Baleseti jegyzőkönyv nyilvántartó

A nevelési-oktatási intézményekben bekövetkezett tanuló- és

gyermekbalesetek KIR adatbejelentő rendszere

Felhasználói útmutató

Oktatási Hivatal

Készült:

2017. május
Tartalom

Jogszabályi háttér .................................................................................................................................... 3

Belépés a programba .............................................................................................................................. 4
Tanuló- és gyermekbalesetek nyilvántartása .......................................................................................... 5
Nyitóoldal ........................................................................................................................................ 5
Új jegyzőkönyv felvétele.................................................................................................................. 6
Jegyzőkönyvek keresése .................................................................................................................. 8
A rögzített jegyzőkönyvekkel kapcsolatos funkciók, műveletek ................................................. 10
Jegyzőkönyv adatainak exportálása .................................................................................... 11

Jegyzőkönyv szerkesztése ................................................................................................... 11

Jegyzőkönyv törlése ............................................................................................................ 12

Módosító jegyzőkönyv felvétele ......................................................................................... 12

Dokumentumok feltöltése ................................................................................................... 12

Jegyzőkönyv nyomtatása ..................................................................................................... 13

Mellékletek ............................................................................................................................................ 14
1. számú melléklet –Jogszabályi vonatkozások: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
....................................................................................................................................................... 14
2. számú melléklet –Jogszabályi vonatkozások: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-
oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ............... 14

-2-
Jogszabályi háttér

A tanuló- és gyermekbalesetek jelentésének módját a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban:
Rendelet) 169. §-a határozza meg. A Rendelet 169. § (1) és (2) bekezdései alapján a nevelési-oktatási
intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani.

A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell
vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.
Ezeket a baleseteket a köznevelés információs rendszerében (a továbbiakban: KIR) elérhető
elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani. Az elektronikus úton
kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló
esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg
kell őrizni.

A Rendelet szerint a nevelési-oktatási intézménynek minden tanuló- és gyermekbalesetet nyilván kell

tartania, így a nyolc napon belül gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket is. Ezeket a
baleseteket az elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszerben nem kell rögzíteni.

A Rendelet 169. § (3) - (5) bekezdéseinek értelmében, amennyiben a sérült állapota vagy a baleset
jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a
jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-
oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével - telefonon, e-mailen, telefaxon vagy
személyesen - azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább
középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely

a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon
belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),

b) valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,

c) a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,

d) a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének
elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását
okozza.

-3-
Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési
kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége.

A Rendelet 169. § (9) - (10) bekezdéseiben foglaltak alapján a nevelési-oktatási intézménynek lehetővé
kell tenni az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői szervezet, közösség
és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.
Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek
megelőzésére.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alkalmazásában meghatározott tanuló- és
gyermekbaleset fogalmát, valamint a Rendelet 168-170. §-aiban foglaltakat az útmutató melléklete
tartalmazza.

Belépés a programba

Az adatszolgáltató modul a www.oktatas.hu internetes oldalon a KIR Hivatali ügyek menüpontban A

köznevelési intézmények által felvett baleseti jegyzőkönyvek nyilvántartása linkre kattintva érhető el.
A rendszer használata a köznevelési és köznevelési feladatot ellátó intézmények (a továbbiakban:
intézmények), valamint az intézményfenntartók – ezen belül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
– számára biztosított. A belépési felületen a felhasználó típusának kiválasztását követően az alábbi
azonosítási adatokat szükséges rögzíteni:

 Intézményi felhasználó esetében: OM azonosító (6 számjegy), felhasználói név és jelszó.

