Kaposvár

Kaposvár Közép-Európában a Kárpát-medencével körülvett Magyarországon található a

Dunántúli-domb- és hegyvidéken. A város Somogy megye székhelye, amelyet a Zselici
dombok védenek.

A várost Rómához hasonlóan, hét dombra építették, név szerint: Kecel, Körtönye, Lonka,
Iszák, Kapos, Róma és Ivánfa. Mivel a Zselici dombság veszi körül, földszerkezetére a
lösztakaró jellemző. A terület éghajlata mediterrán jellegű, mint egész Somogy megyében. Az
évi csapadék mennyisége 650-700 mm, az évi felhő borítottság aránya 56%, a napsütéses
órák száma 2050 körül mozog és az évi középhőmérséklet pedig 11°C. A környéken nem
található hévíz vagy ásványvíz előfordulás, azonban a várost a Kapos folyó szeli át. A folyó
Somogy megyében ered Kiskorpád környékén. Kaposvár érintésével kelet felé folyik. A
hossza 112,7 km, átlagos vízhozama 4,4 m³/s, szélessége 12-15 méter, közepes mélysége
pedig 1,4 méter. Kis érdekesség, hogy 2013. szeptember 24-én a cukorgyártás egyik
mellékterméke, a vinasz folyt ki a kaposvári cukorgyár területéről, ami a Kisgáti-patakon
keresztül eljutott a Kaposba is. A halászok arról számoltak be, hogy haltetemek úsznak a
folyó felszínén. A szennyezés hatására a folyó vize vörösesbarnára színeződött, szúrós
szagúvá vált és habzani kezdett. Azonban a területen találhatóak tavak is, mint például a
Desedai-víztározó, a Töröcskei horgásztó, Petörkei-tó, Malom-tó, a Tókaji Parkerdő
tórendszere és egyéb környező halastavak. Ezek közül legkedveltebb és a legnagyobb
területű a Deseda, ami Magyarország egyik leghosszabb mesterséges tava. A tó a
kaposváriak legkedveltebb pihenő- és üdülőhelye. Hosszúsága 8 km, a felszíni területe pedig
2,45 km2. A környezet állapota, minősége jó állapotban van, ezt esetleg csak maga az ember
veszélyezteti. A környéken védett terület a Zselici Tájvédelmi Körzet, amely területe 8337
hektár, ebből fokozottan védett 140 hektár. A Zselicben jelenlegi ismereteink szerint a védett
növényfajok száma 67, ebből a Tájvédelmi Körzet területén valószínűsíthetően előfordul 52
faj.

Kaposváron csökkent legjobban a népesség az elmúlt hét évben, de már 1980-90 óta
folyamatosan csökken. 2020. január 1-én a teljes népessége 59777 fő volt, a népsűrűség
pedig 556,26 fő/km². 2011 és 2015 között a lakosság közel 1%-ával csökkent a népessége. A
településen olyan mértékben vannak jelen romák, horvátok, lengyelek és németek, hogy
saját önkormányzattal rendelkeznek.
A talaj típusa barna erdőtalaj, aminek szervesanyagtartalma 100 t/ha. Vannak jó minőségű
szántóföldek, ezeken a legelterjedtebb a búza termesztése. A rendszerváltozás után a
termelő szövetkezetek felbomlottak és a földműveléseket főleg magánszemélyek végzik.
Jelentős a búza és a repce termelése. Kiváló termőhelyi adottságoknak köszönhetően az
élelmiszeripar a megye egyik legjelentősebb ágazata. A szőlő és gyümölcstermesztésnek a
Balaton környékén vannak régi hagyományai. A mezőgazdasági termelésre alapozó
feldolgozóiparnak nagy hagyományai vannak Somogyban. Az erdő- és vadgazdálkodás
folyamatosan erősíti tradicionális pozícióit. Az erdősültség meghaladja a 34 százalékot,
melynek köszönhetően a faiparban figyelemre méltó kapacitások találhatóak. A minőségi
turizmust a vadászati, a gyógy- és falusi turizmus jelenti, valamint a Balaton teszi igazán
egyedivé, változatossá a turizmus lehetőségeit a megyében. Az ipar fejlődését elősegítette az
olcsó munkaerő, közlekedés fejlődése ( 67-es gyorsforgalmi út és a várost elkerülő autóút
megépülése.) A város tömegközlekedése is fejlődött, közel 40 sűrített földgázzal működő
autóbuszt (25 sima és 15 csuklós) vásárolt 2015-ben, melyeket kaposvári híres emberek
arcképével tettek jellegzetessé. Megújult a tömegközlekedés központja is, mint ahogy a
belváros jelentős része. A második világháború után jelentős ipari központtá vált Kaposvár,
mely a rendszerváltást követően átalakult vagy tulajdonost cserélt. Jelenleg a város keleti
részében működnek a legnagyobb gyárak: Magyar Cukor Zrt., Kométa 99 Zrt., Videoton
Elektro-PLAST Vállalat, Kaposvári Villamossági Gyár KFT., Fino-Food Kft., Purina.

