Babeș–Bolyai Tudományegyetem 

Bölcsészettudományi Kar  

IKT eszközök az oktatásban

Révai Yvett
Magyar nyelvészeti és irodalomtudományi tanulmányok 
mesterképzés, II. év 

2021
Bevezetés

„A tanulás hatékonyabb, ha nyitottak vagyunk mindenre…”

Alison Gopnik

A pedagógussá válás nem egy egyszeri pillanat, hanem minél inkább egy folyamatként
fogható fel, hiszen amikor a diplomát megkapjuk, még nem vagyunk pedagógusok. Ekkor
még csak egy „jogosítvánnyal” rendelkezünk és ahhoz, hogy azzá váljunk, sokat kell
fejlődnünk. Ez a szakma nemcsak egyszerűen egy állas, hanem egy hivatás, ami iránt, ha
elkötelezettek vagyunk lehetőséget nyújt számunkra a folyton fejlődésre, az együtt tanulásra.

A dolgozatom témájául egy igen aktuális kérdést választottam, az IKT eszközök

alkalmazását, amelyeket ha nem vonnánk be az oktatás folyamatába, a jelenlegi körülmények
között talán boldogulni sem tudnánk. Mindennek az értelmes, alkalmazása hosszas
felkészülést, a tanárok számára is az együtt tanulást vonja maga után, hiszen eddig csak
nagyon alapszinten „használtuk, ha egyáltalán használtuk”, pedig saját véleményem szerint
igen nagy szükség lett volna rá.

Peter Kline szerint „A tanulás akkor a leghatékonyabb, ha élvezzük.”, digitális

világunkban pedig a gyerekek szeretik a ezeket eszközöket, hiszen közel állnak hozzájuk,
mivel „ebben” nőttek fel. Ezt a digitális világ nyújtotta motivációt, pedig mindenképp ki
kellene használni az oktatásban. Napjainkban hiába ragaszkodunk 10- 20 évvel ezelőtt jól
bevált, hagyományos módszerekhez, amelyek akkor eredményesen működtek, most nem
vezetnek eredményre, sőt erőltetésükkel talán többet ártunk, mint segítünk. Változnunk,
alkalmazkodnunk kell egymáshoz, a kor változásaihoz, elvárásaihoz. Bár még csak két éve
dolgozom magyar nyelv és irodalom, illetve német nyelv tanárként, de az tapasztalom, hogy
egyre nehezebb a gyerekek érdeklődését felkelteni, fenntartani és eredményt elérni. A
munkám során nyitott vagyok minden új módszer, eszköz használatára, amivel az óráimat
érdekesebbé, élvezetesebbé tehetem, csak sajnos ebben az iskola vagy maga a tanügyi
rendszer nem mindig a legjobb partner. Pedig ha a tanulók kellően motiváltak az órán, akkor a
tanulás is eredményesebb lesz, ehhez eddigi tapasztalataim szerint segítséget nyújtanak a
digitális eszközök, amiket eddig és ezen túl is igyekszem minden órán használni.

Azért választottam dolgozatoknak ezt a témát, mert fontosnak tartom, hogy az iskolai
tanulás, tanítás megújuljon. Ehhez pedig úgy próbálok hozzájárulni, hogy igyekszem
népszerűsíteni, elfogadtatni, megszerettetni iskolámban ezen eszközök használatát. A
továbbiakban pedig összefoglalom néhány mondatban, hogy mit jelent az IKT eszköz
fogalma, illetve arra próbálok választ adni, hogy a digitális eszközök mennyire
meghatározóak az oktatásban, mennyire segítik a tanulási folyamatot.

Továbbá szeretném megvilágítani, hogy milyen szerepet tölt be az iskolák, konkrétan a

Kökényesdi Általános Iskola számára az IKT, a szükséges és kívánt megújulás tekintetében az
informatikai forradalom, a digitális információ feldolgozó- és kommunikációs eszközökre
támaszkodva.

