Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Baudelaire Előszó

    Uploaded by

    Csilla Star
    28 views17 pages

    Original Title

    Baudelaire előszó (1)

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    28 views17 pages

    Baudelaire Előszó

    Uploaded by

    Csilla Star

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 17
    CHARLES BAUDELAIRE POEMES CHOTSIS Avec les teaduetions hongroises de MIHATY BABITS, LORING SZANO, ‘ARPAD TOTH. convisa @ auvarast CHARLES BAUDELAIRE VALOGATOTT VERSEK BABITS am ALy, SZANG LORINC é TOTH ARPAD forastasatva convina @ sunaresr CHARLES BAUDELAIRE, ieee t (18211867), Vatogatta, « bevesets tanviméay jiup' coRNOERY JOZSEP Donner un sens plus pur au S2RGZARDY-CSENGERY J i oe (Btattarmé) A Corvina ,Kétnyelvd klassiksat-nak Baudelaire- Kotete, Romids Virdgainak szemelvényesKindica A nagy francia Kélte emlckének Kivin édolul a Plews du Mat megiclenésének centendsinma alkalmibél. A Flers du Mal, a Romlés Virdgai, vagy — abogy Babite Geiclmesi Az eurdpai ivodalom Ynténctébon. Baudelaire hires versgyGiteményénck sokst vitatott_eimét = A Rosie Viragar a Yienllcicedie szzail raica kok. suctéick s egyhen ex egésr modern vileliranak leg. aagyobb, legjelentéscbb s hatdedban legtermekenyehh stkotisa, mely olvasék sadzezreinck inaradand6. gy. ayBrfsége volt ndlunk é kalfoldon egyardnt + cess Kbltenemzedékek alkots és Gijéteremts kepactetée tor mékenyitette meg des & romlatag illatéval. Chatles Baudelaire a Gautier hirdette art pour Tart imeleténck 4 a2 exésr eurépai dekadens kiltészctnek. dvitathatat. lanl fegusgyob & Tegilyosaby Kepvisebje, tomive, a Flaws du Mat pedig szintézise, foglalata, valentyes fljttmedencéje ox elméletekhen,iskoldKbat és remele sgyariat guzlagtrenilencedikseézad vala- >¢ ‘nny irodalmi éramlatdnak, Mindaz a lézas eartétikal ihyugtalausdg, anely a sedzad derekén os Kivétclesen ogy Gs tisrta kattot. megeriathetett © Corvine Kong rkiads, Mudapest, Fomantikus elvigy6dis, metafiaikat sovirgés, az xy Say reac: sic t= ae ny eed Sea te se lal oma te tne, ev An rte Geer renee aise nas come emia tuk ¢ gyembo” © Tes ssn pn al Se sie — minder fleet 8 nyomon kovethet ee ane aor cae gee tot elittnat ee aed oar are Se ae Saar asten ccs elas ere ogee es pevezet6 iréja nem érzi feladatdnak azt, hogy Sage aie 0s ney ce ib alae pao meer mind a jegyzetekben arra tirekedett, hogy bevezesse Se pene mel ead SS ina eee ee aad ee ae ee ee a aera vale tame Se EE ee ea eee a ae a econ pervect Se es cee ee Fe et an Jenn Se on Som genes, Tesi, Hased a ta eer Honma, Larter Daca Nerval, Sainte-Beuve, Gautier, féleg pedig Joseph de Maistre é Hagar Allan Poe irdsain t messze és sokfelé f@gaznak ols akinek ereje, mélysége és tisztaséiga a teati seenvedély, a modern ember érzelmi differencialtségénak, intelektudlis é metafizikal nyugtalansginak rajedbant ératlan. Bér, mint minden valamirevalé mivész, akinck flatalsiga a szdzad els6 évtizedeire esi, a roman. tika atését 6 sem tudja kikerini vagy levetkezni bar démonisig’nak, szatanizmusinak felyett & keresett Pérai is er6sen megkoptak mir, az az fj borzongés”, amelyr61 Hugo beszél Baudelaize-r6l é3\ Baudelaire-het se6lva, benne szlletett meg eldser és belle aradt szét 42 euopai irodalom vérkeringéséhen. A Flews du Mal hats _egpedil_ modern koitéset Ionia aa ielaire-—-irja Rimbaud — az els soyant, a Kali kcklya,valdsdgos iste,” Legtislab Mistenk @ neseedeke sent pi amiér 1890-ban Macterinck, ,.eorunk legelsé KolGje"" — inja Soulary, a legmélyebb" — mondja Octave Mirbeau, na Tegmagisabbrendii” — replikésik Francis de. Mio. ‘hands, egszenvedélyeseb, legvibaroeabb, legllekbe- nyil6bb” —igy Maurice de Waleffe, ya legioderncbb, ‘igy tartalméban, mint