Informatika érettségi témakörök, 2005 Fáy András Gazdasági

(szóbeli) Szakközépiskola

03. A modern információs társadalom jellemzői

Jellemezze az Információs társadalmat, mint történeti-fejlődési folyamatot! Mutasson rá a
Föld fejlett, és kevésbé fejlett országai (társadalmai) közötti főbb különbségekre!
Definiálja az Információs Társadalmat, mint folyamatot, és mint állapotot! Beszéljen az
információ szerepéről az Információs Társadalomban! Mutassa be példákon keresztül az
Információs Társadalom pozitív gazdasági-, szociológiai- és pszichológiai hatásait és
jellemzőit! Beszéljen az Információs Társadalom negatív jellemzőiről és hatásairól!

Az Modern Információs Társadalom jellemzése

Az információs társadalom, politikai és társadalmi behatárolása

Napjaink vezető, befolyásos gazdasági- és politikai társadalmai, túllépve az ipari társadalmak

fejlődési szakaszán, egy minőségében új társadalmi berendezkedés felé haladnak, az
információs társadalom állapota felé. De miközben az általános fejlődést azzal jellemezzük,
hogy haladunk az információs társadalom felé, arra is kell gondolnunk, hogy ez jó esetben is
csak a világ népességének 25-26 százalékára vonatkozik, azaz azokra a fejlett társadalmakra,
ahol magas fokú a szellemi erőforrásoknak a társadalomban, ezen belül a gazdaságban való
hasznosulása. Tehát a Föld össznépességének csak a negyedére vonatkoztatva beszélhetünk
információs társadalomról. A társadalomtudósok elsősorban a Nyugati Világ társadalmait
jellemezik az információs társadalom fogalmával. Ezen országokban a társadalom minden
területén (civil szféra, gazdaság, politika), az információs és kommunikációs eszközök
fejlődésével (eszközök, folyamatok automatizálása, számítógépes vezérlése) és széles körű
elterjedésével, lehetségessé vált az információs technológiák (táv- és hírközlés,
számítástechnika) könnyű és biztonságos, a széles tömegek számára is elérhető alkalmazása.
Az alábbiakban, amikor az információs társadalom jellemzőit, próbáljuk meghatározni, akkor
elsősorban ezekre az országokra és társadalmaikra gondolunk.

Pozitív hatások, jellemvonások:

Definíció: Információs társadalom, mint folyamat. Információs társadalom, mint állapot.

Mivel a teljes körű információs társadalom kialakulásának folyamata még nem zárult le, igen
nehéz egyértelműen definiálni az információs társadalmat, és meghatározni a lényeges
jellemvonásait. Célszerűbb az információs társadalmat folyamatként jellemezni mintsem,
mint meglévő kikristályosodott állapotként leírni. Ha megpróbáljuk a főbb fejlődési
jellemzőket meghatározni, akkor elmondhatjuk, hogy a mai „információs társadalom” az
emberi együttélés új módja, ahol az információ központi szerepet foglal el, a társadalom
életében és a társadalomi folyamatokban. Ennek az információnak a hálózatba szervezett
előállítása, feldolgozása, tárolása, visszakeresése játssza a fő szerepet, és ez az információs
hálózat a társadalom minden egyes tagja számára gyorsan és olcsón elérhető. A folyamat
infrastrukturális hátterében az információs és kommunikációs technológia és az új
információgazdaság áll. Az egymástól független telekommunikáció (táv- és hírközlés) és
számítástechnika integrálódása, új minőségi információs szolgáltatások megjelenésével jár
együtt: Internet, mobiltelefon, kábeltévé, műholdas közvetítés, videó. És mindez az emberek
életének és társadalmi helyzetének a változásában is megnyilvánul. Az információ, az
informatika egyre inkább főszereplője a társadalmi-, gazdasági- és a politikai élet minden
területének, és fő szerepet játszik a társadalmi szintű döntési folyamatokban.