IKT fogalma

A számítástechnika és a távközlés előrehaladásával újfajta kommunikációs technikák

és info- kommunkikációs eszközök jelentek meg, melynek révén körvonalazódott egy igen
fontos terminus, az „információs és kommunikációs technológiák” vagyis az IKT fogalma. Az
IKT mint eszköz, az információs technika (IT) vagy információs és kommunikációs technika
(IKT) a technológiák egész sorát foglalja össze. Olyan eszközök, technológiák, szervezési
tevékenységek, innovatív folyamatok összessége, amelyek az információ- és
kommunikációközlést, feldolgozást, áramlást, tárolást, kódolást elősegítik, gyorsabbá,
könnyebbé és hatékonyabbá teszik. Konkrétumok és módszerek az IKT meghatározására
nincsenek, mivel ez a fogalom a zsebszámológéptől a televízióig, a mobiltelefontól a személyi
számítógépig. a műholdas hírközvetítéstől a számítógéppel történő tervezésig és integrált
gyártásig, a videó felvevőtől a szuperszámítógépekig mindent magába foglal.1

Az info- kommunikációs technológia (IKT) fogalma az oktatási szakzsargonnak már

régóta része. Napjainkra jelentős mértékben bővült jelentése és eszközeinek sokszínűsége is.
Többféleképp csoportosíthatóak a tanítást- tanulást elősegítő IKT eszközötk, azonban
valójában mindegyik mögött, mit összefogó vezérlő eszköz a számítógép áll.

Digitális megújulás

A társadalom óriási lehetőséget teremt azzal, hogy a digitális technológiákat a

mindennapi élet szintjére hozta, elérhetővé tette szinte bárki számára. A lehetőség mellett ez
azonban új kihívásokat is jelent az élet számos területén, így a tanítási–tanulási folyamatban
is. Az IKT beépítése az oktatásba elengedhetetlen. A multimédiás távoktatás, mint eszköz
elterjesztése az elmúlt időszakban egyre elengedhetetlenebb, napjainkban pedig egyenesen

1
Molnár György: Az IKT-val támogatott tanulási környezet követelményei
nélkülözhetetlen. A jelenlegi közoktatásban lévő generáció miután munkaerőpiacra lép,
elhanyagolhatatlan lesz az alapvető követelmény az IKT eszközök készségszintű használata.
A generációk munkavállalási esélyeinek javulása érdekében, hogy jó eséllyel pályázhassanak
és hogy boldogulhassanak a jelenlegi szituációban szükséges:

 IKT eszközök segítségével elérhető oktatási tartalmak, internetes tan- és

segédanyagok elterjesztése, melynek következtében a „távoli” tananyag
mindenki számára elérhetővé válik
 a tanárok készségszinten használják az IKT eszközöket az oktatásban, hisz
nevelési eredményességük függ attól, hogy a diákok számára érdekes, érthető
módon történjen az oktatás, az internet, és az IKT eszközök alkalmazásával
 középtávon legyen kötelező IKT eszközök integrált használata, továbbá
kiemelt célként a tudományos tartalmakhoz való hozzáférés biztosítása a
felsőoktatásban.

IKT oktatási lehetőségei:

1. számítógépes programok használata a tanórán

A következőkben röviden felsorolom azokat a számítógépes programokat, amelyeket

az általános iskolai oktatás során használhatunk:

 szövegszerkesztő (pl. Word) használata: feladatlapok, fogalmazások, kisbeszámolód

írására
 táblázatkezelő (pl. Excel) használata: táblázatok megszerkesztésére, számítások
elvégzésére, diagramok megjelenítésére
 bemutató készítő (pl. Power Point) használata: multimediális prezentációk tartására
 rajzoló program (pl. Paint) használata: rajzok, mozaikminták készítése, másolása, akár
aktuális ünnepekhez eseményekhez kapcsolódva, mivel ez fejleszti a tanuló
szépérzékét, kreativitását.