mivészetében’” — hirdeti Andee Ferran, ,FTugo-nak Baudelaire-her képest nines ize” —— tmondja Proust. .Baudclaze intllektis terete ma- gasabbrend, mint egy Balzac, egy Goethe, czy Toc, ‘gy Stiakespeare, egy Renan vegy egy Anatole France suellen terete” — kockéztatja meg az Allitist Rosny. Sa ws du Mal) 3 Ped Mal ~ rs Bnulae Jobb magyarizbja, Jacques Crépct — a legesodae Intosabp Gndetras, melita franca iodo Mosel Kedhet.” A Pleurs w-Mal — folyiatje a mésik Bau Aelaire-kutats, André Ferran — a,szivad Koll Drevide finma,” ,,Ha’a Les Fleurs du Malt djfaolvassuk, — » Bondje Poizat — rajovunk, hogy ex a kényy, a tizen- Keilencedike szGzad egyik legnagyobb Kényve volt az a tengely, aniely kérll clenélvatatianal megfordult, a franciakéltészet.” ,,Raudelaire-ban — mondja Téth ° az Orth sirdgoh jegyzctetben — még sok a formal ertiseg 2 mladen sek ceje mallet fs eokaaoe Mion hate démoniség, de epéseéhen véve esodlatos its s mainden valamirevalé Gj ROG! generico meg- Greate feszabad 6 tovsbblenaits atest.” ‘Gandeaive nevét és életmGvet fuumér ayolevan contend tn valdadggel elbottja a Kosh & krtkusok Shochanged, hédolata, Igeca van Mactelinck-nak, $riscaitevalsban ax epéor modern kltéazet Geapja Peano Svinbume, 6 facla Wetaine,-Rinbasd, Marne vary Valery épptigy Grikise, adéea vagy Te TBteteetyjesealleménck, mint © neice Richard Debs, thin a Bauddlaie-fordit6 George vagy Rilke vagy akér magyar Ady, Babits, Kosetolanyh, Toth Arpéd. & Scand Pern, hogy sik ehényat —a legnagyobbakat rai Verlaine lomszer,éde,Iebelets és omlatg nusikija, Rimbaud exotikus tak utén s6virgo Kép- Micténck Képeuhatagai es kavargoszindevenyei, Mallarmé Valery hermetikus zértedge, tOmorsége és tsstasdes, aie pure, a tata. Keltéset clmélete s a oxinek, angolEeillntok rect korrespondeildira €pll6 egést windcrn koltésretfelogés, sOt a setrrealamns is tle, Teh, ets kap artist & lat Sila wagpardzata ennek a plraflanul teraékeny, tats, way to okt halésnak? A Batidelaie-versok nyelvi 8 laeinek éral vardzst,fléptésének értelmt tisetasigat, hangmegttéséuck, gondolatainak, Képeinek & jeleg- zetes fordulatainoke semmi méshor sean. bagonifthats enéjét clemerni, feloldani, fede szedit leletetlen a koltészet vardsa ellen Kise az elemz6 értelem ‘leléseb61. Tematikajéval, a kulinds, 0 furesa, a beteges irinti olthatatlan vorsalinéval, a ‘nagyvaresi Get, a ANCOR” meresreHcrotikes rajedval batotte elsGsorban a kortétsakra és "tddokra, vagy a témad erelés realista, naturalista kontrasctjaival, vagy for aidjaval, mivésedeszktzeivel vagy csctlog egioe kélLGt sremilciével & magetartéstval, példanntat6. bator- sigaval 6 f6ierkéletvel? Baudelaire varéesinak epyik titka az, logy minden nemzedék Keltje ts olvasdja arttalilia meq bene, aire Tgikabb srilkskge volt AdytOl kezdver=-te a hétean. magyar Baudeoin iodo 4 Romlés Virdga-nak Savaban senklsincs Kézil tell felzabadli5,biserto, tiemutaté hatéssal ne lett volun, A szdzéves KaltO, aki dléexit_mutatta neg, —Hogy-«-wivdern~waTst-Eek.Ieg- zillottebb salma isa legmagasabb mivécet anyara Iehet, oly lehet t_s oly Kotelességet tir elénk, amllyenre a mt ellanylilt KRGzctinknck” covers slksége wot ; legmentszcbb tatalom lshetOgét-s 2 Tegueiech atott rik emt podeisatalin, hunem batorsiga és seigonisiga,” Charles Pierre Baudelaire 1821 pris 9én_s2ii- letett Pirizsban. Apja, a hatvankétéves Josepli- Frangots-Ravddlaire, finoimodori, mivelt é elegits| Sregir, a szendtus tistviselsje, « mivészstek & a fel- iligosods eszininel Ielkes baritja; anyja, a buszon- Hhétéves, Caroline Archimbaalt-Dufoys, egy. Tondonba cegtiltfraiia tat Tednyg-a-kis Patelaie gyermek- Gveit ax ap alakja ragyogja be: Josepl-Prangois nie esemiényi apja, bardtja és jétse6térsa final & tanitja mex itmi és obvasni, » bossa, KOs