Vargyas-szurdok és barlangok vegyes vt.

, Homoródalmás
A Hargita és Kovászna megye határát képezõ Észak-Persány-hegységben található a
Vargyaspatak sziklaszorosa, amely egyben a Székelyföld legjelentősebb karsztvidéke. A
kartsztvölgy számos barlanggal és az ezekben feltárt őslénytani és régészeti lelőhelyekkel,
valamint gazdag és változatos élővilággal, festői természeti szépségekkel büszkélkedik. A
természetvédelmi terület magában foglalja a Vargyaspatak völgyét a Gyepű-pataktól a Kerek-
hegy patakáig, a szurdokban található barlangokat, valamint a Kő-mezőnek nevezett részt.
Összesen 909 hektáron fekszik, és 330 méteres szintkülönbséget jegyez. Homoródalmástól
mintegy 6 km távolságra van keleti irányban, Vargyastól pedig 13 km-re. Egyik gyöngyszeme a
természetvédelmi területnek a Kő-csűr, ami egy víznyelő barlangi járatmaradvány, amely
evorziós üstöket, vízvezető repedéseket és kürtőket foglal magában. A szurdokvölgy
legismertebb barlangja az Orbán Balázs-barlang (más néven homoródalmási Nagy-barlang vagy
Kőlik), hossza eléri az 1,5 km-t, négy természetes bejárata ismeretes. Más jelentõsebb barlangok:
az Albert-barlang, Ló-csűr vagy Ló-barlang, Kápolna-barlang, Medve-barlang, Kő-csűr,
Kápolna-barlang, Bronz-barlang, Tatár-lik, Cseppköves-barlang stb. A feltárt barlangok jelentõs
őslénytani leleteket rejtegetnek. Az őslénytani leletekből kiderült, hogy itt élt a barlangi medve,
barlangi oroszlán, barlangi hiéna, farkas, óriás szarvas, gyapjas orrszarvú, rénszarvas, vadkecske
és zerge. Érdemes még megemlíteni, hogy a barlangban az ember jelenléte is kb. 8000 évre
visszamenőleg igazolt. Ennek megerősítésére jön az eddig feltárt 9 Homo sapiens csontlelet.
A szoros gyöngyszemei közé tartoznak a sziklagyepek növényei, a tűlevelû szegfű, a
hasogatottlevelű imola, a pozsgás Heuffel kövirózsa, a Joó ibolya vagy a magyar nőszirom.
Június végén a  tisztásokon, cserjésekben számos orchideafaj virít teljes pompával. A hegyvidéki
láprétekben jelentõs számban jelennek meg védett növényfajok, mint például a ritka szibériai
nőszirom, a réti kardvirág, a zergeboglár, a szibériai hamuvirág és a rovarevõ mocsári hízóka.
A szurdok sok állatnak nyújt védelmet és életteret. A szoros barlangjai a Romániában ismert 30
denevérfajból 17-nek adnak otthont. A Nagy-barlang egyik termében jelentõs nagyságú
hegyesorrú denevér kolónia tanyázik. Az Almási-barlang a kis patkósdenevér egyik legnagyobb
hazai telelőállományát védelmezi.

Parajdi-sóhát geológiai vt., Parajd

A Parajdi-Sóhát Erdély egyik leglátványosabb természeti ritkasága. A 60 hektáron
elterülő természetvédelmi terület, Parajdtól dél-nyugatra elhelyezkedõ 576 méter magas Sós-
hegyen található. A Sós-hegy tömbje tulajdonképpen a Korond patakának és az emberi
tevékenység hatásának az eredményeként vált különálló masszívummá. Itt találhatók sódolinák,
a Korond vizének áttöréses szurdoka és az esőbarázdás kősósziklák, amelyek a tulajdonképpeni
geológiai természetvédelmi terület értékeit képezik. A Só-szoros lényegében a Korond-patak
szurdokvölgye, a Sóhát délnyugati részén terül el. Itt a patak átvágta a sóhegyet és a felszínre
került sósziklák hófehér csipkéket hagytak maguk mögött. Korábban itt a felszínen történő
kitermelés eredményeként még megtalálható a Só-szorosban az egykori Erzsébet tárna vonala,
mely mentén érdekes sóformációk, sóbarlangok, sárfolyások alakultak ki. A Só-hegy gyökere
közel 3 km mélységig nyúlik le, alakja enyhén ellipszis alakú, átmérõi 1,2 és 1,4 km-esek, a
függőleges kiterjedése pedig egy hatalmas, szabálytalan gombaformát mutat.
Kerek-szék vegyes vt., Borszék
 A Kerek-szék geológiai rezervátum mintegy 40 hektáron fekszik, és magában foglalja az
egykori felszíni travertin bányákat, a barlangokat és az Ős-forrást. A Kerek-szék egyik 
jellegzetessége a Jégbarlang, mely egy karsztos üregben keletkezett. A mindössze 40 m hosszú
Jég-barlang nagyjából egy bejáratú, falain és mennyezetén jeges képződményekben
gyönyörködhetünk. Cseppköves barlang az ország leghosszabb mésztufában kialakult
barlangja, összhossza 235 m, kiterjedése 62 m, termeiben cseppköveket, montmilch-
lerakódásokat, cseppkőlefolyásokat, borsókő képződményeket figyelhetünk meg. A Medve-
barlang a benne talált leletekről kapta nevét.

