Cím

Vásárosnamény

Készítette: Szűcs Fruzsina

Felkészítő tanár:

Debrecen 2023,
 Tartalomjegyzék

1. Bevezetés
2. Település bemutatása
2.1. Földrajzi helyzete
2.2. Közigazgatás
2.3. Természeti környezet
2.4. Népesség, társadalmi környezet, történelem
2.5. Épített környezet (épületek)
2.6. Néprajz, hagyományok
3. Összegzés
1. Bevezetés
Témaválasztás megindokolása: miért ezt a települést választottam, hogyan kötődöm, milyen
az érzelmi viszonyulásom……

Témaként Vásárosnamény választottam, bár nem itt születtem és 9 éves koromig nem is itt
éltem, mégis nagyon közel áll szívemhez ez a település. A települést nem tekintettem
közelinek még mikor ide költöztünk, és azután sem még jó pár évig. És hogy, miért
szerettem meg annyira, rájöttem, hogy Vásárosnamény több mint egy település. A közössége
befogadó és a természetközelisége bámulatos. Azért is szeretem Vásárosnaményt, mert elég
kimennem a teraszra és a természet már körülvesz. A madarak csicsergése, a friss jó levegő,
apró dolog, amik Vásárosnaményt ámulatossá teszik, már ha tudjuk értékelni az apró
örömöket.
2. Település bemutatása

2.1. Földrajzi helyzete

Magyarországon hol helyezkedik el, milyen utakon közelíthető meg, milyen
nagytájhoz/kistájhoz kapcsolódik, mennyire meghatározó ez a mindennapokban?

Vásárosnamény Magyarország északkeleti részén, az Észak-alföldi régióban,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. A megye speciális geopolitikai
helyzete a határmentiségből adódik: Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával
határos. A város a beregi térség központja, a Tisza, Szamos és Kraszna folyók
találkozásánál, az ukrán határtól 20 kilométerre, Nyíregyházától vagyis a
megyeszékhelytől,50 kilométerre fekszik. Beregsurány felől a 41-es főúton
lehet megközelíteni ,de a legfontosabb közúta az M3-as
autópálya.Vásárosnamény regionális és országos jelentőségét alapvetően
földrajzi elhelyezkedése teszi meghatározóvá.
 Vásárosnaményhoz hozzátartozik Vitka 1969 óta és Gergelyi és Ugornya is.
Mivel Vásárosnamény úgy ,hogy hozzátartozik még több nagyobb település is
így együttesen egy nagyobbat alakítanak. Ezért nagy arányban járnak be
Vásárosnaményba dolgozni akár vitkából és ugornyáról is. Több nagyobb
üzletlánc is megtalálható itt,mint Tesco vagy Spar ami arányban sok embernek
biztosít munkalehetőséget.Ügyet intézni az emberek a Szabolcs-Szatmár-Bereg
Vármegyei Kormányhivatalba járnak.Mivel a körzetbe sok kis település van és
azokon nem található Középiskola így több szász diák jár a Vásárosnaményi II.
Rákóczi Ferenc Gimnáziumba vagy Lónyay Menyhért Baptista Technikum és
Szakképző Iskolába.Akik távolról járnak be azok lakhatnak a Babus Jolán
Kollégiumban is.

Térkép!
 2.2. Közigazgatás
(összevonható az előzővel)
Melyik megye, járás, hova kötődik a mindennapokban (pl. hova járnak dolgozni, ügyet
intézni, középiskolába a lakók)
Címere Képpel, magyarázattal (mi micsoda a címerben)

Címer mezők magyarázata:

1.mezőben egy visszatérő motívum látható, amin egy tölgyfa látható

2.mező egy ugornyai pecsétből átvett motívum, ami egy hidat ábrázol, ami egy folyón
ível át

3.mező a Kraszna, Tisza, Szamos folyókra utal a kék és ezüstpólyák

4.mező vitkai pecsétből átvett motívum, amin 3 búzaszál kalásszal látható

2.3. Természeti környezet

Táj, éghajlat jellemzői (van-e valami különleges a mikroklímában (száraz, nyirkos, hűvösebb,
párásabb), természetes és mesterséges vizek (tavak, folyók), talajadottságok, természetes
növényzet (szikes puszta, erdő), különleges növények, ritka állatok, esetleg vadgazdálkodás,
erdészet…..
Miért fontos nekem, hogyan illeszkedik a település életébe (erdei iskola, tanösvény, iskolai
kirándulások, nekem mit jelent)….

