KŐZETTAN

Környezettan tanár szakos

hallgatók számára

Szakmány György
ELTE Kőzettani és Geokémiai Tanszék
 KŐZETTÍPUSOK
• Kőzet: A bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag
heterogén, regionális elterjedésű ásványtársulás.

A három alapvető kőzettípus és képződése:

• magmás - folyékony szilikátolvadék kikristályosodásával
– Mélységi
– Vulkáni
• metamorf - szilárd fázisú átkristályosodással nagy
nyomáson és/vagy nagy hőmérsékleten
• üledékes - felszínen, felszínközelben levő kőzetek
mállása, a mállástermékek szállítása, lerakódása és
kőzettéválása során
A KŐZETCIKLUS
 KŐZETEK JELLEMZŐI
- ásványos (modális) összetétel
- kémiai (normatív) összetétel
- szövet(-szerkezet)
 KŐZETALKOTÓ ÁSVÁNYOK
• Elsődleges elegyrészek
– lényeges elegyrészek
– akcesszóriák (mellékes, járulékos)
• Másodlagos elegyrészek
 A legfontosabb kőzetalkotó ásványok gyakorisága a
földkéregben (Sztrókay K. I. 1986)

ásványok %
plagioklászok 40,2
ortoklász 17,7
piroxének, amfibolok, olivin 16,3
kvarc (és változatai) 12.6
magnetit, hematit 3.7
muszkovit, biotit 3.3
kalcit 1.5
agyagásványok 1.0
limonit 0.5
dolomit 0.1
pirit, pirrhotin, apatit, cirkon, titanit, rutil, gránát 3.0
összesen 99.9
A FÖLD SZERKEZETE 1.

Kéreg
Felső köpeny

Alsó köpeny

Külső mag

Belső mag
 A FÖLD SZERKEZETE 2.
A földrengéshullámok sebessége A fizikai tulajdonságok változása

gravitáció

nyomás
P-hullámok

S-hullámok sűrűség
 A FÖLDMAG
• Összetétel:
– Fe 85 %
– Ni 7%
– Egyéb 8%
[Si, Co, S, C(?) ]

Belső mag: szilárd

Külső mag: „folyékony”
A kettő között: Lehmann öv
A FÖLDKÖPENY FELOSZTÁSA
 A FÖLDKÖPENY
• Összetétele:
– Elsősorban Mg, Fe, Si, O

Alsó köpeny: szilikátok és oxidok

Felső köpeny (alsó litoszféra): piroxén és olivin
 LITOSZFÉRA
Litoszféra = legfelső köpeny + kéreg
• Átlagos vastagsága: 100-150 km
 FÖLDKÉREG (FELSŐ LITOSZFÉRA)
Felépítő ásványok: elsősorban földpátok és más szilikátásványok

Uralkodó kémiai elemek:

SiO2, Al2O3, FeO+Fe2O3, MnO, MgO, CaO, Na2O, K2O, (TiO2)
Alsó kéreg: Si, Fe, Mg - sima
Felső kéreg: Si, Al - sial

Óceáni kéreg: sima

Kontinentális kéreg: sima + sial

A hőmérséklet és a nyomás változása a Föld belseje felé:

T (geotermikus gradiens): 25-30oC/km
P: 1 kbar/ 3,3 km = 3 kbar/10 km (1 kbar = 0,1 Gpa)
A FÖLDKÉREG SZERKEZETE
Óceáni kéreg Kontinentális kéreg
 A MAGMA és ÖSSZETÉTELE
Folyékony szilikátolvadék („kőzetanyag”)

Összetétele:
Főkomponensek: SiO2, Al2O3, FeO, Fe2O3, CaO,
MgO, Na2O, K2O, (TiO2)
Nyomelemek (<1%): többi elem

Nehezen illók: ld. fent

Könnyen illók: H2O, CO2, SO2, HCl, NH3, CH4
 A MAGMA TULAJDONSÁGAI
Hőmérséklet:
bazaltos: 1000-1100oC
gránitos: 700-800oC

Viszkozitás:
bazaltos: 3·103-3·104 poise
gránitos: 108-1011 poise
(víz: 1·102 poise)
 A MAGMA SZERKEZETE
SiO4 tetraéderek
kationok
 POLIMERIZÁCIÓ
SiO4 tetraéderek kapcsolódását befolyásolja:
• A magmában levő kationok
– Fe2+, Mg2+ : nagy T-n kapcsolódnak –
megakadályozzák a nagymértékű polimerizációt
– Na+, K+ : kis T-n kapcsolódnak – polimerek már
kialakultak
• Illók (pl. H2O)
– A keletkező OH- belép a SiO4 tetraéderekből álló
polimerekbe, szétszakítva a Si-O kapcsolódásokat -
depolimerizál
SZILIKÁTOLVADÉK KRISTÁLYOSODÁSA
1.
Kiváltó ok: túlhűlés → kristálygócok
kialakulása (nukleáció) → kristályok
növekedése
Kristályosodási folyamat jellemzője:
a nukleáció és a kristálynövekedés
sebessége illetve egymáshoz viszonyított
viselkedése
SZILIKÁTOLVADÉK KRISTÁLYOSODÁSA
2.
SZILIKÁTOLVADÉK KRISTÁLYOSODÁSA
3. (Kőzetszövet jellege)
1 2

