BALF ÉS A FERTŐ-TÁJ

Előkészítő tanulmány komplex tervezési feladathoz

Balf (Wolfs-), német falu a Fertő mellett, egy

gyönyörű vidéken, Sopronyhoz 1 órányira. Lakja 156
kath., 594 ev. Kath. s ev. templomok. Szántóföldje
kevés, de igen termékeny. Van hires bora; sok
baraczkja, mondolája és más gyümölcse. Nevezetes
hideg kénköves forrásáról, mely a tagok u. m.: vese,
vizhólyag, anyaméh gyengeségeiben hasznos
szolgálatot tesz s mint fürdő használtatik. Van
ezenkivül savanyuviz forrása is. A vendégek
befogadására több fürdőszobákkal ellátott épület áll,
s a soproniaknak és a környékén lakó népességnek
kedvelt mulató helye szokott lenni. Földbirtokos
Sopron városa. (B. Gy.)

Egyetemes magyar encyclopaedia, 1866

Botka Fanni
Soproni Egyetem - Alkalmazott Művészeti Intézet
2020
Tartalom
BALF KÖRNYEZETE – A FERTŐ-KULTÚRTÁJ ............................................................................. 2
A Fertő-kultúrtáj világörökségi jelentősége ................................................................. 4
A partmenti településlánc, a települések szerkezete ...................................................... 5
Életmód, nép építészet ..................................................................................................... 7

BALF MINT TELEPÜLÉS ......................................................................................... 9

Balf és a helyi fürdőzés története ............................................................................. 9
Balf épített öröksége .................................................................................................. 12
Balf településképi karaktere napjainkban ............................................................... 16

BALF PROBLÉMÁI MINT TERVEZÉSI FELADAT ............................................................... 18

Az alakulófélben maradt faluközpont ............................................................... 18
Komplex tervezési félévem témája: a balfi rendezvényház ............................ 20

1
BALF KÖRNYEZETE – a Fertő-kultúrtáj
Sopron

Balf és a környék életében mindig is meghatározó szerepet töltött be Sopron. Már Scarbantia is
jelentős kereskedővárosnak számított, majd miután a honfoglalást követően megalapult a római
város területén, hamar újra fontossá vált az akkor még Suprun nevű település. Nem sokkal
később, 1277-ben IV. László királytól szabad királyi városi címet is kapott. Sopron már a
középkor óta védelmet, valamint gazdasági és közigazgatási központot jelentett a környék apró,
főleg bortermeléssel és mezőgazdasággal foglalkozó falvai számára, és ez napjainkban sincs
másként.

1. ábra - Sopron látképe 1730 körül és kilátás a Tűztoronyból

(forrás: Sopron Múzeum, hiddeneurope.co.uk)

A Fertő tó

Balf számára szintén fontos körülmény a Fertő tó közelsége. A 309 km2-es vízfelülettel
rendelkező tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, Európa legnyugatabbra fekvő
sztyepptava. A Fertő-tájjal együtt a világörökség része.

A tó két tájegység határán alakult ki: földtanilag a Kisalföldhöz tartozik, a nyugati partját
szegélyező dombsor viszont a Soproni-hegység része. Ezeknek a földrajzi adottságoknak
köszönhető a terület egyedülálló mikroklímája. A kontinentális éghajlatra jellemző szélsőséges
időjárásra kiegyenlítő hatást gyakorol a nagy kiterjedésű víztömeg, így a környéken csak
elvétve fordulnak elő nagy nyári zavatarok és jégesők, illetve téli hófúvások. 1A tótól keletre
eső szikes területek az Alföldre hasonlítanak, nyári éghajlatuk azonban jóval hűvösebb,

1
Hegykő település honlapja https://hegyko.hu/hegyko/eghajlat

2
csapadékosabb. A dombvonulat után ismét szikes rétek fekszenek, melyek átmeneti tájként
vezetnek a Hanság lápjaihoz.

A Fertő tó egyik érdekessége, hogy amellett, hogy alapvetően sekély (70-150 cm), vízszintje
rövid- és hosszútávon is erősen ingadozó. Elsődleges forrásként csapadék táplálja, és csupán
egyetlen igazi folyó, a Vulka ömlik a vizébe. Nagyjából 100-120 évenként teljesen kiszárad.
Történeti leírások tanúskodnak róla, hogy ilyen száraz időszakok alkalmával területét
szántóföldként igyekeztek hasznosítani, melyekhez gazdasági épületeket is emeltek. 2 A tó
medrének termőföldként való hasznosítása kudarcot vallott, mivel a rá jellemző sós iszap nem
volt alkalmas mezőgazdasági hasznosításra. Visszaduzzadásakor a Fertő az épületeket és a
földet elárasztotta, sőt, az 1700-as években egyszer Balaton méretűre duzzadt, ezzel elnyelve
öt partmenti falut. További érdekessége, hogy az uralkodó északnyugati széliránynak
köszönhetően, viharos szélben a tó északi és déli partja között akár 50-60 cm vízszintkülönbség
is kialakulhat.

