Fácán

(Fhasianus colchicus)

Felismerés jegyei: A fácánra az ivari dimorfizmus jellemz , a kakas színes, a tyúk

szürkésbarna tollazatot visel. Az elmúlt id szakban a fácán
számos alfaját telepítették, illetve vonták tenyésztésbe
Magyarországon. Ezek egymással keresztez dtek, így jött létra
az a hibrid, amit ma „vadászfácán”-nak nevezünk. A
vadászfácán küllemben olykor hordozza magán egyik-másik
alfaj domináns jegyeit, tiszta alfaji bélyeget hordozó egyed igen
ritka.

A fácán nyoma

A betelepített alfajok a következ k:

- Közönséges fácán (Fhasianus colchicus colchicus)
- Kínai örvös fácán (Fhasianus colchicus torquatus)
- Mongólfácán (Fhasianus colchicus mongolicus)
- Zöld vagy japánfácán (Fhasianus colchicus versicolor)
- Angol sötét vadászfácán (Fhasianus colchicus var.
tenebrosus)
- Formózai fácán (Fhasianus colchicus formosanus)
- Törökfácán (Fhasianus colchicus var. subalbidus)
- Fehér fácán (Fhasianus colchicus var. albus)
- Pennsylvániai fácán (Fhasianus colchicus var.
pennsylvanucus)
Költési elterjedése: Politipikus faj, eurázsiai elterjedési területén 33 természetes
alfaja fordul el . Ma a leggyakoribb mindenütt el forduló
szárnyasvadfajunk, amely csak a hegyvidéki magasan erd sült
területeken él szerényebb egyedszámban. A Magyarországra
betelepített alfajok shazája a következ :
Közönséges fácán: a Kaukázus el teréb l a Fekete-tenger és a
Kaszpi-tenger vidékér l származik.
Kínai örvös fácán: shazája Kelet-Kínában van.
Mongólfácán: ÉNY-Kínában Dzsungáriában, Kelet-
Kazahsztánban és Kelet- Kirgizisztánban shonos.
Zöld vagy japánfácán: shonos Japánban és Honshu szigetén.
Formózai fácán: shazája Tajvan.

Él helye: Az alfajok eredeti él helye különböz , így asszimilációjuk során

is eltér él helyeket részesítenek el nyben. A közönséges fácán
a folyómelléki ligeterd khöz köt dött, kerüli a zárt erd ségeket.
A kínai örvös fácán és a mongol fácán a cserjés, nádas takarással
tarkított területeket kedveli. A japánfácán kedveli az összefügg
erd ségeket. A hibrid vadászfácán, mivel el szeretettel
porfürd zik, szereti a laza, homokos talajokat, legfeljebb 400 m
tengerszint feletti magasságig érzi jól magát, el nyben részesíti
a sík enyhén lankás vidékeket.

Porfürd

Kedveli a déli kitettség és sík helyeket, ahol a csapadék

kevesebb, alacsony a hóréteg vastagsága sok a napsütés.
Optimális él helye a változatos fás-cserjés táj. A fácán köt dik a
fás vegetációhoz, f ként az erd sávokhoz. Jelent s az út,
útpadka, árokpart, illetve betakarításkor a tarlók fácáneltartó
szerepe.

Szaporodása: A születésüket követ évben a kakas és a tyúk egyaránt

ivarérett. A szaporodási id n kívüli periódust a fácán vegyes
ivarú csapatokban tölti. Április közepére a kakasok elfoglalják
egyedi territóriumukat, amit a többi kakassal szemben védenek.
A territóriumot évr l-évre újra használja. A fiatal kakasok vagy
megüresedett territóriumot foglalnak el, vagy meg kell küzdenie
azért.

Harc a territóriumért

A kakasok korának meghatározásánál jó támpontot nyújt a

sarkantyú mérete, melyet az alábbi ábra szemléltet.

A sarkantyú mérete az id sebb kakasoknál hosszabb, hegyesebb

A territórium nagysága az él hely és az állománys r ség

függvénye, általában 2-3 hektár. A legjobb territóriumot a
domináns kakasok foglalják el. A fácán háremtartó, azaz
poligámia jellemzi. Mindig a tyúkok keresik fel a dürg kakast,
k választanak párt maguknak. A dürgés a földön történik, mely
az alábbi folyamattal írható le: kinyújtózkodás, els
szárnycsapás, els hangadás, második szárnycsapás, második
hangadás, harmadik szárnycsapás, szárnyverdesés, lelapulás,
farktollak szétterjesztése, kiegyenesedés. Domináns kakas
hajnaltól naplementéig 250-300 esetben hallatja hangját.
(Hangját letöltheted:
http://www.hunterarchery.extra.hu/dok/fasan.mp3 ). A párzást a
kakas udvarló viselkedése el zi meg. A dürgés március
közepén, a tojásrakás Közép-Európában általában április
 közepén kezd dik. A tojó választja ki a fészek helyét. Általában
jól fedett, magas növényzet helyeket részesíti el nyben. A
fészek a földbe kapart tenyérnyi mélyedés. A fészekcsésze
olykor csupaszon hagyott, általában száraz növényekkel,
levelekkel, apró gyökerekkel béleli ki a tyúk. El ször az id sebb
tyúkok kezdenek tojni, majd a fiatalabbak. A naponkénti
tojásrakás általában a déli órákra esik. Évi egyszeri költése van,
de az elpusztult fészket a tyúk sarjúfészekkel pótolja, el tte
azonban újra párzik. A különböz alfajok tojásszáma más és
más. A vadászfácán átlagosan 12 tojást tojik. A tojások formája
az oválistól a rövid oválisig és a rövid hegyes oválisig változik.
A tojáshéj sima, tompa fény , zöldesbarna szín . A kotlás az
utolsó tojás lerakása után kezd dik. A tojásokat csak a tyúk üli.
A tojások általában a 24. napon kelnek ki. A csibék egyszerre
kelnek ki, a tyúk alatt száradnak fel és együtt hagyják el a
fészket. A napos csibék mozgáskörzete kicsi, fokozatosan
növekszik, 8 hetes korukban a csibéket vezet tyúk már 10
hektárnál nagyobb területet is bejárhat. Két hetes korukban már
repkednek a csibék, 5. hetes korukban kezdenek felgallyazni 8.
hetes korukban már képesek hosszan repülni. Az ivarok közötti
differenciálódás színben és fejl désben a 6. héten kezd dik meg
igazán. Októberre a fiatalok elérik a feln tt madarak testméretét
és tollazatát. A felnevelt szaporulat szabad területen tyúkonként
1,5-3,5 fiatal.