2. számítógéppel segített tanítás (szemléltetés, interaktív tananyag)

 digitális tankönyvek, tananyagok

Az oktatási minisztérium honlapján, kiadók honlapjain, illetve interaktív tábla-forgalmazók

honlapjain elérhetőek a digitális tankönyvek, tananyagok.
  interaktív tábla (saját készítésű, ill. az interneten található fejlesztések)

Saját magunknak készíthetünk vagy a munkaközösségünkkel egymás között interaktív

tananyagokat. Webhelyek ahol ilyen jellegű tananyagokat lehet létrehozni a következőek:
Padlet, Wordwall, Captive, Socrative, Redmenta, stb. Ezeken kívül vannak olyan oldalak is,
amelyek lehetővé teszik, azt hogy a tanár a gyerekkel együtt az óran készítsék el a digitális
óravázlatot.

Benedek András A szakképzés pedagógiai alapkérdései2 című tanulmányában az alábbi

területeit adja meg a digitális eszközök oktatási alkalmazásának:

- alkotó eszköz (képek, szövegek alkotása, átalakítása)

- kommunikációs eszköz (levelezés, prezentáció, videokonferencia)
- demonstrációs eszköz (illusztráció, szimuláció)
- információ forrás (multimédiás, interaktív, internet alapú)
- tananyag (feladatok, tesztelő funkció)
- értékelő eszköz (interaktív feladatbank)
- oktatójátékok
- egyéni tanulás (szimulációs gyakorlás pl. autóvezetés)
- integrált oktatási rendszerek (páros, csoportos tanulás)
- oktatásszervezési eszközök: tanulásban haladás nyomon követése, a képző intézmény
nyilvántartásainak vezetése, tanulástámogatás – távoktatás o szülők, oktatásirányítók
tájékoztatása

 feleltető rendszerek

A tanulók tudásszintjének a felmérése a tanári munka jelentős részét képezi. Ez a folyamat

hagyományos értelemben feladatlapok kidolgozásából, sokszorosításából, majd ezek
kitöltéséből és egyenkénti kiértékeléséből, illetve az eredmények összesítéséből áll.

Az elektronikus feleltető rendszerek lehetővé teszik rögtönzött és előre elkészített

kérdéssorok, tesztek, feladatsorok összeállítását, illetve az eredmények azonnali
megjelenítését és kiértékelését.

2
Benedek András A szakképzés pedagógiai alapkérdései
 A feleltető vagy szavazórendszerek bármilyen típusú interaktív táblával és nélküle is
használhatóak. Működésük egyszerű, a tanár által összeállított kérdőív kérdéseire a diákok a
szavazóegység gombjaival a lenyomásával válaszolnak. A válaszokat a szoftver azonnal
kiértékeli, így egy egész osztály tudása néhány perc alatt felmérhető. A felületen anonim és
nevesített válaszadás is lehetséges, a kérdések pedig lehetnek a legegyszerűbb eldöntendő,
vagy feleletválasztósak, de lehetőség van komolyabb, szöveges választ igénylő kérdésekre is.

A jövő iskolája

A mondás úgy tartja, hogy „Minden rosszban van valami jó, és minden jóban valami
rossz.” csak fel kell azt ismerni. A jelenlegi járványügyi helyzetet tekintve, amikor a korlátozások
miatt zárva tartanak az iskolák, amellett hogy folyton csak panaszkodunk érdemes lenne
odafigyelnünk ennek pozitívumaira is. A számos hátrány mellet nagyon sok pozitív érvet is fel
lehet sorakoztatni, többek között a következőket:

 csökkentek az oktatáshoz, képzéshez kapcsolódó járulékos (pl.: utazás, szállás) és

adminisztrációs költségek hatékonyabbá és eredményesebbé válik a képzés, mivel
jobban igazodhat az egyéni tanulási módszerhez és képzési szükségletekhez,
testreszabottá válik a tudásátadás
 felgyorsult a tudásátadás
 globális hozzáférés a tudáshoz (időben és térben)
 az oktatási tartalom folyamatosan bővíthető és könnyen felújítható
 a tanulási folyamat nyomon követhető és a megszerzett tudás számonkérhető
 a tanulás bárhol, bármikor saját ütemben folytatható, stb.

