LEGKEDVESEBB

MADARAINK
a széncinege
 „Kicsit-ér I”

M in d e n ki m áshonnan keltezi a tavaszt. Van a k it a m egcsorduló jé g ­

csapok figyelm eztetnek a közelgő változásra, mások az első sárga c it­
rom lepkére, n a p p a li pávaszemre vagy az a var fe le tt v irá g o k a t kereső,
züm m ögő méhecskére várnak. Eselteg a száraz levelek közül szinte
lá th a ta tla n u l e lő b ú jt, zöld v irá g a iva l ékes h u n yo rt te k in tik a tavasz
igaz hírnökének.
A m adarászok, ki róhatn á meg ő ke t ezért, elsősorban az erdő és a rét
to lla s la k ó it figyelik, tő lü k v á rjá k a tél búcsúztatását. A m iko r a legelők
gyorsan zsugorodó h ó fo ltja i fe le tt ja jo n g ó h a n g já n m egszólal a feke-
tén-fehéren csapongó b ib ic és szárnyait rezegtetve m agasba em elke­
d ik az éneklő mezei pacsirta, a ttó l kezdve tavasznak érezzük az id ő t
még a kkor is, ha a távozó tél o lyko r vá ra tla n h ó fö rg e te g e t zú d ít a h a ­
tá rra és metszőén hideg széllel csa va rg a tja a fá k kopasz á g a it. De a lig
csendesedik az idő, bukkan ki a fe lh ő k közül a langyos napsugár, az
erdőkben és a kertekben m in d e n ü tt fe lh a n g zik a széncinegék ö n fe le d ­
ten vidám ,,k ic s it-é r!. k ic s it-é r!” kiáltása. Van a k i úgy h a llja : „n y itn i-
kékl, n y itn i-k é k l” , azaz nyitni kellene, u ta t a d n i a hosszú té li hónapok
után ara n yló napsugara kka l, v irá g illa tta l érkező tavasznak.
O tt ülnek a sárga to llú , m ellükön széles fekete csíkot viselő hímek az
alm afa, a cseresznye, vagy a vén d ió fa ágá n és buzgón ism ételgetik
egyszerű de mégis oly kedves m o ndókájukat.
A hol a „k ic s it-é r" felha n g zik, o tt szám íthatunk egy-egy c in e g e p á r m eg­
telepedésére. Persze csak akkor, ha leendő fészküknek m egfelelő he­
lyet ta lá ln a k . Éppen ezért ez az utolsó a lka lo m a mesterséges fészek­
odúk kifüggesztésére! M e rt a m iko r a c in e g e p á r az alkalm as üreg után
keresgél, a kko r m ár végérvényesen visszavonult a tél, hogy á ta d ja he­
lyét, m int évezredek óta m inden évben, a rügyeket fakasztó, m a d a ra kat
fészkeltető tavasznak.

Leggyakoribb cinegefajunk

Az igazi cinegék, a Parus nemzetség ta g ja i közül hazánkban h a t fa j

fészkel. A nádasokban, fo lyó p a rto ko n , h alastavak mentén e lő fo rd u ló
fü g g ő - és barkóscinegék külön nemzetségbe tartoznak, u tó b b it ú ja b b a n
a T im áliák közé sorolják. Ha m e g fig ye ljü k ő ke t a vízparton vagy a nád
között, nyom ban lá tn i fo g ju k, hogy mozgásuk, viselkedésük valóban
nagyon e lté r az igazi cin e g éké tő l.

3
A h a t fa j közül a korm osfejű cin e g e középhegységeink néhány p o n tjá n ,
a búbos cinege egyebek m e lle tt a Z em pléni-hegységben és a Bükk
fenyveseiben, a nyugati határszélen és Somogy megye lu cosaiban fész­
kel. A fenyvescinege nevének m egfelelően a tű le ve lű erdők la k ó ja . Ter­
jeszkedő fa j, ú ja b b a n az A lfö ld ö n is tö b b helyen m egtelepedett.
A három , hazánkban le g g ya ko rib b fa j közül a b a rá tc in e g e az öre g e b b
állom ányú, dús aljnövényzetű lom berdőkben, nagyobb p a rko kb a n és
kertekben él. Az a p ró term etű kék cin e g e a koros tölgyesek jellem ző
m adara, de m e g ta lá lju k az öreg á llom ányú füzesekben, fo ly ó á rte re k ­
ben, nagyobb ő sparkokban is. T ehát lényegében m ind az ö t fa jn á l meg
tu d u n k je lö ln i egy vagy tö b b olyan é lő h elye t a hol rendszeresen e lő ­
fo rd u ln a k, amelyhez lá th a tó a n ragaszkodnak. A közism ert széncinegé­
nél viszont nehéz lenne olyan fás-bokros te rü le te t em líteni, a h o l nem
fo rd u l elő, és valószínűleg nincs is olyan erdőrész, park, bokorcsoport
vagy a k á r csupán néhány fá b ó l á lló kis lig e t, a hol ez a mozgékony,
m indenre fig ye lő m a d á r le g a lá b b néhány a lka lo m m a l meg ne je le n t
volna. Az erdőben a gazdag aljnövényzetű (bokrok) részeket kedveli
elsősorban, de bükkösökben és fenyvesekben is m e g ta lá lju k.

A széncinege m in d e n ü tt jó l érzi m a g á t és valószínűleg ez in d o k o lja

nagy egyedszám át is. H azánkban még senki sem végzett o lya n fe lm é ­
réseket, am elyek a széncinegék m ennyiségét a rokon fa jo ké va l á llíta ­
nák szembe, de bizonyosra vehető, hogy ha sikerülne összeszám lálni
a M agyarországon élő összes cinegét, a széncinege egyedszáma ta lá n
még a m ásik ö t fa jé t együttesen is túlszárnyalná. Bizonyos fo kig a lá ­
tám asztják ezt azok a szám lálások, am elyeket a té li etetőn b á rki m aga
is elvégezhet. A k á r városi kertben, a b la kpá rká n yo n , valam elyik nagyobb
parkban vagy az erd ő b e n szám oljuk is a n a p ra fo rg ó é rt érkező cin e g é ­
ket, m ennyiségét tekintve a széncinege tö b b n yire messze a tö b b ie k fe ­
le tt á ll, kiskertekben az egymáshoz viszonyított számok aránya a ká r
10:1 is lehet.
A széncinege egyébként nem csak n á lu n k gyakori m adár, de a legésza­
kib b részek és a sivatagok kivételével e lte rje d t egész E urázsiában, a
d élkelet-ázsiai szig e tvilá g b a n és helyenként Észak-Afrikában is. A re n d ­
szertannal fo g la lk o z ó kutatók ezen az óriási e lte rje d é si te rü le te n 39
a lfa jtá t különbö zte tik meg, am elyek színezetükben, de esetenként
szokásaikat ille tő e n is különböznek egym ástól. A széncinege nagy­
fokú alkalm azkodóképességét bizonyítja, hogy míg e lte rje d é si
te rü le té n e k le g n a g yo b b részén a lom berdők és elegyes erdők
m adara, ugyan a kko r p é ld á u l Koreában és T ha ifö ld ö n az o tta n i nagy
fenyvesekben is gyakori. J a p á n b a n a d é li, alacsony fekvésű területek
örökzöld erdeiben épp e n úgy m e g ta lá lju k, m in t az ország északi felén

4
húzódó hegységek fenyveseiben, érdekes viszont, hogy e tá vo l-ke le ti o r­
szágban a széncinege a kerteket, a la k o tt te rü le te k e t tö b b n yire csak
a té li időszakban keresi fel. Egyébként Eurázsia te rü le té n az 500-1000
méteres m agasságokban a le g g yako rib b , de a H im a lá já b a n élő szén­
cinegék kis számban egészen 4000 m éterig költenek. Innen term észete­
sen m inden ősszel az ala cso nya b b ré giókba húzódnak.

