Szabályozási károk

Az emberi tevékenység és szabályozás drámaian átalakította a

Duna medrét az elmúlt néhány évszázadban: a folyó 134
kilométerrel rövidebb és csaknem 40 százalékkal keskenyebb
lett eredeti állapotához képest. A mesterséges beavatkozás
felborította a korábbi hordalék-egyensúlyi állapotot, amely
kedvezőtlen hatással volt az árvízi kockázatra, a hajózási
viszonyokra, az energiatermelési lehetőségekre, és a Duna
menti természetes élőhelyekre egyaránt. Ezen tényezők miatt az
évi 40-60 tonnányi hordaléknak csak harmada jut el a Fekete-
tengerig. A többi lerakódik út közben, jelentős mértékben rontva
a folyóval való gazdálkodás lehetőségeit.

https://www.bme.hu

Jégviszony

Jégmentes Dunát mindössze kétszer (!!!) láthattak a fővárosiak, 1901/02, illetve

1947/48 telén. Ez a vizsgált időszak alig 2,7%-a.
Ugyanezen időszak alatt 33 télen fagyott be a Duna (volt, hogy
telente többször is), ami 44,6%-os értéknek felel meg. A
leghosszabb befagyásos időszak a II. Világháború elejére
esett, 1938-1942 között öt egymást követő évben állt be a
Duna. A második leghosszabb ilyen periódus négy tél volt
1893-1896 között. Legkorábban november 14-én jelent meg a
jég a Dunán, az 1888-as évben. A második világháború után
még elő-előfordult, hogy jég borította a folyó felszínét. 1946–
1947 telén közel hetven napig volt fagyott a Duna, de utoljára
1963-ban fagyott be, de a mai napig találhatóak jégtáblák a
dunán. https://dunaiszigetek.blogspot.com
https://dunaiszigetek.blogspot.com
 Környezet szennyezés
A Ráckevei-Soroksári Duna-ágon történt súlyos környezetszennyezés, a szakemberek szerint
ez az elmúlt 50 év legsúlyosabb olajszennyezése az országban. A mintegy hat köbméternyi
fáradt olaj illegális beeresztése a vízbe ökológiai katasztrófát okozott, különösen, mert a
szennyezés egy a természetvédelmi törvény által védett úszóláphoz tartozó nádast, számos
védett faj állományát érinti.

https://greenfo.hu

Galéria erdő
A Budapest III. kerületéhez tartozó terület a Csepel-sziget után a második legnagyobb
fővárosi sziget, mely – az előzővel ellentétben – teljes egészében Budapest közigazgatási
határán belül fekszik. Kialakulását a Duna hordaléklerakó munkájának köszönheti. Furcsa
elnevezését a hidat alkotó elemek „K” betűre emlékeztető formájáról kapta. A tőle délre
lévő rész kisebb, míg az északabbi nagyobb kiterjedésű épített zöldfelület. A sziget a

törvényes oltalmat elsősorban a nyugati és

keleti oldalán végighúzódó, körülbelül két és
fél kilométer hosszú, természetközeli állapotú
galériaerdeje miatt érdemelte ki. A
mozaikszerű, változatos élőhelyek és a víz
közelsége miatt a madármegfigyelők által leírt
fajok száma meghaladja a 150-et.
Emlősfaunája viszonylagos elszigeteltségéből
adódóan szegényes, de megfigyeltek már
vörös rókát (Vulpes vulpes), valamint nyestet (Martes foina) is. https://www.fokert.hu
https://www.fokert.hu/obudai-9/

Élővilág
Növények
A partoknál, az alsó szakaszokon jellemzők a nádasok, ahol a nád
mellett gyékény is, kijjebb sás fajok találhatók. A gyorsabb folyású
szakaszoknál a nád helyett füzes cserjés található a folyó mellett. A
távolabb található ligetben magasabb termetű fehérfűz, a fehér és a
fekete nyár jellemző. A kissé szárazabb, de állandó vízellátással
 rendelkező területeken megtalálhatjuk a kocsányos- és mocsártölgyet, a szil- és kőrisfa mellett több
kúszónövény is él, így a vadszőlő, a komló. Az aljnövényzetben a mohák és harasztok jellemzők. Védett növény
a lápi csalán.
https://www.google.hu/imgres?imgurl=https%3A%2F%2Fwww.erdekesvilag.hu%2Fkepek%2Fduna-elovilaga%2Fduna-4.jpg&tbnid=-
7l_SOuoJ0xJFM&vet=12ahUKEwjB1Lf-gp3-AhXYnycCHepdDWEQMygAegQIARB5..i&imgrefurl=https%3A%2F%2Fwww.erdekesvilag.hu%2Fa-duna-sokszinu-elovilaga
%2F&docid=PwtQnIc9_GoVwM&w=645&h=436&q=duna%20n%C3%B6v%C3%A9nyi%20%C3%A9l%C5%91vil%C3%A1ga&ved=2ahUKEwjB1Lf-gp3-
AhXYnycCHepdDWEQMygAegQIARB5

Állatok
Halak, Kétéltűek, Rovarok:

hhttps://www.google.hu/imgres?imgurl=https%3A%2F%2Fwww.erdekesvilag.hu%2Fkepek
%2Fduna-elovilaga%2Fduna-41.jpg&tbnid=NIRgoe-3JXGf4M&vet=12ahUKEwjB1Lf-gp3-AhXYnycCHepdDWEQMygJegUIARCLAQ..i&imgrefurl=https%3A%2F%2Fwww.erdekesvilag.hu
%2Fa-duna-sokszinu-elovilaga%2F&docid=PwtQnIc9_GoVwM&w=645&h=484&q=duna%20n%C3%B6v%C3%A9nyi%20%C3%A9l%C5%91vil%C3%A1ga&ved=2ahUKEwjB1Lf-gp3-

Az egyszerű állatfajok elsősorban a Duna lassú folyású, alsó szakaszán jellemzőek.

