Burkovics Kata Virág 12.

E BIOLÓGIA BEADANDÓ

A Hortobágyi Nemzeti Park

A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet
1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi
Hivatal. Területe 82 000 hektár. 1999. november 30-án
Marrákesben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén
felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ
Kulturális és Természeti Örökségének listájára. A Hortobágyi
Nemzeti Park Igazgatósága Debrecenben található. Továbbá
még a Nemzeti Park üzemelteti az ország egyetlen utasokat
szállító halas tavi kisvasútját, mely Magyarország legnagyobb mesterséges halastavánál (a
Kondás tónál) végződik. Működési területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-
Szatmár-Bereg megyéket, valamint Heves megye Tisza-tavi kis szeletét foglalja magába
(Tisza-tavi madárrezervátum). Címerállata a daru.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében található a Közép-
Európa legnagyobb füves pusztáján, a Hortobágyon lévő nemzeti park, 4 tájvédelmi körzet és
19 önálló természetvédelmi terület. A nemzeti park egész területe bioszféra-rezervátum, a
Ramsari egyezmény alapján vízi élőhelyei:
 a Hortobágyi-Halastó
 Zám-puszta
 Pentezug-puszta (Vadló rezervátum)
 Angyalháza-puszta
 az Egyek-Pusztakócsi mocsarak
 a Tisza-tó északi része (Tisza-tavi Madárrezervátum)
 a Tisza-tó középső része (Poroszlói-medence)
 Kunkápolna
A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló
néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel. Az egykori ligetes sztyeppe
néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt. A táj
kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század
vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az
erdők kivágásával, felégetésével alakították ki, melyek hatása a keleti sztyeppék hangulatát
idézi. A valaha virágzó – a török hódoltság korában elpusztult – települések emlékét
pusztarészek nevei őrzik.
A Hortobágy felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes
síksággá. Magasról szemlélve a táj, mint óriási szőnyeg terül el, közepén ezüstös szalagként
kanyarog a Hortobágy folyó. A nemzeti park területe sík, csak néhol emelkednek ki alacsony
halmok. Ezeket az úgynevezett kunhalmokat (tudományos néven kurgánokat) emberi kéz
alkotta, amelyeket a keleti sztyeppékről a középső rézkorban beözönlő nomádok építették
őrdomboknak vagy temetkezési helyeknek (halomsírok).
A Hortobágy mocsarai nem a Tisza, hanem a Sajó vagy a Hernád medrének változásaiból
származnak. Az üledék túlnyomó része a Bükkből és északabbról származik, nem a Tisza
Forrásaim:
https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/turizmus/vadaspark/oldal/daru
http://magyarnemzetiparkok.hu/hortobagy/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hortob%C3%A1gyi_Nemzeti_Park
hozta. A területen a Tisza megjelenése nem okozott érdemi változást, a Hortobágy tehát
szorosan rokonítható a Tisza megjelenésével nem érintett borsodi Mezőséggel. A Tisza
korábban hitt laterális eróziója nem játszódott le, a mederváltás gyors folyamat volt, a folyó a
tájon nem oldalazott végig, nem töltötte fel érdemben azt, és nem a holocén elején, hanem kb.
20 ezer éve, vagy régebben foglalta el mai lefutását. A mérések szerint Polgárnál legalább 16
ezer éve a jelenlegi medre környékén tartózkodik.
Az ártéri erdők és a puszta belsejében szórványosan található kisebb kerek erdők fajgazdag
gémtelepeknek adnak otthont, de ritka ragadozó madaraikról is híresek. A kék vércsék mellett
él itt kerecsensólyom és parlagi sas. Itt fészkelt először hazánkban a pusztai ölyv. A kurgánok
halmain élnek az ürge, fürj, menyét, hermelin. Itt él a legnagyobb termetű madarunk, a túzok.
Száraz, füves puszták madara a fürj, a fogoly, az ugartyúk, nedves szikfokok fogyatkozó
számú madara a székicsér, kopár szikeseken fészkel madárritkaságunk, a szikipacsirta. Rétek
féltett madárritkasága a csíkosfejű nádiposzáta.A mocsarak és a halastavak gazdag
vízimadárvilágot tartanak el, több mint 330 madárfaj él itt. Tavasszal és ősszel a költöző
madarak tízezrei pihennek meg a környéken, ritka ragadozó madarak kíséretében. Hortobágy
az ország legnagyobb „madárszállója”. Ősszel a darvak, vadludak vonulása figyelhető
meg.Nyílt vízfelületei a kárókatonák, barna rétihéja, récék, szárcsák, kormos-, fattyú- és
fehérszárnyú szerkők; vörösnyakú és feketenyakú vöcsök számára kedvezőek, a sekélyebb
vizű nádasokban bölömbika, nagy kócsag, kanalasgém, az igen ritka batla, nyári lúd és szép
számban nádi énekesmadarak költenek. A ligeterdők kincsei voltak régebben a vegyes
gémtelepek, ezek mára a nádasokba helyeződtek át. Fészkel itt a fekete gólya, és ragadozó
madarak is. A Tisza magas partfalaiban költ a gyurgyalag és a jégmadár.Az erdőkben a kidőlt
fák helyben korhadnak el, ezzel életfeltételeket biztosítva a cincérfajoknak. Előfordul itt az
erdei sikló és az erdei fülesbagoly is.