Európa legnyugatibb szikes területeként számos különleges állat- és növényfaj otthonaként

tartják számon a Fertő-tájat. Ebben fontos szerepet játszik a legkülönbözőbb fajok számára
ideális élőhelyet kínáló, kiterjedt nádrengeteg. Vonulási időszakban szinte minden európai
vízimadár faj megtalálható a Fertő tó körül. 3

2. ábra - A Fertő tó és látképe

(forrás: tura.network.hu, hungarikum.hu)

2
Révai Nagy Lexikona, 7. kötet (1913)
3
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fertő

3
A Fertő-kultúrtáj világörökségi jelentősége
Balf mai karakterének kialakulásában nagy szerepe van azoknak a körülményeknek, amik miatt
az UNESCO a Fertő-tájat a világörökségek listájára felvette. A világörökségi helyszínek olyan
kulturális vagy társadalmi szempontból egyedinek számító értékek, melyeket a Világörökség
Programba az azt igazgató Világörökség Bizottság (World Heritage Committee) felterjesztett.
A bizottság évente egyszer dönt arról, hogy az újonnan felterjesztettek közül melyik helyszín
kerüljön fel a Világörökségi Listára. Az erről szóló egyezmény célja, hogy a résztvevő országok
a maguk világörökségi területeikről gondoskodva megőrizzék azokat a későbbi generációk
számára, illetve hogy ezek az államok segítsék egymást a helyszínek védelmében.

A Fertő-táj számos kiemelkedő értékkel rendelkezik, melyekre több példát is felsorakoztat a

dolgozat második részében felvázolt történeti áttekintés. Kulturális szempontból
figyelemreméltó, hogy a tó körül változatos etnikai összetételű lakosság (németek, szlávok,
magyarok) élt együtt századokon át. Szintén egyedülálló, hogy a tó körüli élet évszázados
társadalmi-gazdasági, illetve kulturális egysége a nemzeti határokon is átível. A változatos
etnikai és társadalmi összetételű kultúrtáj gazdag műemlékállománya, valamint értékes néprajzi
öröksége ugyancsak kiemelkedő, így sok érdeklődőt vonz a területre. Természeti szempontból
kiemelkedő értéket képvisel maga a Fertő tó, ami Eurázsia legnyugatibb sztyepptavaként
számos állat- és növényfaj élőhelye, egyben állat- és növényföldrajzi határok találkozási helye.
Rendkívüli gazdagságú élővilágával harmonikusan él együtt az ember már évezredek óta,
kivéte lesen valódi egyensúlyt teremtve természet és ember között. 4

3. ábra - A táj és az ember kapcsolata

(forrás: vincemagazin.hu, facebook.com/fertosopron)

4
Fertő-Hanság Nemzeti Park: https://www.ferto-hansag.hu/hu/termeszetvedelem/termeszetvedelmi-
teruletek/vilagorokseg.html

4
A partmenti településlánc, a települések szerkezete
Településszerkezeti szempontból vizsgálva a tavat és környékét, látható, hogy települései két
hosszabb útvonalra fűződnek fel. Az egyik, távolabbi út egy regionális jelentőségű útvonal,
mely nagyobb falvakat és városokat (Fertőszentmiklós, Nagycenk, Kópháza, Sopron,
Kismarton, stb.) köt össze. A tóhoz közelebbi, lokális jelentőségű útra fűződnek fel a partmenti
falvak (Fertőd, Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, Fertőboz, Balf, Fertőrákos,
Mörbisch, Rust, Oggau, Purbach, Breitenbrunn, Winden, Jois, Neusiedl am See, Weiden). A
tavat kvázi koncentrikusan övező, ősi útvonalakra fűződő településláncok történelmi-gazdasági
és szerkezeti középpontja Sopron városa.

4. ábra – A partmenti településlánc (saját készítésű ábra)

A tó körzetének egyik sajátossága, hogy a természetet szinte kizárólag a települések szakítják

meg. Ez annak köszönhető, hogy a múltban a házakat biztonsági okokból közel kellett építeni
egymáshoz, mivel a terület sík jellege és határvidék volta a külső támadások széles skáláját tette
lehetővé. 5

5
Fertő-táj – Kultúrtáj-világörökség kezelési terve, Stadtland-AVL/VÁTI Kht., Bécs/Budapest, 2003

5
A Fertő-tájra jellemző az ún. fésűs beépítési mód. Ez azt jelenti, hogy falvak lakói hosszú,
szalagszerű telkekre építkeztek, melyek rövid oldalukkal kapcsolódtak az utcához. Az ilyen
telken hosszúkás épületegyüttes, ún. soros (vagy csűrös) udvar alakult ki. Az utcára néző
lakóházhoz sorban épült az istálló, a szín, az ólak, mind a telek egyik oldalára, gyakran teljesen
összeépítve. A telek belső végénél, a hosszú épületsorra merőlegesen építették a csűrt vagy
pajtát, amely elzárta a kertet a gazdasági udvartól. Az ilyen módon épített lezárás miatt ezt a
fajta szerkezetet keresztcsűrös beépítésnek is nevezik. Ha további bővítésre volt szükség, az
utcai telekhatárral párhuzamosan beforduló épülettömeget adtak a meglévőhöz. Így zárt
gazdasági udvar jött létre. A házakat a telek északi határára építették, így a tornác vagy ereszalj
dél felé nézett.