Vásárosnamény a mérsékelt meleg és a mérsékelten hűvös éghajlati

öv határán fekszik. Ha a csapadékot tekintjük mérsékelten száraz.
Átlaghőmérséklete 10 -20 Celsius fok közé esik. Vásárosnamény a
Kraszna és a Szamos folyók tiszai torkolatnál található. A Tisza
egészen Zsurkig terjedő szakasza 120 km-es ,ehhez 32 781 km2
vízgyűjtő tartozik. A belvízi csatornahálózat meghaladja a 300
km.Ezen a szakaszon a Tiszát végig árvízgátak kisérik. Az artézi kutak
ritkán mélyebbek 100m-nél,de vizük általában erősen savas.A kistáj
96% fiatal öntésterületen fekszik. Ez a kis terület eredetileg a Tisza
összefüggő erdővel borított ártere volt. Az erdőkben számtalan
patak és holt meder található. A meghatározó tényezők az erdők és a
gyertyános-tölgyesek. A pázsit, a megművelt földterület és a
települések erdőirtással jöttgek létre. Erdősítés után az elmúlt
években megnőtt a kisüzemi erdősítés, ami pozitívnak mondható. A
mélyebb vidékeken égeres mocsárerdők, a folyók mentén puhafák a
jellemzőek. A gyepekben a mocsárrétek (cserjés gyep, réti sás),
legelők, esetenként hernyógyepek a jellemzőek. Az eredeti
medermocsárban magas növényzet, nádas, harmat, fűzmocsár, sás
található, a mocsári növényzet,helyenként úszómocsarak alakulnak ki.
Különlegessége a Morotva eredetű tőzegmoha (részben duzzadt) láp.
A tönkrement vulkánok (Tarpai és Kaszonyi-hegység) növényzete
ezüstös kocsánytalan tölgyekkel és lejtős gyeptöredékekkel
különbözik. Az erdei flóra gazdag hegyvidéki elemekben erdei sárga árvacsalán,bükk,kárpati
sáfrány,fiókás tyúktaréj,erdélyi csillagvirág,parlagi rózsa sziki kocsord réti őszirózsa,őszi
vérfű,gyíkvirág ,tőzegáfonya hüvelyes gyapjúsás babér és füles fűz található.A fajszám 1000-3200 között
Az egyik leglátványosabb rovarfaj, az úgynevezett
van ebből 80-100 faj védett.
Tiszavirágok ,általában júniusban közepétől a hónap végéig tart rajzásuk

Az árterekből enyhén kiemelkedik a . Tarpai-hegység, a Kaszonyi-hegység

Barabáson enyhén emelkedik. Mindkét hegy vulkáni eredetű, a Tarpai-hegy
szarmata dácitból és a Kaszonyi-hegy riolitból épült fel. Mindkettőt lösszel
borított maradványok borítják, ráadásul szigetként emelkednek ki a környező
hordalékból. A talaj vízhatás-mentes kovárványos barna erdőtalajok csupán a
terület 4% található meg főként a homokterületeken fordulnak elő, a nyírségen
kialakult erdőtalaj gyengén savas és 1-2% szervesanyag-tartalmúak.
Termékenységük 25-45 int. kategóriába sorolható.Viszont az öntésterületek
talajai talajvízhatás alatt 40-60 int. közé sorolhatóak ,erősen savanyúak és 4%-
nál több szerves anyagot tartalmaznak Az öntés réti talajok 10 %-a agyagos
vályog, gyengén vagy erősen savanyú kémhatásúak, szervesanyag 1 -2 %
tartalmaznak termékenységi besorolásuk emiatt gyengébb 30-50 int. közé
sorolható.
2.4. Népesség, társadalmi környezet, történelem
A település lakossága nő vagy csökken, miért? Korosztály szerint (fiatal, öregedő)? Nyelvek
melyeket beszélnek, vallási közösségek vannak-e? Munkalehetőségek?

A település kötődik-e valamilyen nevezetes történelmi eseményhez, személyhez? Hogyan

hatott ez a településre? (épített valamit, bevezetett valamit)
Esetleg kötődnek-e jelenkori személyek a településhez (színészek, írók, költők, sportolók)?
Miben érzékelhető a kötődésük? Tesznek-e valamit a településért?
 2.5. Épített környezet (épületek)
Templomok, kastélyok, kúriák, különleges emlékhelyek, esetleg iskola, park….
 2.6. Néprajz, hagyományok
Esetleg ismétlődő falunap, szüreti fesztivál, hagyományok, népviselet, nyelvi szokások,
legendák, amelyek a településhez fűződnek…
3. Összegzés

Mit adott nekem ez a feladat? Mit tanultam újat, érzelmileg hogyan viszonyultam a témához
a feladathoz?
 Felhasznált források

Könyvek

Folyóiratok cikkei

Internetes források

Szóbeli közlés