HÁZI DOLGOZAT

TATABÁNYA

Készítette: Bálint Bence, az Óvárosi Általános Iskola 7.B. osztály tanulója

Szár, 2023.11.04.
 Tatabánya város, tágabb értelemben megtalálható a Világegyetemben, azon belül a
Tejútrendszerben a Naptól számított 3. bolygón a Földön; az Északi szélesség 47o és a Ke-
leti hosszúság 18o koordinátákon, a bolygó északi és keleti földgömbjén. Földrajzilag Kö-
zép-Európán belül Magyarország, Dunántúl tájegységén, Komárom-Esztergom Vármegyéje
déli részén helyezkedik el. Északon, keleten és délen a Gerecse és a Vértes hegység hatá-
rolja; nyugaton pedig a Kialföld érinti. A Tatai-árokban a Galla-patak völgyében fekszik.

Geológiailag a földtörténeti középkorban kb. 220-210 millió évvel ezelőtt a

Vértes és a Gerecse kőzetlemezek találkozásánál alakult ki a Tatai-árok. A törések mentén
mélyből feltörő forrásvíz, természetes karsztvíz képződött, mely a mai napig ellátja a várost
ivóvízzel. Tengerszint feletti magassága 199 méter körüli. Természetes víze az Által-ér
keresztülfolyik a városon, mely bővül a Galla-patak vizével. A teljes hossza 15 km. Geológiai
ritkaság: a Kő-hegy sziklafala, A Szelim-lyuk, barlang illetve víznyelők. A barlang fontosabb
kőzetei: a kvarc, karcit, mészkő, lösz. A barlangok anyaga a mészkő, nagyon repedezett kőzet. A
víz ezeken a repedéseken beszivárgott és oldotta a kőzetet, így lassan létrejöttek a víznyelők és
a barlang.

Éghajlata szerint a mérsékelt övben helyezkedik el, inkább nedves kontinentális, amelyre
jellemző a 4 évszak. Időjárás nagyon változékony. A Vértes és a Gerecse-hegység növény és
állatvilága nagyon változatos. Tetejét Cser és tölgyerdők, illetve sziklagyepek borítják. Északon
bükkös, a patakok mellett pedig az éger a jellemző fafajta. Melyekben rengeteg őshonos erdei
állat megtalálható. Például a kakukk, gímszarvas, őz, vaddisznó. A Vértesben mintegy 70 ma-
dárfaj található, Európa-hírű a ragadozó-és vízi-madár állománya. Növényvilága rendkívül
gazdag, rengeteg gyógynövény, erdei és mezei virág jellemzi. A fokozottan védett Fáni-völgy
szikláin nyílik a cifra kankalin.
 Tatabánya a bányanyitás után alakult ki Alsógalla területén. 1902-ben önálló
községgé, majd 1923-ban nagyközséggé vált. Négy település Bánhida, Felsőgalla, Alsógalla
és Tatabánya egyesülésével jött létre 1947-ben. A lakosság ekkor 39.000 fő volt. Létét és
fejlődését az Alsógalla-bányatelepnek köszönheti. A szénbányászattal együtt több ipari
üzem is létrejött, így a lakosság száma fokozatosan növekedett. A városközpont Újváros lett.
1953-ban elkezdték Kertváros építését, mert igény volt a kertesházakra is. 1950-ben lett
Komárom-Esztergom megye székhelye. 1956-tól már hat kerületből állt: Alsógalla, Felsőgal-
la, Bánhida, Tatabánya-Újváros, Tatabánya-Óváros és Kertváros. Az 1980-as években
elérte a lakosság a 80.000 főt. 1950. december 30.-án történt egy sújtólégrobbanás, majd
szénpor-robbanás amelyben 81 bányász vesztette életét, a későbbi katasztrófák és
elégetlenségek miatt végleg bezárt a bánya 1987. augusztus 14-én.1956-ban pedig a
forradalom a várost sem kerülte el, sokan áldozatul estek. Ma a lakosság száma 70.000 fő.
1960-tól Tatabánya új lakótelepekkel gazdagodott: a Bánhidai, a Gál István és Sárberki-
lakótelep illetve Dózsakert és Újváros is, ahol többszintes lakóépületeket építettek. 2011-ben
Tatabánya jellemző nemzetiségi csoportjai a következők: magyar, német, roma, szlovák,
román és lengyel.
A város lakossága a bányanyitás előtt gabonatermesztéssel és állattartással foglal-
kozott. Majd megjelent a téglagyártás és mészégetés, illetve a kőbányászat ipara. 1901-től 1938-
ig megnyitott a brikettgyár, a cementgyár, a karbidgyár és 1938-ban az alumíniumkohó is. 1980-
as években ezek a gyárak és a bányabezárás után sokan munkanélküliek lettek. Így a város
vezetése a közép-európai befektetőket hozott és létrehozta az ipari parkot, mely azóta is
fenntartja a munkaerőt a városban. Ma jellemző a városra az autóipar, a gyógyászati
segédeszközök, elektronikai eszközök gyártása. A város mai alapvető szolgáltatásai a
következők a lakosságnak: Kórház, Rendőrség, Tűzoltóság, Mentőszolgálat, szociális ellátások,
időskori gondozás, oktatás és nevelés. Közlekedésében szerepet játszik az 1. főút és az M1-
autópálya, mely közigazgatási területén végighúzódik, illetve több országos közút is összeköti a
környező településekkel mind a vármegyékkel. Jól megközelíthető a város, jelentős a
vasútállomása, mely a Budapest-Hegyeshalom-Rajka vasútvonal, illetve még összeköti
Tatabányát kettő vasútvonal, a pápai és az oroszlányi.