5. ábra - Szalagtelkes útifalu és a keresztcsűrös beépítés (forrás: terpont.hu, saját készítésű ábra)

6
Jellemző még a Fertő-vidéken az úgynevezett fűrészfogas beépítés. Ez a fésűshöz igen
hasonló, és azokban az esetekben figyelhető meg, amikor a telkek nem merőlegesen állnak az
útra. A házak homlokzatait ilyenkor egymáshoz képest előreugratják, így oldalhomlokzataik is
szerephez jutnak az utcaképben. 7

6. ábra - Fűrészfogas beépítés és példája Fertőszéplakon (forrás: saját készítésű ábra, fertotaj.hu)

6
Soproni Szemle, 35. évf., 2. szám: Pichler János: A Fertő-táj tudományos kutatási terve (II. rész) 139. o.
7
Magyar Néprajzi Lexikon – fésűs beépítés (Major Jenő)

6
Életmód, népi építészet
A tó körül egykor kétféle ember élt: a tóparton a halászattal is fogalalkozó nádi ember, míg a
távolabbi, magasabban fekvő falvakban a szőlőművelő, bortermelő.

A tavon és annak partján élő, halászattal foglalkozó lakosság a nádat sokoldalúan alkalmazta.
Épületeiket is náddal fedték, és a halászatban is alkalmazták azt. Ebből épült például az
úgynevezett vejsze, azaz pontyfogó kürtő, amely egy speciálisan a pontyfogásra kialakított
falazat volt. A nád túlnyomó részét azonban nem helyben használták fel, hanem távolabbi
építkezésekre szállították el. 8 A nádaratás így amellett, hogy bevételi forrásként szolgált a
gazdáknak, fontos támasza volt a Fertő tóra egyedülállóan jellemző, ember és természet közötti
szimbiózisnak is. Ennek révén ugyanis, amellett, hogy saját céljára felhasználta a nádat, annak
túlzott előretörését is meggátolta. Sajnálatos, hogy ma már kevesen foglalkoznak a nád
aratásával, mert annak terjedése a tó teljes elláposodásával fenyeget.

A Fertő nyugati oldalát övező települések vagyonosodása az exportra is alkalmas, minőségi

boroknak volt köszönhető. Jól mutatja ezt a tendenciát, hogy a 19. század közepén a Fertő-
vidék negyven községe közül tizenöt volt mezőváros. A bortermelő községekben is gyakoriak
volt az emeletes házak, melyeknek alsó szintje borospinceként működött. A Fertő-vidék sajátos
vonása, hogy a gazdák pincéiket nem a szőlőkbe, hanem a falvakba, városokba építették. Ennek
oka – hasonlóan a települések szoros kapcsolatához – az, hogy a terület mindig is határvidék
volt, ezért gyakoriak voltak a támadások, fosztogatások, amelyeknek könnyen zsákmányává
válhatott volna az itt termelt jó hírű bor. A kétszintes épületekhez gyakran használták a
környéken több helyen bányászott lajtamészkövet, melyből például Bécs, Sopron és Pozsony
templomainak és palotáinak jelentős része is épült.

7. ábra – Életmód a Fertő-tájon: szőlő és nád (forrás: shutterstock.com, országalbum.hu)

8
Magyar Néprajzi Lexikon 507

7
A Fertő-vidéken a 18. század végétől nagyjából a 19. század közepéig a vályogfalas építési mód
volt jellemző. A falakat döngölt agyagból, vagy levegőn szárított vályogtéglából építették. A
nyeregtetős épületeket náddal fedték, a tetőnek külön vízelvezetése nem volt. Az oromfalas
utcai homlokzatok jellegzetes eleme a tornácot vagy ereszaljat követő kiskapu. A 19. században
ezt a típust felváltották a téglafalas, fehérre meszelt oromzatú, pilléres tornácú, néhol kosáríves
lakóépületek, ám alaprajzi működésükben ezek nem sokban különböztek elődeiktől. A sűrűn
egymás mellé épített épületek a mai napig szűk határokat szabnak a funkcionális
változtatásoknak.

A Fertő-táj magyar típusú házait hazánkban egyedülálló gazdagságú homlokzati architektúra

jellemzi. A díszítőelemekre mindig az éppen aktuális kor divatja hatott: megtalálható
provinciális későbarokk, klasszicista, neogótikus, romantikus, és szecessziós formák által
ihletett homlokzati díszítés is. A németek lakta községek épületein észrevehető a német népi
építészet hatása: kétablakos, meredekebb tetőhajlású oromfalas, tornác nélküli lakóházat
építettek, amit rendszerint cseréppel fedtek. Házaik díszítő formakincse szerényebb volt, inkább
az eklektikus és a barokk stílus volt meghatározó. A területre jellemző, ennek ellenére igen
változatos ornamentika részben annak köszönhető, hogy a tájegységre e korokban is jellemző
volt a viszonylagos bőség, így a parasztságnak is lehetősége volt arra, hogy házait a kornak
megfelelő ornamentikával öltöztesse.

