Alapítás éve: 2002

Központja: 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 1.

Címere: Zanót hangyaboglárka

Jellegzetes növényei, állatai: gyapjúsás, kígyógyökerű keserűfű, kereklevelű harmatfű, 20 tőzegmoha faj,
réti palástfű, vidrafű, sárgaliliom, osztrák zergevirág, szürke küllő, pirókegér, billegető cankó, nagyfülű
denevér, vidra.
 

Jellegzetességei
A valamikori őrispánság 18 községből állt. A földrajzi tájegység 33 települést foglal magába, ebből 7 a
Vendvidék része. A táj és természeti egység túlterjed a határon, és Ausztriában a Felső-Őrséggel
folytatódik. Nemcsak a történelmi Őrséget, hanem a teljes magyarországi tájegységet magában foglalja. A
területen bőségesen van víz: 200 forrás 15 patakot táplál. Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki
jellegű: bükkösök, erdeifenyvesek a jellemzőek. Tömegesen fordul elő a fecsketárnics, a zergeboglár és a
sárga liliom. A rétek fölött több mint félezer lepkefaj képviselői szálldosnak.
A terület legértékesebb tagja a szőcei tőzegmohás láp. A jégkorszakból ránk maradt láprét tíz ritka
tőzegmohafaj termőhelye. Találtak itt gyapjúsást és szibériai nőszirmot is. A tőzegmoha-párnák teherbíró
képességét megítélni szinte lehetetlen, ezért a lápréten életveszélyes a járás.

Szalafő őserdejében 1950 óta nem vágtak ki és nem ültettek fát, e fokozottan védett területen ember nem
avatkozhat a természet dolgába. A kutatók azt figyelik, milyen természetes változások mennek végbe az
erdő növénytársulásában. Kiderült, hogy az Alpokalján ismert valamennyi rovarfaj megtalálható az erdőben.
A Szalafő és Farkasfa közötti pici dagadólápban egy kivételével az összes Magyarországon ismert
tőzegmohafaj megtalálható. Van itt még vidrafű és kereklevelű harmatfű is.
Szakonyfalu a Vendvidék része. Az alpesi hangulatú erdőség hegyi kaszálóin ezerszám virágzik a
zergeboglár és a kornistárnics. Az erdőkben emberi beavatkozás nélkül újulnak meg a bükkösök. Erdei
ciklámen, fecsketárnics virágzik, farkasboroszlán él itt, az egyvirágú és az ernyős körtike pedig nagyon
jellemző erre a vidékre. A Hársas-patak völgyében szivárványos pisztráng is élt, amíg meg nem épült a
víztározó.

Szentgyörgyvölgy környékén a volt Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet  védettségét elsősorban annak

köszönheti, hogy a szálaló erdőgazdálkodásnak köszönhetően szinte természetes állapotban őrizte meg
eredeti arculatát. Ezen a tájon kisparasztok birtokolták a fenyveseket, s ezeket úgy ritkították, hogy csak az
érett, öreg szálakat vágták ki. Sohasem vágták tarra az erdőt, és a kivágott fák pótlásáról azonnal
gondoskodtak, így az erdőben valamennyi fa-korosztály megtalálható. A terület megóvandó védett
növényeinek egy része a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedveli, mint a henye boroszlán, másutt a
növényvilág inkább délies, és itt található pirítógyökér, lednek. Tavasszal virágzik a csillagos nárcisz és a
sárga liliom.

A Nemzeti Park a már kihalófélben levő muraközi ló feltámasztásával is foglalkozik. Őriszentpéter mellett
több egyedet is tart.
védett növények