sétaikon Taxemboury-kert émyas, fslombozati fai alatt «2 & mauyardzatei térjsk ‘fel eldsatr a gyermek eldtt ert cxy-egy scobrénak plastikus szépségét. Az ape 1827-ben meghal, « még mindig fatal é vonz® Caroline taaip tis master eatends mllva és megy Het ole hereeg seérnysegtdjeher, @_ harminekilencéves, daliés hatérozott_ Avy atoline hizas- sgu sxdeayi Tiki supfst,_valntgos megrakédtatst {dent a gyetmek seimira, aki ie : lisnak dal apje emlékével szemben anyja_mésodik Infuasségit, Batideaireéletrajiréi nen tévedck, amikot fc hdzassighan kereik a Kalt6 késGpbisillyos neurbzisd- Sak forrisdt’ az anyjéra s€ickeny.s Mizidit vestett fgyermek_korin viseahiadd6,_befelé fordulé, sebzett EF sgiiyos Ick lege, A kis Baudelsie Tatértalantl ‘EyGleli_mostobaapjét. Kérben Aupick-ot eliléptetik Mlearedessé & Athelyexik Ionba, Baudelaire, ott él Gt az 1834e9 forradalmet, amelynek véres éméayet tiem avilnuk el nyomtalanul felette. Majd ismét Pétias_ Kovetkeril, tanuldévek @ Lycée Loulele-Grand srk folai ként, ax Gbredex® éredhineg& az Sniagda xin flatal liek termekeny vl, ax els6 versek, a2 els6szimny- probilgaticok francia és latin nyelven s a els irodalml Tettedeaésck & olvasmdnyok, Chénier, a romantikusok, i 10 ‘Hugo, Sainte-Beuve é Petrus Borel hatisa, 1838 nyarén nébiny hetet tit a Pyreneusokban, anyjéval ée mostoha- apjdval. Bar a kévetkez6 évben, 1839-ben valamilyen Ssszelithbedse témad tandraival s alitdlag Mizérjdle ax intézetb6l, 1840-ben mégis sikeresen leérettstaizi. S aztin jonnek a boldog foglatkoxésnétcliség, a dandyz- 5. bohémia s a Kiesapongésok Kenly é feleldtien esttend6i, A flatal Batidalaire, Emile Deroy fennmaradt pportréja szerint, feltiinden sxép jelenség Iehetett, Théo- ore de Banville, a Kélt6, Baudelaire irodalmi inas- Gceinek sititérsa ‘felejtetctlon Képet fest gondosan, angolos clegancidval dltézkids baritjérdl: ,,A sefjat mér félajzotta s elfinomitotta a Iélek, de e pillanatban ‘bora és friss hrisa még a gylimblesok érintetlenséaére cemlékectet, Ax ill Kerck, de g6gésen gémbély6ds, hhatalmas, mint a Balzacé. Az are caupa meleg, bama sipadtség, mely alol gazdag é sxép vér rézsis ténusai litnek ét; karilttik gyermeli, esemény! pelyhek, egy ‘ff isten seakélla, magas, sxéles homlok fenséges rajeit fekete, sind, kedves hajeat veri, mely Pagenini- szeri, természetes Iullémzissal omllk egy Achilles vagy Antinous nyakéra.” (Téth Axpéd ford) 184I-ben Baudelaire. elhatérozza, hogy ird lesz. és Kezdtt-w-kepesotat-amigyis clhatérozis végkép felkavarja a2 otthon nyugalut A srildk kétséghe vannak eave, fr6 akar lens? Legyen Katona, diplomata, vagy keresked6, akérmi, esak id nie! $ talin, logy eltéritsdk sxindékital, talén, hogy megkedveltessél a hasznos és tisates keresked palyat vole, ulaani kildik a Tévol-Keletre, Tndiaha, A. hajé, u 4 Paquebot des Mers du Sud 1841 jalius 9-én indul el Vitjéra 5 megkerdlve Afrikét) Mauritins & Réunion srigetele érintésGvel, Kalkuttiba igyekszik, A kolto Inise napot télt Mausitinson, — ez alatt tobp allealonual is megfordul egy eldkelS mauritiust kreol sir, Antard de Bragard vendégszeret6 hézéban, — tovabb megy Réu- nioura, majd histelen megszakitva ijt, az Aloide nevi vitoridssal hazatér Franclaorseduba. Baudelaire 1842 februdrjabant keri meg Périzsba. A hosszt, nyolevan- hhérom napig tart6 ajo, @ tenger, a trépusok érvékd vvardasa egy detre s2616 iméanyel gezdagitja, olthatatlan jgyat ebreset-letkeben a7 cxotlkus tdjak irdnt » véules imegétlelielhatérorésdt, hogy ir6 lesz, 1842 februdrjéban végre nagykoré, megkapja apai brokséget és elite hhazultél, Az, Hotel Pimodan ével kovetemek, a latsz0- Tagos-semmittevés, a tétlen Slmodozis & az Avezetek, fa hasis & az Opium eartend6i, valéjéban azouban az ‘ixéi pllydra valé készilédés, a tapasatalatszernés, a lassi &9 észrevétlen Grlel6dés ideje. Baréti térsasigit idk, festOk,_szobriszok, srinésenbk és s2épasszonyok alkotjak, Asselineau, a mdleitikus, Emest Prarond, ‘a kolt6, Ménard, Banville, kés6bb Gautier, Sainte-Beuve, Maxime Du Camp, Balzac, akiknek alakjét Gautier annyi Koitészettel idéei “Bideteire-tanulménySben. 