3 4
 MAGMA DIFFERENCIÁCIÓ
• Likváció: olvadékok elkülönülése
• Gravitációs differenciáció
• Fluidumok elkülönülése
 ASSZIMILÁCIÓ, ANATEXIS
Asszimiláció: A magma mellékkőzettel
érintkezve abból bizonyos elegyrészeket
magába olvaszt.
Anatexis: A kőzet részleges újraolvadása
→ kristályosodás → migmatit
 MAGMÁS KRISTÁLYOSODÁS A
MÉLYSÉG FÜGGVÉNYÉBEN
• Abisszikus >8 km
• Hipoabisszikus 2-8 km
• Szubvulkáni 0,5-2 km
• Vulkáni felszíni
 MAGMA KRISTÁLYOSODÁS
SZAKASZAI 1.
• Elő- és főkristályosodás
• Utókristályosodás

Előkristályosodás: szulfidolvadék elkülönülése és

kristályosodása
– T: 1200-950oC
– Jellemző elemek: Fe, Ni, (Co), Ti, Cr, Pt-félék, S
(szulfid), As (arzenid)
 MAGMA KRISTÁLYOSODÁS
SZAKASZAI 2.
Főkristályosodás: A magma legnagyobb
részének kikristályosodása, a kőzetek
képződése
T: 950-700(-600)oC
Kristályosodás sorrendje: csökkenő olvadáspont
szerint, nem egyszerre (frakcionált
kristályosodás), Bowen-sor
BOWEN-SOR
 UTÓKRISTÁLYOSODÁS
Pegmatitos szakasz
– T: 700(-600)-400oC
– Jellemző elemek: Zr, Be, Li, Sn, B, Th, U, Ta, Nb, Cs,
(F)
– Greizenesedés: Maradékolvadék nyomása megnő →
berobban a környező kőzetekbe, és azokat átalakítja

Hidrotermális szakasz
– Forróvizes oldatok
– T: 400-50oC
– Jellemző elemek: Au, Ag, Cu, Pb, Zn, Hg, As, Sb, Bi,
Ba, Ca, + a megmaradt Fe, Co, Ni, S
 MAGMÁS KŐZETEK ELEGYRÉSZEI

• Színtelen (szálikus, felzikus)

– Fe, Mg és Ti mentesek – színtelenek vagy halvány
színűek
– Földpátok (káliföldpát, plagioklász), földpátpótlók,
kvarc

• Színes (mafikus)
– Fe, Mg és esetleg Ti tartalmúak - sötét, fekete vagy
zöld színűek
– olivin, piroxén, amfibol, biotit
MAGMÁS KŐZETEK SZÖVETE
• Kristályos szemcsés

• Porfíros
– fenokristályok
(porfírok)
– alapanyag (mátrix)
 MAGMÁS KŐZETEK OSZTÁLYOZÁSA
KÉMIAI ÖSSZETÉTEL ALAPJÁN
• Alkáli
Na- és K-tartalmú aluminoszilikátok > Ca aluminoszilikátok

• Nemalkáli
– Mészalkáli
Na- és K-tartalmú aluminoszilikátok < Ca aluminoszilikátok

– Tholeiites
Fe- és Mg-tartalma nagy, Si tartalma viszonylag kicsi,
a kőzetsorozaton belül a kőzetek Fe tartalma nő a SiO2-
tartalom növekedésével
 MÉSZALKÁLI
• Ultrabázisos: SiO2 <44%
– Mg, Fe, Ti
– színes szilikátok (olivin, piroxén, amfibol, esetleg csillám),
ércásványok
• Bázisos: SiO2 44-53%
– Sok Fe; Mg csökken; Al és Ca nő
– B plagioklász, piroxén, olivin, (amfibol)
• Neutrális: SiO2 53-64%
– Mg, Fe, Ca csökken, Al nő, Na, (K) nő
– N plagioklász, (káliföldpát), amfibol, (piroxén, biotit)
• Savanyú: SiO2 >64%
– Mg, Fe, Ca tartalom erősen lecsökken, uralkodó Na, K, Al (a Si mellett)
– kvarc, káliföldpát, savanyú plagioklász, biotit, amfibol
MAGMÁS KŐZETKÉMIA
 TELÍTETTSÉG
telített ásvány: kristályosodás során nem képes további SiO -t 2
felvenni
telítetlen ásvány: (nefelin, leucit, olivin, szodalitfélék, analcim
stb.) A magmában nincs elég SiO2 ahhoz, hogy csak telített ásvány
képződjön. Ha kristályosodáskor a magma SiO2-ben dúsul, annak
felvételével - részben vagy egészben - telített ásvánnyá alakulnak:
Pl.: NaAlSiO4 + 2SiO2 = NaAlSi3O8
nefelin kvarc albit