A kérdés pedig a következő, ha minden visszaáll a régi kerékvágásba akkor, hogyan

tovább? Lesz-e az elindult állami támogatásoknak, fejlesztéseknek folytatása? Sajnos a
kérdésekre pontos válasz nem lehet adni. Én reménykedem benne, hogy amit az elmúlt
időszakban megtanultunk, elsajátítottunk, azt nem hagyjuk kárba veszni, hanem beépítjük a
további munkába.

A téma kutatása

A következőkben szeretnék választ adni arra, hogy a Kökényesdi Általános Iskolában

milyen mértékben terjedt el az információs és kommunkációs technológiák használata a
szükséges oktatási megújulás tekintetében. Az itt oktató pedagógusok mennyire érzik
szükségességét annak, hogy ezen eszközök, illetve technológiák használata esetén az oktatás
hatékonysága jelentős mértékben megváltozik.

Dolgozatom elkészítéséhez a kérdőíves kutatást választottam eszközül, mivel úgy

gondoltam ez a legalkalmasabb vizsgálati módszer. A kérdőív összeállítása során figyeltem
arra, hogy a feltett kérdések könnyen értelmezhetőek legyenek. A vizsgálat során fontosnak
tartom, hogy minél több releváns információt szerezzek, úgy hogy a kérdőív kitöltése ne
vegyen túl sok időt igénybe.

A kérdőívben elsősorban az életkorra, az oktatási gyakorlatra, internet használati szokásokra,

IKT eszközök használatára és azokhoz való viszonyulásra kérdeztem rá.

A mintaválasztás alapját a munkahelyem, a szatmár megyei Kökényesdi Általános

Iskola tanári kara képezte, az iskolában tanító pedagógusokat kérdeztem.

A Kökényesdi Általános Iskola, egy átlagos falusi általános iskola. Amint azt már
fentebb említettem a vizsgálat alapját az itt oktató pedagógusok képezik. A mintavétel teljes
körű volt, a nevelőtestület létszáma 29 fő. A kérdőív kitöltése anonim módon és önkéntesen
működött.

A kutatás eredményei

A megkérdezett pedagógus kollégaim jelezték, hogy több interaktív táblára és

megfelelően felszerelt számítógépes laborokra, illetve osztálytermekre lenne szükség ahhoz,
hogy az IKT alkalmazása kellő mértékű legyen. Az alsós évfolyamon igen kevés számítógép
áll rendelkezésre, és az ehhez kapcsolható perifériák is igen kevés számúak. További
nehézséget okoz sokszor az interneten található információk elérése, letöltése is, mivel a
sávszélesség igen alultervezett, azaz gyakran internetkapcsolati problémák adódnak.

A felső évfolyamon a tanulók többet is igényelnének, mint például a tanulói laptopok

használatát, mely segítséget nyújthatna nekik egyes feladatok megoldásában. Így a
kompetencia alapú oktatás alkalmazása előnyösebb és hasznosabb lenne mind a pedagógus,
mind a tanulók számára. A fenn felsorolt problémák mellett még a finanszírozási
okok is említést érdemelnek.
 Az iskolában megtalálható összes asztali gépek száma 28, a hordozható számítógépek
száma 15 körül van. Ebben a mennyiségben benne van a titkársági, a vezetői számítógépeke
is. Említést érdemel még a nyomtatók és szkennerek száma, előbbiből 15, utóbbiból 8 darab
van, interaktív táblából 2 darab, faxból szintén 2 darab, míg videó projektorból 5 darab,
ezenkívül rendelkezik az iskola hangfalakkal, illetve web kamerával is.