1kkor ftja a Fleurs du Mol els6_verset, egy-két elbescélést, néhiny”maximdjit a saerelamirGl, ekkor 5 Kézétttle szerai félelmetes egrtétikai é képzbmivésretiismereteit, famelyeket a negyvenes “Gvek derekii, —két~ragyog6 épesmivésreti tanulményban, a Salon de 18i5-ban é a Salon de 184écban gyitablexbstet, ckkor gyijtia Paradis: “Aniifciele, 9 RESOLD Mesterstges pavadiesomok nyersanys: 2 ltsckkor imerkedik meg dete déat6 kapcslatdval, Jeanne Duvall ‘ToLb mint ayotevan ectendé irodalomtirténett Xtatéaa sis Mzonyos Hed &homdly takafa ensue 2 Sent tit sp nt at 4 Sekete Vensenak, Jeanne Duval-aakaz-aMe}ee fuiber Bada geting elveee nage, torlja seimon a franca iodslontérténgl A kore! intensify yt Baad ersek hol fue, hol mogenyhil, gytagedebh ta ityo- losabb szinebdl nehés kihimornt Jeanne “Duval gel lable. Meg valédi nevét,seilelét evée 0 helyee 8 Bauelairecl val6 megismerhedéstack Lllso Kirdine syelt sem isnerjak pontosan. Ami nevét Het, a fekcte Verse hol Jeatne Duval, hol Jeanne Lame, bol pedi = fig te vge fed —— Janse Prosper néven xerepel nem caysrer my Baudelaire levelenteében ta Amellett athiny rteslés. detere &személyére’vonatkorbing, Sgyanasnyi ellentnondés. is egyaccrmind. Seles helyekést”egysser Sat-Domingét, mdsker Maurits faigetet emlegetik. Canter, abi ‘Kevéset imerte at cayébhént is sirkinott tenareti Daudclaire magén, Stet, Ketaoeresen teved, asker Bouddlaire meus ‘thd acdiva art ira, hogy a ite yes alat an was alattszeretett hele afekete Venue kinekltuszdior Inindvégig bi iaradt." De ins igaan Mazime, Da Canp-nak sem, al vistont act Alita, hogy Deudeaie 1612-pen a Joremeényedy ok) horta magival Piissba Kedvestt. Tegvaléaindbbnek Baudelaire eta}esje- hk, a ekimereten Kortlickint6 Hugéne Crépetonck 8 4 ma mér dtelinosan efogadott feltevése létsri, fcly seeing Baudelaire rOviddel Psiaba alo vieea- thence utin ismerte meg Jeannet, aki skkorban a bi eafé-concert-k szinvonalén mozgé kis seinhtzak. females sane ‘Yolt. .Még & ayonionisig bene lO ttt, — ijt Baudsretonsing nySban Seabé Lérine — hogy az elegins dandy, apis Stout atanygonos step gate, ‘gy exe a St-nenottKolstor mallet Thédte de Paton-ban Inelita le Jeanne Duvat. A jeleatételen sinsznd Nisomscavasozbaldny-setepet tarot velaténkes suka, Bande ot vgetsen megragadta ‘ Kalonds jelenséz, a fcketés, misok sverint csak singés- Sarna b6r, a hntaluas Kékesfekete sirény, a karest dee, adage Keb, a igen ste oi, a kt ie szem és a Iiny hullémz morgésa.” Baudelaire rersckben Gnckelte meg Jeanne diis, fekete hajénak ats vadonjst (dae ile), Hots es st és agy, sitet sume dsvnyos ragyorist {Om emg abn fr cs Hay) seater teténch, alse pyénigenck (sees ent, oongito, elringat6, exotikus wariasét (Beothus Lathe, A macsha, A talkin), de a fokete Venuszben FHugine Crépet szerint ,fehetség, saépsée, wales és saiv" dolgaban valéjéban nem volt semmi rendkival eee seria Jeante nem nagyn sé, ner lagen kote 66 kissé gond&r hojG, elgg lapos mel, Se cara mat vol iota ts, Théodore de Danville szerint, aki 2" e Divan cnt verse i megtittte «att “4 26 alakjét, Jeanne ,.vad béjjal teljes kirdlyn6t jérdsdban volt valamisteni és ugyanakskor bestiis” Nema lebbentt $01 a fatylat az ,,gjkO-szemi szobor, échomloki. nagy sngyal”, a fekete Vénusz titkérél Manet sem, akinek Jeanne Duval-xl festett portréja a budapeatl Seep. aaivészeti Mazeum birtokdban van-—Manet-képén a ‘hangsily