Rákosmente

Rákosmente fekvése, környezete

Az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, amely részben
ugyanolyan magasan terül el, mint a 235 méter

magas Gellért-hegy. Mivel a Pesti-síkságon belül a Dunától

kelet felé fokozatosan emelkedő Pesti-
hordalékkúpsíkság része, ezért területe szinte teljes egészében
dimbes-dombos. A pesti oldal és egyben a

Pesti-síkság legmagasabb pontja, a 241 méteres Erdő-hegy is

itt található. A kerület túlnyomó része
zöldövezet, az egy főre jutó zöld- és erdőterületek
szempontjából a II. és a XII. kerületek mellett a legjobban
ellátott fővárosi kerület. Több természetvédelmi terület is
található a területén, a Keresztúri-erdő óriási
zöldfelülete, illetve északi határán fekszik a Naplás-tó, a
főváros második legnagyobb, 150 hektáros
természetvédelmi területe, egyben az egyik legértékesebb
ökológiai területe.
 Merzse-Mocsár

A Merzse-mocsár egy helyi védettséget élvező természetvédelmi terület, tele növényritkaságokkal, gazdag
madárvilággal. Budapest egyik legháborítatlanabb vizes élőhelye. Autóval is megközelíthető,
tömegközlekedéssel pedig rákoskerti vasúti megállótól 10-15 percnyi sétára van a reptér irányába. A mocsár
területét 1977-ben nyilvánították védetté, 1999-ben pedig 40 hektárra bővítették a védett területet. Nemrég
tanösvényt építettek ki tájékoztató táblákkal. Területén kiterjedt nádas, sásos figyelhető meg, peremén
bokorfüzes és fűz-nyár ligeterdő húzódik. Több védett madárfaj is költ itt rendszeresen, mint pl. barna
rétihéja, bölömbika, nádi rigó, vízityúk, a környező ligetekben megfigyelhető többek közt gyurgyalag,
kakukk, vércse, karvaly, vörös vércse, fácán és fogoly is sűrűn előfordul. A madarak megfigyelésére
érdemes távcsövet hozni. Kétéltűek és hüllők is bőven találhatók a területen, valamint nyulak, őzek, rókák
is gyakran megpillanthatóak. A fából épült kilátótoronyból rálátni a mocsár növényvilágára, a kilátó előtti
füves tisztáson kulturált pihenőhely található padokkal.
 Keresztúri erdő

Rákosmente Önkormányzata és a Pilisi Parkerdő együttműködésének köszönhetően jelentős közjóléti

fejlesztés történt a XVII. kerületben 2019-ben. Az úgynevezett Keresztúri-erdő megújításánál a lakosság
turisztikai, sport és rekreációs igényeit, vagyis a közjóléti igényeket tartották szem előtt. A területen ennek
megfelelően kialakítottak egy 4,2 kilométeres futókört, egy állandó pontos tájékozódásifutó-pályát,
amelyen a rögzített ellenőrzőpontokat érintve kell végig haladni, valamint egy, szintén az erdei sportolást
lehetővé tevő szabadtéri edzőparkot. Az erdőben e mellett egy 15 állomásból álló interaktív tanösvényt is
létrehoztak. A közjóléti fejlesztés részeként két tisztást alakítottak ki a Pilisi Parkerdő tervei alapján. A
tisztások mellé tűzrakó helyek épültek, padokat, asztalokat és esőbeállókat helyeztek el, a tisztásokra
információs táblákat állítottak. A fejlesztés része volt a megújított erdőterülethez tartozó parkoló
kialakítása is. A Parkerdő kezelésében lévő városi erdő környezeti célokat is szolgál, hiszen csökkenti a
klímaváltozás káros hatásait, megszűri a levegő szállópor tartalmát és védelmet nyújt a zajszennyezés
ellen.
 Népkert, Rákospatak, és Rákoskert sugárúti platánsor
A zöldfelületi rendszer legalapvetőbb elemei az erdő- és mezőgazdasági használatú területek,
továbbá a városi parkok, közparkok, közkertek, melyek a lakosság rekreációs igényeinek
kielégítését szolgálják. A kerület e jellemzői kapcsán egy kettősség figyelhető meg, az
erdőterületek szempontjából a pesti oldal legjobban ellátott budapesti kerülete,
közkertek, közparkok terén viszont kevésbé ellátottnak minősül.
A teljes kerület szempontjából legjelentősebb városi zöldfelület a Népkert, mely nagy
kiterjedésű és komplex funkciókínálattal ellátott közpark, a lakosok egész napos rekreációs
igényeinek kielégítését szolgálja. A napközbeni rekreációt Rákosmentén a mozaikosan
elhelyezkedő, kis vonzáskörzettel rendelkező kisméretű közterek és közparkok szolgálják. A
kerületrészek között jó zöldfelületi ellátottságú területnek számít a Pesti út menti lakótelepek
környezete, köszönhetően a beépítés jellegének. Kimagaslóan kevés közhasználatú zöldfelület
található a kerület kertvárosias területein, elsődlegesen Rákoskert és Rákoscsaba területén.
Általános probléma az, hogy a kerület közparkjai, fasorai
növényállománya nagyrészt elöregedett, minőségi fenntartásuk komoly költségekkel
jár. A kerületben két fővárosi védettség alatt álló terület találhatókerület fontos feladata.
A kerület másik helyi védettség alatt álló természeti értéke, a Péceli út
206. szám alatti (134109 helyrajzi számú), majd’ 3 500 m2-es „Péceli úti kert,
természetvédelmi terület”. Ezeken felül a természeti környezet további kiemelt elemei a
Naplás-tó térsége, fővárosi védettséget élvez a Népkert, valamint Rákoscsabán a Szabadság
sugárúti fasor és a Rákoskert sugárúti platánsor is. A Rákos-patak betonmederbe való terelése miatt
megszűnt a patak korábbi természetes öntisztuló képessége, így szinte teljes egészében megszűnt benne az
élet. A patak revitalizációja fontos célkitűzése nemcsak Rákosmentének, hanem a többi érintett kerületnek
és településnek is. A kerület az előző programozási időszakban kerékpárutat alakított ki a
patak kerületi szakasza mentén, mely kedvelt szabadidő-eltöltési és közlekedési útvonal.
 Népkert