Táplálkozás: A csibék életének els 3-4 hetében az állati eredet táplálék

kizárólagos jelleggel bír. Az els héten a kisméret puha vázú
rovarokat, a második hétt l már a kitinvázas bogarakat is
fogyasztanak. Feln tt madarak esetében az állati eredet táplálék
másodlagos jelent ség . Els sorban növényi eredet táplálékot
fogyasztanak.

Állományviszonyok: A fácán – lévén telepített vadfaj – kezdetben szerény mérték

terítékkel képviseltette magát. A történelmi Magyarországon
1893-ban 44.000 fácánt l ttek. Ez a mennyiség a
századfordulóra megduplázódott. A két világháború között
1937/1938-as vadászévben terítéke 327.000 példány volt. Az
1950-es évekre terítéke 70-80.000 példányra esett vissza. Az
1960-as évek végét l a kibocsátás hatására n tt a becslés és a
teríték is. A legmagasabb becsült állomány 1978-ban volt
2.428.000 példány. 1979 óta állománya drasztikusan csökken. A
2006/2007-es vadászati évben terítéke 361.561 példány volt.
2007-ben 742.364 egyedet becsültek. A fácánállomány és
él helye genetikai, egészségügyi szempontból védelemre szorul.
A genetikailag tisztább vérvonalú, f leg mongolicus alfaj
tulajdonságait hordozó, fészkel fácánt kell el nyben
részesíteni. A nevelés során a természetközeliségre kell
törekedni, különösen az utónevelés id szakában.
Vonulása: Állandó madár, legfeljebb a fiatalok kóborolnak. F leg a
kibocsátott fácánnál figyelhet meg nagyobb arányú vándorlás.
Az elvándorlás az él hely alacsonyabb eltartóképessége, a
magas állománys r ség, a zavarás, a ragadozók koncentrációja
és a vonalszer vegetáció (cserje- és fasorok, nádszegélyek)
elvezet szerepe együttesen válthatják ki.

Gazdasági jelent sége: A fácán legfontosabb apróvadfajunk. Sok apróvadas

vadászterület gazdálkodása a fácánra épül. Hosszú éveken át egy
vadászra átlagosan évente 30 db fácán hasznosítása jutott, ma
ennek mintegy fele. A fácán a jöv vadászmadara, az
él helyének és állományának javítása az apróvadas társaságok
els dleges feladata.

Vadászati lehet sége íjjal: Mint miden madárfajunk a fácán is a hatályos törvények
értelmében, röptében vadászható íjjal is. Vadászatához a
vadászreflex, vagy irányzék nélküli íjak használata javasolt. A
vessz ket általában flu-flu tollazással látjuk el, ami
nagymértékben megkönnyíti az ell tt vessz k megkeresését. A
vessz ket ajánlott pengés vadászheggyel felszerelni, de
megfelel erej íj esetén a judo, vagy a blunt hegyek is
alkalmasak lehetnek a vadászatra. A helyi szabályoknak
megfelel en egyéni- és társasvadászaton is lehet vadászni.
Egyéni vadászaton a bokrászás ajánlott, mikor a vadász, kutya
segítségével a lassan haladva keresi fel a fácánok által kedvelt
helyeket. A kutya jelzéseit figyelve próbál eredményes lövést
leadni a kel fácánra. Társas vadászat alkalmával, mind nevelt-,
mind vadfácánra a vonal, illetve U-hajtást alkalmazzuk, a
résztvev k számától függ en elállókkal. Jó kutya itt is nagy
segítséget nyújthat a vadászat során, mind a vad helyének
jelzésével, mind a l tt madarak megkeresésében. Társasvadászat
esetében fokozottan ügyeljünk a balesetvédelmi szabályok, a
l irányok betartására, ne feledkezzünk meg arról, hogy a
vadászheggyel felszerelt vessz komoly sérülést okozhat.

A fácán vitális zónái:

Szakirodalom jegyzék:

1. Bakonyi G. – Juhász L. – Kiss I. – Palotás G. (1995) Állattan. Mez gazda Kiadó, Budapest
2. Csek S. (1986): 500 kérdés a vadról és környezetér l Lapkiadó Vállalat, Budapest
3. Faragó S. (2002) Vadászati állattan. Mez gazda Kiadó, Budapest
4. K halmy T. (1994) Vadászati enciklopédia. Mez gazda Kiadó, Budapest
5. Országos Vadgazdálkodási Adattár
6. Preben B. – Preben D. (2006) Állatnyomok és –jelek. M-érték Kiadó, Budapest
7. Szederjei Á. – Studinka L. (1962): Nyúl, fogoly, fácán. Mez gazdasági Kiadó, Budapest