nem 2 arcon, nem a test seépségén, nem ar cemberi exyéniségen, hanem a kilsé dekordcién van, 8 fechér csipkefiigginy-hattér clott hatalmasan, legyead. seertien suétteril6 fehér szoknyan, Kgyébként a2 are, ‘melyet megérokit, clég nyers, a kéz nagy, a test tartdon metey é piiviskods, a Iibé pedig hatirozottan esetler Mi vonzhatta mégis oly végzetes, szinte démonik er6vel Baudelaire+t a ,tehetséy, sxépség,szellom és axiy ‘gyarint jelentéktclen s hdség dolgdban oly esendd Jeanie Duval-hor? Bizonyéra az exotikum vardesa, folén tavotkeleti sjnak emlékel s a maurtivat seep kkteol n6irdnt érvett vonzatma éledt ja tenne. A name szép, de esinos mulatt iny — isja Scab Léine —aullote és ravase terenités volt, nagy szerencsét jelentett neki & gaxdag ifj@ szereime. Ekkor a Rue St-Georges ban akott; a szinhdeat bardtja kérésére nemsokira ott, hhagyta Gs a Scent Lajos-szigetre koltézdtt, abol Baude. ladre, egyik.sajét régebbi-lsktsin,otthont rendezett- be seimira. Rx 0 hér, ex a lakés a Rie Femme Sans-Tée. ben volt, az uteét ma Rue Le Regrattier nck hivjak, Wayanekkor kaltérbtt Baudelaire a Pimodan harmadik: semieletére, abol Boissard, a fests é egy idGben Gautier As lakott,” Szenvedéyes és viharos viszonyuk,a tdbbastel szakitis é3 a Kolestnis hiltlenségek ellenére is, tod mint hisr-esrtendeig tartott. Kapesolatukba azonban ‘ants hangatilyal ezélt bele Jeanne hitlensége €3 egyre snub ehatalmasodé aleholizmusa, Baudelaire, anyagh Hondjei matt, csakhamar feladja & Hotel Pinodan-ban area eayiatsel berendezett lakéstt és a Rue Femme Rey veterbe. kiltiaik, kedvesther. Szémira azonban, ePlegilyebb lelkialkata-szatint — alam éterikns, fglgdatilian tiszta, smiilt Ielki kapsolatot Keres ‘la aoe eae ee TO ek probiflatist™ jelent a mindennapi pénzgondokkal & Plissal teres élet a hitlen, szdanit6, alkoholizaiusba sillyed6 s amelltt legis jelentéktclen 16 mellet, sNocl a Keck 6§ a koltészet dolgairol még beszéinl sem Inne, Kapesolatuk regénye a folytonos szakitésok és Kiengesrteloadeel sororata, 1848-ban — hat évvel meg Himerkedési utén — Baudelaire kijelenti, hogy mér isrek Kotelesigh6l” szcreti Jeanie, 1852-ben pedi tistaroms, hogy szakit vele, 1854ben Kibékiilnek, crenban Két év milva, 1856-ban ismét szakitanak: — ceattal Jeanne a kezdeményer6 fl a viszony folbontési- Tan. 1858-ban GbOl egyutt vannak, de Jeanne Duval Rtkor mir esek dmyéka a réqi fekete Vénusznak. A KkO- SGtkerd évben az alkoholizmusban megrokkent, mes TShnyalt & vihervert mulatt n6 a Dubols-szanetériomba SEAT Goman Kila pénztkér6 leveleit a koltOnek. Bat Teed-ben majdnem megvakul, Jeanne. végl is_j6val tial Bauddlaire t~T87OGen a KIS egyik berétja, Niadar, av jsdgieo mide 1itja Gt, amint mankéra thmasz- Kodva vonszotja magit Périzs wtedin "Haudelaive. életrajiréi nem egyster. kiméletlencl, sot noaBrtsteneke Jeanne Davai szemben, iitlennek, sae itenak, anfecletlenic, #0¢ Kiatibegesnek Abrdzol- 6 if, # 6¢ tek flues lela andr fs, hogy a Begyreme rece ictal tt ge SSeS a hay wr erent Jet wal Baie ey. i boey «Ral et 4 ead legwebh,gvodiotbh etme Bel tad cs ah ah tiéd ¢ vers s nem egy Bandelais a t 4 Grad fast rat eiiararen ot dues Cet nyse ond, hoy aa ilaion teste yeneeh nd tei lett erat Doda nag ht alt dosh es apesolatdrél 1856-ban any jas : eae ezandé volt oe ean atin arr oy [hae Heenan tee te eta ‘taco valam joe ee eee tone ieee Sp lat vay bln Kelemen dg tk, ass gondolaton kapom magamat ete zed Salon ‘alt nines velem @ = ls egyiitt csodilhatnék, egyi . wsttatich” Iara hat Jame sestne vee i Ben test kapcsolata volt és az is maradt sae A fete Ven 0 esian st wana Se jesedtek az ezyik legszel ceases Lepr i vere crolatos era wont, Legyen tid vers, Leper tld 0 ser, hogy maj ha boldogn atom ted horoh pari lr serge, 