Borsáros-tõzegláp botanikai vt., Csíkszentkirály

A Borsáros-láp, Csíkszeredától 7 kmre délkeletre, Csíkszentkirályon, az Olt jobb partján,
650 m tengerszintfeletti magasságban található, amelyet a tömegesen feltörő tápanyagokban
gazdag alkáli-földfémes ásványvízforrások hoztak létre. Tipikus borvizes forrásláp, jégkorszaki
maradványnövényekkel, a tundrai Meesea hexasticha nevű mohafajnak itt van a legdélibb
előfordulása a világon. A láp 1 km hosszúságban, 50–200 m szélességben követi a folyómedret
kisebb-nagyobb megszakításokkal, területét 108 langyos borvízforrás táplálja. Sok glaciális
reliktumnövénynek nyújtott menedéket, nagyon értékes flóra alakult ki, már 1939-ben védetté
nyilvánították ezt a területet. Országos szinten jelentős veszélyeztetett növényfajállomány
található itt, mint például a Kárpát-medence növényritkasága, a mocsári kőtörőfű (Saxifraga
hirculus), a rovarevő keskenylevelû harmatfű (Drosera anglica), keskenylevelű gyapjúsás
(Eriophorum angustifolium), a nálunk jégkori reliktumnak számító babérfűz (Salix pentandra). A
törpe nyír (Betula humilis) legnépesebb állománya van itt országos viszonylatban.
A kutatások szerint a védett szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) is meglelhető. Jelenleg a láp
legértékesebb része az Omlás-alja nevû terület, ahol a már említettek mellett még a kúszó fűz
(Salix repens) és a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) is él.