„Természetesen az eszköz megléte csak potenciális lehetőséget jelent a használatra,

szükséges a felhasználói, ezt követően pedig a módszertani tudás is.” 3
A válaszadókról

A megkérdezett pedagógusoknak (29 fő) nemek szerinti megoszlása nemet szerinti

megoszlása 89% nő, 11% férfi (1.számú melléklet). A legtöbben a harmincas és ötvenes
éveikben járnak. Az átlag életkor 40 év, ami viszonylag fiatal tanári karra utal. Az iskola
tanárainak a pályán eltöltött ideje szintén átlagosnak tekinthető.

A pedagógusok az utóbbi időben számos tanfolyamon vehettek részt az online oktatás

keretében. Sokan autodidakta módon, családban, barátoktól, kollégáktól lesték el, tanulták
meg a számítógép kezelését. Az oktatási célú számítógép- használat azonban a tanárok
elmondása szerint még mindig nem a legtökéletesebb, szükség lenne további módszertani
képzésekre, bemutatókra. A képzettség mellett véleményem szerint a magabiztosság is
alapvető szerepet játszik abban, hogy a tanárok alkalmazzák- e az IKT eszközöket az órán.
Így az elvégzett tanfolyamok ellenére sokan úgy érzik, hogy még nem elég felkészültek az
eszközök használatához.

A következőkben a visszakapott kérdőívekben szereplő válaszokat elemzem, keresve a választ

arra, hogy a mai világban iskolánk mennyire hatékonyan használja az IKT eszközöket.

A válaszadók 32%- a leginkább otthoni körülmények között szeret számítógéppel és

IKT eszközökkel dolgozni. 65%-a a megkérdezetteknek az oktatási intézményben is
használják ezeket a berendezéseket, míg a fennmaradó 3% pedig egyáltalán nem, vagy
máshol használja ezeket az eszközöket (2.számú melléklet).

A következő kérdésre adott válaszokból megállapítható, hogy a megkérdezettek 2%-nak

nincs sem asztali, sem hordozható számítógépe sem otthon, sem az iskolában. A 81%-uk
3
Fehér Péter (2004): Az IKT-kultúra hatása az iskolák belső világára, Kutatási zárótanulmány, BPSZSZSZK
32. old.
viszont otthon rendelkezik számítógéppel, 7%-nak saját számítógépe van az iskolában, míg
10%-nak van iskolai számítógépe az iskolában (3.számú melléklet).

A kollegáimmal folytatott beszélgetések alkalmával arra jöttem rá, hogy azok, akik
rendelkeznek otthon saját számítógéppel, könnyebben használnak különböző programokat,
alkalmazásokat. A vizsgálat eredményeképp elmondható, hogy a megkérdezettek (4.számú
melléklet). Véleményem szerint azonban a számítógép megléte nem feltétlenül jelenti annak
alkalmazását, használatát.

Az internethasználatra adott válaszok tekintetében, mely az információszerzésre

vonatkozott, a megkérdezett tanárok egyöntetűen válaszoltak igennel, amely azt jelenti, hogy
mindenki használja ezt az informácószerző forrást. Véleményem szerint a XXI. században
elengedhetetlen eszközzé vált a pedagógusok munkája során is az internet használata. A
válaszok 100%-ban arra mutatnak, hogy tantestület otthoni körülmények között is, illetve
mashol is használja az internetet.

Oktatástechnikai eszközök alkalmazásában a megkérdezett pedagógusok 100%-a

rendszeresen használ nyomtatott könyvet, vagy feladatlapokat tanítási órán. A korszerű IKT
eszközök használatának aránya is igen kimagasló, hiszen a válaszadók 97%-a azt a választ
adta, hogy projektort is alkalmaz a tanítási órákon. A kapott eredményekből megállapítható,
hogy a megkérdezett iskola tanárai szívesen használnak szövegszerkesztő illetve
prezentácókészítő programokat. Az eredmény azt bizonyítja, hogy a tanórák tartalmát
többségében ennek a két alkalmazásnak a használata színesíti.