8. ábra - Magyar és német lakóházak díszített homlokzatai (forrás: csodahelyek.hu, maps.google.com)

A házak egyéni életkora sehol sem túl magas. A városszerűen elhelyezett és védekezésre
berendezkedett településeken található régebbi objektumoktól eltekintve, amelyek a 17. és 18.
századba nyúlnak vissza, a vidéki építmények túlnyomó többségét a 19. évszázad első felében,
a régebbi alapon építették újjá. Ennek oka a nagy számban előforduló pusztító tüzekben
keresendő, amelyek gyakran sújtották a helységeket. 9

9
Soproni Szemle, 35. évf., 2. szám: Pichler János: A Fertő-táj tudományos kutatási terve (II. rész) 140. o.

8
BALF MINT TELEPÜLÉS
Balf a Fertő-táj helységeinek karakterét hordozó, ősi bortermelő falu. Észak-déli irányú
főutcájával a tóparti településláncot összekötő útvonalra kapcsolódik. Utcákra merőleges, sűrű
telekosztása a tájegység fésűs beépítéseinek ékes példája. A Fertő-tájra jellemző népi építészeti
vonások a balfi lakóházakon is megfigyelhetők: hosszúházas elrendezésű épületek, a kert
végében néhol még ma is látható keresztcsűr, mögötte veteményeskert. A települést lankás
dombok veszik körül, a domboldalakon szőlőtelepítésekkel.

Balf és a helyi fürdőzés története

Balf Nyugat-Magyarországon, a Kisalföldön fekvő, alig ezres lélekszámú település. Írásos
emlékben először 1199-ben említik, ekkor még Farkasd néven. 1278-ban már Wolfként bukkan
fel 10, később, 1378-ban egy periratban Bolf néven szerepel 11. Látható, hogy a német névből
fokozatosan átalakulva és torzulással alakult ki a község ma is használt elnevezése.

A település csupán 7 km-re fekszik Sopron belvárosától, és 1985 óta közigazgatásilag a

városhoz tartozik. Ennek ellenére megőrizte eredeti falusias jellegét: a környékbeli falvakra
jellemző fésűs beépítés és az oromfalas utcai homlokzatok itt is megfigyelhetőek.

9. ábra - Balf műholdképe és a falu madártávlatból (forrás: maps.google.com, gyogyhelyek.hu)

Annak ellenére, hogy a falut csak a 13. század eleje óta emlegetik magyar néven, területét már
a kőkorban is lakták. Ennek nyomai például a Balf határában talált kőkori telepek és bronzkori
halomsírok. Az ókorban a Római Birodalom területeihez tartozott, ezáltal megpecsételődött
fürdőzéshez kötődő sorsa. Bortermeléssel is foglalkozó lakosai ugyanis már ekkor felismerték

10
Balf Wikipedia szócikke: https://hu.wikipedia.org/wiki/Balf
11
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum blogja: https://manda.blog.hu/2016/11/09/balfi_gyogyfurdo

9
a balfi források ásványvizének gyógyító hatását. 12 Régészeti feltárások során felszínre került
két Kr. u. 180 körüli forrásfoglalat, de az itt épült fürdőtelepek nagy forgalmát egy a mai
Fertőmeggyes felé vezető, korabeli kőút is igazolja. 13 A források felfedezése részben annak is
köszönhető, hogy Sopront – római nevén Scarbantiát – érintette az egyik legjelentősebb
korabeli kereskedelmi útvonal, a Borostyánút. Nem csoda tehát, hogy ezen a frekventált
helyszínen is találtak forrásokat a fürdőkultúrájáról is híres rómaiak.

Láthatjuk, hogy Balf életében a kezdetektől kiemelt szerepet játszik Sopron városa. A rómaiak
által felfedezett forrásokat a középkortól intenzívebben kezdi használni a városi lakosság,
ezáltal a két település kapcsolata is szorosabbá válik. A falu egy része 1325-ben I. Károly
(Károly Róbert) magyar király ajándékaként kerül a Csák-nemzetségtől Sopronhoz, további
részeit pedig maga a város vásárolja meg 1342-ben.

A balfi fürdőzés töretlen népszerűségét jelzi, hogy az 1560-as évektől az üdülőhely népszerűvé
vált a nemesi, főnemesi családok körében, és új fürdőházak is épültek. A község 1782-ben még
csak egyutcás falu, mely a mai evangélikus templomtól a római katolikus templom felé vezető
útig illetve a Fertő utcáig terjedt. A 19. század második felében észak felé még mindig ez a
település határvonala, majd dél felé beépül a Bozi utca és Óhegy utca közötti keskeny, hosszú
tömb. Az evangélikus templommal szemben a terület még ekkor is beépítetlen. A 19. század
során folyamatosan építkeztek a fürdő területén (fürdőház, vendégház, mészárszék). 14

10. ábra - A balfi fürdő a századforduló körül (forrás: mandadb.hu, darabanth.com)

A ma is ismert gyógypark eredeti állapota a millenniumi években alakult ki. Ekkor

gyógypavilonok és szálloda is létesült a területen, 1876-ban pedig elkészült a fürdő széleskörű
elérhetőségét biztosító vasút is.

12
https://web.archive.org/web/20060613193223/http://www.sopronhotels.hu/balf.html
13
Sopron Települési Arculati Kézikönyve, 58. o.
14
Sopron Települési Arculati Kézikönyve, 58. o.

10
A gyógyvizet, amelynek fogyasztását hurutos gyomorpanaszok enyhítésére javasolják, a
századfordulón kezdték el palackozni. A trianoni békeszerződés után az ország megmaradt
üdülőhelyei felértékelődtek, ezért a balfi fürdő forgalma is erősen megnövekedett.