Gyapjúsás

Kereklevelű harmatfű

Kígyógyökerű keserűfű

Osztrák zergevirág

Réti palástfű

Sárga liliom

Tőzegmoha

védett állatok

Billegető cankó

Nagyfülű denevér

Pirókegér

Szürke küllő

vidra

 
kultúrtörténeti emlékek

asztalkő

Chernel-kert

Kőszegi-hegység

Ság-hegy

https://www.orseginemzetipark.hu/hu/info/termeszetvedelem/orsegi-nemzeti-park/ címen a többi

információ.
A hulladékról általánosan

Hulladéknak nevezzük a mindennapi élet során feleslegessé vált ezért

kidobásra kerülő anyagokat. A hulladék, mint környezeti probléma szintén nem
olyan régi keletű. Különösen igaz ez a háztartásokban keletkezett hulladékokra,
hiszen a XX. század előtt szinte nem volt olyan anyag, amit valamilyen módon ne
hasznosítottak volna. A műanyagok felfedezése és általános elterjedése szintén 
jelentős lépést jelentett a hulladékprobléma kialakulásában, hiszen ezeknek az
anyagoknak a nagy része nehezen bomlik, égetésük pedig mérgező gázok
keletkezésével jár. A hulladékkal kapcsolatos problémák bár a fejlett
gazdaságú országokban kezdődtek, manapság már erősen jelentkeznek a
harmadik világ országaiban is. Ennek az-az oka, hogy az árucikkek egy részét
illetve a csomagolási kultúrát kezdik átvenni a fejlettebb országoktól, viszont a
hulladékkezelés technológiája még nagyon fejletlen. Másrészt természetesen
a gazdagabb országok szívesen viszik a saját nem kezelt hulladékukat
szegényebb országokba.
A hulladék, mint globális probléma
A hulladék akkor válik globális problémává, amikor egy-egy terület vagy
ország nem tudja kellően kezelni saját hulladékát, ezért azt bejuttatja folyókba,
tengerekbe, óceánokba, esetleg elszállíttatja más országokba, vagy amikor az égetés
során káros gázokat bocsát a légkörbe. Sajnos a mai fogyasztási kultúrát kiszolgáló
piac annyi hulladékot termel, hogy valószínűleg nincs a világnak olyan része, ahol
ezek ne jelennének meg. 
●
●

●
 ●

Tipikus példa erre azok a főleg különböző műanyagokból álló „szigetek”,

amiket a Csendes-óceánban az áramlatok hoztak létre és tartanak
egyben. Ezek a „szigetek” hatalmas területen helyezkednek el (együttes átmérőjük
körülbelül 2500 km, átlagos mélységük 10-30 méter és becsült súlyuk 100 millió
tonna), jelentős károkat okozva a terület élővilágában.
Tenni a jövő fenntarthatóságért
Meglátásunk szerint a leghatékonyabban úgy tudunk tenni a fenntartható jövőért,
ha felismerjük, hogy milyen folyamatok veszélyeztetik környezetünket, és
megismerjük, hogy milyen viselkedéssel tudjuk ezt a veszélyt elhárítani és a
mindenki számára Élhető Világot megtartani!

●
●
●
●

●
 ●

A hulladék keletkezése inkább következménye, mint okozója a többi globális

problémának, bár a nagymennyiségű hulladék leginkább a népességnövekedés és a
modernkori fogyasztói szokásokra vezethető vissza.
Mit tehetünk?
Először is kevesebb hulladékot termeljünk. Ehhez legfontosabb, hogy csökkentsük
hulladéktermelésünket! Mindezt úgy érhetjük el, ha tudatos vásárlóvá és
felhasználóvá válunk.
Bánjon okosan a zacskókkal
Ha lehet, vásárláskor csomagolja az árut nejlon helyett papírzacskóba. Ne felejtsen
többször felhasználható bevásárlótáskákat vinni magával! A tízórai és ebéd
csomagolásához is használjon újrahasznosítható anyagokat: a sok eldobható helyett
fél tucat többször használatos doboz akár egész évre kitart az egész családnak.

●
●

●
 ●

Száműzze az egyszer használatos tárgyakat

Az egyik legfőbb hulladékforrást azok a csomagolóanyagok jelentik, melyek az
adagolt termékek, például a kávé és harapnivalók mellé járnak. Hasonlóan bűnös
egyszer használatos tárgyak még a papírszalvéták, nejlonzacskók és eldobható
evőeszközök. Papírszalvéta helyett válasszon inkább mosható mikroszálas
kendőket. A műanyag bevásárlótáskákat mindig vigye vissza az áruházak
gyűjtőhelyeire, az eldobható evőeszköz helyett pedig használjon piknikkészletet!
●

●
●

●
●

●
 ●

Vásároljon hatékonyan
Tervezze meg egy hétre előre, mit fog főzni, és írjon részletes bevásárlólistát, hogy
elkerülje a túlhalmozást. Pár napot hagyjon szabadon a maradék ételek
hasznosítására, vagy arra az esetre, ha megváltoznak a tervek. Ragaszkodjon a
listához, és legyen őszinte magához: ne vegyen meg semmit, ami rendszerint nem
szokott elfogyni. A fejlett társadalmak némelyikében az élelmiszerkészletnek akár
30%-a a szemétben végzi.