4 fli agyueith esténként eimerengre fogadnak, mint hajét, mely dis ssdien rohan ise ab fl vat cto, tha 6 mi Sains im, og, rain tn ge hod fon sara incom anor is hey, ot xd fe i nem felel, img nn te dthorat,hinck powohdl ex w inagaseabig nds, min Oy "Oh te, i nin eB APH, supa ded. its ased ee i oad a gy ave! roth Arpad forditase Jeanne Duval sent a sll nak, Vl fi erotteus rabsiganak V6" ual yom grt 0 86 Sr ho 0) ar tom eon rom uteaire sere sep nagasabtrenat ie en erect igen 8 i fe magatar rember erat stitial secures a sn errs sitikns Klekrajzs. Tit ‘anal rene otikammal plroslt ona exen. ied ‘emati ‘Alta tov ate aromankiza tal tovdbb kat = Osszekapesol 18 poston, ea cord Britt, gong cqnaayobh meyseeet Ifejexés Iegnagyobb tisztasigaval és pontosségdval valami olyasmit alkotott, aminek hatdsa alél epése KkGlt6 nemzedékek mind a mai napig sem tudéak fol. seabaditan! magukat, Bandelaire_a_negyvenes_években — pontosabban 1846-ban — olvassa clészit Fdgar Allan Poe verseit Ge prézal fcisalt, Sa nagy amerikai kolt, abit seit hazijee ‘an, az iparosod és kapitalista Amerikéiban, sem Angi Dan nem ismertek & nem értékeltck elégeé, azonnal foglyul ejti; Atszellemilt, spistuatista secpségiméats- Yan, fantasstikus, iisetikus 3 morbid hangulataiban, arisztokratikus formamtivészetében egyarsut végzeteset Jetkirokondnak, szelemi ikertestvérénck érzi, legkedve. Sebb 3 legitkosabb gondolatainal kilsd viaschangjét, csrtétikai krtikai nézeteinck megfogalmazojét és ead hirdetojét federi fel beune s valdsrintleg még. 1849-ben hozzilét, hogy. Poe valamennyi-prézai mivét leforditaa~ Seyllaz, Bandelaire és Poe kapesolatainak tudés kutatoje nagy filoligii flkésziltséagel mutatta ki a Baudelaire ‘ersckben jelentkez6 Poe-hatésokat és reminiszcencidkat, Sterinte Poe hatésa Kisért a Kapcsolaoh versindite ‘quatrainjében&tercinstba, a Sedpseg és ar hile! zirészakaszéban, s a Sabaticr- é& a Daubrun-eiklus egy-eny versében is (Az cil féhiva, Mindenestal, ées). De a konkrét, sabvegszert, filologialag is Ki ‘tapinthat6 hatésokn4l nyilvan sokkal lényegesebb a ket Koto inésbell rokonségénak, szellemi affinitisinak Poe, aki a KGltGi miivek flépitésének, szerkezeté ardnyalnak és Ielektant hatésaniak belo6 kapesclatat kutatva és szinte el6re Kiszdmitva, tod fanulmdnysban — a froncia 1 jdalom munkéseinak, | francia kélt6 remek forditésén At ‘Sie javazol az irodalom 2 2 firad suét eldszir az eurépai irodalom Koei, nagy vér- cet m0 vere mais vss : ee cern ee ant ia sere, HL 3 108 . ae ee Rinnai Von #0 arated a Ebltésect thdatosan megkompondt oer tematika cesses ; scsi Og sua, ssa és : ea et sa cil oe as Ls Poe ork feria crnékenyit Baudelaire Rt © van abbea, hogy Baudelaire a negyveaes évek- Shugdt Balae Toeeyeiby ees Senden meget, sen Reon erent Tha je mexulsgoodal ett isbn 5 st az tvenes Ch loen ij meg fen elon, at je ay an sett ogy clsalja ca tletestse kets hogy eny-eny seek Prince ge Maiatze 2 Poe tanitott mel, SORE cg pontosuak, clesuck és eraéklctesnel htt ssdt egy coy ieee wplijaban, Az emesieal KBWS wal ppontosabh és élesebb kifejeréael faleseréjen, A konmea Mate sda eae dal Bek craiet Sec ee, ec ent ano Netate, az. vel & seenvouélyehkel exyitt nbvekve ee taj tet apres OES eee ee. | ie enya BA foe Re pe ee ee ee ve ad nce, TE Neal at olga anda yes & vita pelle art smanksre béngozeil¢ ca SRD Sonaghal, archon nx gyal sit en torn err ae aryl egneeeb ees Bie pe eer ok att tmcvtgyal «ate, pera ltl + a Hl vagal in Baus Tegel zen. evg_ dolgonk. Ot NCO! tainden dtmyalatéet. meg Kellett ssnvedi. Ax ee itera bite e56-ban Stl eke fe ermékeny ago vers or ltt, ‘vinube Poesoe 186s ben, Lévy-ndl. A Ket nay : esilogé Gautier kenuyed és clegéns Banville mel ce a Ajab: _biconyes sedate kon elett ten = magn