Az oktatási piacon számtalan, változatos program áll a pedagógusok rendelkezésére akár

alsó, akár felső évfolyamokat tekintjük. A tankönyvcsaládok most már gondoskodnak a
tankönyvekhez készített e- tananyaggal, melyet iskolám pedagógusai is szívesen használnak.

Mindennapi munkám során azt tapasztalom, hogy inkább a fiatal generáció képviselői
alkalmazzák magabiztosabban és eredményesebben az informatikai eszközöket, mivel ez a
korosztály ezen eszközök használata mellett növekedett fel, így nem okoz számukra
problémát az IKT eszközök alkalmazása.

A tanárok 20%-a minden tanórán, a 20%-a heti rendszerességgel, 30%-a a témakör

végeztével, 30%-a pedig havi rendszerességgel ellenőrzi a tanulók ismeretszerzésének
folyamatát (5.számú melléklet).
 A megkérdezettek 67%-a hagyományos módon, 1-től 10-ig terjedő skálán értékel, 3%
a szöveges értékelést alkalmazza, 15%-a szóban és szintén 15%-a a pedagógusoknak az
osztállyal közösen értékeli a tanulókat (6.számú melléklet).

A kérdőív eddigi eredményei alapján elmondhatom, hogy szinte minden pedagógus

rendszeresen használ IKT eszközt a tanórán. A tanárok körében nincs számottevő különbség
az életkori csoportok között, a fiatalabbak és idősebbek is egyaránt alkalmazzák az
oktatástechnikai berendezéseket. Megállapíthatom, hogy az IKT eszközök tanórai
használatára való hajlandóság nem áll teljes mértékben összefüggésben a pedagógus
életkorával.

Úgy gondolom, hogy az eszközök használata nem feltétlenül függ össze az oktatott
tantárggyal, inkább azzal, hogy az oktató eléggé innovatív-e. Sajnálatos az, hogy néha a
felkészülésre fordított idő igénye miatt nem választják többszöri alkalommal ezt a módszert.

Tanári attitűdök az IKT eszközökkel kapcsolatban

A kérdőívet kitöltő pedagógusok egyöntetűen 100% nagyon fontosnak tartják a

számítástechnikát és az informatikát a mindennapi élet során. A számítógép használata
megkönnyítheti a mindennapjaikat munkájuk során. Úgy gondolják, hogy a számítógép egy
eszköz, amely alkalmas az új információk, ismeretek megszerzésére. Továbbá úgy tartják,
hogy alkalmas a tanulók új ismereteinek elősegítéséhez is.

A tanárok háromnegyed része úgy gondolja, hogy a tanulók az informatikát és az

informatikai ismereteket megfelelő célokra használják fel. De emellett úgy tartják, hogy a
számítógépek elterjedése veszélyes is lehet, a tanulókra nézve káros hatásokat is hordozhat.
Ezzel párhuzamosan pedig úgy is vélik, hogy a modern kor követelményeinek megfelelni
tudó emberek oktatásához szükséges a számítógép és az informatikai tudás. A legtöbb oktató
az intézményben azt gondolja, hogy nélkülözhetetlen napjaink elvárásaihoz a
számítástechnikai ismeretek megléte.

A pedagógusok válasziból azt a következtetést sikerült levonnom, hogy azt gondolják

a dákokról, csak játékra használják a számítógépet. Kevésbé ismerik fel az eszköz
használatának előnyeit a kommunikációban, a kapcsolatteremtésben, az önkifejezésben,
illetve a kreativitás fejlesztésében.
 Összegzés

A kérdőívek összegzésének következtében megfogalmazható az a következtetés, hogy

a tanárok a Kökényesdi Általános Iskola IKT felszereltségét átlagosnak tartják, de fenntartják
azt is, hogy az intézmény korszerűségén. A tovább nem fejlesztés oka, egyértelműen
forráshiányra vezethető vissza, vagyis arra hogy a tanintézmény nem rendelkezik elegendő
anyagi háttérrel a korszerű berendezések beszerzésére.