A bejelentkezéshez szükséges felhasználónevet és a hozzá tartozó jelszót a KIR intézményvezetői
mesterjelszó-kezelő rendszerében a Baleseti jegyzőkönyv nyilvántartó alkalmazás modul
használatához kiosztott jogosultsággal lehet beállítani.
 Fenntartói felhasználó esetében: fenntartói azonosító (a KIR-ben használatos azonosító, 8 számjegy),
felhasználói név (automatikusan kitöltésre kerül a fenntartói azonosító alapján) és jelszó.
Szükség esetén a fenntartói azonosítóhoz, felhasználónévhez tartozó jelszó a KIR Fenntartói jelszó
módosítása, elfelejtett fenntartói jelszó menüpontjában igényelhető.

-4-
Az azonosítási adatok megadása után válassza a Bejelentkezés gombot. Sikeres belépést követően
megjelenik a nyitóoldal.

Tanuló- és gyermekbalesetek nyilvántartása

Az adatszolgáltató modulban új jegyzőkönyv felvétele mellett lehetőség nyílik ún. módosító

jegyzőkönyv rögzítésére, nyomtatására, a hitelesített jegyzőkönyv rendszerbe történő visszatöltésére,
valamint az intézmény, illetve a fenntartó által rögzített jegyzőkönyvek közötti keresésre, az adatok
exportálására.

Nyitóoldal

A Nyitóoldalon a felhasználó KIR-ben rögzített adatai kerülnek megjelenítésre, fenntartó felhasználó

esetén a fenntartó adatai, míg intézményi felhasználó esetén az intézmény, valamint a fenntartó
alapadatai.

-5-
Új jegyzőkönyv felvétele

A rendszerben mind az intézmény, mind a fenntartó rögzíthet jegyzőkönyvet, de a jegyzőkönyv

logikailag az adott intézményhez és azon belül adott feladatellátási helyhez kötött. Intézményi
felhasználó esetében az intézmény természetesen adott, azonban a baleset helyszínét, a feladatellátási
helyet fel kell tüntetni. Fenntartói felhasználó esetében az intézmény kiválasztását követően kell
rögzíteni az érintett feladatellátási helyet. A fenntartó a rendszerben látja, de nem szerkesztheti a hozzá
tartozó intézmények által felvett jegyzőkönyveket.

-6-
A baleseti jegyzőkönyvben a következő adatok rögzítésére van szükség:

 intézményi adatok: intézmény OM azonosítója és/vagy intézmény neve

(a címadatokat és a fenntartói adatokat a rendszer automatikusan megjeleníti)
 feladatellátási hely adatok: feladatellátási hely KIR-ben rögzített sorszáma és/vagy feladatellátási
megnevezése (a címadatokat a rendszer automatikusan megjeleníti)
 a sérült neme
 a sérült születési éve
 a baleset időpontja (24 órás időszámítás szerint): dátum mező; nap, óra
 a baleset napja: a baleseti időpontja alapján a rendszer automatikusan megjeleníti
 a baleset súlyossága: a baleset súlyosságát a Rendelet 169. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak alapján
szükséges megállapítani (lásd 2. számú melléklet); a baleset lehet: nem súlyos, súlyos, halálos
 a baleset során megsérült személyek száma
 az oktatás, óvodai tartózkodás, rendezvény, foglalkozás hányadik órájában történt a baleset

-7-
 mikor történt a baleset
 a baleset helyszíne
 az intézményben tartózkodás jogcíme
 a baleset okai: több, de legfeljebb 3 opció rögzíthető
 tevékenységek: több, de legfeljebb 3 opció rögzíthető
 a baleseti esemény: több opció rögzíthető
 a sérült testrész, a sérülés természete: több opció rögzíthető
 intézkedés a hasonló balesetek megelőzésére: több opció rögzíthető
 a baleset körülményei és részletes leírása
 a hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedés részletesen
 megjegyzések, valamint az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői
szervezet (közösség), illetve az iskolai diákönkormányzat részvétele, egyéb észrevételek.

Valamennyi mező kitöltése kötelező.