Végül, de nem utolsó sorban megkeresni a hulladékkezelés legjobb

módját. Vállalkozásunk emelett a megoldás mellett kötelezte el magát.
 ● Felismertük a problémát és annak várható következményeit.
● Eldöntöttük, hogy személyes ügyként kezeljük a problémát.
● Nem maradt más hátra, mint megkeresni és megvalósítani a hulladékkezelés
leghatékonyabb módját.
Elsődleges szabályként elmondható, hogy az a hulladék a legjobb, amelyik nem
keletkezik.
Azonban fel kellett ismernünk azt a tényt, hogy a fenti kijelentés tartalma rövid
időn belül nem megvalósítható, ezt kivárni nem tudja az emberiség. Más hatékony
megoldásra van szükség a hulladék probléma megoldására. Több éves Kutatásunk
eredményeként felismertük, hogy A hulladék nem csak környezeti probléma,
hanem gazdasági veszteség is. Az európaiak évente átlagosan 481 kilogramm
települési hulladékot termelnek. Ezen tény felismerésével – ezenterületi megoldási
lehetőségekkel kezdtünk mélyrehatóan foglalkozni kutatásaink során. Ebben olyan
szakmai partnerek segítenek, akik a hazai tudományos élet élvonalába tartoznak.
Hogyan változtathatjuk meg termelésünk és fogyasztásunk módját úgy, hogy
egyre kevesebb hulladék keletkezzen, miközben minden hulladékot
erőforrásként használunk fel?
Európában hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik: élelmiszer- és kerti hulladék,
építkezési és bontási hulladék, bányászati hulladék, ipari hulladék, szennyvíziszap,
régi televíziók, régi autók, elemek, műanyag zacskók, papír, egészségügyi
hulladék, régi ruhák és bútorok, és így tovább.
A keletkező hulladék mennyisége szorosan kötődik fogyasztásunk és termelésünk
jellemzőihez. A piacra kerülő termékek puszta száma további kihívás elé állít
bennünket. A demográfiai változások, mint például az egyszemélyes háztartások
számának növekedése, szintén hatással vannak a keletkező hulladék mennyiségére
(például a termékek kisebb egységekbe csomagolása).
Mennyi hulladékot termelünk?
Az európai uniós Data Centre on Waste a hulladékokra vonatkozó adatokat állít
össze európai szinten. A 29 európai országra (az Európai Unió 28 tagállamára és
Norvégiára) vonatkozó 2010-es adatok szerint a keletkezett hulladék körülbelül
60%-a tartalmazott ásványi hulladékot és földet, főként építkezésekről és
bontásokból, valamint a bányászatból. A fém, papír és karton, fa, vegyi és
egészségügyi hulladék, valamint állati és növényi hulladék tekintetében mindegyik
hulladékfajta az összes hulladék 2-4%-át tette ki.
Az Európában keletkezett összes hulladék körülbelül 10%-a tartalmaz úgynevezett
„települési hulladékot”, azaz főként háztartásoknál és kisebb mértékben
kisvállalkozásoknál és középületeknél – például iskoláknál és kórházaknál –
keletkezett hulladékot.
2012-ben egy főre vetítve 481 kg szilárd települési hulladék keletkezett az Európai
Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 33 tagállamában. Enyhe csökkenő tendencia
figyelhető meg 2007-től kezdődően, ami részben az Európát 2008 óta sújtó
gazdasági válsággal magyarázható.
A hulladék mint erőforrás

