A Hegyi Klánok

A Hegyi Klánok összefoglaló név három nagyobb életközösséget, (három klánt) jelent amelyek Heimurinn magas
hegységében egymástól fél-egynapi napi járóföldre helyezkednek el. Egy-egy klán, kb. 15-20 családot számlál, tehát
nem mondhatni számosnak őket. Ez érthető is, hiszen Fagyföld magas hegyei között élni bizony nem épp a
legideálisabb feltételeket jelenti. Mégis akkor hogyan élnek itt az emberek, és miként boldogulnak a Hegyi Klánok?

Éghajlat
A fenyvesek, havasi rétek és sziklahavasok világában nem könnyű az élet!
Az év felében a fagy és a hó az úr, míg másik felében a tavasz, nyár és az ősz hónapjai uralkodnak. Télen szinte megáll
az élet. A hóviharok időszakában, a ködbe, felhőkbe burkolózó hegyek között a svenkarok visszavonulnak házaik és
barlangjaik mélyére. Abból élnek, amit a melegebb időkben sikerül megtermelniük, elcserélniük. A téli viharok az év
felében tartják fagyos markukban a Hegyi Klánokat, közülük is leginkább a Bércek Harcosai vannak kitéve az időjárás
viszontagságainak, akik az ormokon élnek, nem pedig a viszonylag védett völgyekben. A napot szinte sosem lehet
látni ez alatt az idő alatt. A viharok rendkívül intenzívek, amelynek eredményeképpen a nyíltabb fennsíkokon 12 óra
alatt akár 6 méter hó is lehullhat. A gyakran orkán erejű szél hótorlaszokat emel, váratlan lavinákat indít meg, így a
felszín percek alatt átalakulhat. A hófúvások ideje alatt nem érdemes útnak indulni, aki mégis így tesz az a
századokkal ezelőtt emelt útjelző kőrakások segítségével tud tájékozódni. Persze csak ha éppen tovább lát a saját
orránál… Egy tiszta csillagos téli éjszaka óriási szerencsének, isteni közbeavatkozásnak tekinthető. A hegyek mélyén
vulkáni tevékenység tapasztalható, amely ritka és nehezen megközelíthető helyeken formálja a felszín hőmérsékleti
viszonyait, sajátos mikroklímát létrehozva.
A tavasz lassan köszönt be, melynek során a hegyi folyamok kiengednek fagyos dermedtségükből és elsőként a
halászat indulhat meg, majd a nyár beköszöntével a gyűjtögetés és rideg állattartás kezdetleges módszereivel
megindulhat a gazdaság. Fenyvesek alkotják a terület fáit többségében. A hegyek között megbúvó fennsíkokon
dombok emelkednek, patakok folynak és az állatvilág számos képviselője megtalálható. Télen azonban a ködökkel a
bércek közül és a sziklahasadékokból rémséges teremtmények bújnak elő, hogy időlegesen hatalmukba kerítsék ezt a
vidéket.

Gazdaság
Összességében elmondható, hogy tavasszal nyáron és ősszel tud működni valamiféle gazdaság a Hegyi Klánok
szállásterületein. Elsődleges a vadászat, gyűjtögetés, halászat és a rideg állattartás birkák és hegyi kecskék
formájában, amelyek a kisarjadó legelőkön tenyésznek majd télire a klánok védett völgyeiben karámokba terelve
húzzák ki.
Fontos élelemforrás a fenyőmag, valamint különféle rügyek, zuzmók és gyökerek. A vadászat során előállítható állati
húsból leginkább a mókus és borz hús dívik, de nem ritka a medve hús és medve zsír használata sem. Ez utóbbit igazi
csodaszerként csaknem mindenre felhasználják. Legkedveltebb a zerge hús, ám ezen állat levadászása az egyik
legnehezebb feladat, mivel a zerge kiválóan alkalmazkodott a hegyekhez és gond nélkül mozog a meredek
sziklafalakon. Egy zergevadászat felkészülést igénylő, több napos kihívás. Ezen állatok egyéb részeit is felhasználják,
mint bundát, csonteszközöket. Farkasra csak a nyájak védelme miatt vadásznak. A lékhalászat és a halászat során
pisztrángot, hegyi lazacot és békát tudnak fogni. A hegyek között megbúvó hőforrások és a hegyek mélyén munkáló
vulkáni tevékenységnek köszönhetően a sziklák mélyén olyan tavakat lelni, amelyek még a tél közepén sem fagynak
be. A barlangi horgászat egy kiegészítő élelemforrás lehet telente is, ahol az iszapban rejtőző kőhal, gőték és
szalamandrák kerülnek az étlapra. A kevés ilyen barlangi tavat mégis ritkán látogatják a svenkarok, mert ezek a
helyek vonzzák a hegyek trolljait és egyéb szörnyetegeit is. A Klánok kereskednek egymással és a völgyekből
felzarándokoló karavánok svenkarjaival is, ahol szőrmét, kristályokat, halat, csontkészítményeket cserélnek sörre,
fűszerekre, dohányra és egyéb olyan termékekre, amelyeket a hegyek között nem lehet előállítani. Kenyeret pl.
egyáltalán nem esznek, húst fogyasztanak zöldséggel és magvakat. Fontos, hogy sót maguk is képesek bányászni a
Fehér Sziklák Népének barlangjaiból.