„A baleset okai”, „Tevékenységek”, „A baleseti esemény”, „A sérült testrész, a sérülés természete” és

az „Intézkedés a hasonló balesetek megelőzésére” mezők esetében ki kell választani a lenyíló lista
megfelelő elemét, majd a mellettük lévő Hozzáadás gombra kattintva történik meg az adatok rögzítése.

Az adatok rögzítését követően a jegyzőkönyv elmenthető.

A Mentés gomb alkalmazásával a jegyzőkönyv „piszkozatként” menthető, az így mentett jegyzőkönyv

státusza nyitott lesz. A jegyzőkönyv módosítására és véglegesítésére a Jegyzőkönyvek keresése
menüpontban nyílik lehetőség: a jegyzőkönyv adatlapján a Jegyzőkönyv szerkesztése gombra történő
kattintást követően a szerkesztő felületen a Mentés és lezárás funkció segítségével. A véglegesítést,
vagyis a jegyzőkönyv lezárását (lezárt státuszú jegyzőkönyv) minden esetben el kell végezni!

A Mentés és lezárás gomb alkalmazásával a rendszer a jegyzőkönyvet egy lépésben menti és

véglegesíti, az így mentett jegyzőkönyv státusza lezárt lesz.

A lezárás elvégzése előtt a rendszer ellenőrzi az űrlapon megadott adatok kitöltöttségét és helyességét.
Amennyiben a kitöltés hiányos vagy nem megfelelő, hibaüzenetet jelenít meg és a lezárást nem végzi el
(a lezárás sikertelenségéről szintén üzenet formájában értesíti a felhasználót). Amennyiben a megadott
adatok helyesek, a rendszer elvégzi a lezárást és a jegyzőkönyv adatlapja jelenik meg.

Jegyzőkönyvek keresése

A rendszer lehetőséget biztosít a jegyzőkönyvek közötti különböző szempontok szerinti keresésre.

Fenntartói felhasználó esetén a keresés a fenntartó által felvett, valamint fenntartóhoz tartozó
intézmények által felvett – nem törölt – jegyzőkönyvek halmazából történik. Intézményi felhasználó
esetén a keresés az intézmény által felvett – nem törölt – jegyzőkönyvek halmazából történik.

-8-
A következő szempontok szerint lehet keresni/szűrni a felületen:

- Intézmény: fenntartó felhasználó esetén a fenntartóhoz tartozó intézmény kiválasztható az

intézmény nevének vagy OM azonosítójának rögzítésével. Intézményi felhasználó esetén a saját
intézmény kerül ebben a mezőben megjelenítésre.
- Feladatellátási hely: adott intézmény feladatellátási helyei kiválaszthatóak a feladatellátási hely
nevének vagy a KIR-ben szereplő sorszámának rögzítésével. Fenntartói belépés esetén a mező kötve
van az intézmény mezőhöz. Intézményi belépés esetén a kiválasztható értékek a belépett intézmény
feladatellátási helyei. Megszűnt feladatellátási helyek is megjelennek a választható értékek között.
- Jegyzőkönyv száma: az alkalmazás által generált a jegyzőkönyvhöz kötött egyedi azonosító,
formátuma: „évszám”/„sorszám”. (Később, a kinyomtatott jegyzőkönyvre az intézmény saját
baleseti nyilvántartási számát is rá kell írni aláírás előtt. Lásd Jegyzőkönyv nyomtatása.)
A jegyzőkönyv kiállításának évszámára is ebben a mezőben lehet keresni, amennyiben csak az
„évszám” mezőbe kerül érték rögzítésre.
- Jegyzőkönyv státusza:
o Nyitott: a jegyzőkönyv még szerkeszthető állapotban van („piszkozat”), a véglegesítéshez le
kell zárni
o Lezárt: a jegyzőkönyv lezárt, véglegesített
o Bármelyik: nyitott és lezárt státuszú jegyzőkönyvek; alapértelmezett érték
- Baleset dátuma: kezdő és záró dátum értékek megadására szolgáló mezők. A naptár ikonra kattintva
rögzíthetőek a dátumok. A jegyzőkönyvek a kiválasztott intervallumnak megfelelően kerülnek
megjelenítésre. A megadott dátumok a Dátum alaphelyzetbe állítása gombbal törölhetőek.