Az itt dolgozó oktatók véleménye egyöntetű abban a tekintetben, hogy pozitív hatással
bír az IKT eszközrendszer úgy az iskolai mint az otthoni munkavégzésre. A külső és belső
kommunikáció fejlesztése elősegíti a pedagógusok és a diákok feladadatainak az ellátását,
illetve a kitűzött célok elérését is. Úgy gondolom, hogy elsősorban azok a pedagógusok
válhatnak gyakorlott és kreatív felhasználókká, akiknek a tapasztalati világában az IKT-
eszközök alkalmazása egyfajta gazdaságossági-elv alapján történik.

Az informatikai eszközöket a tanárok leggyakrabban pedagógiai céllal, az órára való

felkészüléshez és tanórai szemléltetés tevékenységére használják. Mind az informatika
szakosok, mind a nem informatika szakos pedagógusok, az órákon egyre nagyobb mértékben
és magabiztosabban alkalmazzák ezen eszközöket. Az oktatásra jellemzően és nagyobb részt
a klasszikus módszerek, és a bevett oktatási eszközök, szokások jellemzők.

A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a vizsgált minta esetében az IKT

eszközök használata jelen van ugyan a módszerek repertoárjának bővítőjeként, de nem a
módszertani innováció forrásaként. A megváltozott társadalmi/gazdasági környezet más,
kompetenciaalapú oktatást igényel, erről nem lehet nem tudomást venni. Nőtt a motiváltság,
csökkent a tanulási kudarctól való félelem, fejlődött a helyes önértékelés. Az IKT-eszközök,
digitális tananyagok, új módszerek használata egyre több innovatív pedagógust „termel”, a
kooperatív módszerek pedagógussá teszik a tanárokat, s ha ezt nem kampányszerűen akarjuk
bevezetni, akkor a tanár ismeretközlő-értékkő funkcióit tanácsadói, ismeretszerzést segítő,
tudori magatartásra cserélhetjük fel.

Következtetésképp elmondható, hogy a digitális eszköztudás megszerzése nem csak a

tanulók, hanem a pedagógusok feladata is. A pedagógus is része az élethosszig tartó tanulás
folyamatának, hisz az eszközök használatának a tanulási - tanítási folyamatba való beépítése
napjainkban megoldandó feladat. A pedagógustól folyamatos munkát, önképzést igényel.
Tanulóink motiválása, figyelmének felkeltése, fenntartása csak új módszerekkel, eszközökkel
lehetséges. A diákok nyitottak az újításra, örömmel használják a rendelkezésükre álló
eszközöket. A pedagógus megújulása, digitális kompetenciájának fejlesztése elkerülhetetlen
feladat. Csak akkor tudja a tanulókban fejleszteni ezeket a kompetenciákat, ha Ő maga magas
szinten rendelkezik vele. Az oktatás reformja, átalakulása hosszú folyamat része, amellyel
minden pedagógusnak lépést kell tartania.

Az iskolai oktatás terén az elmúlt időszakokban, rendkívüli mértékben megnőtt az

informatikaoktatás jelentősége. Célszerűnek látszik, hogy megkeressük azokat a formákat,
melyek az informatikát felhasználva a népszerű „SZÁMÍTÓGÉP” varázsán keresztül az egyes
tantárgyakba beépülve azt komplexebbé tegye.
 Melléklet

Nemek szirerinti megoszlás

férfi
nő

(1.számú melléklet)

A számítógépet ezen a helyen használja

nem használja
iskolában
otthon
egyéb

(1.számú melléklet)
Pedagógus számítógép információk

nincs
saját otthon
iskolában saját
iskolai az iskolában

(3.számú melléklet)