(Mg,Fe)2SiO4 + SiO2 = (Mg,Fe)2Si2O6

olivin kvarc piroxén
 ALKÁLI
• Telítetlen alkáli kőzetek: telítetlen ásvány van,
elsődleges kvarc nincs, telített ásvány lehet
• Telített alkáli kőzetek: csak telített ásványok
vannak, nincs sem telítetlen ásvány, sem elsődleges
kvarc
• Túltelített alkáli kőzetek: elsődleges kvarc
van, telítetlen ásvány nincs, telített ásvány általában van
 MÉSZALKÁLI - Ultrabázisos
Peridotit - olivin>40%, piroxén, amfibol,
ércásványok
– Dunit - olivin>90%
– Ércperidotit - olivin, ércásvány, piroxén, amfibol
Piroxenit - piroxén>50%
Hornblendit - amfibol>50%

Piroxenit
 MÉSZALKÁLI - Bázisos
Mélységi: Gabbró
Vulkáni: Bazalt
B. plagioklász, piroxén, olivin, (amfibol)

gabbró bazalt
 MÉSZALKÁLI - Neutrális

Mélységi: Diorit
Vulkáni: Andezit
N. plagioklász, amfibol, piroxén, biotit

Mélységi: Monzonit
Vulkáni: Látit
N. plagioklász≈káliföldpát, amfibol, piroxén, biotit

Mélységi: Szienit
Vulkáni: Trachit
káliföldpát>>N. plagioklász, amfibol,piroxén, biotit
MÉSZALKÁLI – Neutrális 2.
diorit andezit
 MÉSZALKÁLI - Savanyú
Mélységi: Gránit
Vulkáni: Riolit
kvarc, káliföldpát>S. plagioklász, biotit, (amfibol)
Obszidián, Szurokkő, Perlit, Horzsakő

Mélységi: Granodiorit
Kvarc, S. plagioklász>káliföldpát, biotit,
amfibol
Tonalit
kvarc, S-N. plagioklász, amfibol, biotit
Vulkáni: Dácit
Kvarc, S. plagioklász>káliföldpát, biotit, amfibol,
(piroxén)
MÉSZALKÁLI – Savanyú 2.
riolit

gránit

obszidián
 ALKÁLI 1.
Túltelített
Mélységi: Alkáligránit
Vulkáni: Alkáliriolit
Kvarc, káliföldpát>S. plagioklász, alkáli amfibol,
alkáli piroxén, biotit

Telített
Mélységi: Alkáliszienit
Vulkáni: Alkálitrachit
káliföldpát>S-N. plagioklász, alkáli amfibol, alkáli
piroxén, biotit,
 ALKÁLI 2.
Telítetlen
Mélységi: Foyait
Vulkáni: Fonolit
káliföldpát>S-N. plagioklász, földpátpótló (nefelin, szodalit,
leucit), alkáli amfibol, alkáli piroxén, biotit,

Mélységi: Alkálidiorit, Alkáligabbró

Vulkáni: Tefrit, Bazanit [Alkálibazalt]
N-B. plagioklász>káliföldpát, földpátpótló (nefelin, szodalit,
leucit), alkáli amfibol, alkáli piroxén, (olivin)

Mélységi: Foidolit
Vulkáni: Foidit (nefelinit, leucitit stb.)
földpátpótló, színes elegyrész (alkáli piroxén)
 ALKÁLI 3.

fonolit
 LEMEZTEKTONIKA 1.
Az óceáni medencék üledékeinek kora a hátságok két oldalától
távolodva fokozatosan fiatalodik.
 LEMEZTEKTONIKA 2.