A Keresés gombra kattintva indítható el a megadott szempontok szerinti keresés/szűrés.

A keresési eredményeket tartalmazó táblázat a jegyzőkönyvek főbb adatait tartalmazza, valamint

a jegyzőkönyvekkel kapcsolatos legfőbb funkciók is innen érhetőek el.

-9-
A jegyzőkönyvek főbb adatai a következők:

 OM azonosító: az intézmény OM azonosítója

 feladatellátási hely sorszáma, neve, címe
 sorszám: a jegyzőkönyv száma (formátuma: „évszám”/”sorszám”)
 baleset dátuma
 módosítás dátuma: a jegyzőkönyv legutolsó módosításának dátuma
 státusz: jegyzőkönyv státusza; a nyitott státusz zöld színnel, a lezárt státusz sárga színnel jelölt

Az eredmény panel alján találhatóak a következő navigálást szolgáló ikonok:

- lapméret állítás
- lapozás az első oldalra
- lapozás egyet vissza
- aktuális oldalszám (aktuális oldalszám/összes oldalszám)
- lapozás egyet előre
- lapozás az utolsó oldalra
- frissítés
- találatok száma: üres találat esetén Nincs találat felirat jelenik meg

A rögzített jegyzőkönyvekkel kapcsolatos funkciók, műveletek

A Jegyzőkönyvek keresése menüpontban a keresési feltételeknek megfelelő jegyzőkönyvek

kinyomtathatóak, szükség esetén módosíthatóak, törölhetőek, illetve lehetőség van a kinyomtatott,
hitelesített jegyzőkönyvek rendszerbe történő feltöltésére.

A keresés eredményeként megjelenített jegyzőkönyveken az alábbi gombok alkalmazásával a következő

műveletek végezhetőek el:

 Adatlap: a funkció használatával a rendszer a kiválasztott jegyzőkönyv adatlapjára navigál:

o a jegyzőkönyv adatlapja megtekinthető
o a nyitott státuszú jegyzőkönyv szerkeszthető (lásd Jegyzőkönyv szerkesztése)
o a lezárt státuszú jegyzőkönyvhöz ún. módosító jegyzőkönyv rögzíthető (lásd Módosító
jegyzőkönyv felvétele)
o a jegyzőkönyv kinyomtatott és hitelesített példánya a baleset további dokumentumaival
együtt a nyilvántartásba feltölthető, megtekinthető, szükség esetén törölhető (lásd
Dokumentumok feltöltése).
 Törlés: a funkció használatával a rendszer törli a kiválasztott jegyzőkönyvet. Csak nyitott státuszú
jegyzőkönyv törölhető! (Lásd Jegyzőkönyv törlése.)

- 10 -
 Nyomtatás: a funkció használatával a rendszer PDF formátumban elkészíti a kiválasztott
jegyzőkönyv nyomtatási állományát, a jegyzőkönyv kinyomtatható (lásd Jegyzőkönyv nyomtatása).

Jegyzőkönyv adatainak exportálása

A Jegyzőkönyvek keresése menüpontban a keresési feltételeknek megfelelő jegyzőkönyvek adatai az

Exportálás gomb alkalmazásával exportálhatóak.

Az export listában a jegyzőkönyvek adatai soronként kerülnek megjelenítésre a következő tartalommal:

- intézményi adatok
- feladatellátási hely adatok
- év
- jegyzőkönyv száma
- baleset dátuma
- a jegyzőkönyv státusza
- a sérült neme
- a sérült születési éve
- a baleset időpontja
- a baleset napja
- a baleset súlyossága
- a baleset során megsérült személyek száma
- az oktatás, óvodai tartózkodás, rendezvény, foglalkozás hányadik órájában történt a baleset
- mikor történt a baleset
- a baleset helyszíne
- a baleset okai
- a sérült tevékenysége
- a baleseti esemény
- a sérült testrész, a sérülés természete
- intézkedés a hasonló balesetek megelőzésére
- a baleset körülményei és részletes leírása
- a hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedés részletesen
- megjegyzések, valamint az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői
szervezet (közösség), illetve az iskolai diákönkormányzat részvétele, egyéb észrevételek.

