Az agyag

Készítette: Gárel Erik László

 Keletkezés
• Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll. Azokat az üledékeket sorolják ide,
melyek szemcsemérete nem haladja meg a 0,02 mm-t. Egyes államokban ezt a méretet 0,039 mm-ben
határozzák meg, mert ez a méret a kolloid tulajdonsággal rendelkező szemcsék felső mérethatára.
• Magmás kőzetek földpátjainak bomlása során alakulnak ki az agyagásványok, melyek mállási helyükön
vagy víz által elszállítva, legtöbbször tengeri üledék formájában alakulnak ki. A finom szemcsék
leülepedése megtörténhet mocsarakban, tavakban és folyómedrekben is.
• Az agyag viztartalmú aluminiumszilikát, mely a földpát vagy a földpátot tartalmazó kőzetek elmállásakor
keletkezik.
• A kaolin a természetben előforduló legtisztább agyag, mely csak az anyakőzet (gránit, pegmatit stb.) el
nem mállott ásványaival (quarc, csillám stb.) van összekeverve. A nyers kaoliniszapolása által nyerjük a
tiszta kaolint, fehér lisztszerű, tűzálló testet, mely vízzel gyúrható, képlékeny tömeggé válik. Híres tiszta
kaolin a zettlitzi,a szászországi és az angol (china clay) stb.
 Hírneves tűzálló agyagok elemzése
Vegyület Pojen Százfalu Bánlaka Pongyelok
elem Telek J. elem László D.

(Kr.-Szörénym.) (Biharmegye) (Biharmegye) (Gömörmegye)

Kovasav (SiO2) 68,89 55,40 49,91 49,92

Aluminiumoxid (Al2O3) 33,55 32.0 34,29 32,06

Vasoxid (Fe2O3) 3, 35 -- 3, 05 2,12

Kalciumoxid (CaO) 0,53 0,10 - 0,70

Magnéziumoxid (MgO) nyom. 0,40 - 0,74

Káliumoxid (K2O) - - 0,92 -

Nátriumoxid (Na2O) - - - -

Égetési veszteség 11,76 12,9 11,71 12,87

 Fizikai tulajdonságai
• Legfontosabb tulajdonsága a képlékenység. Ez azon alapszik, hogy az agyag rendkívül finom,
gömbölyded részecskéinek vonzóereje még akkor is hat egymásra, ha közéjük víz hatol be.
Ilyen nedves állapotban az egymáson könnyen elcsúszó agyagrészecskék minden nyomásnak
engednek.
• Könnyen idomítható és a nyert alakot meg is tartja. Minél tisztább az agyag, annál több vizet
vehet fel és mégis összetartó marad (kövér agyag), míg a tisztátlan, homokos agyag kevesebb
vizet vehet fel és kevésbé gyúrható (sovány agyag).
• Szárításkor az agyag térfogata abban az arányban, amint a víz elpárolog, kisebbedik, egész
addig, míg az agyag-részecskék egymást újból érintik. Ha gyorsan történik a szárítás, akkor
megrepedezik az agyag, mivel a felülete előbb összehúzódik, minthogy a víz a belsejéből
kiszivároghat, ezért az agyagtárgyakat lassan kell szárítani.
 Magyarországi lelőhelyek
• A magyarországi porcelánföldek riolitból keletkeztek s rendszerint a riolit
között másodlagos lelőhelyen fordulnak elő és fizikai sajátságaikban
eltérnek a valódi kaolinoktól.
• Az ország sok területén tégla- vagy cserépgyárak települtek az agyag
lelőhelyére (pl. Békéscsaba).
• Nemesebb agyagfajták előfordulásai: Mád, Komlóska, Szegilong,
Istenmezeje, Nagytétény, Solymár, Romhány, Felsőpetény a
Velencei-hegység több pontja, Sárisáp.
 Tűzállósága
• függ az aluminium-oxid és a összege.
kovasav közti viszonytól s ennek
viszonyától az u. n. olvadó
anyagokhoz (vasoxidul,
kalciumoxid, magnéziumoxid).
• annál tűzállóbb, minél több benne
az aluminium-oxid, és minél
kevesebb az olvadó anyagoknak
 Az agyag felhasználása
• A kaolint porcellán- és kőedény-gyártásra, továbbá festékül és a papírgyártásnál töltőanyagul
is használják.
• A tűzálló agyagok fehér-sárgás v.szűrke-barnás színűek. A tűzálló agyag kemény, zsíros,
simatapintású, vízben nehezen ázik át, de igen képlékeny, kövér pépet képez. Égetve tűzálló.
• A fehér színű vagy világos sárga színű agyagot kőedénygyártásra és tűzállóáruk készítésére
használják. kőedénygyártásra és tűzáltóáruk készítésére használják.
• Kőanyag.-agyag (Steinzeugthon): másodrendű tűzálló agyag, melyben finom quarcliszt és el
nem mállott földpát van. Ez az agyag fehérizzásnál kemény, kagylós törésű, kőszerű tömeggé
zsugorodik össze. Kőanyagáruk, u. m. kőanyagcsövek, kőkorsók és kancsók,
ásványvízpalackok stb.gyártására használják.
 Az agyag felhasználása
• Fazekasagyag: Ez már nagyobb mennyiségű finom homokot és rendesen
vasoxidot is tartalmaz, de eléggé képlékeny, hogy edényeket lehessen
belőle korongozni.
• Közönséges agyag: Ez sok és durvább homokot, továbbá vasoxidot is
tartalmaz és gyakran mész is van benne. Ha a mész több százalékot tesz
ki, akkor márgás agyagnak mondják és ha 20%- nál több, agyagos
márgának. Az agyagos márgát a mesterséges cement gyártására is
használják, továbbá trágyának is.
Sokcélú felhasználás
 Köszönöm a figyelmet
Felhasznált források:
• Wikipédia
• Pallas Nagylexikon
• Microsoft bing képek