Az óceáni hátság két oldalán a kőzetek mágnesezettsége szimmetrikus

 LEMEZTEKTONIKA 3.
Lemezmozgás típusai
 LEMEZTEKTONIKA 4.
Mélyáramlások
 LEMEZTEKTONIKA 5.
A lemezfejlődés menete
• Kontinentális rift
• Vörös-tenger állapot
• Atlanti-óceán állapot
• Csendes-óceán állapot
• Fiatal, gyűrt hegység állapot (ütközés után), (Alpok,
Himalája)
• Régi bezáródás nyoma (Ural)
 LEMEZTEKTONIKA 6.
Jelenlegi fő litoszféralemezek
 MAGMÁS KŐZETKÉPZŐDÉS
TERÜLETEI 1.
Kontinentális rift – alkáli kőzetek

Óceánközépi hátság → ofiolit

Üledék
Pilló láva (bazalt)

Lemezes telér (dolerit)

Gabbró és ultrabázit kumulátum

Peridotit (felső köpeny)

 MAGMÁS KŐZETKÉPZŐDÉS
TERÜLETEI 2.
Szubdukció

Óceáni lemez – óceáni lemez ütközés

(szigetív) Pl. Japán

Óceáni lemez – kontinentális lemez

ütközés (Pl.Dél-Amerika)
 MAGMÁS KŐZETKÉPZŐDÉS
TERÜLETEI 3.
Szubdukció

(bazalt)
andezit
dácit, riolit

gránit
granodiorit
MAGMÁS KŐZETKÉPZŐDÉS
TERÜLETEI 4.
(összefoglaló)
 METAMORF KŐZETKÉPZŐDÉS
• Metamorf kőzetek képződése: szilárd
fázisú átkristályosodással
• A képződésben szerepet játszik:
– Hőmérséklet (T)
– nyomás (P)
• litosztatikus- vagy hidrosztatikus nyomás:
kőzetrétegek súlyából (átlag: 3 kbar/10 km)
• irányított vagy stressz nyomás: tektonikai hatásra
• gőz- vagy fluid nyomás: illók hatására
– kémiailag aktív fluidumok (C) vagy (X)
P és T VÁLTOZÁSA
METAMORFÓZIS FEJLŐDÉSE
• Progresszív (előrehaladó) metamorfózis: a
képződő ásványok (vagy ásványegyüttes)
nagyobb metamorf fokúak, mint a metamorf
kőzet vagy kőzetsorozat korábbi ásványai
(ásványegyüttese).
• Retrográd metamorfózis: a képződő ásványok
(vagy ásványegyüttes) kisebb metamorf fokú,
mint a metamorf kőzet vagy kőzetsorozat
korábbi ásványai (ásványegyüttese).
• Polimetamorfózis: ugyanazon kőzetet vagy
kőzetsorozatot ért többszörös metamorfózis.
 ÁSVÁNYOS ÖSSZETÉTEL,
DEFORMÁCIÓ
Metamorfózis során változik:
• Ásványos összetétel
és/vagy
• Szövet-szerkezet
(deformáció hatására) foliáció síkja
– foliáció → elválás → palásság
– lineáció
– gyűrődés
– törés, töredezés
– sávosság – „rétegesség” lineáció iránya
ÁTKRISTÁLYOSODÁS, FOLIÁCIÓ
KIALAKULÁSA
Átkristályosodás Foliáció kialakulása
 KOMPRESSZIÓ ÉS
KRISTÁLYNÖVEKEDÉS

A csillámok növekedése merőleges a kompresszió irányára

 KÉMIAI ÖSSZETÉTEL
VÁLTOZÁSA
• Izokémikus metamorfózis
• Allokémikus metamorfózis
– Metaszomatózis
 A METAMORFÓZIS TÍPUSAI
• Regionális metamorfózis
– Dinamotermál (orogén) metamorfózis Pstressz, T
– Betemetődési (burial) metamorfózis Phidr, T
– Hidrotermális metamorfózis X, (T, P)
• Óceánaljzati metamorfózis
• Szubdukciós övek hidrotermális metamorfózisa
• Lokális metamorfózis
– Kontakt metamorfózis T, (X, P)
– Diszlokációs (dinamikus) metamorfózis P, (T)
P–T DIAGRAM
 METAMORF FOK
Metamorf fok: az a P-T(-X) viszony, amelyen a
kőzet keletkezett.
– Jellemzője: az adott metamorf fokon létrejött
ásványok illetve ásványegyüttesek