Jegyzőkönyv szerkesztése

Kizárólag a nyitott státuszú jegyzőkönyv („piszkozat”) szerkeszthető. A jegyzőkönyv módosítására és

véglegesítésére a Jegyzőkönyvek keresése menüpontban nyílik lehetőség. A kiválasztott jegyzőkönyv
adatlapján a Jegyzőkönyv szerkesztése gombra történő kattintást követően a szerkesztő felületen a
Mentés és lezárás funkció segítségével a jegyzőkönyv véglegesíthető. Ezt követően státusza lezártra
módosul.

- 11 -
Jegyzőkönyv törlése

Kizárólag a nyitott státuszú jegyzőkönyv törölhető. A jegyzőkönyv törlésére a Jegyzőkönyvek keresése

menüpontban nyílik lehetőség, a kiválasztott jegyzőkönyv sorában megjelenő Törlés gomb
alkalmazásával. A törlés elvégzése előtt a rendszer megerősítő üzenetet kér a felhasználótól. A törlés
elvégzése előtt a rendszer ellenőrzi, hogy a felhasználónak van-e adatmegadási joga az adott
jegyzőkönyvre. Amennyiben nincs, hibaüzenetet jelenít meg, és nem végzi el a törlést.

Módosító jegyzőkönyv felvétele

A lezárt státuszú jegyzőkönyv nem szerkeszthető, azonban az utolsó mentéstől számított 90 napon belül
a lezárt jegyzőkönyvvel kapcsolatos változtatások az ún. módosító jegyzőkönyvvel rögzíthetőek. A
módosító jegyzőkönyv az eredeti jegyzőkönyv egy másolata, amin a felhasználó módosításokat
végezhet, majd menti, lezárja azt. A módosító jegyzőkönyv külön sorszámot kap.

Módosító jegyzőkönyv felvételét a felhasználó a Jegyzőkönyvek keresése menüpontban, egy már

meglévő és lezárt állapotú jegyzőkönyv adatlapjáról kezdeményezheti. A rendszer másolatot készít az
eredeti jegyzőkönyvről és megjeleníti a kitöltő űrlapot. A felhasználó az újonnan létrehozott
jegyzőkönyv minden – számára elérhető – adatát módosíthatja.

Dokumentumok feltöltése

A baleseti jegyzőkönyv elkészítése után a jegyzőkönyvet ki kell nyomtatni és hivatalos aláírással kell
ellátni. A rendszer támogatja a kinyomtatott és hitelesített jegyzőkönyv egy példányának – a baleset
további dokumentumaival együtt történő – nyilvántartásba való feltöltését.

A rendszerbe feltölthető dokumentumok technikailag minden esetben baleseti jegyzőkönyvhöz vannak

kötve.

Egy jegyzőkönyvhöz több dokumentum is feltölthető. A feltöltő panelen új dokumentum feltöltése

végezhető el, a fájl megnevezés kötelező. A listázó panelen az eredménylista jelenik meg egy lapozható

- 12 -
táblázat formájában, mely a feltöltött fájlokról soronként tartalmazza az információkat. A megjelenített
információk: megnevezés, feltöltés dátuma, dokumentum típusa, műveletek.

A feltöltött dokumentumokon az alábbi műveletek végezhetőek el:

- letöltés: adott dokumentum letöltése

- törlés: adott dokumentum törlése; a törlés elvégzése előtt a rendszer megerősítő üzenetet kér a
felhasználótól.