Segítsünk a fészkelőknek!

A széncinege párok kedvező id ő já rá s esetén m árciusban kezdenek

odúk után keresgélni. Az a lka lm a sn a k vé lt üreget, m in t a tö b b i c in e g e ­
fa jn á l is, a hím szertartásosan m u ta tja meg a to jó n a k. Ilyenkor a b e já ­
rathoz röppen, o tt kapaszkodik egy d a ra b ig , m ajd csőrével kopog az
odú perem én, esetleg o ld a lt nézve, vilá g ító a n fe h é r p ro filjá t m utatja
csalo g ató a n párja felé. A m iko r a to jó végül szárnyait gyengén rezeg-
tetve közeledik az odú fe lé és b e b ú jik a nyíláson, a hím egy közeli á gra
száll és csengő hangú kiá ltá so kkal je lz i: m e g te le p ed e tt a környéken.
A to jó közben jó néhányszor ki- és b e b ú jik az od ú b a , szemügyre veszi
m inden o ld a lró l és ha m egtetszett neki, hozzálát a fészkelőüreg kitisz­
tításához, szükség esetén tá g ítja a b e já ró n yílá st is. E lőfordul, nem is
ritkán, hogy a kertben m e g te le p e d e tt c in e g e p á r to jó ja egyszer­
re tö b b odú körül szorgoskodik, tisztítja őket, sőt néha e g y id e jű ­
leg két vagy a ká r három o d ú b a is h o rd h a t fészekanyagot. Rövid időn
belül e ld ő l azonban, m elyik lesz a végleges o tth o n és ettől kezdve már
csak od a szállítja a moha és szőrszálakat. A hím nem vesz részt a fé­
szek építésében, a közelben őrkö d ik és hangos „k ic s it-é r” kiáltásokkal
igyekszik a szomszédokat tá v o lta rta n i.
A széncinege fészek moha a la p o n ép ü l, a csészét puha szőrszálakból,
a p ró to lia k b ó l, finom g yö ké rd a ra b ká kb ó l és száraz növényi szálakból
képezik ki. A béleléshez az e rdőben egyebek m e lle tt az o tt élő emlősök
(őz, m uflon, üregi nyúl stb.) e lh u lla to tt szőrszálait használják fel, de a
m oha beszerzése sem szokott g o n d o t okozni. M ás a helyzet a kisker­
tekben, ah o l az építőanyag nem á ll m indig kellő m ennyiségben ren­
delkezésre. N agyon sokat segíthetünk a fészkeléshez készülődő c in e ­
gepároknak, ha kora tavasszal, m árcius e lején, a p ró csom ókban mo­
hát, lószőrt, öreg m atracok bélését (a frik ) a g g a tu n k a fák alacsony
á g a ira . A to jó rövidesen felfedezi ezeket és a p rá n k é n t a készülő fé ­
szekhez szállítja őket. M e g tö rté n t az a m ulatságos eset is, a m iko r egy
széncinege a sátorban alvó fé rfi fe jé rő l p ró b á lt h a jszá la ka t „lo p n i.”
Az alvó fe je a sátor n y ito tt b e já ró n yílá sá n á l vo lt és az élelm es m adár
nyom ban felfedezte a kínálkozó lehetőséget.
5
 A postaláda is m egfelel. . .

Szinte h ihetetlen az a lelem ényesség és sokoldalúság, a m it egy-egy

széncinege p á r a fészek helyének m egválasztása közben e lá ru l. V a­
la m iko r elsősorban a harkályok vá jta üregekben költöttek, de am ióta
az erdőkben egyre fo g yn a k az öreg fák, am elyekben a harkályok o d ú t
ácsolhatnak, a széncinegék pedig m ind n a gyobb szám ban élnek és
költenek az em ber közvetlen közelében, ez a szokásuk nagyon m eg­
változott. H iá b a is p ró b á ln á m fe lso ro ln i, hol, m iben k ö ltö tt m ár egy-egy
széncinege pár, biztosan sokan je le n tkezn é n e k ú ja b b és még é rd e ke ­
sebb m egfigyelésekkel. M indez azt bizonyítja, hogy ez a kedves, sárga
mellényes m adárka k ifo g y h a ta tla n az ö tletekben, és képes a lk a lm a z ­
kodni a le g le h e te tle n e b b n e k tű n ő helyzethez is. De in t a rra is: írju k
össze a lakóhelyünk környékén m e g fig ye lt széncinege fészkelésm ódo-
kat. Sok sok ilyen a d a t évek múlva mégiscsak jó á tte k in té s t a d h a t
ennek a közkedvelt m a d á rn ak a kö ltő h e lye irő l. Részletes felsorolás he­
lyett csupán néhány fészekhely a g ya ko rib b a k közül: fü g g ő le g e s vas­
cső, postaláda, a le g kü lö n b ö ző b b fa lü re g e k, szem éttelepen heverő
üres bá d o g ka n n a , e lh a g y o tt m éhkaptár, és a p é ld á k a t lehetne sorolni
tovább.
Különösen m egkapó és kedves látvány, a m iko r a széncinege p á r
a k e rta jtó ra szerelt p o sta lá d á b a n telepszik meg. Természetesen nagyon
jó l tu d já k, hogy o tt em berek já rn a k , de ez e g y á lta lá n nem zavarja
őket és türelm esen vá rakoznak é p itő a n y a g g a l vagy később eleséggel
a csőrükben, amíg valaki ki- vagy bemegy a ke rtkapun és eltávozik a
közelből. A to jó nyu g o d ta n m elengeti a fé sze ka lja t és esze á g á b a n
sincs le re p ü ln i a to já so kró l, vagy az a p ró fió ká kró l, ha a házigazda
lenyom ja a kilin cse t és a kertajtó, néha nagyot nyikordulva, p ostalá-
dástól, cinegéstől szélesre tá ru l. Persze a m it sem sejtő postás, illetve
a b e d o b o tt küldem ények veszélyeztethetnék a m a d á rp á r békés csa lá d i
életét, de szerencsére jó néhány a lka lo m m a l lá tta m már, a m iko r a h á ­
ziak nagybetűs fe lira to t és rö g tö n zö tt ta rta lé k tő d é t helyeztek ki a régi
m ellé, így figyelm eztették a levélkézbesítőt a m a d a ra k je le n lé té re . Az
igazi m adárszeretet éppen olyan leleményes tu d le n n i, m in t a szén­
cinegék a fészkelőhely kiválasztása közben.