je la nay ce ht peepee | op earaeheie aan Male ry etre Ron Rane th mie Fos do al Gui np di (a a ato le eae ee nat Banville se crlkas,trtectek 3 : hen tH Sat Vary fH eyonpiet Benders Re een Fy a renee we ola, 8 ss fei ols Senet besa a errr ert egy bels6, biologial sejtelem igen ors Er gy vel aaa» oRY 2 meee tage pose, ne a cxmékenység, Baner 8 a Veto Hage ones ioe jj. Pt! ek wot, aso de» tcgaivam atte! sem Is eS 2 ae aml ge cmc meaty ete stad, vate woeavakian # a seal might cate eter women,» yesb frm. sata at eck lanber, @ ayeteat & eae cenl tees ameninn x als sete ‘segura es cies set a agra co rmoraegre tirkedett & Sire ces erate ord 18k alkot nm eter, ne vale ee, ne De lente simran ee in eer aoe nb. aa rceveda ek tHE, era avakn, bt, ancy Bot 6 onan t, Bae tates vat si ental gondola WH KIDS. foe Rae tel ey 6 seve Se eter aan — ox woe a ETN it sein cys ester ters lye rere tnelyuck révén_ inet tka é Kegyeles se a ya tots semen td wert et tna at bey mine ne seal Potion ste vow a ie ay esteem pataaak HL 2 + Le Dantec keritikai kiadésinak (Baudelaire leginvencidzusabh Keli agyakhsl sem, Hgy-egy vers, {leg szonettjeit, éveken at magdban hordorta, formalta, ‘tvbte,csiszolta, mint atakeletesség mésik megszallottja, 1 pamasszista miigond mestete, Heredia, killnds gondot forditva a bels6 forma tiszta és suép rajaéra s arra, hogy a goudolat egészen kitéltse a forma edényét, hogy fle oldédjék, folszivédjék benne, hogy teljesen egayé vwele, Ezért gondolat és forma kilesinbiatasdban a forma fokoratosan dtlényegil, tartalni jegyeket kap s Baude- Tare Koltészetének egyie legibhb mondanivaléja lesz Ebb6l az llandé eréfeszitésb6l, amellyel a végs6 format kkeresi, egy-egy verssor kapesin se4mtalanvaltozat sailetik meg, szinte Iényegtelennck Iitsed tartalmi és {formal eltérésckkel. Hallatlanul érdekesek e szempontbél ewer, Paris, Bibliothiqne de ta Pidiade, 1931) jegyzetei, amelyek a Killniz6 szévegvéltozatokat sa varidnsol megjclenésfuck idépontjat is feltintetik. Mennyi belsd tétovizis, tépelddés & vivédis van egy-egy viltozat mégtt s a hajsedlpontos éenyalatnak milyen gondos € Kiritekint6 mérlegelése Az dtwenes évek elején, s6t Asselinean és Prarond anegyvenes @vekben, a Flews dia Mal jelentds része egyitt van. A negyvenes @ekbed Haiide=— Tainenek jformin esak egy-két verse jelenike meg s az is elszorva, jelentéktelen folydiratokhan: az Eg) hreot lgynet, a Don Juan a pobolban s az Egy malabir wéhde @ LAstiste 1840-08 & 40-08 scimaiban, A macshak @ Le Corsaire-ben 1847-ben s a Gyithos bora a L/Echo ‘des Marchands de vin-ben 1848-ban, Egy-egy vers, Kéziratbah terjed el — igy példdul a dig-st —~ a _véiratlanul sxdemy: tap Hanger, atin, cee em Os Sa torent what Se te brit» END bt, Cnn da uk mesiey ani 145 eh tf te ‘ligban, hogy pee St ey a Se ont Doulas 2 cn ah» eget. Hale Se te foimt a gh: i Ne as Tats ldap fa Za ae) simmer dls 18 & 1802 ‘Les Limbes (Pokoltorndca) cimen. 2 1a eal avon mgnvanls mae eelelet See alge lamers « olan 2 lenség évrdl-évre késleltették a feted E20 re eee sogus S08 1AM har mtg cob az even megs, Teac stn mde klvtrd gor fil ext a mondat csccans cts sete i te au Seba eae imazodé szenvedélye, dllandé pénztelensé it pec gem ae a norét Kévet6 mésnapok letargikus ébredéset “4 ES sidi Kézepette exyre gyakrabban sirt fol benne iecate co ogc ek ethnttian sve icc, a ts Sn se ee red fay At ax dtvenes évek a 4 lélek is megérett a szerclemre, Alapyet6 spiritualista hnajlaménak sriksége volt valakire, akit maga folé emel- hhessen, mint j6 stra vezet6 Grangyalt, miizsit és madon nit, § akire az eszményit6, mitosuteremt6 férfiképeelet Srdke diszeit xéaggassa, Baudelaire szinte kiaépkort lelok volt, aki a testi és ali szenvedély dolgait végee- tesen dlifferencidita