AhXYnycCHepdDWEQMygJegUIARCLAQ

Az egysejtűek mellett a legelterjedtebbek az apró rákok, a csendes vizeken a folyami szivacs, a hidrák és a
különböző kagylók, a mélyebb mederben pedig többféle csiga megtalálható. A Dunában 52 dunai halfaj él. A
legjellemzőbb halfajok a kecsege, a ponty, a csuka, a lesőharcsa, a rózsás márna, a dévérkeszeg, a kárász, a
szivárványos ökle, a csapó sügér és a fogas. A hínárosokban találkozni árvaszúnyog, víziskorpió, vízipoloska
fajokkal, a holtágakban pedig kétéltűek és hüllők is vannak. Legjellemzőbb állatfajok a keringőbéka, a
kacagó béka, a kecskebéka, a vízisikló, a kockás sikló és a mocsári teknős.

Madarak:
Legjellemzőbb madárfaj a dankasirály, amely még városi szakaszokon
is megtalálható. Minden folyószakaszon megjelennek a récefélék, a
vadlibák, a kormoránok és a bíbicek. Elsősorban a Duna-delta
környékén és a középső folyószakaszon látni szürkegémet,
vörösgémet, bölömbikát, függőcinkéket. Csak a Duna-delta lakói a
rózsás pelikánok.
https://www.google.hu/imgres?imgurl=https%3A%2F%2Fwww.erdekesvilag.hu%2Fkepek%2Fduna-
elovilaga%2Fduna-28.jpg&tbnid=PE54Utt_M0itKM&vet=12ahUKEwjB1Lf-gp3-
AhXYnycCHepdDWEQMygCegQIARB9..i&imgrefurl=https%3A%2F%2Fwww.erdekesvilag.hu%2Fa-duna-
sokszinu-elovilaga%2F&docid=PwtQnIc9_GoVwM&w=645&h=430&q=duna%20n%C3%B6v%C3%A9nyi
%20%C3%A9l%C5%91vil%C3%A1ga&ved=2ahUKEwjB1Lf-gp3-AhXYnycCHepdDWEQMygCegQIARB9

Emlősök:
Holtágak, árterek legjellemzőbb apró emlősei a vízicickány, a vízipocok,
a törpe egér, de a vidra, a pézsmapocok és az újonnan
visszaköltöztetett hód. A ragadozókat a róka és a görény képviseli. A
nagyvadak az őz, a szarvas és a vaddisznó.
https://www.google.hu/imgres?imgurl=https%3A%2F%2Fwww.erdekesvilag.hu%2Fkepek
%2Fduna-elovilaga%2Fduna-3.jpg&tbnid=GYkcXjVf9SLEqM&vet=12ahUKEwjB1Lf-gp3-
AhXYnycCHepdDWEQMygDegQIARB_..i&imgrefurl=https%3A%2F
%2Fwww.erdekesvilag.hu%2Fa-duna-sokszinu-elovilaga
%2F&docid=PwtQnIc9_GoVwM&w=645&h=452&q=duna%20n%C3%B6v%C3%A9nyi
%20%C3%A9l%C5%91vil%C3%A1ga&ved=2ahUKEwjB1Lf-gp3-
AhXYnycCHepdDWEQMygDegQIARB_
A Duna-delta területéből 2733 négyzetkilométer védett. Több mint 1200 növényfajta, 300 madárfaj és 45 édesvízi
hal él itt. A világ minden tájáról több millió madár jár vissza évente költeni.A Deltában 15 000 ember él, a
legtöbben hagyományos csónakokkal halásznak. 1991-ben a Duna-delta a világörökség része lett.

Foglalkozások
Fontos szerepet játszik a part menti országok gazdasági életében, elsősorban a teherfuvarozásban, különösen
az olcsósága miatt. A Duna vizének egyik hasznosítási módja a vízenergia felhasználása. Sok vízierőmű épült
főleg a gyorsabb sodrású szakaszokon, így Németországban, Ausztriában. A Vaskapunál épült meg 1972-ben
Európa legnagyobb vízierőműve két duzzasztógáttal. A vizet a síkvidéken jobban fel kell duzzasztani, ilyen a
szlovákiai Bősnél lévő erőmű.

Valaha a Dunán jelentős halászat folyt. A Duna környéki településeken sok halász élt. A 19. majd a 20.
században azonban a folyót ért nagyfokú szennyezés miatt halállománya lecsökkent, így a halászat is szinte
teljes egészében eltűnt a folyó partjáról. Egyedül a Duna-deltában maradt meg a kereskedelmi célú halászat.
Horgászokat viszont mindenhol láthatunk a Dunánál.

8,15,20,32,34
10.32,40,70,82
28,37,53,68,84
2,43,72,74,82
2,4,44,48,73
25,40,48,68,82
27,50,65,67,83
13,24,34,45,59
6,9,35,79,85
19,38,53,58,71