Az első világháborúban negyvennégy helyi lakos vesztette életét, a második világháború pedig
száznegyvenkét balfi áldozatot követelt. A második világháborúban a német hadsereg itt
alakította ki legnagyobb munkaszolgálatos táborát. Lakóit a náci védvonal, a Südostwall
megépítésében dolgoztatták. Köztük volt Szerb Antal író és irodalomtörténész, valamint
Sárközi György költő is, mindketten a táborban vesztették életüket kb. 2000 társukkal együtt. 15
Emléküket a templomdombon, a temető fala mellett épült emlékmű őrzi. Sopronhoz hasonlóan
Balf is számottevő németajkú lakossággal rendelkezett, 1941-ben a 1149 lelket számláló falu
16
1426 lakosa vallotta magát német nemzetiségűnek. A második világháború után, 1946-ban
azonban nagy részüket, kb. ezer főt kitelepítették. Helyükre rábaközi agrárproletárokat hoztak.
A falu életére a huszadik században erős zártság volt jellemző. Az országot Nyugat-Európától
elválasztó vasfüggöny és annak határsávja jelentős mértékben korlátozta a határmenti
települések, így Balf lakóinak szabadságát is.

11. ábra - Kitelepítettek marhavagon előtt; A balfi munkatábor áldozatainak emlékműve

(forrás: Sulinet Örökségtár, Építészfórum)

A második világháború és az azt követő időszak romboló hatása sajnos a fürdőben is súlyos
károkat okozott. A világháború alatt először tönkrement, később államosították. Épületeinek
nagy részét lerombolták vagy elbontották, így a milleniumi évekből származó pavilonokat is.
A fürdőt az 1960-as években kezdték el újra fejleszteni, ekkor kapcsolták a soproni
szanatóriumhoz. Mivel időközben a források elszennyeződtek, azokat betömték, majd helyettük
három új kutat fúrtak. A ma is működő fürdőkórház 1975-ben épült.

15
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum blogja: https://manda.blog.hu/2016/11/09/balfi_gyogyfurdo
16
Varga Imréné: A kitelepítés Balf, Harka, Sopronbánfalva és Ágfalva községekben az evangélikus lelkészek
feljegyzései alapján, Soproni Szemle, 2004, 58. évf. 3. szám: Német-magyar együttélés II., 256. o.

11
Napjainkban Balfon a rendszerváltás óta tartó „ocsúdozás”, lassú fejlődés figyelhető meg. A
balfi lakosok életére is jellemző az elvárosiasodás: hiába beszélünk falusias környezetről, a
helyiek már nem az ehhez kapcsolódó életformát, hanem a városi ember életmódját választják.
Ez a jelenség számos megoldandó probléma elé állítja nemcsak Balfot, hanem Magyarország
szinte minden kistelepülését.

Balf épített öröksége

Szent Farkas templom

Balf történelme épített környezetének gazdagságában is nyomonkövethető. Egyik legrégebbi,

ma is álló épített emléke a Szent Farkas-templom. A dombtetőn álló templomot először 1336-
ban említi okirat, ekkor még Miasszonyunk templomaként, Szent Farkast csak később
választják meg a plébánia védőszentjének. Érdekesség, hogy Szent Farkas, azaz Wolfgang,
Szent István király feleségének, Gizellának volt nevelője. Ezért 971 táján járt is
Magyarországon, de kultusza csak az 1400-as években terjedt el Sopron és környékének
németajkú lakóinak körében.

A plébániatemplom építészeti kialakítása Magyarországon szinte egyedülálló: „Alul

négyszögletes, csaknem az egész homlokzattal egyenlő szélességű, a magas toronyalja
dongaboltozatú. A négyzetes keresztmetszet az első párkányszint fölött szabályos
nyolcszögűvé változik. Az emeleten tágas gótikus ablakok nyílnak, s kő gúlasisak koronázza
meg e hazánkban nagyon ritka konstrukciót.” A templomot a 17-18. században átépítették, így
a hajót már a kornak megfelelő stílusjegyek díszítik.

A templom körül lőréses erődfal épült, melynek nagy része ma is áll. Kapuját, a félköríves
szemöldökkövébe vésett évszám szerint 1653-ban építették. A fal által határolt területen még
ma is rengeteg régi kő síremlék látható. A templom szentélyének déli ablaka alatti kriptában a
Wosinksi orvoscsalád tagjai nyugszanak. 17

12. ábra - Szent Farkas-templom (forrás: varak.hu)

17
Ludwig Emil: Balf, Szent Wolfgang-templom, Magyar Nemzet Magazin, 132. szám, 2002. június 8., 37. o.

12
Szent József Fürdőkápolna

A fürdőkápolnát Sopron városa építtette Szent József tiszteletére 1773-ban. Az épület

későbarokk stílusú, egyhajós, kerek záródású szentéllyel. A hullámos bejárati homlokzat felett
kis, rézborítású torony emelkedik. Az oromfal fülkéjében Szent József szobrát láthatjuk. A
kápolna oldalfalain a barokkra jellemző kosáríves záródású ablakok látszanak.

Az oltárkép Szent Józsefet ábrázolja a gyermek Jézussal, ismeretlen mester alkotása. A

mennyezeti freskó Dorfmeister István műve, és azt a bibliai történetet ábrázolja, amelyben
Jézus a tó partján betegeket gyógyít. A falakon Szent Anna és Szent Joachim képei látszanak,
ezek szintén Dorfmeister művei.