Rákoskert sugárút
platánfasor

Rákospatak
 Podmaniczky kastély
Az épületegyüttes a nyugat-keleti irányban húzódó Pesti út déli oldalán helyezkedik el. Építtetője báró
Bujanovszky Elek tábornok volt, Podmaniczky Erzsébet férje. Ők a környékbeli földjeiken az elsők között
próbáltak Magyarországon burgonyát termeszteni az 1750-es, 1760-as években. Ekkor építtették a kastélyt
is, ahol aztán állandó jelleggel éltek. Bujanovszky 1799-es halálával a kastélyt a Podmaniczky család vette
birtokba. Podmaniczky János költözött ide és lett kedvenc lakhelye; saját birtokait innét igazgatta. Az 1838-
as pesti árvíz idején az áradás elől menekülőknek adott szállást a kastélyában. Podmaniczky egyik lányát,
Zsuzsannát 1864-ben vette feleségül gróf Vigyázó Sándor, aki révén végül 1873-ban egyesült a két család.
A kastélyt is ekkortól hívták Podmaniczky-Vigyázó-kastélynak. Udvari homlokzatát 1910-ben alakították
ki neobarokk stílusban. Vigyázó Sándor végrendeletében minden vagyonát a Magyar Tudományos
Akadémia javára hagyta, ami ellen egyetlen fiának, Vigyázó Ferencnek nem volt kifogása apja 1925-ös
halálát követően. Ennél fogva mikor Ferenc 1928-ban meghalt, gyermeke nem lévén a kastély az MTA
tulajdonába került; a végzést azonban Sándor leánygyermeke és néhány oldalági örökös is megtámadta
(lévén a teljes vagyon ezzel együtt közel 20 millió koronára rúghatott), így ténylegesen csak annak lezárulta
után lett az Akadémia tulajdona a környező birtokokkal együtt. Utóbbiak felparcellázásából született két
mai városrész is: Régiakadémiatelep illetve Akadémiaújtelep. Az épület a második világháborúban a
a szocialista rendszer a többi kastélyhoz hasonlóan államosította, belső terét durván, az eredeti kialakítást
teljesen figyelmen kívül hagyva átalakította és szociális otthonokat létesítettek benne. A rendszerváltás
idején már gazdátlanul állt, 1990-ben tulajdonos nélkül maradt. A kerületi önkormányzat a helyzetet
felismerve sikeresen (és ingyen) megszerezte a kastélyt ám felújítására sem akkor, sem pedig később nem
volt pénze. 1996-ban vandálok betörtek az épületbe és felgyújtották; a tető szinte teljesen leégett; az épület
többi részét a tűzoltáskor használt víz tette tönkre.
Köszönöm a figyelmet