. . .de a fészekodú mégiscsak jobb

A széncinege a k á r a mesterséges fészekodúk re klám m adara is lehetne,

hiszen a kiskertekben va ló b an a le g g ya ko rib b la k ó ja a kihelyezett fész-
ke lő lá d iká kn a k. K ülönösebb igényei nincsenek, a deszkából készült
o d ú b a n éppen úgy m egtelepszik, m in t fa tö n k o d ú b a n vagy az olyan
6
,,la ká sb an ,” am elyet egy m egfelelő vastagságú h a szn á lt eternitcső
áta la kítá sá va l készítettünk számára. A kerek b ejárónyílás á tm érője
32 mm, de ha nehézségbe ü tközik a deszkalap vagy az e ternitcső ki­
fúrása, a te tö la p a la tt szögletesen kiv á g o tt röpnyílás is tökéletesen
m egfelel. A 25—28 mm-es röpnyílású fészekodúk a kisebb term etű kék- és
b a rá tcin e g e m egtelepítésére is alkalm asak. Az ilyen m éretű röpnyílá-
son m ár nem tu d b e b ú jn i a veréb, de a szűkítéssel kirekesztjük a kis­
kertek le g g yako rib b m adá rve nd é g é t a széncinegét is.

mesterséges
fészekodú

l.ho m lokda szka a rö p n y llá u a l, 2 hátlap a tartó léccel 3-4 oldallapok. 5. fanékdaszka. 6. tetű

M esterséges fészekodúkat g yá rt a Pilisi Á lla m i Parkerdőgazdaság, á ru ­

sítja ő ke t a lk a lm ila g néhány fővárosi nagyáruház, de le h e t vásárolni
o d ú k a t a M a g ya r M a d á rta n i Egyesület Központi Iro d á já b a n is (B u d a ­
pest II., Keleti Károly u. 48. 1024). Persze a m e llé ke lt rajz szerint kis
kézügyességgel házila g is b a rk á c s o lh a tu n k fészekodúkat. A le g fo n to ­
sabb, a m it nem szabad szem e lől tévesztenünk, hogy a leem elhető te tő
jó l, esőm entesen zárjon, az o d ú ne legyen tú l kicsi (lásd a rajzon kö­
zölt m éreteket), és a röpnyílás m e g fe le lje n a széncinege m éreteinek.
A széncinege párok bizonyos nagyságú te rü le te t (revirt) b irto ko ln a k
és ennek h a tá ra it igyekeznek szom szédaikkal tiszte le tb e n ta rta tn i.

7
Dr. Török János a Pilisben fia ta l á llom ányú gyertyános-tölgyesben levő
o dútelepen 1982-ben 0,62 h a /p á rt 1983-ban 0,58 h a /p á rt ta lá lt
(h e ktá ro n ké n t 20, ill. 10 odú v o lt kihelyezve), a h o lla n d K lu ijve r p edig,
aki különösen sokat fo g la lk o z o tt a széncinegék é le tm ó d já va l és szo­
kásaival, 0 ,5 -3 h e ktá r között je lö lte meg a revírek nagyságát. Ez te r­
mészetesen erősen fü g g az a d o tt környezeti viszonyoktól és a szénci­
negék állom ánysűrűségétől. Á lta lá b a n az a g ya ko rla t, hogy mestersé­
ges odúkkal sűrűn m e g ra ko tt erdőben tö b b p á r é lh e t egymás közelé­
ben. K iskertekben le g fe lje b b egyetlen p á r m egtelepedésére szám ítha­
tunk. Ettől fü g g e tle n ü l célszerű a kertben 2 - 3 o d ú t kifüggeszteni, egy­
részt azért, hogy a cin e g ékn e k legyen m ódjuk választani, másrészt,
hogy az esetleg m e g telepedni szándékozó egyéb fa jo k (pl. nyaktekercs.

kerti rozsdafarkú, mezei veréb) se kényszerüljenek m egfelelő fészke­

lőhely híján o d é b b á lln i. Kék- és b a rá tc in e g é k m egtelepítése csak e r­
dőben, nagyobb parkokban, illetve ilyen élőhelyekkel határos kisker­
tekben kecsegtet eredm énnyel.
Az o d ú k a t koráb b a n rendszerint a fá k törzsére szegezték, ú ja b b a n az
ágakra füg g e sztjü k őket. A hol m acskák já rn a k , a fa törzsére erősít­

8
sünk kifelé irá n yu ló tüskés á g a ka t, am elyek a ragadozó e lle n biztos
védelm et n yújtanak. Az o d ú nyílása ke le t vagy d é lk e le t fe lé nézzen,
á g a k ne ta ka rjá k. N a g yo bb kertben, a hol 2 - 3 p á r széncinege eg yid ejű
költése is elképzelhető, egym ástól m inél tá v o la b b helyezzük el az o d ú ­
kat. A hol egyszer m egte le p e d te k a széncinegék, o tt a ta p a s z ta la to k
szerint a to vá b b ia kb a n rendszerint évente költeni fognak, te h á t vagy
az öreg m adarak térn e k vissza, vagy iva d é kaik veszik b irto kb a az od ú t.
„K ic s it-é r” ! kiáltásoktó l lesz hangos a kert és a fü rg e m a d a ra k a lé g ­
tornászok ügyességével h in tá zn a k a gyüm ölcsfák á g a in , a hol a le g p a ­
rá n yib b rovar, pete vagy báb sem kerüli el a figyelm üket. Szemet gyö­
nyörködtető látvány a kertben szorgoskodó cinege, de azért azt sem
h a g yh a tju k figyelm en kívül, hogy m in t azt később lá tn i fo g ju k, n a p o n ta
képesek a s a já t testsúlyuknak m egfelelő rovarm ennyiség elfogyasztá­
sá ra ! Egy széncinege á tla g sú lya 20 gram m és ha elővesszük a számo­
lógépet, a jó étvágyú m a d a ra k a t egészen új o ld a lu k ró l ism erhetjük
meg. Rá fo g u n k d ö b b e n n i a rra is, hogy különösen a mai ta karékos vi­
lá g b an , erdőkben, kertekben e g y a rá n t nagy szükség van rájuk.

Nagycsaládok

A széncinege párok a költések befejeztével tö b b n yire szétválnak, bár

vannak a d a to k arra vonatkozóan is, hogy egyes pá ro k ősszel és télen
is e g yü tt ta rto tta k. Ez azonban in k á b b társ- m in t p á rka p cso la t és gyak­
ran a te rü le th ű sé g g e l van szoros összefüggésben. K lu ijve r m egfigye­
lései szerint ősszel néha új p á rka p cso la to k is kia la k u lh a tn a k , de ezek
a tél folyam án m indig fe lb o m la n a k.
Érdekesek voltak azok a vizsgálatok, am elyeket az NSZK-ban végeztek
1974—1979 között egy 600 fészekodúból á lló te le p e n . A zt ta lá ltá k , hogy
a m ásodköltést is végző p á ro k m in d ké t a lka lo m m a l e g yü tt m aradtak.
Rendszeres ellenőrzés a la tt ta rto tt 90 p á rn á l hím és to jó 45 esetben
tö b b éven á t m aradt e g yü tt és 11 a lka lo m m a l fo rd u lt elő, hogy a to jó
új hím et választott. Egy olyan p á rt is s ik e rü lt m egfigyelni, am elyik négy
éven á t k ita rto tt egymás m ellett. A statisztikai a d a to k azt m utatták
hogy a párjukhoz hű példányok elsősorban a tö b b éves m adarak kö­
zül kerültek ki, a „c s a p o d á ro k ” zömmel elsőéves c in e g ék voltak.
Hím és to jó a fészkeléshez készülődve, m árciusban keresi meg egymást,
és gyakran m indkét költést e g yü tt c s in á ljá k végig. Ha kétszer kö lte n e k!
M e rt ez nem szabály, csak lehetőség, am elyet id ő já rá si, tá p lá lkozá si,
horm onális és sok egyéb tényező befolyásolhat. Dr. Török János a d a ta i
szerint a m ásodköltések aránya csökken, ha sűrű a p o p u lá ció , te h á t