Mi lenne, ha a hulladékot erőforrásként használhatnánk fel, és így kevesebb új

erőforrás kitermelésére lenne szükségünk? A kevesebb anyag kitermelése és a
meglévő erőforrások használata segítene elhárítani a láncban generált hatások egy
részét. Ebben az összefüggésben a felhasználatlan hulladék egyúttal lehetséges
veszteséget is jelent.
A hulladék erőforrássá alakítása 2020-ig az erőforrás-hatékony Európa
megvalósítása európai uniós ütemtervéneken egyik fő célkitűzése. Az ütemterv
ezenkívül hangsúlyozza a minőségi újrafeldolgozásnak, a hulladéklerakók
megszüntetésének, az energiatermelési célú felhasználás újra fel nem dolgozható
termékekre történő korlátozásának és az illegális hulladékszállítás
megszüntetésének szükségességét is.
Megoldás
És ezeket a dolgokat meg is lehet valósítani. Számos országban a konyhai és kerti
hulladék képezi a szilárd települési hulladék legnagyobb hányadát. E hulladékfajta,
ha azt külön gyűjtik, energiaforrássá vagy trágyává alakítható. Az anaerob lebontás
olyan hulladékkezelési módszer, amelyben a biohulladék a hulladéklerakókban
végbemenőhöz hasonló biológiai lebomlási folyamat részévé válik, de ellenőrzött
körülmények között. Az anaerob lebontás során biogáz és maradékanyag
keletkezik, amely másfelől trágyaként hasznosítható, mint a komposzt. Azonban
egy nagyon fontos dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni :
A hulladékkal való megbirkózás a megelőzéssel kezdődik
Az elérhető előnyök óriásiak, és előmozdíthatják az Európai Unió előrelépését egy
olyan körkörös gazdaság irányába, ahol semmi nem vész kárba. A
hulladékhierarchiában felfelé történő elmozdulás környezeti hasznokkal kecsegtet
még a magas újrafeldolgozási és -hasznosítási arányú országokban is.
Jelenlegi termelési és fogyasztási rendszereink sajnos többnyire nem hatnak
ösztönzőleg a hulladékmegelőzésre és -mérséklésre. A termékek megtervezésétől
és csomagolásától az anyagválasztásig először a teljes értékláncot kell újratervezni
a hulladékmegelőzés szemszögéből, és ezt követően az egyik folyamat „maradékai”
egy másik folyamat erőforrásaivá tehetők.
A hulladékhierarchiában felfelé történő elmozdulás közös erőfeszítést igényel
minden érintett fél – a fogyasztók, a gyártók, a döntéshozók, a helyi hatóságok, a
hulladékkezelő létesítmények stb. – részéről. A háztartási hulladékuk
szétválogatására hajlandó fogyasztók csak akkor képesek az újrafeldolgozásban
részt venni, ha rendelkezésre áll a szétválogatott hulladékuk összegyűjtésére
szolgáló infrastruktúra. Ennek ellenkezője is igaz; a települések csak akkor képesek
növekvő arányú újrafeldolgozásra, ha a háztartások szétválogatják hulladékaikat.
Az, hogy a hulladék problémát vagy erőforrást jelent-e majd, végső soron azon
múlik, hogy hogyan gazdálkodunk vele.

Designed by Elegant
Themes | Powered
by WordPress

A 10 + 1 legijesztőbb
jelenség, ami a
klímaváltozás miatt
történik
Portfolio

2017. augusztus 06. 08:25

Korábban nem tapasztalt, feltérképezetlen tartományokba kényszerítette a klímaváltozás a Földet. A

tengerszint emelkedése, a pólusok jégsapkáinak olvadása és sorra dőlő hőmérsékleti rekordok csak a
leginkább egyértelmű jelei annak a folyamatnak, amelynek a végén bizonyosan nem sok jó vár az
emberiségre. Miközben néhányan még mindig kételkednek abban, hogy az emberi tevékenységgel
összefüggő klímaváltozás nem létezik, a jelenség egyre több igazán súlyos tünetet mutat, a Wired
pedig összegyűjtötte a 11 legijesztőbbet.