1. Radnai-havasok Nemzeti Park (Parcul Naţional Munţii Rodnei)

2. Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park (Parcul Naţional Cheile Bicazului-Hăşmaş)
3. Kelemen-havasok Nemzeti Park (Parcul Naţional Călimani)
4. Csalhó Nemzeti Park (Parcul Naţional Ceahlău)
5. Măcin-hegység Nemzeti Park (Parcul Naţional Munţii Măcinului, Dobrudzsa)
6. Duna-delta Bioszféra Rezevátum (Rezervație a Biosferei Delta Dunării)
7. Királykő Nemzeti Park (Parcul Naţional Piatra Craiului)
8. Cozia Nemzeti Park (Parcul Naţional Cozia)
9. Buila-Vânturariţa Nemzeti Park (Parcul Naţional Buila Vânturariţa)
10. Zsil-völgy Nemzeti Park (Parcul Naţional Defileul Jiului)
11. Retyezát Nemzeti Park (Parcul Naţional Retezat)
12. Domogled - Cserna-völgy Nemzeti Park (Parcul Naţional Domogled-Valea Cernei)
13. Szemenik - Krassói-szurdok Nemzeti Park (Parcul Naţional Semenic-Cheile Caraşului)
14. Nérai-szoros Nemzeti Park (Parcul Naţional Cheile Nerei-Beuşniţa)
Most mindenki megértette, hogy nem a profit a cél, inkább össze kellene hangolni a
turisztikai szolgáltatásokat
Szakértők szerint a nyaralni vágyók legjava itthoni kikapcsolódási célpontot keres, lévén, még
mindig bizonytalan a járványhelyzet, ezt tetőzi, hogy naponta rekordot dönt az új koronavírus-
fertőzöttek száma.
Ebben a cikkben annak jártunk utána, hogy miként alakul a székelyföldi turizmus, hogyan
mentik vállalkozásaikat, milyen túlélési stratégiát választanak a vállalkozók. Igyekeztünk a régió
turizmusának jelenlegi helyzetét is összefoglalni. László Endre, a Kovászna Megyei
Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke volt a segítségünkre.
Kezdjük először az adatokkal: a három megyében már az első negyedévben átlagosan 18%
körüli volt a turisták érkezésének visszaesése
„A második negyedév adatairól nem is érdemes külön beszélni, ekkor több, mint 90%-os volt a
csökkenés mértéke” – mondta el László Endre. A felmérések a 2020. januári – márciusi hivatalos
statisztikai adatok alapján lettek elkészítve. Mivel az ötágyasnál kisebb kapacitású
szálláshelyeknek nem kötelező havi jelentést leadni, a számok nem teljesen tükrözik a valóságot,
azonban jól mutatják a turizmus járvány előtti tendenciáit:
A Székelyföldre érkező turisták nagyrésze (60%-a) Maros megyét látogatta (2019-ben ez az
arány 62%, 2018-ban 64% volt), a maradékon osztozik Hargita és Kovászna megye. Mint ebből
látható, az utóbbi két évben Kovászna és Hargita megye részesedése növekvő tendenciát mutat,
de Maros megye továbbra is első számú a régióban. László Endre elmondta, Hargita megyében a
turisztikai forgalom arányaiban véve körülbelül kétszer akkora, mint Kovászna megye esetében,
ez főleg a méretbeli és a szálláshelyek számbeli különbségeiből adódik.
Ami az első negyedévi érkezéseket illeti, megfigyelhető, hogy a járvány kezdeti időszakában
Maros megyében csökkent a legnagyobb mértékben (-26,44%) az előző évhez képest, Hargita
megyében is hasonló arányban esett vissza (-26,18%), míg ugyanabban az időszakban Kovászna
megyében az érkezések száma csupán 3,58%-kal csökkent.
A vendégéjszakák számának alakulását tekintve az első negyedévben a 2019-es adatokhoz
viszonyítva Hargita megyében 27,15%-kal, Maros megyében pedig 25,12%-kal csökkent, mialatt
Kovászna megyében ez 7,09%-kal növekedett. László Endre szerint a pozitív eredmény a
Kovászna gyógyfürdő-városba érkező vendégek hosszú tartózkodási idejének tudható be.
Itt még érdemes megemlíteni, hogy a székelyföldi régióban értékesített vendégéjszakák 8,14%-
os piaci részesedést tesznek ki országos szinten, a faluturizmusban a régió pedig az országos
forgalom 10%-át adja.
Dominánsabb turizmusi ágazatok Kovászna és Hargita megyében, valamint ezek megyénkénti
összehasonlítása
Nemes- és vadászturizmus
Hargita megyében turisztikai forgalomban lévő, kastélyokból illetve kúriákból kialakított
szálláshelyek nem nagyon vannak, Kovászna megye ebből a szempontból erősebb, köszönhetően
egy országos szintű "Kúriák földje" című kampánynak is. László Endre elmondása szerint,
például a zabolai Mikes-kastélynak most jóval nagyobb a forgalma a tavalyi év hasonló
időszakához képest, hiszen olyan prémium szolgáltatásokat biztosít, amit általában a
Párizsban/Dubajban nyaralók keresnek fel ebben a koronavírusos időszakban.
Az üzletszerű vadászturizmus mindkét megyében jelen van, ám nem lehet jelentős ágazatnak
titulálni, mivel többek között a medvék vadászatát tiltja a törvény, a szarvasokért meg nagyon
sokat kell fizetni. Általában véve kevés külföldi jár ide vadat ejteni, ettől függetlenül mindkét
megyében taláhatunk olyan vállalkozókat, akik az ágazatban regionális szinten nagy
népszerűségnek örvendenek, de viszonylag nagy az igény a vadászházak, vadászpanziók,
vadasparkok és még a vadfotózás iránt is.
Balneoturizmus
Kovászna városa miatt Kovászna megye előbbre áll ebben az ágazatban – fejtette ki a szakértő.
Mint a vendégéjszakák statisztikáiból is látható (fentebb), Kovászna megyében azért magasabb
ez a mutató, mert a szív- és érrendszeri betegségek kezelési periódusa akár 21 napig is eltart, míg
például a tusnádfürdői nőgyógyászati kezelések, vagy más kúrák nem ennyire hosszú
időtartamúak. Ehhez hozzátartozik, hogy Kovászna városában nagyon sok szálloda és kisebb
szállásadó egység található, Hargita megyében nincs olyan kimondottan gyógyturizmusra
specializálódott település, amely ekkora kapacitással bírna.
Faluturizmus
Ebben a tekintetben Hargita megye abszolút első, Kovászna megyében alig fellelhető ez az
ágazat (a Vargyasi-szoros környékén). Hargita megyében jelentős forgalma van a Gyilkos-tónak
és környékének, de a megye természeti és antropikus adottságai rendkívül kedvezőek a
faluturizmus kialakítására és gyakorlására.
A természetközeliség egyébként még nagyobb hangsúlyt kap a koronavírus-járvány időszakában,
megfigyelhető, hogy a turisták kerülnék a kontaktust úgy a személyzettel, mint más turistákkal
is, tehát népszerűek a kulcsosházak, apartmanok és a villák. Egyébként a szabadidős
tevékenységek terén is sokkal több a lehetőség Hargita megyében – árulta el László Endre.
"A kollégák beszámolói alapján azonban azt is elmondhatjuk, hogy a népszerű, nagy kapacitású
szállodák a hétköznapokban 50%-os, hétvégente pedig 100%-os telítettséggel működnek, ilyen
például a bálványosi Grand Hotel szálloda is" – emelte ki.