitartóan vitatott a m a felpe-
resi álláspontot, m e l y szerint az írásbeli bele-
egyezés ellenére történt eladás törvényellenes
és jogtalan volt s ép ezért feleslegesnek minő-
sítette az alsóbíróságoknak azt az álláspontját,
ihogy szóbeli beleegyezés vizsgálatába bocsát-
koztak. A K ú r i a m é g i s elutasította a felülvizs-
gálatot, mert arra hivatkozott, h o g y ebben a
kérdésben a Eolgárijogi Határozatok Tárába
639. szám alatt felvett P . IV. 2274—1918. számú
határozatában már oly értelemben foglalt ál-
lást, »hogy amennyiben a zálogbaadót a sza-
bályellenes eladásból k i f o l y ó l a g valamelyes, kár
érte volna: a zálogtartó ezt a Kárt, megtéríteni
tartózik«. A Kúriának ez a hivatkozása téves.
Ebben az elvi határozatban u g y a n i s a Kúria
éppen azt mondotta ki, h o g y a kereskedelmi
törvény 306. i - a ellenére történt eladás esetében
i g e n i s az eredeti állapotba való visszahelyezés-
nek, tehát a részvények visszaszerzésének van
helye. Í g y az a különös eset állott elő, h o g y a
Kúria helytelenül hivatkozott a fenforgó eset-
ben a saját korábbi elvi határozatára, amely
minden tekintetben ellentétes a jelenlegi állás-
foglalásával s úgyszólván szórói-szóra azonos a
perben kifejtett állásponttal. . ,V. J.
kelt megoldaniok
költségen kívül csinos vagyonkát ho» magávaL
Már útra is kelt Hazafelé — í i j a — és azt hiszi,
hogy júniusban érkezik meg Magyarországba. Alig
várja, hogy feleségét és három gyermekét a kileno
bosszú esztendő ntán viszontláthassa.
Laki István nem is álmodja, hogy itthon hiva-
talos halott hogy a portáján más a gazda és hogy
levele, melyben életjelt ad magáról, nemcsak örömet
keltett, de aggodalmakat is támasztott és kérdése-
ket, amelyekre egyelőre nincsen felelet: |
feleségének melyik házassága érvényes most már, |
mi lesz az új házasságból származó gyermekek tör-
vényességével, milyen megoldást nyernek a vagyon-
jogi kérdések1
Problémák, melyekre nincs felelet sem a polgári,
sem az egyházjogban, amelyeket ezután kell majd
még megoldani. Annyi bizonyos, hogy a törvény
szelleme szerint mindkét házasság érvényes, de az ia
bizonyos, hogy sem a polgári, eesn az egyházi tör-
vénykönyvek nem ismernek kettős házasságot. A pél-
dátlanul álló eset jogászkörökben máris sok talál-
gatásra és erős vitákra szolgáltatott alkalmat
SÜFQPOR „
VHÁGHÍRU!
Pünkösdi kalács.
Hozzávalók: <0 dkg. liszt, 1 csomag dr. Oetker-
fé!e »BACKIN« sütőpor, 15 dkg. vaj, 20 dkg. cajcor,
1/,, vagy i/ 4 liter tej, 3 tojás, 5 dkg, mazsola, 5 dkg.
apró szőllő, >/, csomag Oetker-féle vanilliotakor és
egy kevés só.
EÍkéezítéae: A vajat habosra keverjük és hozzá-
adjuk a cukrot, vanillincukrot, tojássárgáját, tejet
és a sütőporral kevert lisztet. Mazsolát, apró szől-
lőt, kevés sót és utoljára a tojás fehérjének a habját
keverjük'Bsle. A* így elkészített anyagot jól bezsí-
rozott és belisztezett formába tesszük és egy, vagy
másfél óráig süljük.