Winkler (1979)
beosztása:
 METAMORF FÁCIES
Mindazok a kőzetek, amelyek azonos feltételek között
metamorfizálódtak
• Közel azonos P-T viszonyok között kialakult
ásványegyüttesek
– Különböző kémiai összetételű kiinduló kőzetekből azonos P-T
feltételek között különböző ásványos összetételű metamorfitok
keletkeznek.
– Azonos kémiai összetételű kiinduló kőzetekből eltérő P-T
feltételek között különböző ásványos összetételű metamorfitok
keletkeznek.
Az egyes metamorf fácieseket az ún. kritikus ásványegyüttes
jellemzi (↔ átfutó ásványok, ezek több fáciesben stabilak [pl.:
kvarc, kalcit])
METAMORF FÁCIESEK
DIAGRAMJA
 METAMORF KŐZETEK
NEVEZÉKTANA
• Szerkezet alapján
• Ásványos összetétel alapján
 SZERKEZET ALAPJÁN
MEGHATÁROZOTT KŐZETEK
Gneisz: Gneiszes szerkezet:
- szabálytalan vagy gyengén meghatározható rétegesség-sávosság
- szemalakú és/vagy lencsés ásványaggregátumok
- gyengén kifejlődött palásság
Leggyakoribb ásványos összetétele: földpát, kvarc, csillám
Kristályos pala: Jól kifejlett palásság, közép-durva szemcsés,
rétegszilikát gazdag
– Csillámpala: csillám >50%, kvarc, (± kevés földpát, gránát, kianit,
staurolit, stb)
Fillit: Finomszemcsés, kis metamorf fokú, tökéletes palásság, selymes
fényű.
Leggyakoribb ásványos összetétele: szericit, klorit, albit, kvarc.
Zsindelypala (agyagpala): Nagyon kis metamorf fokú,
erősen palás szerkezetű, nagyon finomszemcsés.
 GNEISZ, CSILLÁMPALA
gneisz csillámpala
ERŐSEN DEFORMÁLT KŐZETEK
Kataklázit: Szögletes ásvány- és/vagy
kőzettöredékek finomszemcsés mátrixban
(a mátrix és a nagyméretű töredékek
anyaga azonos).
Milonit: Ásvány- és/vagy kőzettöredékek
finomszemcsés foliált (és részben lineált)
mátrixban.
 ÁSVÁNYOS ÖSSZETÉTEL ALAPJÁN
MEGHATÁROZOTT KŐZETEK 1.
Zöldpala: albit, klorit, tremolit-aktinolit, epidot, ±
kvarc
– bázisos összetételű
Aktinolitpala: aktinolit >50%
Szerpentinit: szerpentinásványok>50%
– ultrabázisos összetételű, általában kis metamorf fokú.
Kloritpala: klorit>50%
– ultrabázisos összetételű, általában kis metamorf fokú.
Talkpala: talk >50%
– ultrabázisos összetételű, általában kis metamorf fokú.
 ÁSVÁNYOS ÖSSZETÉTEL ALAPJÁN
MEGHATÁROZOTT KŐZETEK 2.
Kékpala: glaukofán (Na-tartalmú kékamfibol), albit, epidot-zoizit, klorit,
muszkovit, gránát.
Amfibolit: hornblende, plagioklász (anortittartalom: >20%)
– bázisos összetételű
Epidotamfibolit: kisebb hőmérsékleten képződött változat
Gránátamfibolit: nagyobb hőmérsékleten képződött változat
Granulit: gránát, piroxén, káliföldpát és kvarc.
Eklogit: gránát, omfacit (Na-tartalmú piroxén)
– bázisos összetételű

Márvány: kalcit és/vagy dolomit

Kvarcit: kvarc
MAKROSZKÓPOS MEGJELENÉS
zöldpala szerpentinit

eklogit
márvány
KONTAKT METAMORFÓZIS 1.
Agyagos kiindulású mellékkőzet: szaruszirt
– Al-gazdag ásványokból áll:
• andaluzit, kordierit, káliföldpát, biotit, muszkovit, kvarc
– Öves felépítésű, a kontaktustól távolodva:
• Kontakt szaruszirt
• Búzapala
• Csomós pala
• Foltos pala – világosabb (jobban átalalkult) és sötétebb
(kevésbé átalakult foltok)
• Kontakt agyagpala – csak szövet-szerkezet átalakulás
• Kontakt palás agyag
KONTAKT METAMORFÓZIS 2.
Karbonátos kiindulású mellékkőzet: szkarn
– Nagy Ca- és Mg-tartalmú ásványok (+ kevés Fe, Mn)
(elsősorban szilikátok):
wollasztonit, diopszid-hedenbergit, gránát
(grosszulár+andradit), vezúvián, epidot, kalcit

mészkő

szkarn

magmás kőzet
METAMORF KŐZETKÉPZŐDÉS
ÉS LEMEZTEKTONIKA
páros (hármas) metamorf öv
 ÜLEDÉKES KŐZETKÉPZŐDÉS
Üledékes kőzetképző folyamatok:
1. Mállás
2. Szállítás
3. Lerakódás → üledék
4. Kőzettéválás (diagenezis) → üledékes kőzet
 MÁLLÁS
Kőzetek szétesése kisebb-nagyobb darabokra,
illetve elegyrészeik oldatba kerülése.
A mállás fajtái:
– Fizikai mállás (aprózódás) → kőzettörmelékek,
ásványtöredékek
További folyamatok → törmelékes üledékes kőzetek
– Kémiai mállás (+ biológiai folyamatok segítik)
• oldószer: víz + benne oldott anyagok → savas kémhatás →
erős oldóhatás
Oldott anyagok kicsapódása → vegyi és biogén eredetű
kőzetek
MÁLLÁSI SZELVÉNY
 FIZIKAI MÁLLÁS
• Inszolációs (hőmérséklet
változása, napsugárzás)
• Fagyhatás
• Sómállás
• Szél hatása (defláció)
• Növények gyökereinek hatása
• Hullámverés (abrázió)

Elsősorban száraz klímán hat.