9
a párok viszonylag közel fészkelnek egymáshoz. Sikeres első költést
nem m indig követi a második, de ha az első fészekalj vagy a m ár ki­
kelt fió ká k valam ilyen o kb ó l e lpusztulnak, a p á r m inden esetben ú jra
költéshez lát. U gyancsak dr. Török János szerint az elsőéves m adarak
á tla g o sa n később kezdenek költeni, m in t az ö re g e b b e k és ugyanez vo­
natkozik a súlyosabb p é ldányokra is.
A to jó nap o n ta rak le egy to já s t, de e lő fo rd u l, hogy egy nap kim arad,
és a m adár p ih e n ő t ta rt. am i a nagyszámú (1 0 -1 4 ) to já s t tekintve nem
is csodálható. Egy to já s súlya valam ivel tö b b , m in t 0,1 gram m , a szén­
cinege to jó pedig 20 g ra m m o t nyom. H a utánaszám olunk, a n a p i 1
to já s h ih e te tle n ü l nagy te ljesítm ény a szervezet részéről.
Am íg a to já sra ká s ta rt, a to jó gondosan b e ta k a rg a tja a fészekaljat,
a m iko r e lh a gyja az odú t. Később az utolsó tojás lerakása után ko tla n i
kezd és ezt a „m u n k á t” te ljesen egyedül végzi. Párja ugyan e te ti néha,
de a to jó , m in t ezt B adacsonyban, A lcsúton és m ásutt gyakran m e g fi­
gyeltem , á tla g o sa n fé ló rá n k é n t e lh a g yja az o d ú t, hogy tá p lá lé k o t ke­
ressen m agának. Nem m arad sokáig, és a néhány perc a la tt a to já so k
nem h ű ln ek ki, semmi b a ju k sem tö rté n ik . A kotlási idő 1 3 -1 4 (16)
nap, az eltéréseket elsősorban id ő já rá s i és tá p lá lk o z á s i tényezők in d o ­
kolják. A fió ká k kikelése u tán a to jó tö b b napon á t m elengeti őket,
az eleséget ilyen ko r a hím h o rd ja a fészekhez. Később m in d ké t szülő
szorgalm asan e te t és N ie th a m m e r professzor m egfigyelései szerint
ó rá n ké n t 34 a lka lo m m a l is te li csőrrel je le n te k meg az odú b e já ra tá ­
nál. Etetés a lka lm á v a l tá v o lítjó k el a fió k á k ü rülékét, az első n a p o k­
ban egyszerűen e ln ye lik azt, később a csőrükben szá llítjá k el és a fé ­
szektől tá v o la b b e lh u lla tjá k . A kirepülés ném et a d a to k szerint 1 5 -2 0
na p múlva tö rté n ik, a m agyar m egfigyelések, m in t lá tn i fo g ju k , ennél
rövidebb idő rő l szám olnak be.
N a p ja in k b a n elsősorban a M a g ya r M a d á rta n i Egyesület ta g ja i, de
mások is sok ezer mesterséges fészekodút kezelnek szerte az ország­
ban. A Pilisi P arkerdőgazdaság te rü le té n p é ld á u l 2000 odú üzemel.
Szentendrey Géza és Szekrényi G yörgy közlése szerint a cseres-tölgyes
és gyertyános-tölgyes erdőkben kihelyezett o d ú kb ó l 100 d a ra b ra 40—45
p á r széncinege ju to tt, ugyanez a szám gyertyános-bükkösben csak
15—20 p ó r vo it (dús aljnövényzet h iá n y a i). A p ilisi széncinegék á p rilis
1—6 között kezdték a fészkeket építeni, a to já sra ká s a te lje s á llo m á n yt
figyelem be véve 18—30 n a p ig ta rto tt. Az o d ú k b a n az ellenőrzések so­
rán á lta lá b a n 10-12-es fé s z e k a lja k a t ta lá lta k , de nem vo lt ritka a 1 3 -1 4
tojás sem. A kotlás és fiókanevelés e g y a rá n t 12—15 n a p o t ve tt igénybe,
a párok 30—40% -a k ö ltö tt másodszor is. Ezek a fé sze ka ljak viszont m ár
csak 6 - 8 to já sb ó l á llta k és tö b b v o lt közöttük a term éketlen, m in t az
első fészkelés idején.
10
 Bizalmas, de óvatos

Az e lm ú lt őszön, pontosan szeptem ber 18-án, Badacsonyban, egy az

e rd ő h a tá r közelében levő kertben d ió t vettem fel a fö ld rő l. M e g ro p -
p a n to tta m , szétnyitottam és éppen p u co lni kezdtem, a m iko r le g n ag yo b b
m eglepetésem re és öröm öm re egy széncinege szállt a kezemre és he­
gyes csőrével habozás nélkül csípdesni kezdte. Vékony u jja iv a l szoro­
san á tfo g ta a m u ta tó u jja m a t, és olyan elm é lyü lte n kopácsolt, m intha
csak fe n t a d ió fa á g a i között ü ld ö g é lt volna. Később kid e rü lt, hogy a
kertben levő mesterséges o d ú b a n ke lt fió k á k nyár óta á lla n d ó a n a kör­

nyéken tartózkodnak, rendszeresen b e já rn a k az a b la ko n és a konyha-

asztalon ebéd közben is m egjelennek. A széncinege élelm es, ta n u lé ­
kony m a d á r és ha azt ta p a s z ta lja , hogy v a la h o l szeretik, azaz nem
b á n tjá k, sőt nem egészen szabályosan m ár a nyár végén d ió b é lle l,
fe ltö rt m andulával kedveskednek neki, te lje se n bizalm assá, m o n d h a t­
nám szelíddé válik.
Az e lő b b em lített m egfigyelés e g y á lta lá n nem ta rto z ik a ritkaságok
közé és sokan dicsekedhetnek azzal, hogy a té li etető közelében a c i­
negék a kezükre szállva a te n ye rü kb ő l is elszedik a n a p ra fo rg ó t. Az
egész szoktatás „id o m ítá s ", azaz tu la jd o n k é p p e n m adárszeretet kér­

11
dése részünkről, m ert a c in e g ék az egészet csak korgó gyom rukon
keresztül é rté ke lik és persze nincs szó a rró l sem, hogy a sok szeretettel
n y ú jto tt eleség fe jé b e n ők is m egszeretnek m inket. L e g fe lje b b olyan
vala m in e k tekintenek, a k itő l nem kell fé ln i, akihez oda le h e t re p ü ln i és
a k in e k a zsebeiből ilye n ko r m indig e lőkerül valam i fin o m csemege. Ha
em berek viselkednek így, m éltán m egszóljuk őket. A m a d a ra kná l m indez
nem önzés, csupán egészséges é ln ia ka rá s. Tudom ásul kell vennünk,
hogy ők m indig és m in d e n h o l a g ya k o rla ti szem pontokat helyezik e lő ­
térbe.
Persze ahogy m egérzik a szeretetet, helyesebben észreveszik, hogy tő ­
lü n k nincs m iért ta rta n iu k , ösztöneik ugyanúgy fig ye lm e zte tik ő k e t a
veszélyre is. Az á g a k között vagy az a va rb a n keresgélő cinege to lla z a ta
m in d ig laza egy kicsit, de ha sé tá n ka t megszakítva a te le o b je ktív le n ­
cséjét irá n y ítju k felé, az egész m a d á r nyom ban karcsúvá válik, to llá it
lesim ítja és gyanakodva néz a fényképezőgépre. Rendszerint o d é b b
is rebben ilyenkor, m é lta tla n ko d va , idegesen cserreg néhányszor, ezzel
je lzi, hogy g y a n ú t fo g o tt és ettő l kezdve árgus szemmel fig y e li m inden
m ozdulatunkat. U gyanilyen b iz a lm a tla n u l cserregnek az ete tő cinegék,
ha v á ra tla n u l bukkan fe l va la ki az odú körül. Nem tö rő d n e k a m eg­
szokottal, a fa a la tt g y o m lá lg a tó e m b e r fe je m e lle tt centim éterekkel
su h a n n a k be az o d ú b a , de ha valaki fe ltű n ő e n nézni kezdi őket, nyom ­
ban óvatossá, gyanakvóvá válnak. Ezt pe d ig igazán nem v e h e tjü k rossz­
néven tő lü k.

