Az évszakok üzenete

Ki ne merengene szívesen hegyek ölelte csobogó patakok, a tengerpart homokját vigyázó pálmafák, vagy egy
nyugalmas naplemente látványán? A Bhagavad-g¦t§, a védikus szentírás azt írja, hogy a nagy bölcs, az
önmegvalósított ember a fákat, a hegyeket vagy az eget szemlélve is az Istenség Legfelsõbb Személyiségét látja
mindenben, mert a természet varázslatos szépsége az Õ fenségének parányi szikrája csupán. ¼r¦la Prabhup§da
gyakran emlegette, hogy a városokat az emberek hozták létre, a vidéket pedig Isten…

Krisna-völgy a Somogyi-dombság peremén fekszik. 150 hektáron sok különlegességet lehet látni az
építészet, a kultúra, a kézmûvesség, a gazdálkodás terén, s ezeknek változatos természeti környezet ad keretet,
amelynek kialakításáról és megõrzésérõl a Tájrendezési és Környezetvédelmi Osztály gondoskodik.
A vidék eredeti növénytakarója fõként a cseres tölgyes és az ezüsthársas gyertyános tölgyes, a völgyekben
folyó patakokat pedig sûrûn burjánzó égeresek kísérik. Az erdõket néhol juharok, bükkök, berkenyék és
vadgyümölcsök színezik. Ilyen elegyes rengetegek örvében bújik meg Krisna-völgy, amelyekbõl foltokban a
belsõ területen is láthatunk. Itt az idõs erdõk ugyan már évtizedekkel ezelõtt eltûntek, de a természet minden
élõhelyen produkál valami meglepõt.
Krisna-völgy lankáin az eddigi megfigyelések szerint több mint 90 madárfaj él. Közöttük akad olyan
kuriózum is, mint a gyurgyalag. Magyarországon ez a faj fokozott védelmet élvez. Impozáns megjelenése és
gurgulázó hangja a trópusok hangulatát varázsolja Európa szívébe. Fészkét homokos (löszös) partoldalakban vájt
üregekbe építi.
Tavainkon érdekes vízimadarak találtak otthont. Alkalmi vendégként megjelenik a rétisas, az üstökös gém
vagy a nagykócsag is. A források alatti sûrû sásosban kis vöcsök fészkel. Ez a gerle nagyságú madár a víz alatt is
képes úszni, és ott szedegeti apróbb zsákmányait. Ugyanitt él a mocsári teknõs, melyet derûs reggeleken a
gyékénycsomókon lehet megfigyelni napfürdõzés közben. Az idilli nyugalmat néha megzavarja egy kis testû
ritka ragadozó, a vidra.
Az alsó tó mentén néhány iszappad alakult ki, amelyek tavasszal és õsszel a vándorló sárjáró madarak –
szürke és billegetõ cankók, sárszalonkák – terített asztalai. Kétéltûink gondoskodnak ingyenes nyári
hangulatzenérõl, a koncerteken résztvevõk pedig: tavi vagy kacagó békák, kecskebékák, mocsári békák, erdei
békák, zöld levelibékák és vöröshasú unkák.
A vízparti ligeteket csodálatos pillangók is látogatják, mint a kardoslepke, a fecskefarkú lepke, a
farkasalmalepke, a nappali pávaszem. Esténként a mézillatú virágágyások csábítására kolibri-röptû szenderek
tûnnek fel. A táj télen sem hal ki. Messzi északról jönnek vendégek, hogy itt ritkítsák a pocoknépséget. Ilyen a
kékes rétihéja, a kis sólyom, a nagy õrgébics, de vannak álladó ragadozóink is, az egerészölyvek és a héják. A
hófödte lankák csendjét magevõ pintyek, csízek, tengelicek és zöldikék csapatainak csilingelése díszíti.
A négylábúak közül alkonyatkor kelnek útra a rókák, a hajnali harmat borította mezõkön pedig bizton
találkozhatunk legelészõ õzekkel.
A parkok, ligetek botanikai különlegességeket is rejtenek. Közel 200 fa- és cserjefaj, s tucatnyi védett
lágyszárú kínálja magát a szem gyönyörûségére. 2001-tõl kezdtük meg egy botanikus kert tervezését és
telepítését, amely 11 hektáron sok meglepetéssel várja majd az érdeklõdõket.
A természet védikus megközelítésének alapelve az erõszakmentesség, ahi°s§. Csupán magasabb haszonért
nem mérgezzük, zsaroljuk a földeket mûtrágyákkal, permetszerekkel, a kényelmesebb élet kedvéért pedig nem
részesítjük elõnyben a gépeket, amelyek ipari beruházásokat és nagyfokú környezetszennyezést gerjesztenek.
Nyilvánvaló, hogy valamennyire hatással van az emberi tevékenység a környezetre, de a „szelídebb”
gazdálkodási módszerek, a vegetáriánus életvitel és a táj lehetõségeit figyelembe vevõ tudatos fejlesztés
egyensúlyban tartja e kapcsolatot. Bárhol is éljen az ember a világban, nem feledkezhet meg arról, hogy a
földbõl él, amelynek hálával tartozik. Még a nyüzsgõ nagyvárosok szupermarketjei is csak azt tudják adni, amit a
földbõl termelünk. Minél közvetlenebb ez a kapcsolat az ember és a természet között, annál mélyebb is, s annál
könnyebb megtapasztalni a függést Istenen, az Õ nagylelkû irányításán.
Krisna-völgy alkalmat ad arra, hogy szép környezetben éljünk, s bárki, aki ellátogat hozzánk, átélheti
ugyanezt a hangulatot. Ahhoz azonban, hogy a végsõ célt elérjük az életünkben, tudnunk kell, kinek
köszönhetjük mindezt a szépséget, s azt is, hogy az a hely, ahol az Õ hajléka van, még ennél is százszorta szebb.
Krisna-völgy nem más, mint Krisna egyik kertje az anyagi világban. Ha megfelelõ szemmel nézzük, magunk
is láthatjuk. Tegyen egy sétát Ön is Krisna-völgy ligeteiben!