1. oldal
Informatika érettségi témakörök, 2005 Fáy András Gazdasági
(szóbeli) Szakközépiskola
Gazdasági, műszaki hatások, jellemvonások

A globális számítógépes hálózat kialakulásával lehetővé válik a gazdasági, politikai és

társadalmi történések folyamatos figyelése globális szinten is. A világgazdasági szervezetek
és cégek a szükséges információkkal birtokukban könnyebben tudnak kidolgozni globális
stratégiákat. Az információs hálózatok lehetővé teszik a térbeli távolságok áthidalását, és
megváltoztatják a tér és az idő fogalmát. A hálózat (Internet) a gazdasági élet szerves részévé
válik ugyanúgy, mint korábban a mechanikus gépek. Megjelennek az intelligens, technikai
eszközök, berendezések és gépek, amelyek mikroszámítógépeket tartalmaznak. A
számítógépes termelésirányítás és tervezés (CAD) könnyíti a termelési folyamatot, kisebb az
egy termék előállításához szükséges nyersanyag-, energia- és munkaóra-ráfordítás. A
kereskedelmet jelentősen átalakítja az Internetes reklám, az elektronikus üzletkötés, és a
számítógéppel végzett banki ügyletek (E-banking).

Társadalmi, Szociológiai hatások

A szociológiai változások egy része a gazdasági változásokból adódik. Az információs

társadalomban a társadalmi munkamegosztás is megváltozik. Csökken a munkavállalók
körében az iparban foglalkoztatottak száma, és bővül szolgáltatói szektor aránya, de azon
belül is az információkezeléssel foglalkozók arányának növekedése a legjelentősebb. A fizikai
munkát végzők számát meghaladja az információs szektorban (szellemi-, szolgáltatói)
dolgozók száma, akiknek elsődleges feladata az információk megalkotása, feldolgozása,
tárolása és továbbítása, mivel hatalmas információmennyiség kezelése szükséges ahhoz,
hogy a társadalom az új, állandóan változó körülmények között működni tudjon. Lehetővé
válik a távmunka. Az egyes régiókban, városokban és településeken olyan fejlett távközlési és
informatikai infrastruktúra létezik, amely lehetővé teszi a korszerű on-line információs
szolgáltatásokra épülő gazdasági, oktatási és kulturális tevékenységet, valamint közhasznú
szolgáltatások kialakítását és elterjesztését. Ez az információs infrastruktúra biztosítja a
kormányzat (önkormányzat), a non-profit szféra (egészségügy, oktatás, kultúra), a gazdasági
szervezetek és az állampolgár közötti korszerű elektronikus információcserét, kapcsolatot.
Globális szinten pedig a különböző országok és földrészek lakói közti gyors és hatékony
kommunikáció is lehetővé válik, amely a globalizáció világában fontos tényező.

Pszichológiai hatások, jellemvonások

A globális hálózathoz kapcsolódó emberek szabadon, olcsón, gyorsan és szinte azonnal

juthatnak hozzá hírekhez, méghozzá több, egymástól független forrásból. Az összes
információszerzési mód, a legkülönfélébb emberi foglalatosságok természetes közege, egyre
több ember számára az Internet. Emellett a hálózatot használó ember, bonyolult szerteágazó
emberi kapcsolatrendszerbe csöppen, egy új virtuális társadalom polgára lesz, amelynek
megvannak a jellemző egyedi szociológiai törvényszerűségei, és amely rendelkezik a
valóságos emberi társadalmak minden alapvető jellemzőjével, a pozitívakkal és a
negatívakkal egyaránt. Ugyanúgy beleütközhet az emberi szűklátókörűségbe, gonoszságba,
ugyanúgy megtalálja az emberi jóérzés, barátság, szolidaritás példáit, ugyanúgy lehet
társadalmi csapdák áldozata, vagy spontán, önzetlen kezdeményezések részese és
haszonélvezője, mint a megszokott valós társadalomban.
Az információ központi szerepének növekedése, az Internet megjelenése és a computerek
sokrétű felhasználása mellett, az információs társadalom másik jellemzője az emberek
mobilitásának növekedése. Ezt tovább erősíti a saját, feltölthető áramforrással működő,
hordozható számítógépek (laptopok), a kisméretű számítástechnikai eszközök, a személyi

2. oldal
Informatika érettségi témakörök, 2005 Fáy András Gazdasági
(szóbeli) Szakközépiskola
asszisztensek (PDA) valamint a vezeték nélküli hálózatok és kommunikációs technológiák
megjelenése és elterjedése.

Negatív hatások, jellemvonások.