Társadalom/Kultúra
A három Hegyi Klán egymással laza szövetségi rendszerben él, amelynek fő mozgatórugója a közös históriás múlt és a
cserekereskedelem. Általánosságban elmondható, hogy mindegyik klán jól kihasználja a területe adottságait és
népének képzettsége, sajátosságai is ezen adottságok szerint alakultak ki. Az így létrejött életközösség erős
egymásrautaltságban leledzik, hiszen más és más szakmák, gazdálkodás és termények, termékek jellemzőek egy-egy
klánra. E különbözőségek adják a cserekereskedelem hajtóerejét is. Az Ormok között csak hírből ismerik jarl és jarlság
fogalmát, így a klánok élén az arra legrátermettebb klánvezér áll. A klánvezérek közül kerül ki a Hegyi Klánok
vezetője, aki a klánok közötti vitás kérdésekben dönt és esetleges vész esetén összefogja a harcosokat. A klánok
egyenrangúak, törvényeik egyszerűek és kemények, mint a sziklák. Az írás jelenléte csekély, (termények
mennyiségének strigulázása, szent és hősi vésetek, úti jelek) a történetek és a tudás szájhagyomány útján terjed. Az
írásbeliség ilyen szintű hiánya miatt az adott szó, az üzenetek és a történetek elmondása szent, azok igazságtartalmát
nem kérdőjelezik meg. A hazugság és a csalárdság nem lehetőség ezen a vidéken, hiszen azok nélkül is épp elég
gondja akad a klánoknak a kegyetlen viszonyok miatt. Az istenek közül Hönir kultusza a legerősebb, de a vének
meséiben feltűnik megannyi égi hatalmasság és földi rémség. A Hegyi Klánok magukat Hönirtől eredeztetik, aki
meghágta a Fellegek Úrnőjét. Ahogy Hönir az Ormokra fektette őt, az éles sziklák felsértették az Úrnő testét. Az
aláhulló vércseppek megfagytak és ezekből a fagyott cseppekből lettek a Hegyi Klánok férfijai. Azokból a cseppekből,
amelyek olyan forróak voltak, hogy nem fagytak meg, lettek a Hegyi Klánok asszonyai. A klánok fő történelmi alakja
Pöröly Holger, aki számos dologra megtanította az itt élő svenkarokat.

A Fehér Sziklák Népe

Vezető: Ode Vit (9 éves) névleg anyja és néhány idősebb svenkar irányít. A gyermek apja szakadékba zuhant.
Ahogy a neve is mutatja ez a klán a hegység olyan területén él, ahol a sziklák jelentős része fehér árnyalatú, vagy
fehér erezésű. Köszönhető ez a nagymennyiségű kvarckristálynak, amely a térségben található. Ennek a kristálynak
különböző változatai is fellelhetőek itt, mint pl. a hegyikristály, ametiszt, füstkvarc, csillagkvarc. A Fehér Sziklák Népe
ezeket díszítőelemként, kereskedelemben, de csiszolóanyagként is felhasználja. A területen dívik a bányászat.
Legfontosabb termékük a só, melyet szintén bányásznak és nagy tömbökben cserélnek el a többi klán terményeire. A
Fehér Sziklák Népének tagjaként született a klánok legendás alakja Pöröly Holger, akit maga Gofannon tanított meg
sziklákból épületeket emelni és ércekből fegyvert kovácsolni. Holger aztán továbbadta tudását, amit a Hegyi Klánok
azóta is őriznek, különösen a Bércek Harcosai, akik között később a legtöbb idejét töltötte. A Fehér Sziklák közül
kerülnek ki a klánok legjobb bányászai, kőfaragói.

