Békés Vármegye bemutatása

A régiója a Dél-Alföldön helyezkedik el, Békésvármegye székhelye Békéscsaba,

Békésvármegyébe közel 75 település található, a vármegyébe körülbelül 317.000 ember lakik
Domborzat

Békés vármegye az Alföldön helyezkedik el, területe sík. A Körös-Maros közén és

a Körösök-Berettyó vidékén majdnem tökéletes a síkság. A vármegye tengerszint feletti
magassága 81-106 méter körül ingadozik. Legmagasabb pontjai a vármegye délkeleti részén,
a Csanádi-háton, Battonya térségében egyes halmok, amelyek a 106 méteres magasságot is
meghaladják. Legalacsonyabb pontja Szarvas és Békésszentandrás között, a Hármas-
Körös mellett található, kb. 81 méter magasan.

Éghajlat

Éghajlata kontinentális, meglehetősen hideg téllel és meleg nyárral.

A csapadékháztartása jobb az alföldi átlagnál, ugyanis a területtől légvonalban mindössze 60–
70 km-re emelkednek az Erdélyi-szigethegység igen magas, 1800 métert is meghaladó láncai
(Béli-hegység, Bihar-hegység, Vigyázó-hegység), ezért megugrik az éves csapadék-
mennyiség, 550–600 mm-re. A évi napsütéses órák száma is magas országos viszonylatban.

Geológia
A vármegye területét vastag homokos-löszös üledékréteg borítja. A megye
legjelentősebb ásványkincse a földgáz, az ország készletének kb. egyötöde.

Vízrajz
A legjelentősebb folyói a Berettyó, Körösök, Hortobágy-Berettyó, és a Száraz-ér

Turizmus
Gyula várfürdő, Gyopárosfürdő- Gógy,- park- és Élményfürdő, Boglár Sétahajó, Csónakázó
tó, Dévaványi strandfürdő és Gyógyfürdő, SUP kölcsönzés, Nagybánhegyesi termálfürdő,
Szarvasi gyógyfürdő, Mocsári ciprusok, Szanazugi szabadstrand, Liget gyógyfürdő,
Kastélypark fürdő
 Póstelek
Békéscsabától nem messze, mindössze 10 kilóméterre található a Pósteleki szabadidő park.

A története: Póstelek a XIX. században a Wenckheim-család gerlai birtokának része volt.

1874-ben gróf Wenckheim Károly (1811-1891) császári és királyi kamarás, huszárkapitány a
birtok keleti részén Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. Épített községházát,
tartott külön községi bírót és jegyzőt. Az 1888-as árvíz után azonban e község megszűnt, és a
területe 1889-ben Doboz községhez csatlakozott. 1895-ben Póstelek ismét jelentőséget kapott.
Ekkor Wenckheim Károly unokája, Wenckheim Krisztina (1874-1970) grófnő feleségül ment
sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Antalhoz (1867-1924). A hagyomány szerint Krisztina
hozományul szüleitől, a gerlai ágból származó Wenckheim Frigyestől (1842-1912) és az
ókígyósi ágból származó Wenckheim Krisztinától (1849-1924) a szülői birtokokhoz egyaránt
közel fekvő, erdőben gazdag cca. 3000 hold nagyságú pósteleki birtokrészt kapta meg!
A Széchényi Antalné által felépített kastély eddig ismert első ábrázolása Póstelek 1884. évi
kataszteri térképének 1923. évi megújításán látható. A Gerláról érkező földút déli oldalán a
7475 hrsz-on szabályozott erdős területen jelenik meg az új épület (hrsz. 7474). A szintén új
kertjének szerkezete (útrendszere, kertészeti elemei) nem ábrázolt. Keleti és déli határát
újonnan szabályozott út adja. Hasonló részletezettségű, de a kastélypark néhány újabb elemét
(tó, fürdő, díszkert, kilát ) és épületét ( gépház ) ábrázoló, az útrendszerét azonban nem jelölő
forrás, a pósteleki uradalom 1934. évi térképszelvénye, Gönczy Adorján mérnök munkája.
Ebből arra következtethetünk, hogy az új kastély köré legkésőbb az 1920-as években elkészült
a park kialakítása is. Ezt erősítik a kastély és környezetének 1920-1932 közé datálható külső
felvételei. (15-19. kép ) A kastély körül 14 hektáros tájképi kertet létesítettek a természetes
Hajlási erdő idős tölgyes-kőrises faállományának felhasználásával, de a Wenckheim-
uradalmak más kertjeiből - Ókígyósról, Karánsebesről - is hoztak ritka és értékes, már fejlett
faegyedeket. A új kastély köré a parkot is korszerűen alakították ki. A kert nyugati része
szolgált a test frissítésére az úszómedencével és a tavirózsákkal díszített csónakázótóval,
melyet egy artézi kút vizével tápláltak. A fákat ligetszerűen telepítették, máshol ritkították, s a
tűlevelűeket sorban ültették. A kastély keleti homlokzata előtti feltöltésről - Nagymágocshoz
vagy Ókígyóshoz hasonlóan - lépcsősor vezetett le a geometrikus díszkertbe, mely 1,5
hektáron terült el a szem és a lélek gyönyörködtetésére. E kertrészbe a kertészeken - előbb
Puskás István, majd Keller Jenő volt a főkertész - kívül csak a grófi család tagjai és vendégeik
léphettek. A nyírt buxusbokrok szabályos rendben, geometrikus formában futottak más
örökzöldekkel, magasabbra nyírt nyugati tujával, tiszafával tagolva. Itt a díszkertben 600
rózsafaj gondosan telepített 40000 rózsatöve nyílott - magasabb növésűek a szélre,
alacsonyabbak középre rendezve.
Turisztikai szempontok: A Pósteleki Szabadidőpark Békéscsaba és Gyula között a megyében
egyedülálló környezetben várja a kikapcsolódni vágyó vendégeit. Egy gyönyörű
adottságokkal, lehetőségekkel rendelkező, nyugodt békés környezetben várják azokat a
kedves vendégeinket, akik a természetben tudják elképzelni a teljes pihenést, regenerálódást
és felüdülést.