Az információs társadalmi folyamatok termelési alapjait az új gazdaság, az úgynevezett

információgazdaság ( hálózati gazdaság) jelenti, amely akárcsak az együttélés más területei
erősen globalizálódik, és nagy kockázatokat rejt magában, mivel negatív hatásai, mint például
a társadalmi bizonytalanság növekedése, a munkahelyek megszűnése, új társadalmi
egyenlőtlenségeket és feszültségeket szül. A társadalmi és gazdasági élet tervezhetősége
csökken, mert a globalizáció logikája az, hogy miközben mindenre és mindenkire hatással
van, nem lehet tudni, hogy az egyes események milyen visszaható következményekkel járnak.
A gyors változások miatt az ember, az emberi munkaerő nem tudja követni például a pénz és
a munkahelyek globális mozgását. Az információ kizárólagos birtoklása és az információkhoz
való egyenlőtlen hozzájutás szintén újabb egyenlőtlenségeket szül.
Az információs társadalom új logikai szervezőelve a hálózatiság: aki benne van a hálózatban,
az létezik, aki nincs benne, az nem létezik, és elszigetelődik a főbb gazdasági és társadalmi
eseményektől. A Hálózat és az Én szembenállása az, az új erő, ami újraszervezi a társadalmat.
A valós tér szerepét egyre inkább az áramlások tere veszi át, a hálózat tere, ahol áramlik
mindaz, ami fontos és értékes. A valós és a virtuális egymásba csúszik és egymásra
kölcsönösen hat. A szabadabb információáramlás a törvényi szabályozást is felveti, amely
három fő területen merül fel: Hardver és szoftver jogi védelme, Adatvédelem, Internetes
információterjesztés. A gyorsan elavuló informatikai, távközlési és elektronikai eszközök
újrafelhasználása nem mindenhol teljesen megoldott. Ezen „elektronikus szemét”
felhalmozódása is nagy veszélyeket rejt magában. A társadalmi gondokat növeli, hogy új
globális bűnöző gazdaság jelenik meg, amely végső soron fenyegetheti magát, az információs
társadalom egészét.

Összefoglalva, jól látható, hogy aki az információs társadalmat akarja jellemezni, annak két
egymáshoz erősen kapcsolódó és csak elméletileg szétválasztható fogalomrendszerben kell
gondolkodnia:
1.) Egyrészt az információs társadalom értékekkel és érzelmekkel telített eszmerendszer,
(vízió) egyszerre pozitív és negatív utópia, belevetített vágyakkal és félelmekkel.
2.) Másrészt, az információs társadalom egy létező társadalmi valóság (folyamat és
állapot) összefoglaló megnevezése, ami felváltja az ipari forradalmat követően
létrejött modern társadalmat.

3. oldal
Informatika érettségi témakörök, 2005 Fáy András Gazdasági
(szóbeli) Szakközépiskola

Kérdések:
1.) A Föld minden társadalmát illethetjük az Információs társadalom fogalmával. Mely
társadalmakat jellemezhetünk információs társadalomként és melyeket nem? Indokoljuk meg
az igenlő illetve a nemleges válaszainkat!

2.) Miért nehéz pontos definíciót adni az Információs Társadalomra? Miért beszélünk
egyszerre folyamatról is, és állapotról is az információs társadalommal kapcsolatban.

3.) Mi játssza a fő szerepet az információs társadalmak életében?

4.) Mi áll az Információs Társadalom főbb fejlődési irányvonalainak a hátterében?

5.) Miért tudják az egyes gazdasági szereplők (cégek) globális szinten is figyelni a gazdasági
folyamatokat?

6.) Minek köszönhető a társadalmi munkamegosztás változása? Mi idézi elő azt, hogy a
szellemi szféra dolgozóinak a száma nő.

7.) Minek köszönhető az államigazgatási szervek, a gazdasági egységek és az állampolgárok

közötti új kapcsolat létrejötte?

8.) Mit értünk Virtuális Társadalom alatt. Mi a különbség a Virtuális és a Valóságos

Társadalom között?

9.) Mindig érvényes az, az állítás, hogy egy társadalom tagjai egyenlő mértékben jutnak hozzá
a globális információs hálózathoz?

10.) Mi szülhet új társadalmi egyenlőtlenségeket egy Információs Társadalomban

4. oldal