M it eszik a széncinege?

Tömören fogalm azva azt m o n d h a tju k, hogy széncinegéink a tavaszi és

nyári h ó n a p o kb a n szinte kizá ró la g á lla ti tá p lá lé k o t, rovarokat, pó ko ­
k a t fogyasztanak, ősszel és té le n p e dig fő k é n t növényi eleséggel, kü­
lönböző m agvakkal élnek. Persze a zé rt a le g n a g yo b b té lb e n is k u ta t­
nak rovarok, helyesebben azok pete illetve b á b a la k ja i után. Az ilye n ­
kor e lpusztított kártevők különösen nagy súllyal esnek la tb a , hiszen
tavasszal a gyüm ölcsfák és persze egyéb növények le ve le it pusztító
g e n e rá ció éppen b e lő lü k fe jlő d ik ki.
Egy széncinege á tla g o s testsúlya 20 gram m körül van. Kísérletek b i­
zonyítják, hogy ez a rendkívül fa lá n k , de a m e lle tt nagyon gyors emész­
tésű m adár, képes a rra , hogy n a p o n ta a s a já t súlyának m e g fe le lő ro­
varm ennyiséget kebelezzen be. Ez persze nyilvánvalóan nem sikerül
m indig, de még így is e lg o n d o lk o z ta tó szá m a d a to ka t kapunk, ha csu­
pán az ö t ta v a s z i-n y á ri (IV —V ili.) h ó n a p o t vesszük a la p u l. Ezek szerint
egyetlen széncinege a kereken 150 n a p a la tt 3000 gram m , azaz három
kilónyi rovart pusztít el a kertek és e rd ő k fá i között. Ez a rovarfogyasz­
12
tás egy csalód esetében csupán évi 15 fió k á t számolva is kereken fé l-
mázsányi rovart (persze pókot is) je le n t. E gyáltalán nem véletlen tehát,
ha m ár a m ú lt században szorgalm azták a széncinegék á llo m á n yá n a k
mesterséges fészekodúkkal tö rté n ő növelését.
M it is eszik a széncinege? M it keresgél a m ájusi lom bok között a bok­
rok és alacsony fá k á g a in , a repedésekkel agyonszántott fatörzseken
és a korhadó, m inden m ozdulatra h a lka n zizzenő a varban? Érdekes
eredm ényeket a d n a k dr. Török János a d a ta i, a k i a fió k á k tá p lá lé k ­
összetételét vizsgálta az 1978—1980. közötti években Ju lia n n a -m a jo r-
ban, N agykovácsi h a tá rá b a n :
Hernyók, peték, lárvák 69.0%
Lepkék 5.6%
Kétszárnyúak 3,9%
Pókok 14,3%
B ogarak 1.8%
Egyéb tá p lá lé k 5.4%
V izsgálatai szerint a szülők á tla g o sa n 2 0 -2 5 mm-es tá p lá lé k á lla to k a t
h o rd ta k a fió ká ikn ak.

13
V áltozik a tá p lá lé k összetétele a fészekben ülő fió k á k korával is.
U gyancsak dr. Török János a d a ta i fe n ti te rü le trő l:
Pókok Kétszárnyúak H ernyók Egyéb

1 -3 napos fió k á k 23,0% 25,0% 28,0% 21,0%

13—15 napos fió k á k 6,0 % 1,5% 85,5% 7,0%

A tá p lá lé k b a n e lő fo rd u ló je le n tő s e b b zsákmány á lla tfa jo k a következők

v o lta k: h e rn yó k: tö lg y ilo n c a , kis té lia ra szo ló , nagy té lia ra szo ló , köze­
pes fésűbagoly, kis fé sűbagoly, karcsú fésűbagoly, tölgyes fésűbagoly,
őszibaglyok (tö b b fa j) : p ókok (csak családnevek): karolópókok, keresz­
tespókok, fa rka sp ó k o k ; ké tszárnyúak: a kétszárnyú tá p lá lé k 9 0 % -á t
lószúnyogok a lko ttá k.
Igen érdekesek azok az eredm ények is, am elyek a fió k a tá p lá lé k havon­
kénti változásával kapcsolatosak. (D r. Török János a d a ta i):
m ájus jú n iu s jú liu s

H ernyók 52,6% 66,5% 76,0%

Pókok 22,8% 22,4% 14,0%

Kétszárnyúak (lószúnyog) 14,0% - -

Bogarak 2,0% - -
Egyéb tá p lá lé k 8.6% 11.1% 10,0%

M íg a kelet-ázsiai a lfa jo k a té li időszakban is elsősorban rovarokkal

tá p lá lkozn a k, a közép-európai széncinegék ősszel fokozatosan növényi
tá p lá lé k ra té rn e k á t és elsősorban különböző m a g o ka t fogyasztanak.
TurcSk összeállítása szerint E urópában le g a lá b b 92 növényfaj term ését,
(m a g já t, gyüm ölcsét) fogyasztják. Felsorolásában egyebek m e lle tt csak­
nem negyven tűle ve lű fa j (pl. Picea, Abies, Pinus, Larix és Thuja fa jo k )
szerepel, különböző kőris, ju h a r, bodza stb. fa jo k m ellett. Ha figyelem m el
kísérjük az őszi-téli cin e g e c s a p a to k a t tá p lá lkozá s közben, m agunk is
ta n ú i lehetünk annak, hányféle m agot, bogyót, gyüm ölcsöt csípdes-
nek meg, hogy tá p lá lé k h o z jussanak. Es ha a széncinegék ta lá lé k o ­
nyak a fészkelés id e jé n , az élelemszerzés m ó d ja it tekintve sem m en­
nek a szomszédba egy kis lelem ényességért. N yom ban fe lfe d e zik p é l­
d á u l a nyitva fe le jte tt p a d lá s a b la k o t, am elyen á t az o tt tá ro lt n a p ra ­
fo rg ó t, ku ko ricá t vagy d ió t m egdézsm álhatják, de a to rn á c ra k ifü g ­
gesztett szalonnán esetleg m ár percek múlva m e g ta lá lh a tju k a hegyes
cinegecsőrök jelle g ze te s nyom ait. Svájcban az élelm es m a d a ra k rá jö t­
te k arra, hogy a re g g e le n ké n t a lakások elé te tt te jfö lö s p o h a ra k a t ho-

14
gyein le h e t „m e g lé k e ln i” és ezzel hosszú id ő re m e g o ld h a ta tla n n a k lá t­
szó d ilem m a elé á llíto ttá k az élelm iszerszállítókat. Az NSZK-ban egy
csa p a t széncinege rendszeresen b e já rt az egyik nagy é lelm iszerrak­
tá rb a , ah o l a csom a g o lt á ru t lá ttá k el „c s ő rje g y ü k k e l.” A ki részt vett
m ár disznóölésen, jó l tu d ja , m ilyen h a m a r m eg je le n n e k a cin e g ék a
fé lb e h a síto tt sertés körül és e le g e n d ő egy a lka lm a s p illa n a t, m áris egy
d a ra b ka zsírral vagy hússal a csőrükben suhannak tova. Lényegét te ­
kintve ugyanaz játszó d ik le n á lu n k disznóöléskor, m in t A frik á b a n , a m i­
kor az oroszlánok e jte tte k valam i n a gyobb zsákmányt. Igaz, o tt a nagy
aká ciá kon keselyűk gub b a szta n a k, feszülten lesik, vá rjá k a p illa n a to t,
a m iko r a jó lla k o tt ragadozók távoztával a m aradékra rávethetik m a g u ­
kat. De a fa lu si udva r kopasz fá in izg a to tta n hívogató széncinegék
ép p ú g y az ingyen la ko m á ra várnak, és a m ik o r a disznó a konyhába
kerül, kutyával, macskával versenyezve igyekeznek a m a ra d é kot „ e lta ­
k a ríta n i.” T élidőben fa lu h e lye n a disznóölések ü n n e p n a p o t je le n te n e k
a cin e g ék számára.