(Nedves klímán a kémiai mállást
elősegíti.)
 KÉMIAI MÁLLÁS
Elsősorban nedves klímán hat

Mállási tényezők:
• Esővíz hatása: CO2 oldódása → savas kémhatás
H2O + CO2 ↔ H2CO3 ↔ H+ + HCO-3
Talajban további CO2 dúsulás
• Élőlények hatása (baktériumok, zúzmók, algák, elhalt
élőlények)
Élettevékenység + bomlás → erős savak
• Szulfidok mállása (pl pirit, FeS2) – kőzetben kevés, de
bomlásukkor igen erős savak keletkeznek
 SZULFIDOK MÁLLÁSA
1, Szulfid oxidálódik
2FeS2 + 2H2O + 7O2 ↔ 2FeSO4 + 2H2SO4
2, Ferrovas oxidálódik
4FeSO4 + 2H2SO4 + O2 ↔ 2Fe2(SO4)3 + 2H2O
3a, Víztartalmú szulfát képződik
Fe2(SO4)3 + FeSO4 + H2O → víztartalmú szulfát
3b, Limonit képződés
Fe2(SO4)3 + 6H2O ↔ Fe(OH)3 + 3H2SO4
Fe(OH)3 → FeO(OH) + H2O
 KARBONÁTOK OLDÓDÁSA,
KICSAPÓDÁSA
Karbonátok oldódása
H2O + CO2 ↔ H2CO3 ↔ H+ + HCO-3
CaCO3 + H+ + HCO-3 ↔ Ca2+ + 2HCO-3
CaMg(CO3)2 + 2H+ + 2HCO-3 ↔ Ca2+ + Mg2+ + 4HCO-3

Karbonátok kicsapódása (pl mésztufa, travertínó

képződés)
Ca2+ + 2HCO-3 → CaCO3 + H2O + CO2 ↑
 SZILIKÁTOK MÁLLÁSA 1.
Mállékonysági sorrend
• Színes elegyrészek:
Olivin>Piroxén>Amfibol>Biotit
• Színtelen elegyrészek:
Ca plagioklász > Na plagioklász >káliföldpát > kvarc
(megegyezik a Bowen-sor kiválási sorrendjével)

Oldódás módja
• Másodrendű kationok (K+, Na+, Ca2+, Mg2+, Fe2+): ionosan
• Elsőrendű kationok (Si4+, Al3+ [Ti4+, Fe3+]): ionosan és kolloidálisan
 SZILIKÁTOK MÁLLÁSA 2.
A kationok ionos mállása pH függő
 SZILIKÁTOK MÁLLÁSA 3.
Példa a földpátok mállására

KAlSi3O8 + 2H+ + 12H2O → KAl2(AlSi3O10)(OH)2 + 6H4SiO4 + 2K+

ortoklász muszkovit oldott Si
(hidrocsillám)
KAl2(AlSi3O10)(OH)2 + 2H+ + 3H2O → 3Al2Si2O5(OH)4 + K+
muszkovit kaolinit

Ha a K+ nem távozik el (lúgos közeg):

Al2Si2O5(OH)4 + H2O ↔ Al(OH)3 + AlO(OH) + 2SiO2
kaolinit bauxitásványok
SZILIKÁTOK MÁLLÁSA 4.
A kőzetalkotó ásványok mállástermékei
Ásvány mállástermék
ásvány egyéb
Kvarc Kvarc (csak lúgos közegben oldódik oldott Si
gyengén)
Káliföldpát 1, illit, szericit (muszkovit) K-ionok, oldott Si
2, kaolinit K-ionok
Na-plagioklász Na-montmorillonit Na-ionok, oldott Si
Ca-plagioklász Ca-montmorillonit Ca-ionok, oldott Si
Muszkovit kaolinit, (gibbsit) Na-, K-ionok, oldott Si
Biotit montmorillonit, vermikulit, Fe- K-, Mg-, Fe-ionok, oldott Si
oxidok-hidroxidok
Amfibolok montmorillonit, Fe-oxidok-hidroxidok Na-, Ca-, Fe-, Mg-ionok, oldott Si
Piroxének montmorillonit, Fe-oxidok Ca-, Fe-, Mg-ionok, oldott Si
Olivin montmorillonit, szerpentinásványok, Fe-, Mg-ionok, (oldott Si)
Fe-oxidok (másodlagos magnetit)
Gránát agyagásvány, Fe-oxidok, klorit Ca-, Mg-, Fe-ionok, (oldott Si)
Al-szilikátok agyagásvány, gibbsit; (oldott Si)
Magnetit hematit, limonit -
Kalcit - Ca-ionok, HCO3-ionok
Dolomit - Ca-, Mg-ionok, HCO3-ionok
Fe-karbonátok Fe-oxidok Ca-, Mg-, Fe-ionok, HCO3-ionok
 SZÁLLÍTÁS
Szállítás
• Gravitációs erő hatására
– Hegyomlás
– Csuszamlás
– Lejtőtörmelék
• Szállítóközeg útján
– Jég
– Víz
• Görgetve
• Lebegtetve
• Oldott állapotban
– Szél
 VÍZI SZÁLLÍTÁS
Görgetve – szaltáció → szemcsék koptatódnak, kerekítődnek