Tizenöt évvel azután, hogy Dr. Wosinski István orvos 1898-ban megvásárolta a gyógyfürdőt
Soprontól, birtokába került a kápolna is. Ettől kezdve a család viseli gondját az épületnek, így
a 2009-es felújítás is Wosinski dédunokájának köszönhető.

13. ábra - A fürdőkápolna a gyógyparkban; Dorfmeister István freskója

(forrás: kitervezte.hu, balfikirandulas.hu)

Kastélyszálló

A kastélyszálló neobarokk épülete az 18. századból származik, csak a fürdőkórház építésekor

alakították át szállodává. Szervezetileg a szanatóriumhoz tartozik, de a kórházzal ellentétben itt
az üdülési céllal érkező vendégek kaphatnak szállást.

Nemzeti emlékhely

A Szent Farkas-templom temetőjének erődfala mellett, a falu felőli oldalon állították fel 1948-
ban a Füredi Oszkár által tervezett alkotást, amely a balfi kényszermunkatáborban meggyilkolt
munkaszolgálatosok előtt állít emléket. Mivel ezt később megrongálták, helyére Winkler
Barnabás és Kutas László tervezett új emlékművet.

13
Evangélikus templom

A fürdőkápolnához hasonlóan későbarokk stílusban épült 1795-ben, akkor még torony nélkül.
Tornyát csak 1940 után építették hozzá Schermann Sándor később kitelepített lelkész
közbenjárásával. 18 A templom orgonáját 1822-ben König Ferenc soproni orgonakészítő mester
készítette.

14. ábra - Az evangélikus templom ma és a 20-as években (forrás: balfikirandulas.hu, Payr Sándor)

Ivókút

A falu északi határának közelében, az ásványvíz palackozóüzeme mellett található a 2008-ben

19
átadott ivókút. A kerámia-eozin alkotást Takács Győző keramikusművész készítette a
Zsolnay Porcelánmanufaktúrában.

15. ábra - Zsolnay ivókút (forrás: balfikirandulas.hu, ikvahirek.eu)

18
Varga Imréné: A kitelepítés Balf, Harka, Sopronbánfalva és Ágfalva községekben az evangélikus lelkészek
feljegyzései alapján; Soproni Szemle, 2004, 58. évf. 3. szám: Német-magyar együttélés II., 257. o.
19
Balf Wikipedia szócikke: https://hu.wikipedia.org/wiki/Balf

14
Gyógyszálló (Állami Szanatórium)

A balfi gyógyszálló az Állami Szanatórium fizioterápiás osztályainak ad otthont. Főleg reumás,

valamint egyéb mozgásszervi és neurológiai megbetegedések kezeltetésére utalják be az ide
érkező betegeket. A második világháborúban komoly károkat szenvedett fürdőtelep épületeinek
felújításáról és a gyógyszálló megépítéséről 1971-ben hozott döntést az Egészségügyi
Minisztérium.

Az új épületegyüttes terveit az Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉTV) készítette Kun Attila

vezetésével. A telepítéskor a tervezési elképzelés az volt, hogy a szálló és a fürdőkápolna
közötti terület ligetes növényzetének meghagyásával park alakuljon ki. Az épületegyüttes az
egy- és kétágyas szobákat tartalmazó, összesen 180 ágyas szállásépületből, egy 300 adagos
konyhából és étteremből, valamint a napi 500-600 fő ellátására alkalmas fürdőből áll. 20

16. ábra - A balfi szanatórium új épületei 1976-ban; a gyógyfürdő úszómedencéje

(forrás: Magyar Építőművészet, 1976; termalonline.hu)

Weninger pincészet

A falu egyetlen igazán kortárs építészeti alkotása. A Weninger családi pincészetet befogadó,
hangsúlyozottan ipari épület a Fő utcával párhuzamos utcácskában, kívülről alig észrevehetően
bújik meg a művelődési ház mögötti domboldalban. Az osztrák propeller z Architektur
építésziroda tervei alapján épült borászat burgenlandi társaihoz hasonlóan hangsúlyosan ipari
építmény, ami karakteres külsején is meglátszik. 21

20
Kun Attila: Gyógyfürdőtelep, Balf; Magyar Építőművészet 1976/5. szám, 34-39. o.
21
Hazai középületek: http://hazai.kozep.bme.hu/hu/weninger-pinceszet-balf/

15
Balf településképi karaktere napjainkban
A falu épített környezetén jól nyomon követhető, hogyan alakult, fejlődött a történelem során.
Balf főutcáján végigsétálva, mai szemmel körülnézve talán az elmúlt fél évszázad lenyomatai
a legszembetűnőbbek. Nemcsak azért, mert ezek a lenyomatok a korok egymást fedő rétegei
közül a legfrissebbet jelentik, hanem azért, mert a tájegységre jellemző történeti népi
építészettől mély, elvi kérdésekben különböznek. A 20. századot megelőzően az egyes régiók
építészeti formaalkotását sokkal inkább a falusi életmód, a helyi építőanyagok, és a közvetlen
előképül szolgáló szomszédos épületek határozták. Természetesen a népi építészetet sem
kerülték el az egymást váltó divatként megjelenő stílusirányzatok, sőt, ahogyan azt dolgozatom
is említi, ezek tették színessé, gazdaggá a falusi építészetet. A 20. században bekövetkezett
gazdasági és társadalmi változások indították el azt a folyamatot, amit ma a Balfhoz hasonló
települések elmosódott karakteréből kiolvashatunk. Az erőltetett iparosítás az alapvetően a
mezőgazdaságnak kedvező adottságú Magyarországon egy évszázados hagyományokon
alapuló rendet rúgott fel. És mivel az ember épített környezete épp az ilyen hagyományokból
táplálkozik, hamar meglátszik egy településen, ha lakossága ilyen mély társadalmi, gazdasági,
kulturális változásokon megy keresztül.