Amikor a lombok lehullanak

S zéncinegékkel az év m inden szakában ta lá lko zh a tu n k, de a le g g yak­

ra bban mégis az őszi és té li h ó n a p o kb a n lá th a tju k őket. Nemcsak
azért, m ert a kopasszá v á lt á g a k között nem tu d n a k e lre jtő zn i, de vi­
selkedésük is sokkal fe ltű n ő b b é válik.
C soportosulásuk tu la jd o n k é p p e n m ár a nyár végén m egkezdődik, de
az őszi h ó napokban v á lik igazán kifejezővé. A széncinegék ilyenkor n a ­
gyon gyakran egyéb fa jo k k a l, kék cinegékkel, b a rá tcin e g é kke l, csusz­
kával, fakússzal, őszapókkal tá rs u ln a k és lazán összetartó csoportokban
já rjá k az erdőszéleket, b okrosokat és kerteket. Ebben az id ő b en külö­
nösen gyakran h a llh a tju k az erd e i pintyére em lékeztető, de többször
egymás után h a lla to tt „p in k -p in k ” h a n g ju k a t, am ellyel (és sok más, em ­
beri szóval vissza nem a d h a tó h a n g g a l) a ko n taktu st ta rtjá k egymás
k ö z ö tt
O któ b e rb e n , novemberben, g yakran lá th a tu n k széncinegéket a nagy­
városok nem parkos részein is. A főváros IX. kerületének belvárosi fe lé n
p é ld á u l rendszeresen ta lá lko zom velük ebben az időszakban, a m in t
egyesével, kettesével az u d va ro ka t k u ta tjá k át. Felrebbennek a magas
tű zfa la kra , ahol pókokat, bagolylepkéket, b á b o k a t zsákm ányolnak, de
á tvizsg á ljá k az ereszek a ljá t, a fü g g ő fo lyo só k k o rlá tja it de ha n yito tt
a b la k o t ta lá ln a k , bekukucskálnak a konyhába vagy szobába is.
Az erdőkben a cine g ecsa p a to k tö b b n y ire ugyanazt a te rü le te t já rjá k
be m inden nap, de esetenként tá v o la b b ra is e lkó b o ro ln a k. M íg nyáron

15
a kotló, illetve fió k á it m elengető to jó kivételével a lom bos á g a k közé
rejtőzve tö ltik az éjszakát, ősztől kezdve m inden egyes széncinege a l­
vóüreget választ m agának, amelyhez m inden este hűségesen visszatér.
A mesterséges fészekodúkat is igénybe veszik éjszakázásra, ezért eze­
ket a té li h ónapo kra is k in t kell hagynunk. Bárki m egfigyelheti, hogy
az összetartó cin e g e csa p o t a d é lu tá n i ó rá któ l fokozatosan fe lla zu l,
m inden egyes p é ld á n y a rra fe lé húzódik, am erre az éjszakázóhelye van.
ö ss z e ta rtó párokn á l — elsősorban kora tavasszal - feljegyezték azt a
nagyon kedves, szinte „lo v a g ia s " je le n e te t is, a m ik o r a hím az odú be­
já ra tá ig kísérte p á rjá t és reggel is o tt várakozott egy közeli ágon, lesve,
hogy a to jó e lő b ú jjo n .

A széncinege rokonai közül a le g tö b b e t ta rtó zko d ik a fö ld ö n . Az őszi

és a hóm entes té li időben különösen gyakran lá th a tju k az a varban
keresgélni. Az átvo n u ló csa p a to k g o n dosan vé g ig vizsg á ljá k a fatörzse­
ket is, m inden résbe, repedésbe bekukka n ta n a k. Ha csuszkák is ta ­
nyáznak a közelben a kutatás tö b b n y ire eredm énnyel já r, ilyenkor
ugyanis a n n a k gondosan e ld u g d o s o tt m agzsákm ányát is összeszedik.

Az erdőben és a kertekben ősszel és té le n m e g fig ye lt széncinegék e l­

sősorban a haza iak közül ke rü ln e k ki, de néhány gyűrűzési a d a t arra
enged következtetni, hogy té lire tá v o la b b ró l, északkelet fe lő l is érkez­
nek hozzánk példányok, a m ieink közül pedig néhányon d é le bb re
húzódhatnak.

így egy M iskolcon 1974. II. 7-én je lö lt hím Bécs közelében k e rü lt kézre
a következő év o któ b e r 25-én. A Tiszavasváriban 1975. II. 9-én gyűrűzött
p é ld án yt viszont 200 kilom éternyire északkeletre, Lengyelországban fo g ­
tá k el újb ó l ugyanazon év m árcius 14-én. Ez a m a d á r fe lte h e tő le g té lire
h úzódott a m elegebb é g h a jla tú K árpát-m edencébe. U gyancsak télen,
1975. II. 2-án je lö lté k Mezőkövesden azt a széncinegét, am elyet 1976.
XI. 3-án a S zovjetunióból, G ro d n o közeléből (700 km ÉK) je le n te tte k
vissza. A S zovjetunióban k e rü lt kézre az a Budapesten 1975. X. 25-én
je lö lt to jó is, m elyet U k ra jn á b a n e lle n ő rizte k 1976. IX. 24-én. Egyelőre
le g fe lje b b nagyobb lélegzetű kó b o rlá ské n t fo g h a tó fel a következő
a d a tp á r: Budapest, 1976. I. 4. — M ichalovce, C sehszlovákia, 1978. I.
12., de m ár a S opronban 1975. V. 20-án fészekben je lö lt fió ka olasz-
országi m egkerülése (N im is, 1975. X. 26.) kifejezetten dél fe lé tö rté n ő
(300 km) mozgásról á ru lko d ik.

F entiekből egyértelm űen le vo n ha tó a következtetés, hogy milyen sokat

nem tu d u n k még m a d a ra in kró l és á lta lá b a n a m adártan te rü le té n
mennyi te n n iv a ló a ka d még n a p ja in k b a n is. Ha jo b b a n „m e g k a p a rju k ”

16
a do lg ot, az á lla n d ó n a k és te rü le th ű n e k k ik iá lto tt közép-európai szén­
cin e g e állom ány egyes pé ld án ya i a la p osa n rá c á fo ln a k erre a jelzőre,
még a kko r is, ha a tö b b sé g re azért természetesen érvényes a fe n ti
m egállapítás.