Tatabányán az Óvárosban található a legtöbb régi bányászati múltra utaló épület, ezek
utalnak a város múltjára és sokszínűségére. Ezek nélkül nem lenne meg a sajátossága és
szépsége. Régi épületei: az Óvárosi Szent István Templom, a bánhidai Szent Mihály Templom, a
Jászai Mari Színház, a Tulipános ház és az Árkádok. Turistacsalogató látnivalók a városban: A
Turul-emlékmű, a Szelim-lyuk, a Geercse, a Május 1. Park és a Ligeti-tó, amely
természetvédelmi terület lett napjainkban. Kulturális esemény lett a Bányásznap, melyet a
katasztrófák után törvénybe iktattak. Népszerű kulturális események lettek au utóbbi évtizedben:
a Forgórózsa-fesztivál, Gyermeknap, Húsvéti locsolkodás, Államalapítás, Május 1., Sörfesztivál,
Újév, Utcabál, Családi napok kerületenként, Adent és karácsonyi vásár.
A környezetvédelmet fontosnak tartja a város vezetése, külön programja van erre, illetve
hulladékgazdálkodás és feldolgozás is működik két helyen is Tatabányán. Én összeszedem a
szemetet, ha látom, hogy a földön van, nem szemetelek, többet kerékpározok.

Tatabányán születtem 2010-ben és 2022-ig ott éltem Újvárosban, illetve az Óvárosban a Gál
István lakótelepen. Szerettem ott lakni, mert minden közel volt és a szüleim munkahelye is ott
van az Ipari Parkban. 2022-ben Szárra költöztünk, mert csendesebb környezetre vágytunk. Az
apai nagyszüleim Tatabányán laknak, az anyai nagyszüleim is ott laktak, de később Szárra
költöztek. A bánya működéséről és a csillékről is meséltek, amikor még az Óvárosban drót-
kötélen szállították az erőműhöz. A jövőben, ha felnőtt leszek, Tatabányán Dózsakertben szeret-
nék lakni tömbházban. A városban szeretnék dolgozni, lehet az is, hogy az ipari parkban, de ezt
még nem tudom.

Azt javasolnám a város vezetésének, hogy legyen több zöld övezet és legyen több olyan
munkakör, amelyben a környezetvédelemnek még több szerep jutna. Én pedig továbbra is
figyelek a környezetemre, mert fontosnak tartom!

Források:

https://tatabanya.hu

https://zoldellotatabanya.hu

https://hu.wikipedia.org

https://promotions.hu/orszagos/gasztro-utazas/2021/09/29/tatabanya-magyar-varos-t
https://MTVA Archívum | Ipar - Bányászat - Komlói drótkötélpályája