hirdetés

PreviousNext
1. A hőmérsékletemelkedés világszerte új és újabb rekordokat dönt

Az ezredforduló óta eddig eltelt alig több mint másfél évtized is elég volt arra, hogy szinte az összes
hőmérsékleti rekord megdőljön a 21. században. Az emúlt nyár a mérések 1880 óta íródó
történetének legmelegebbje volt, a Föld átlaghőmérséklete közel 1 Celsius-fokkal haladta meg a 20.
század közepén mért értékeket a NASA és a Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) adatai szerint.
2016 zsinórban a harmadik olyan év volt, amelyben megdőlt a a Föld felszínén mért korábbi globális
átlaghőmérsékleti csúcs. Nagyjából az 1950-es évek óta minden kontinensen jelentősen
megszaporodott a forró napok száma, míg az átlagnál hűvösebb idő egyre ritkább lett. A NASA alábbi
vizualizációja szemléletesen mutatja be a nyomasztó trendet.

2. Nem folyik tudományos vita a klímaváltozás realitásáról

Különféle tanulmányok szerint a világ tudományos közösségeinek összességében mintegy 97

százaléka gondolja úgy, hogy a globális felmelegedés valóban megtörténik, és hogy a folyamat
valószínűleg erősen összefügg az emberi tevékenységgel. Ezzel együtt a klímaváltozást mindössze a
harmadik legégetőbb problémának tartja a világ népessége a YouGov kutatása szerint, amelyet - az
emberiség legalábbis úgy véli - fontosságban megelőz a nemzetközi terrorizmus, illetve a szegénység
is.

3. A sarkvidéki jég olvadása

A pólusok korábban - némi ciklikusságtól eltekintve - többé-kevésbé állandó jágpáncélja 1979 óta
évente 3,5-4,1 százalékot veszít területéből. A gleccserek közben szintén visszahúzódóban vannak
világszerte, az olyan nagy hegységekben is, mint az Alpok, a Himalája vagy a Sziklás-hegység. 2017 az
egymást követő harmadik olyan év volt, amikor az Északi-sarkot borító jég kiterjedése rekord
mértékben zsugorodott - derül ki az Egyesült Államok Nemzeti Hó és Jég Adatközpontja (NSDIC) és a
NASA jelentéséből.

4. Az óceánok szintje az elmúlt kétezer év leggyorsabb emelkedését mutatja

A folyamat logikus következménye az előbbinek, és jól szemlélteti a klímaváltozás azon tulajdonságát

is, miszerint az egyes jelenségek hatásai egymást erősítik. Jelenleg évente mintegy 3,4 milliméterrel
emelkedik a tengerszint, a folyamat azonban akár gyorsulhat is. Az olvadás következtében júliusban
egy 5800 négyzetkilométer területő hatalmas jégtömb szakadt le az Antarktiszról, annak úgynevezett
Larsen C jégselfjéről (a tengerbe nyúló jégplatóról). A jéghegy csaknem négyszer akkora mint London.

A 10 + 1 legijesztőbb jelenség, ami a klímaváltozás miatt történik

Forrás: shutterstock

5. Menekültválság

Az emberek klímaváltozás hatására történő elvándorlása egyáltalán nem elméleti lehetőség csupán.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2008 óta körülbelül 21,5 millió ember hagyta el
kényszerűen lakóhelyét a klímaváltozással összefüggő időjárási anomáliák hatására. A klímaváltozás
ráadásul ebben az esetben is egyfajta felerősítő hatással bír: a globális felmelegedés által
súlyosabban érintett régiókban könnyebben robbannak ki helyi konfliktusok, de az elvándorlás
mértékét és embertelen jellegét is fokozza - fogalmaznak.

6. A Föld erőforrásainak túlfogyasztása

Minden évben eljön a nap, amikor kimondható: az emberiség elhasználta a Föld adott évre -
fenntartható fogyasztást feltételezve rendelkezésre álló erőforrásait. Ez 2017-ben minden eddiginél
korábban, már augusztus 2-án bekövetkezett, míg az ezredforduló körül még csak valamikor
októberben fogyasztottuk túl a bolygó erőforrásait.