A téli etetőn

Kevés olyan agresszív h a jla m ú m a d a ra t ismerek, m in t am ilyen éppen

a közkedvelt széncinege. M o st elsősorban nem is arró l szeretnék be­
szélni, hogy bizony a költési időben nem egyszer e lő fo rd u l, hogy a fész­
kelőhelyet kereső pá r egyszerűen kiszórja más m adarak, p é ld á u l az
örvös légykapó a p ró fió k á it a kiszem elt o d ú b ó l, sőt e g yá lta lá n nem
ritka az sem, hogy meg is ö lik a m a g a te h e te tle n kism adarakat. Hegyes
és erős csőrükkel elsősorban a koponyát lé k e lik meg, hogy az agyvelő­
höz férjenek.
A széncinegék agresszivitása bárki szám ára elsősorban m égis a té li
etetőn m utatkozik meg. Különösen az ö reg hímek, am elyeket széles fe ­
kete m ellcsíkjukról ism erhetünk fel, védik elkeseredetten az e te tő t tá r­
saik e lle n . S zárnyaikat leeresztve, fa rk u k a t kissé szétterítve fo ro g n a k,
függeszkednek az etetőn és nyom ban tá m a d n a k , ha va la m e lyik éhes
rokon m égiscsak m egkísérli, hogy elcsenjen egy napraforgószem et a
gazdag te ríté kb ő l. A d o lo g szám unkra m ulatságos o ld a la , hogy az
ilyen „b a s á k ” persze m aguk sem e h etnek egyetlen szem m a g o t sem,
ezért azután hosszabb-rövidebb próbálkozás u tán m in d ig „jo b b be­
lá tá s ra ” té rn e k és po zíció ju ka t fe la d va n a p ra fo rg ó va l a csőrükben to ­
varepülnek. Á llítom , hogy kevés olyan ta n u lsá g o s és egyben szórakoz­
ta tó m egfigyelési lehetőség van, m in t a té li etető m a d á rfo rg a lm a .
H elyzeti előnyünk, hogy kényelmes karosszékből, fű tö tt szobából és
közvetlen közelről néze g e th e tjü k a m ad a ra kat, am elyek egyikét-m ásikát
egy-egy hiányzó vagy tö rö tt to llá ró l, esetleg jellegzetes egyéni viselke­
désm ódjáról ham arosan e gyedileg is a zonosítani tu d u n k.
A té li etetés persze elsősorban nem szórakozás, hanem egyike a fo n ­
tos és ta lá n legrége b b e n m űvelt m adárvédelm i m unkáknak. Részlete­
sen erről és a mesterséges o d ú kka l tö rté n ő m adártelepítés lehetősé­
ge irő l nemrég m e g je le n t „G y a k o rla ti m adárvédelem ” c. könyvemben
írtam, most csupán néhány, a té li etetéssel kapcsolatos lényegesebb
szem pontot ism ételnék meg. Természetesen csak azokat, am elyek a
széncinegéket is é rin tik.
Legkedveltebb csem egéjük kétségkívül a n a p ra fo rg ó , de aki anyagi
okok m ia tt nem tu d ja v á lla ln i a m egfelelő mennyiség beszerzését, más
m ódon is segíthet a szigorú té li időben az éhező m adaraknak. Lehet

17
készíteni p é ld áu l m adárkalácsot, olvasztott faggyú és n a p ra fo rg ó ke­
verékét, am ely kihűlve és form á b a öntve az a b la k p á rk á n y ra helyezhető
vagy a gyüm ölcsfák á g a ira kifüggeszthető.
Jó a nyáron összegyűjtött és m egszárított tökm ag, a diótörm elék, a sza­
lonnabőrke, fagyos id ő b en a nyers hús is. Ha fa á g a k ra kötözzük az
eleséget, vigyázzunk a rra , hogy a macska ne férhessen hozzá (m e g fe ­
le lő m agasra kell függeszteni ill. a fa törzsét kell a m ár le írt m ódon
tüskés á g a kka l körül kötözni).

C sak a kko r tö ltsü k fel az etetőt, ha m ár v a ló b an h ideg (és hó) van,

ez á lta lá b a n novem ber utolsó, decem ber első n a p ja ib a n szokott b e ­
következni. Ettől kezdve viszont folyam atosan etessünk le g a lá b b fe b ru á r
végéig, de ha az id ő já rá s in d o k o lja , még m árcius első n a p ja ib a n is.
A jó l m űködő etető tö b b c in e g é t vonz a közeibe és ta rt ott, m in t am eny-
nyit a té li környezet természetes tá p lá lé k k a l el tu d n a lá tn i, ezért ha
az etető éppen a le g k ritik u s a b b időszakban hagyja cserben őket, nem
ta lá ln a k ele g en d ő eleséget és a k á r el is pusztulhatnak.
Am i az e te tő t ille ti, á lta lá b a n három a la p ve tő típust, dúcetetőket, ab-
la k-(ö n )e te tő ke t és a kertben fe lfü g g e szth e tő e te tő ke t szoktunk m eg­
különböztetni. Készen kap h a tó k a b la k e te tő k és önetetők a M agyar
M a d á rta n i Egyesület Központi Iro d á já b a n (Bp. Keleti Károly u. 48.
1024), aki pedig o tth o n barkácsol m agának, a fe n t m ár e m líte tt könyvön
kívül számos fo ly ó ira tb a n , kiadványban utá n an é zh e t a fo rm á kn a k és
méreteknek. E téren az egyéni lelem ényességnek igazán tá g té r nyí­

18
lik. A lényeg, hogy az eleség a m a d a ra k szám ára könnyen m egköze­
líth e tő legyen, ne le p je be a hó még erős szél esetén sem, és am i a
le g fo n to s a b b : ne fe le jts ü k el m inden n a p fe ltö lte n i!

Karvaly és macska

A p ró énekesm adarain k soha nem e n g e d h e tik el m agukat, örökké f i ­

g ye ln iü k kell és á lla n d ó a n készen kell á lln iu k valam elyik ellenségük
vá ra tla n felb u kka n á sá ra . Ez a ló l természetesen a széncinege sem ki­
vétel, sőt m int az erdő k és kertek gyakori m adara a nagy számok tö r­
vénye értelm ében viszonylag gyakran esik különböző ragadozók zsák­
m ányául.
U tte n d ö rfe r és m unkatársai, a k ik sok éven á t és h atalm as m ennyiség­
ben vizsgálták a ragadozó m a d a ra k és baglyok té p é se it és köpeteit,
4715 esetben ta lá lta k széncinege m aradványokat. A számszerű megosz­
lás a zsákm ányolok szerint m ennyiségi sorrendben a következő vo lt:
Karvaly 2705 pld.
M acskabagoly 262 pld.
Vándorsólyom 47 pld.

Erdei füle sb a g o ly 41 pld.

G yöngybagoly 16 pld.
H éja 11 pld.
Kabasólyom 11 pld.
Egerészölyv 7 pld.
Törpekuvik 6 pld.
Kuvik 2 pld.
Vörös kánya 1 pld.
Barna kánya 1 pld.
Törpesólyom 1 pld.

Ezenkívül 1604 olyan tépés, a h o l a ra g adozó fa já t nem le h e te tt biz­

tosan m e g á lla p íta n i. A listá b ó l egyértelm űen látszik, hogy a széncine­
géket (egyéb a p ró m a d a ra kkal együtt) a karvaly tize d e li a le g n ag yo b b
m értékben. Ez egyébként természetes is, hiszen ez a kifejezetten m a­
d arakra s p e cia lizá ló d o tt kis ragadozó a széncinegével g y a k o rla tila g