A Fenyvesek Lakói
Vezető: Derék Asger a Hegyi Klánok szövetségének jelenlegi vezetője.
A Klán fenyvesekkel sűrűn körülvett területen él, ahol a jól megmunkált faanyag a fő érték. A klán felhasznál
mindent, amit az erdő nyújtani tud: gyanta, fa, állatok és az egyik legértékesebb gyűjtött termény a fenyőmag. A
Fenyvesek Lakói a legügyesebb állattartók a klánok közül, valamint ők azok, akik egészen a hegyek lábáig
zarándokolnak a három klán termékeivel és cserélik el azokat a síkföldiekkel olyan termékekre, amelyeket a hegyek
között nem lehet fellelni vagy előállítani. Az egyetlen hegyi klán, amely vadászatra és harcra is használja az íjat. A klán
történetében jelentős esemény volt, amikor a Felleg Ormokból alázúduló hatalmas lavina maga alá temette az egész
völgyet, erdőket pusztítva és elsodorva az itt épült házakat. A túlélők, amíg újrakezdhették életüket a közeli Mormoló
Barlangba menekültek és húzták ki a Hosszú Telet. A történetek szerint a lavinát a Felleg Ormokban élő óriások
zúdították a Fenyvesek Lakóira. A Fenyvesek Lakói közül kerülnek ki a klánok legjobb favágói, fafaragói és felderítői.

A Bércek Harcosai
Vezető: Bércrepesztő Hilda
A Bércek Harcosainak klánterületei fekszenek a legmagasabban a három klán közül. A Fejszecsapás Szurdok
legtetején emelkedik Fagybérc, amit maga Pöröly Holger épített, hogy a Felleg Ormokból aláereszkedő óriásoknak és
egyéb ocsmány teremtményeknek legyen, ami az útját állja. A Bércek Harcosai emberöltők óta néztek farkasszemet a
magashegység rémségeivel, megakadályozva ezzel azt, hogy ezek a teremtmények az alsóbb ormok közé és a
völgyekbe lejussanak. A klán a legharciasabb hegyi klán. Büszke és sziklakemény népség. A múltbéli harcok dicsősége
mára azonban megkopott, hiszen óriást legalább 100 éve nem látott senki a környéken. A Bércek Harcosai elzárkózó,
maguknak való, szűkszavú svenkarokká lettek, akik nem keresik a többi klán társaságát, csupán nyaranta elcserélik
termékeiket velük. E tevékenységet is inkább csak a Fehér Sziklák Népével folytatják, mert a Fenyvesek Lakóit
elpuhult, semmirekellő népségnek tartják. Más kérdés, hogy a Bércek Harcosai azokat az élelmiszereket cserélik el a
Sziklák Népével, melyek éppen a Fenyvesek Lakóitól származnak… Legfőbb cserealapjuk a fegyverérc (vas) és maguk
azok a fegyverek, amelyeket a bércek között megbúvó hőforrások és lávakutak közelében épített Vashámorban
készítenek. A Bércek Harcosai közül kerülnek ki a klánok legjobb harcosai és kovácsai.
A Hegyi Klánok és a játékos karakterek

A játékos karakterek a Hegyi Klánok valamelyikébe tartoznak annyi megkötéssel, hogy nem lehetnek a Bércek
Harcosai közül valók. Tehát vagy a Fehér Sziklák Népéből hozhatnak karakter vagy pedig a Fenyvesek Lakói közül
kerülnek ki. Lehetséges a Hegyi Klánok területére más vidékről érkező svenkar karaktert is hozni. A megkötés, hogy a
csapatban legyen legalább egy karakter a Fehér Sziklák Népéből és egy karakter a Fenyvesek Lakói közül. Ez a két
karakter ismerni fogja egymást, de akár mind a négy karakter is ismerheti egymást. A nem a Hegyi Klánok közül
kikerülő karakterek is ismerjék legalább az egyik „klános” játékost valamilyen felosztásban! Ideális, ha mind a négy
karakter a Hegyi Klánok svenkarjai közül kerül ki!

A karakterek 3. szintűek legyenek!

Spec. szabályok a Hegyi Klánokra

Minden a Hegyi Klánok svenkarjai közül kikerülő karakter választhat egy Mesterség Jártasságot az alábbiak közül,
amelyet megkap 3-as induló értékkel:
kovács, favágó, fafaragó, bányász, kőfaragó, vadász, halász, hegyi pásztor

Ezen felül minden a Hegyi Klánok svenkarjai közül kikerülő karakter 3-as Mászás és Vadonjárás - Sziklahavasok
Jártasság értékkel indul.

Nincs pénz vagy nagyon ritka. A karakterek felszerelése szabadon választható, a KM-el egyeztetés mellett.

Minden a Hegyi Klánok svenkarjai közül kikerülő karakter az alábbi alapfelszereléssel indul:

csákány, mászókarom, bunda, fejsze, fegyver, medvezsír 2 adag.

Málha

Teherbírás = Erőx2, DE a Sziklahavasok területén a túl sok málha gyakran életveszélyes helyzetbe sodorhatja a
karaktereket, ezért hagyományosan max. 20 lehet a teherbírás értéke. Az e fölé növekvő málha bizonyos
helyzetekben hátrányosan érintheti az azt cipelő karaktert!