Lebegtetve
• lamináris áramlás
• turbulens áramlás

Oldott állapotban
Folyóvíz: Ca2+ > Mg2+ > Na+ > K+
HCO-3 > SiO4-4 > Cl- >> SO2-4, NH-3
Tenger: Na+ > Mg2+ > Ca2+ > K+
Cl- > SO2-4 >> HCO-3
 LERAKÓDÁS 1.
Szárazföldi környezet
• Helyben maradó málladékanyag (elúvium)
• Lejtőtörmelék (delúvium)
• Jég által szállított: moréna
• Sivatag: vádi
fanglomerátum
dűne
• Folyóvízi üledék (allúvium)
• Tavi, mocsári (limnikus)

Átmeneti a szárazföldi és tengeri között

• Deltaüledékek
 LERAKÓDÁS 2.
Tengeri környezet
Lerakódás folyamata szerint
• Szedimentáció
• Kicsapódás
• Biogén közreműködés
– Szervetlen – elhalt élőlények vázainak felhalmozódásával
– Szerves
o Foszfátkőzetek
o Vastartalmú üledékek – bakteriális közreműködés
o Elhalás után – szerves anyag átalakulása
¾ kőolaj, földgáz
¾ kőszén

Lerakódás helye szerint

• Litorális (partszegélyi)
• Lagunáris
• Neritikus (sekélytengeri)
• Bathyális (középmélységi)
• Pelágikus (mélytengeri)
 DIAGENEZIS (KŐZETTÉVÁLÁS) 1.
• Mindazok a folyamatok, amelyek az üledéket a
lerakódás után érik, de nem érik el a metamorfózis
fokát, illetve nem tartoznak mállási folyamathoz.
• Üledék → üledékes kőzet
• Ásványtani – fizikai – kémiai változások
• Folyamatok lezajlása függ:
– Üledék összetétele
– Nyomás, hőmérséklet
– Pórusfluidumok összetétele és „természete”
– Pórusfluidumok pH-ja, redoxipotenciál
– Pórusfluidumok mennyisége
 DIAGENEZIS (KŐZETTÉVÁLÁS) 2.

Diagenetikus folyamatok kompakció

• Mechanikai tömörödés (kompakció) →
porozitás csökkenés
• Új ásványok képződése
• Cementáció → megszilárdulás
• Átkristályosodás → szemcseméret
növekedés
• Nyomási oldódás → sztilolitképződés
(varratos felület)
cementáció
• Helyettesítés → pszeudomorfóza
• Bioturbáció → üledékes anyag
keveredése, átdolgozása
 VULKANOKLASZTITOK
Piroklasztit: >75%-ban elsődleges vulkáni
anyagot tartalmaz
• Képződés: robbanásos vulkáni kitörés során
• Alkotórészei:
– Juvenilis részek; hólyagos-hólyagüreges
• salak (bázisos)
• horzsakő (savanyú) a víznél kisebb sűrűségű
– Kristályok
– Litikus (kőzet) részek tömött szövetű kőzettöredékek
 VULKANOKLASZTITOK
FELOSZTÁSA
Elegyrészek mérete alapján
szemcseméret laza (friss) anyag neve diagenizálódott kőzet neve
> 64 mm blokk (szögletes) piroklasztos breccsa
bomba (kerekített) piroklasztos agglomerátum
2 - 64 mm lapilli lapillikő (lapillit)
0.0625 - 2 mm durva hamu durvaszemcsés tufa
< 0.0625 mm finom hamu finomszemcsés tufa

További felosztás:
• Bázicitás alapján (pl. riolittufa, andezittufa, bazalttufa)

Tufit: 25-75%-ban vulkanogén törmelék + üledék (pl.: homokkőtufit).