17. ábra - Balf látképe (saját készítésű képek)

A leginkább szembetűnő megnyilvánulásai ezeknek a változásoknak azok a Kádár-kockák,

amelyeket az utca felé oromfallal forduló hosszúházak utcai telekoldalára „biggyesztettek”.
Ezzel éppen a települések egyéni identitását meghatározó homlokzatot cserélték le egy
unalmas, szándékosan akárhová felépíthető (ezért sehová sem illeszkedő) épület arcára.
Emellett előfordul számos olyan eset is, ahol az eredeti épületsor lebontása után építettek
Kádár-kockát, vagy a 20. század második felében divatos, utcával párhuzamos gerincű
nyeregtetős, többszintes családi házat.

16
 18. ábra – Példa: hosszúházak korszerűsítésére épült Kádár-kockák Balf Fő utcáján (forrás: maps.google.com)

Ezek a merőben más típusú épületek nyilvánvalóan egy egészen más életmód befogadására
szolgálnak, mint amit azelőtt a háztáji állattartás és kertgazdálkodás jelentett. Természetes,
hogy ahogy az idők változnak, úgy az emberek lakhatási igényei is másfajta épületeket
kívánnak meg. Ugyanakkor a településképi karakter szétzilálódását megelőzhette volna, ha már
ebben az időben is tudatosan, a helyi identitásra fókuszálva fejlesztik Balfot (vagy bármely más
vidéki magyar települést), ehhez azonban a rendszernek nem fűződtek érdekei. A rossz irányba
mozdult tendenciák maguktól természetesen a rendszerváltás után sem billentek vissza. Az
elmúlt években országszerte megszületett településképi arculati kézikönyvek biztató lépést
jelentenek a probléma megoldása felé, aminek remélhetőleg mielőbb látható eredményei
lesznek.

19. ábra - Karakteridegen épületek (piros) a 19. század végi német lakóház (kék) mellett

17
BALF PROBLÉMÁI MINT TERVEZÉSI FELADAT

Az alakulófélben maradt faluközpont

Tervezési félévem témájának keresésekor a dolgozatban bemutatott tájról és faluról inkább még
csak benyomásaim voltak. Balf főutcáján végigsétálva az imént taglalt zavaros településképben
kétféle épületet vettem észre: a jellegtelen, kötődés nélküli házakat, illetve azokat, amik
láthatóan viszonylag hosszú kort megéltek, és különböző idők lenyomatait hordozzák
magukon. Némelyiküket mai ízlés szerint megkísérelték felújítani, többükön viszont még
látszanak a vakolatdíszek, a németek lakta községekre jellemző ereszaljas házak tetőjének
furcsa, az épülettömegről lelógó oromzata.

Hasonlóképpen volt ez a településszerkezettel is. Ha a Fő utcán észak felé indulunk az

evangélikus templomtól, először is észrevehetjük, hogy szokatlan módon a templom oldalán
zártsorúan indul a beépítés. Nem sokkal odébb található az általános iskola, vele szemben áll a
posta épülete, majd egy térbővület következik ott, ahol a szanatórium és a kastélyszálló közös
parkja felől kifolyó patak eléri az utat. Ennél a csomópontnál a zártsorú beépítés megszakad,
csak az iskola tűzfala világít a szomszédos ikerház mellett. A patak tengelye mentén
megfigyelhető egy térbővület, ezután a beépítés átvált a faluban egyébként jellemző
szalagtelkes formára. Ez az összkép azt a benyomást kelti, mintha a forgalmi csomópont mellett
álló templom és az iskola, mint egymás közelébe épült középületek, egy településközpont
kialakulását indították volna el. Ez az induló fejlődés aztán mintha valamilyen oknál fogva
hirtelen megszakadt volna.

20. ábra – Műholdkép a faluközpont középületeinek és a közeli turistacélpontok megjelölésével (saját készítésű ábra)

18
A patak betonmedrének partján egy hagyományos formájú, szerény lakóház áll kerttel
körülvéve, az utca vonalától határozottan hátrahúzódva. Előtte egy kis zöldfelület mellett
néhány autó számára parkolót helyeztek el. A pillanatnyilag lakatlan épület túloldalán a
patakkal párhuzamosan szervizút indul a domboldalra, erre fűződik fel a falut szolgáló többi
lényeges közfunkció: alul az elnyújtott Kádár-kockára emlékeztető orvosi rendelő, utána
lapostetős épületszárnyban szociális lakások találhatók, hozzáépítve a nála jóval szerényebb
tömegű, nyeregtetős óvodához, melynek kertje a gyógyparkkal szomszédos. A rendelő és a
szociális lakások épülete között fekvő játszóteret kettéhasítja az épületeket kiszolgáló szervizút,
ezért annak használata akadályozott.