Onmagihan, A testi Kdj, az dlvenct ‘egGlt a szerelnict — mondta tiem egyszer. Megvolt az ‘kulbnds adottsiya, hogy minden emberi scenvedélyt Aistektikus cllentéte el6l tudott 4téini és dtszenvedai, testi sconvedétyt az elérult é kifosztott lélek, a Iélele szenvedélyét pedig a biinbeesett test oldalérél, Feta féloldhatatlan kettOaséget, a 36 & rossa, dualizmusinale ‘tudatét mindig, mindenivé, a testi mamor nagy perceibe is magéval vitte; ezért nem vilhatott még a Duval. cikius merész erotikaval dtitstott verseiben sem igazdst hhedonista élveztivé 185l-ben bardtja, Gautior bemutatja dt a gazdag ‘Mosselman bankir Kedvesénck, a szép, s26ke, miyelt & szellemes Mine Sabatier nak, Baudelaite Sebaticr-ciKiusin Kivi egy egéz sor iodalmt é& képedmtivészeti alkotis Grai & idézi a modelbOl lett irodalint seépasszony, zat elnikn6”, Mme Aglaé-Josephiue Sabatier vagy Savatier emlékét : Gantier hires Baudelaire-tanulisinys, & Levelek az Eindhasszonghor cimi mialae levélgyiijte. ménye 3 két verse — az Egy réssassini ruhdhos &8 a2 Apoliénia, mindkett6 Zomdncoh é kamedk cin verses. Kbtetéb6l, — Flaubert tevelenése é3 nagy regéuye, az Erzelmeh isholéja, a Goncourt-fivérek Noplé-ja, Judith Gautier exyik szép és szines leirisa, Clésinger és Mels- sonier scobrais Ricard arcképe, 4 futyds nd. Clésinger, z ‘a kiting scobrése két irben is megordkitette = kordbbi eens higyds né, mbs néven. A bacchdnsnd cimit at sreulon 1847- llandé spiritullis s6vargasinak.” A Daubrun-ciklusnak ennek ellenére is megvan a maga sajitos szine, Kilén ize. vamata s kiln vardzsa é jelentdnége Baudelaire Kil Aésrotéhen, amely tartalmileg a Duval- és a Sabatier 2 ciklus $016 emeli: ogy many Heke Geni elms 164i Stevogisa cx serelem, halAlsetslean ax elfradt ete: err tmereagé, melankéligja olvad. Gssze_csodélatos ‘erseiben “Pacnineeévt kemény & _-sasrinen wégre mepjlek a-Flowre du- Mal egy modern Lanse itor & vallalkord szllens® Kindénél, Poutet- veaiendl, A vrva-vért Kotetet_a_beavatotta, & weadateliek elismerése «a hivatalos Francisorsz4e, @ Sentetaa kre gyAsiods timadésafogadja. 8 extn, srtany het silva az. dqyész vidat cael Baudelaire és @ end len a vals 5 konenkesti magsetése mint ear an kt in il az exkOlestlenség vidheval a nda, TR Aademe Bovary szrabje = Fleurs du Malt nabert-« kenytcien flmentent a birsg, de felmentése ceeen] a tare’ tjabb tipot ad a Baudelaire ellen Fepoinak, A targyabis augusctes 20-60 aa es Malsairewéroncda, ‘kiad6jst stdz_ frank pene Pantene Sele, A biraty ile egyben arma is Kite: Pte Reudelaire, hogy a hat inkrimintt veret — a hat ‘rides condamodes. — haga Ki KotetebO Flaw dn MaTmegicenése tenyt deittt a Mine SSabetier or ist versck gondosan Graitt anoninitéséra SUYettg 1987 augusstus 13-dn eit levelében maga | epent le titkat Mine Sabatier el6tt, megkflel nekl & veeners du Mal egyik példényét a KOvetker6 sorokkal we fevannegyelik€& szhubtodik olde) Kxott vale ei sfers at Oné.” Augustus 30-6 talilkownal: & Cubatier Baudelaire szeret6je les Regényik ezze ‘aacuieppen vegeta de, a KonO-visrali2bae Cheatetie az comményit6 tévlatot, kbvetkezetes munks utén, 0 a megsrtpit6 aeszesget”, amet Kerestt ot ( amclyre a clas Yet eae vole Ai, iveken dt épitett, dsszeomlott. ie sex Rate tn wo nce eae. errs, tminden nyomorisigai : bet . es ive 8 filléres gondok tae delet, ogy Heda tere vale vas ava as évek elején_egymésutin jelenneb i raat Mi inive 6 Poefordtsal 100 ban lie mayen tase movil a Dri Avi, ayn tes hntiot eens fchasmaive shi se i Iason tatininyt. 186/en megan. eae, niet Mmasodik kisddsa, harmincét ij ke ee a It feltiindei hanyatls testi erdben aera ae Ivvel egyszerre dolgozik ij caritny Spon Pas pia! Koteméspetn acre es Wott etna Mito” hen meat mesa Oa

    You might also like