Pedagógus számítógép fajtája

asztali
hordozható

(4.számú melléklet).
Az ellenőrzés gyakorisága

minden órán
hetente
témakör után
havonta

(5.számú melléklet)

Értékelési mód

hagyományosan 1-től 10-ig

terjedő skálán
írásban
szóban
közösen az osztállyal

(6.számú melléklet)
 Informatikai felmérés

1. Neme:
 Férfi
 Nő

2. Életkora:
 20-25
 26-30
 31-35
 35-40
 41-45
 46-50
 51-55
 56-60

3. Ennyi ideje tanít iskolában:

4. Milyen korosztályt oktat (több választ is megjelölhet):

 alsós korosztály
 felsős korosztály

5. Jelenleg itt használja a számítógépet jelentős részben:

 Nem használom
 Oktatási intézmény
 Otthon
 Internet-kávézó
Egyéb:

6. Ön rendelkezik saját használatra számítógéppel, mégpedig itt:

 Nem rendelkezik számítógéppel

 Saját számítógép otthon
 Saját számítógép az iskolában
 Az iskola számítógépe otthon
 Az iskola számítógépe az iskolában

7. Milyen számítógéppel rendelkezik (több választ is megjelölhet):

 asztali számítógép
  hordozható számítógép (laptop, notebook, palmtop, stb.)

8. Ön használ internetet, jellemzően itt:

 Nem használok internetet

 Otthon használok internetet
 Az iskolában (munkahelyen) használok internetet
 Máshol használok internetet

10. Milyen oktatástechnológiai eszközöket használ tanítási órán(több választ is megjelölhet):

 Nyomtatott könyvet
 Szemléltető modellt, posztert
 Diavetítőt
 Projektort
 Videomagnót
 Számítógépet

11. Milyen programokat használja jellemzően munkájának megkönnyítésére (több választ is

megjelölhet):

 Szövegszerkesztő
 Táblázatkezelő
 Adatbázis-kezelő
 Prezentáció-készítő

12. Milyen gyakran ellenőrzi tanulói előrehaladását (több választ is megjelölhet):

 Minden órán – folyamatosan

 Hetente legalább egyszer
 Az adott témakör feldolgozása után
 Havonta legalább egyszer
 Félévente egyszer
 Nem ellenőrzöm

13. Hogyan értékeli a tanulók munkáját (több választ is megjelölhet)::

 1-10- es skálán érdemjeggyel

 százalékban
 írásbeli szöveges értékeléssel
 szóbeli szöveges értékeléssel
 az osztály közösen értékel
 Bibliográfia

Benedek András A szakképzés pedagógiai alapkérdései

( online: https://docplayer.hu/1805662-A-szakkepzes-pedagogia-alapkerdesei.html
2021.06.05.)

Fehér Péter: AZ IKT és az élethosszig tartó tanulás paradigmája: nemzetközi felmérés

az oktatási infrastruktúráról, célokról és gyakorlatról. Belső dokumentum. 2000, OKI
Értékelési Központ.
Fehér Péter (2004): Az IKT-kultúra hatása az iskolák belső világára, Kutatási zárótanulmány,
BPSZSZSZK
Fehér Péter: Konstruktív pedagógia a számítógépes gyakorlatban, kézirat, Magyar
Elektronikus Könyvtár. http://www.mek.iif.hu/
Fehér Péter: Milyenek az Internet-korszak pedagógusai? Iskola – Informatika –
Innováció.Tanulmánykötet, Budapest, OKI, 2003.
Molnár György: Az IKT-val támogatott tanulási környezet követelményei
(online:https://www.researchgate.net/profile/Gyoergy_Molnar/publication/288787134_Az_IK
Tval_tamogatott_tanulasi_kornyezet_kovetelmenyei_es_fejlesztesi_lehetosegei/links/5683b5
9108ae197583936adc/Az-IKT-val-tamogatott-tanulasi-koernyezet-koevetelmenyei-es-
fejlesztesi-lehetosegei.pdf 2021.06.05.)