Tufás kőzetek: 10-25%-ban vulkanogén törmelék + üledék (pl. tufás homokkő)
 TÖRMELÉKES KŐZETEK 1.
Felépítés:
Leülepedéssel egyidős:
– Szemcse
– Mátrix
Leülepedés után kialakult:
– Cement
– Pórus
 TÖRMELÉKES KŐZETEK 2.
Osztályozás: törmelékszemcsék szemcsemérete alapján
• Durvatörmelékes kőzetek (pszefit vagy rudit) d > 2 mm
– Konglomerátum – kerekített szemcsék
• ortokonglomerátum: a mátrix mennyisége <15 %-nál
• parakonglomerátum: a mátrix mennyisége >15 %-nál
– Breccsa – szögletes szemcsék
• Homokok-homokkövek (pszammit vagy arenit) d = 0.06-2 mm
– Ortohomokkő - a mátrix mennyisége <15 %-nál
• Arkóza: Földpátdús homokkő, földpát >25%
– Wacke -a mátrix mennyisége >15 %-nál
• Finomtörmelékes kőzetek (pelit vagy lutit) d = 0.004-0.06 mm
– Aleurit → Aleurolit
– Lösz
 OSZTÁLYOZOTTSÁG
Osztályozottság
 TÖRMELÉKES KŐZETEK 3.
konglomerátum breccsa homokkő

Porozitás: a durvatörmelékes kőzeteknek és a homokköveknek általában

nagy:
Környezetföldtani jelentőség: vízáteresztőek, víztartók
 AGYAGKŐZETEK
• Sziallitok
– Uralkodóan agyagásványokból állnak, ezen belül az
előforduló agyagásványok szerint csoportosítunk.
• kaolinites agyag
• illites agyag
• bentonit - uralkodóan montmorillonitból álló kőzet
• Allitok
– Uralkodóan Al-oxihidroxidokból, Al-hidroxidokból
(gibbsit, diaszpor, böhmit) álló kőzetek, vagyis a
bauxitok.

Környezetföldtani jelentőség: Vízzáróak!!!

 KARBONÁTKŐZETEK
• >50 % karbonátot tartalmaznak
• Legfontosabb ásványai: kalcit, dolomit, (aragonit)
• Képződés
– Tengerek
– Tavak, folyóvizek, szárazföld
• Kőzettípusok
– Mészkő
• Biogén mészkő
• Oolitos mészkő
• Kristályos mészkő
• Édesvízi mészkő
• Travertínó (mésztufa)
• Cseppkő
– Dolomit

Gyorsan és könnyen oldódnak – karsztosodás: repedések, üregek

Környezetföldtani jelentőség: A bejutó víz nagy távolságba eljuthat!
 MÁRGA
• Mész és agyag keverékkőzete
– Együttes leülepedés
– Váltakozó leülepedés + keveredés
 VEGYI ÜLEDÉKES KŐZETEK 1.
• Kovakőzetek
– Fő ásványaik: kalcedon, opál, amorf SiO2
– Típusai
• Tűzkő, szarukő
• Radiolarit
• Diatomapala
• Limnokvarcit
• Hidrokvarcit

• Sókőzetek
Bepárlás során keletkeznek
– anhidrit
– gipsz
– kősó
– fedősó (elsősorban kálisó)
 VEGYI ÜLEDÉKES KŐZETEK 2.
• Üledékes vasércek (Fe tartalom >10 %)
– Oxidos vasércek (ásványok: hematit, limonit,
lepidokrokit, goethit, magnetit)
– Karbonátos vasércek (ásványok: sziderit, ankerit)

• Üledékes Mn-ércek (Mn tartalom >8 %)

– Karbonátos Mn-ércek (fő ásványok: rodokrozit +
agyagásványok
• Mélyebb tengeri övekben
– Oxidos Mn-ércek (fő ásványok: piroluzit, pszilomelán,
manganit)
• tengeri medencékben (partközeli területen)
• Másodlagosan, karbonátos Mn-ércekből
 VEGYI ÜLEDÉKES KŐZETEK 3.
• Üledékes foszfát kőzetek

• Szerves eredetű kőzetek

– Szénkőzetek
• Tőzeg: Szabad szemmel még szembetűnő a növényi szerkezet.
• Lignit: Elszenesedés kezdete, a fás szerkezet még jól
felismerhető.
• Barnakőszén: A növényi szerkezet már nem, vagy csak nagyon
gyengén ismerhető fel. Sötétbarna-fekete színű, de karca
barna.
• Feketekőszén: Fekete színű, karca is fekete.

– Szénhidrogének
• Kőolaj
• Földgáz
KŐZETVIZSGÁLATI MÓDSZEREK
• Ásványos összetétel, szövet
– Vékonycsiszolat – polarizációs mikroszkóp
– Mikromineralógia
– Laza üledékes kőzetek: rostálás, szitálás, ülepítéses módszerek
– Műszeres vizsgálatok
• Pl. röntgendiffrakció, derivatográfia, SEM, stb.
• Kémiai összetétel
– Főelemek
– Nyomelemek (+ ritkaföldfémek)
– Izotópok
• Ásványkémiai vizsgálatok
– Elektronmikroszonda