19
ozonos é le tté rb e n zsákm ányol. A nyári h ó n a p o kb a n elsősorban a még
ta p a szta la tla n fia ta lo k közül szedi á ld o z a ta it, ősztől tavaszig pedig
gyakran az e te tő ke t lá to g a tja . N ém a árnya tö b b n yire u g ya n a b b a n az
időben bukkan fe l a kertben és a szétrebbenő a p ró m adarak — vere­
bek, zöldikék, cin e g ék — között e lő b b -u tó b b m indig m e g ta lá lja aznapi
zsákm ányát. A karvaly a p ró m a d a ra kkal él, de soha ne fe le jts ü k el,
hogy ez a kis ragadozó éppen úgy hozzá ta rto z ik az erdőkhöz, bok­
rosokhoz, m in t a széncinege. Ha é n e ke sm a d a ra in kn a k csak a karvaly­
tól kellene ta rta n iu k , nem lenne szükség m adárvédelm i intézkedésekre.
A kertekben, de á lta lá b a n a házak körül a h ih e te tle n ü l e lszaporodott
félvad m acskák je le n te n e k á lla n d ó veszélyt a széncinegékre. A b u d a ­
pesti G ellé rth e g ye n és m ásutt g yakran m egfigyeltem , a m in t a macs­
kák az avarban keresgélő c in e g é ke t igyekeztek becserkészni. Az ilyen
próbálkozások különösen a h a jn a li ködös, párás id ő b en lehetnek e re d ­
ményesek.
A költési id ő b en ü g y e ljü n k a fészekodúk bizto n sá g á ra is, m ert a ta ­
pasztalt öreg m acskák m eglesik a fészkére szálló m a d a ra t és fe lk a ­
paszkodva a fá ra , m ajd az odú te te jé re , k in y ú jto tt körmű ta lp u k k a l
könnyedén e lk a p já k a nyíláson k ire p ü lő cinegét.
Természetesen a széncinegének, m in t valam ennyi a p ró énekesm adár­
nak, még számos természetes e llensége van, ezeket m ind fe lso ro ln i
messzire vezetne. Az o d ú b a n néha az e rdei sikló nyeli el az a p ró fió k á ­
kat, e lő fo rd u l az is, hogy a későn érkező és o d ú t kereső nyaktekercs
d o b á l ki egy-egy fészekaljnyi kis cinegét, de ezek a veszteségek az
á llo m á n yo ka t nem é rin tik, ezeket a term észet m ár évezredek óta
„b e k a lk u lá lta ."
M ás a helyzet azonban az em beri tevékenységgel. Igaz, egyik o ld a lo n
e te tjü k a cinegéket, költési lehetőséget biztosítunk számukra, de a m á­
sik o ld a lo n még m in d ig o tt van a rengeteg ille g á lis a n h a szn á lt lé g ­
puska, az erdőbe n kihelyezett o d ú kró l hosszú b otokkal költési időben
le lö kd ö sö tt te tő k szomorú p é ld á ja , vagy a gyüm ölcsösökben, szőlőkben
szabadon tá ro lt perm etlé, am ely ivásra c s á b ítja a szomjas és g y a n ú t­
lan m adarakat. Esetenként a szabadban h a szn á lt dióval csalizott
egé rfo g ó k is ká ro ka t okozhatnak.

A g ya ko rla ti m adárvédelem le g fo n to s a b b fe la d a ta a megelőzés, a fel-

vilá g o sító m unka, elsősorban a fia ta lo k körében. Ilyen c é lla l in d u lt so­
rozatunk is. H a ezen keresztül csak néhány fia ta l is közelebb k e rü lt a
m adarakhoz, e lin d ítá s a m ár nem v o lt h iábavaló.

20
 Meddig él egy széncinege?

Pontosan nem tu d ju k , de az a p ró énekesm adarak szabadban e lé rt á t­

la g é le tko ra nagyon rövid, le g fe lje b b egy-két évre te h e tő (beleértve a
fió ka ko ri e lh u llá s o k a t is) és ez a ló l természetesen a széncinege sem
kivétel. A magas e lh u llá s i százalékot nagy szaporaságukkal e lle n sú ­
lyozzák, ez a természetes egyensúly biztosítéka. Ha viszont m inden
egyes széncinege e lé ln e m o n d ju k 5 évig, p á ro n ké n t és évenként csak
1 2 -1 5 fió k á t számítva is, rövidesen a n n yian lennének, hogy m inden
fá ra és bokorra tu ca tn yi ju tn a be lő lü k, ez pe d ig a gyorsan bekövetkező
tá p lá lé k h iá n y következtében az á llo m á n y erős le ro m lá sá t okozná. Ezért
van az, hogy a tö b b n y ire nagy fiókaszám ú a p ró énekesm adarak á tla ­
gosan csak rövid ideig élnek.
A hazai gyűrűzési je le n té se ke t átnézve a zé rt ta lá lu n k ném i tá m p o n to t
a rra vonatkozóan, kö rü lb e lü l m eddig is él egy-egy széncinege. Bár

21
m egközelítően pontos számokhoz sokkal tö b b gyűrűzési (m egkerülést)
a d a tra lenne szükség, és az a lá b b bem u ta to tt, 1910 és 1983 közötti
évekből származó, visszafogások csak tá jé k o z ta tá s t n y ú jth a tn a k, a szá­
zalékos értékek a széncinegék viszonylag nagyon rövid é le tta rta m á t
így is kifejezésre ju tta tjá k . Először nézzük 1170 o lya n p é ldány m egke­
rülési sta tisztiká já t, am elyek m ár a fészken kívül, te h á t m in t azévi fia ­
ta l vagy a k á r tö b b éves m a d a ra k k a p tá k a gyűrűt.
Az 1-es szám a je lö lé s évében tö rté n ő m egkerülést, a 2-es a rákövet­
kezőben, a 3-as a h a rm a d ik b a n végzett visszafogást je le n ti, és így
tovább.
1. 545 pld. 46,6%
2. 507 pld. 43,3 %
3. 76 pld. 6,5%
4. 24 pld . 2,1 %
5. 8 pld . 0.7 %
6. 8 pld . 0,7%
7. 2 pld. 0,1%

Lényegesen kevesebb a d a t (66 m egkerülés) á ll rendelkezésre a fészek­

ben je lö lt fió ká kró l. Az eredm ények az e lő b b i rendszer szerint a kö­
vetkezők:
1. 21 pld. 31,7%
2. 26 pld. 39,3%
3. 12 pld. 18,1%
4. 4 pld. 6,5 %
5. 3 pld. 4,4%

A nnyi m indenesetre ezekből a szám okból is leszűrhető, hogy a fió k a ­

korban g yűrűzött p é ld án yo k zöme nem éri meg a három éves kort, am i
a p o p u lá ció szem pontjából g y a k o rla tila g azt je le n ti, hogy le g fe lje b b
egyetlen költési szezonban (m ásodik é letévükben) tu d n a k m aguk is
szaporítani.

22
Kedves M adárbarát!

Ism eretterjesztő füzetünkben legkedvesebb m a d a ra in k egyikéről, a szén­

cinegéről e jte ttü n k néhány szót. Ne fe le d je azonban, hogy e rdeinkben,
kertekben, parkokb a n még sok más énekesm adár él. H a szeretné még
jo b b a n m egism erni őket, ha szeretné tu d n i, m it te h e tn e érdekükben,
jö jjö n közénk, legyen ta g ja a M a g y a r M a d á rta n i Egyesületnek. Leg­
fo n to sa b b célkitűzésünk, hogy m inden hazai m a d á rb a rá to t m agunk
köré töm örítsünk. M in é l tö b b e n vagyunk, a n n á l tö b b e t te h e tü n k m a d a ­
ra in k g ya ko rla ti védelm e érdekében.

Központi irodánk és postacímünk:

Magyar M adártani Egyesület, 1024 Budapest, Keleti Károly u. 48.

ISBN 963 01 5408 0

Irta :

SC H M ID T EGO N

Fotók:

BÉCSY LÁSZLÓ. PERLAKY LÁSZLÓ, SZALAY FERENC,

SZEKRÉNYI G Y Ö R G Y

Cin» l a p t e r v és grafika:

M URAY RÓBERT

Szabadság MGTSZ Nyomda, Gyál — 84-33