A 10 + 1 legijesztőbb jelenség, ami a klímaváltozás miatt történik

Forrás: Global Footprint Network

7. A Nagy-korallzátony kétharmada súlyosan megsérült

Idén áprilisban hozta nyilvánosságra az ausztrál James Cook University kutatásának eredményét, ami
azt mutatta, hogy a Nagy-korallzátony kétharmadát súlyosan károsította a korallfehéredés nevű,
szintén a klímaváltozás számlájára írt jelenség. Ennek során - számos egyéb ok mellett vélhetőleg
elsősorban a tengerfelszín hőmérsékletének emelkedése miatt - a korallal szimbiózisban élő algák
kilökődnek a korallból, pigmentsejtjeikkel pedig a korall színét is magukkal viszik. Amennyiben az
egysejtű algák hosszabb ideig nem épülnek vissza a korall szöveteibe, a korall - az óceánok
táplálékláncának egyik alapvető tagja - elpusztul. A folyamat elvileg nem visszafordíthatatlan,
azonban az azt kiváltó globális felmelegedésről ugyanezt már senki nem meri állítani.

A 10 + 1 legijesztőbb jelenség, ami a klímaváltozás miatt történik

Forrás: MTI/EPA/ARC Centre Coral Reef Studies, Ed Roberts

8. Az óceánok savassága napjainkban 26 százalékkal haladja meg az ipari forradalom előtti szintet

Az óceánok felszíni vizeinek kémhatása (ph) 0,1-del csökkent, ami azt jelenti, hogy mintegy 26
százalékkal savasabbak, mint az iparosodás kezdetén. Egyben az is valószínűsíthető, hogy a tengerek
az elmúlt 300 ezer évben soha, még csak megközelítőleg sem voltak olyan savasak, mint manapság. A
jelenség elsődleges oka az emberi szén-dioxid-kibocsátás, amely - kis túlzással - sós szódavizet csinál
a gázt elnyelő óceánokból.

9. A mind gyakoribb áradások, árvizek

Az áradás veszélyének kitett emberek száma napjaink 21 milliójáról 2030-ig csaknem

megháromszorozódhat - mutatott rá a World Resources Institute tanulmánya. A WRI szerint az
árvizek okozta károk és egyéb gazdasági következmények éves költségei a jelenlegi 65 milliárd fontról
340 milliárd fontra emelkedik.

A 10 + 1 legijesztőbb jelenség, ami a klímaváltozás miatt történik

Forrás: MTI/EPA, Dave Hunt

10. Több üvegházhatású gáz van a légkörben, mint bármikor az emberiség történelmében
A globális felmelegedést és az óceánok elsavasodását okozó szén-dioxid légköri koncentrációja
először 2015-ben érte el a mérföldkőnek tartott 400 ppm-et ("parts per million", vagyis az atmoszféra
minden millió molekulájából több mint 400 a szén-dioxid-molekulák száma). 2016-ban új rekordra
emelkedett a koncentráció a Meteorológiai Világszervezet éves üvegházgáz-jelentése szerint.

A 10 + 1 legijesztőbb jelenség, ami a klímaváltozás miatt történik

Forrás: MTI/EPA, Jean-Christophe Both

11. Az évszázad végéig átlagosan 6 Celsius-fokkal emelkedhet a Föld felszíni hőmérséklete

A Föld hőmérséklete addig biztosan tovább emelkedik, amíg az emberiség egyre több üvegházgázt
bocsát a légkörbe, és vélhetően egy darabig még azután is, amikor már csökkeni fog a szén-dioxid,
metán és egyéb üvegházgázok emissziója. A NASA szerint ennek mértéke a század végéig 2-6 Celsius-
fok között alakulhat. A Párizsi Klímaegyezmény, és az abban részt vevő országok célja az, hogy a
felmelegedés mértékét legfeljebb 2 Celsius-fokon tartsa a 2100-as évig, ez ennek érdekében
tervezett intézkedések azonban valószínűleg nem lesznek elegendőek a cél eléréséhez. Az utóbbi
időben több olyan, tudományos műhelyekből származó kutatás is napvilágot látott, amelyek szerint
az eddig gondoltnál jóval kevesebb idő, mindössze pár év áll az emberiség rendelkezésére ahhoz,
hogy radikálisan csökkentse a légszennyezést és a klímaváltozást előidéző többi tevékenységét.

A 10 + 1 legijesztőbb jelenség, ami a klímaváltozás miatt történik

A fotó és a címlapkép forrása: MTI, Mohai Balázs