Jegyzőkönyv nyomtatása

Lehetőség van a lezárt jegyzőkönyvek PDF-be történő nyomtatására. A kinyomtatott jegyzőkönyv több
adatot tartalmaz, mint az elektronikus űrlap:
 A címoldal felső részén megjelenik a „Nyilvántartási szám” rovat, ami automatikusan nem kerül
kitöltésre, csak a mezőnek szerepel plusz hely. A rovatot a nevelési-oktatási intézményben vezetett
„Nyilvántartás tanuló- és gyermekbalesetekről” című nyilvántartás 1. számú rovata alapján kell
kitölteni.
 Kitöltendő mezők jelennek meg a sérült személyes adatai számára.
 A dokumentum aljára kerül az aláírás helye (automatikus kitöltés nincs).

A jegyzőkönyv-ügyirat egy példányát át kell adni a tanulónak (gyermek és kiskorú esetén a szülőnek),
egy példányát pedig a baleset további dokumentumaival együtt a nyilvántartáshoz kell csatolni, a kiállító
nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni.

- 13 -
Mellékletek

1. számú melléklet –Jogszabályi vonatkozások: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti

köznevelésről

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § (33) bekezdése értelmében „tanuló- és
gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy
tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés folytatójának
felügyelete alatt áll, ide értve az intézményen kívüli gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet is”.

2. számú melléklet –Jogszabályi vonatkozások: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a

nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 128. § (3) bekezdése alapján „a
nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a
tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő
feladatokra, amelyek különösen
a) az egészséges táplálkozás,
b) a mindennapos testnevelés, testmozgás,
c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető
szerek fogyasztásának megelőzése,
d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
f) a személyi higiéné
területére terjednek ki.”

A Rendelet 168-170. §-aiban foglaltak értelmében:

168. § (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény
vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek
megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások).

(2) A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók

felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira.

(3) A nevelési-oktatási intézményekben

a) olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások,

magatartási formák kialakítására,

b) a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel

ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell
adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás
veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében,

- 14 -
c) fejleszteni kell a gyermek, a tanuló biztonságra törekvő viselkedését.

169. § (1) A nevelési-oktatási intézmény kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket,

teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget.

(2) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell
vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket
a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő
elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli
esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy
példányát - az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével - a kivizsgálás befejezésekor, de
legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus
úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni
a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító
nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni.

(3) Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem
lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

(4) Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre
álló adatok közlésével - telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen - azonnal bejelenti az
intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi
szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

(5) Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely

a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon
belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),

b) valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,

c) a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,

d) a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének
elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását
okozza.

(6) Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a
jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége.

(7) A nem állami intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül
megküldi a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító megyeszékhely
szerinti járási hivatal részére.

(8) A megyeszékhely szerinti járási hivatal az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati

intézményfenntartótól, a tankerületi központ a nevelési-oktatási intézménytől érkezett, nem elektronikus
úton kitöltött baleseti jegyzőkönyvet a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az
oktatásért felelős minisztérium részére.

(9) A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék,
ezek hiányában a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a
tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.

(10) Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló
esetek megelőzésére.

- 15 -
170. § (1) Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, valamint tartály
felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem
végezhető.
(2) A szakképzésben történő gyakorlati képzés során az adott szakma elsajátításához szükséges
bemutatás és eszközhasználat esetét kivéve a tanuló által nem használható gép, eszköz különösen:

a) a villamos köszörűgép,

b) a barkácsgép faesztergálásra,

c) a faipari szalagfűrész, a körfűrész, a kombinált gyalugép,

d) a szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint

e) a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gép, eszköz.

(3) A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz,
gép:

a) a villamos fúrógép,

b) a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,

c) a törpefeszültséggel működő forrasztópáka,

d) a 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett „pillanat”-forrasztópáka,

e) a villamos háztartási gép,

f) a segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló),

g) a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló).

- 16 -