A XX. század közepe óta működnek felsőoktatási intézmények. 2000. január 1-én az itt
működő Pannon Agrártudományi Egyetem és a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola
összevonásával megalapították az azóta már számos névvel és központtal rendelkező
Kaposvári Egyetemet (jelenleg MATE). A városban számos nagy múltra visszatekintő
középiskola adhat szakmát és oktatást a fiataloknak. Megújult a kollégium is számukra. A
lakosságot számos könyvtár, bank, múzeum, egészségügyi intézmény és szórakozási
lehetőség szolgálja ki.Hagyományai és népszokásai közé tartozik az Életfa, amelyből az elsőt
16 évvel ezelőtt, 2006-ban állították fel, ez idő alatt már több mint 5300 kaposvári gyermek
neve került fel a fák ágaira. Időközben a 2011-ben állított második is betelt, így 2021-ben
átadásra került a harmadik Életfa is. Szigorú Nagypénteki szokás volt Somogyban a reggeli
kenyér és pálinka, ez utóbbihoz a férfiak nagyon ragaszkodtak. Néhány nagypéntekhez
kapcsolódó egyéb hiedelem, hogy Csökölyben a sertéseket nyírfaággal elverték, hogy a
pestis meg ne rontsa őket. Szabadiban sóslevet adtak a disznóknak, hogy ne betegedjenek
meg. Kapolyon pedig az emberek azzal védekeztek a betegség ellen, hogy nagypénteken
nem vettek fel tiszta alsóruhát. Somogy megyei szokás, hagyomány volt Húsvéthétfőn a
Húsvéti Határkerülés, a Húsvéti Tojáskomaság és a Húsvéti Játszó. Az 1848-as forradalom és
szabadságharc ünnepén a somogyi falvak népei általában községi ünnepségen vettek részt,
ahol az iskolások adtak hazafias műsort. Vannak jelentősebb fesztiválok, kulturális napok,
mint például a Kaposvári Farsang, a Dorottya Napok, a Kolbásztöltő Fesztivál, a Rippl-Rónai
Fesztivál, a Miénk a város Fesztivál, a Kaposvári Mézfesztivál, a Kaposfest, a Kaposvári Vágta,
valamint a környékére jellemző a Húsvét és tavaszváró Napok a Katica Tanyán, a Húsvéti
forgatag a Szennai Skanzenben és a Szennai Hurkafesztivál. A hazai és a külföldi vendégek
számára vonzerőt jelenthet a környéken az ország egyik legnevesebb színháza a Csiky
Gergely Színház, Rippl-Rónai Emlékmúzeum, a Fekete István Látogatóközpont, a Desedai
parkerdő és arborétum, az Erdők Háza, a Zselici Csillagpark, a Katica Tanya, az Almamelléki
Állami Erdei Vasút, a Kaszói Kisvasút, a Szennai Skanzen és a Bikali Élménybirtok.
Folyamatosan bővül a kerékpárút-hálózat, mely az aktív pihenésre vágyók igényeit is
igyekszik kielégíteni.