Az elhagyatott lakóház mellett, a patak mentén sétány szélességű füves sáv vezet a gyógypark
kerítéséig. Meghatározó eleme az összképnek továbbá az iskola tűzfala és a patak közötti
szabadonálló ikerház. Megvalósulását valószínűleg csupán az épülésekor érvényes előírások
hiányosságai tették lehetővé.

21. ábra - A faluközpont területének épületei (balról jobbra, fent: az elhagyott lakóház, a parkoló, a rendelő és a
játszótér, a patakpart, a tűzfal és az ikerház, szociális bérlakások és háttérben az óvoda)

19
Komplex tervezési félévem témája: A balfi
rendezvényház

Komplex tervem céljául végül a terület rendezését, illetve a falu számára is kedvező módon
való hasznosítását tűztem ki. Ennek első, talán elrugaszkodottnak nevezhető lépését a
szabadonálló ikerház elbontása jelenti. A faluközpont kiépítésének céljai között szerepel, hogy
az iskola homlokzata által kijelölt beépítést folytatva elhelyezett épülettömeggel valamelyest
enyhítsek a pőrén álló falfelület nyomasztó hatásán.

Tervem fontos eleme a régi lakóház mellett elhaladó patakparti sétány. Erre az útvonalra
fűződik fel a tervet alkotó új épületegyüttes: a pataktól északra az új rendezvényház, dél felé az
új polgármesteri hivatal, illetve az innen induló sétány, amely általános esetben a patak által
kijelölt útvonal végén egyszerű parkként működik. Alkalmas lehet azonban turisztikai célú
rendezvények, pl. vásárok, borfesztiválok, vagy épp piacok befogadására is, ha erre alkalmas
pavilonsort helyeznek el a sétaútvonalak mentén. Ezen az úton az utcától távolabb a
meglévőhöz hasonló, de jobban használható játszóteret helyeznék el. A patakmenti sétány a
domboldalon felfelé haladva, a kastélyszálló és a szanatórium felé vezet, tehát becsatlakozik a
fürdő valaha gyógyparkként működő, árnyas-ligetes parkjába.

22. ábra - Beépítési helyszínrajz

20
 23. ábra - Az tervezett épület alaprajza

Tervemben a régi, hosszúkás alaprajzú ház utca felé eső oldalán kiállítótér és turisták
eligazítását szolgáló infopont kap helyet. Az infopont másodlagosan egy kiállítótér funkcióját
is ellátja, ahol helyi művészek mutathatják be alkotásaikat. A felhasznált épület domboldal felé
néző oldalára kávézó kerül, amely a rendezvényház és a patakpart felől is megközelíthető. A
hosszúkás épülettel szemben ellenpontként fekszik a rendezvényház elnyújtott kiszolgálósávja.
A két hosszúkás tömeg között húzódó rendezvénytér egy a domboldal emelkedését követő
egybefüggő tér, három teraszos szinttel. Ezeket a zárt térben rámpa köti össze, és minden
szinten összeköttetésben állnak a patakparti sétánnyal. A teraszok színpad-nézőtér viszonyban,
vagy akár egyben, piactérként is használhatók, így az épületre afféle fedett köztérként is
tekinthetünk. Több párhuzamos rendezvény megtartására is lehetőség nyílhat, ugyanis a
teraszokon kialakítható egy-egy mobilfallal leválasztott, zárt térrész is, melyekhez saját előtér
kapcsolódik.

24. ábra - A-A Metszet

21
A tervezés során végig lényeges szempont volt számomra, hogy az épület a falu életét szolgálja,
aminek fontos része az is, hogy az gazdasági szempontból fenntartható legyen. Egy ilyen kis
település esetében világos, hogy csak a falu rendezvényeire nem kifizetődő új épületet
létrehozni. Emiatt igyekeztem úgy kialakítani a rendezvényteret, hogy az a lehető
legrugalmasabb használatot tegye lehetővé.

25. ábra - A rendezvénytér egyben vagy elválasztott térsorként.

Baloldalt a kávézóvá alakított lakóház, a jobb oldalon a kiszolgálósáv fával burkolt fala látható.

A tér északi oldalán álló épületsor jó elrendezésű, az óvoda biztonságos távolságban áll a Fő
utca forgalmától. A rendelő könnyűszerkezetes kiegészítése helyett a hosszúkás tömeg
folytatásában helyezném el a bejáratot és a betegvárót. Az épületek sávjában alakítanám ki a
tér funkcióihoz szükséges mennyiségű parkolót, amely az óvodásokért érkező szülők, illetve a
rendelőt látogatók parkolási problémáit is megoldaná.

A terv végső célkitűzése, hogy a falu településszerkezetében nyílt lehetőséget úgy használja fel
Balf fejlesztésére, hogy közben kortárs módon orvosolja a lehető legtöbbet a felvázolt épített
környezeti probléma közül, és új, jobban szervezett közfunkciókkal növelje a település
turisztikai vonzerejét és lakói életminőségét.

26. ábra - A tervezett épület bejárati homlokzata (bal) és déli homlokzata a patak túlpartjáról (jobb)

22