Kerámia

Fogalmi meghatározások
Elnevezése: a görög keramosz – agyag - szóból származik.

Jelentése: agyagból való

A kerámia ipar a legősibb iparágak egyike. A kerámia szó agyagművességet, fazekasságot jelent.

Kerámia termékek: különböző agyagokból formázott, szárított és kiégetett termék. Az új kőkor -szakban az
un. neolitikumban már készített agyag edényeket az ember.

Kerámia fajták:


cserép (terrakotta)

fajansz (majolika)

Kőedény (kemény cserép)

finom fajansz, porcelánfajansz

porcelán

Kerámia ipar nyersanyagai:

Képlékeny anyagok: - víz hozzáadásával formálhatók, száradás után a forma megtartja alakját, kiégetéskor
kemény, kőszerű anyaggá alakul.

Fajtái:

a) agyag: Földpát (ásványi anyagok) tartalmú kőzetek elmállásával jön létre, évezredek
során kémiai(hő, víz, savas) és fizikai hatások következtében (természet
mozgatóerőinek hatására). Kémiailag fémtartalmú alumínium szilikátok. Homok,
vasoxid, mészkő és szerves anyagokkal szennyeződik. A természetben nincs két
azonos agyag-előfordulás.

jellemzői: Zsíros tapintású sárgás-barnás, vassal szennyezett képlékeny anyag.

Vízfelvevő képessége elérheti a 40%-ot is, mely tulajdonság lúgok hozzáadásával
fokozható, vagy „soványító” anyagok (kvarc, samott liszt) hozzáadásával
csökkenthető.

Felhasználásuk szerint:

Közönséges agyagok: vörös, vöröses-barna, szürkés, égethető, alacsony lágyulási

pont, nem tűzálló
Tűzálló: finom szemcséjű agyagásványokból, elsősorban kaolinból áll,
vasvegyületekben szegény, erősen képlékeny, 1580 C felett olvad, égetés után sárga,
sárgásfehér.

b) kaolin magas lágyuláspontú, alapvetően kaolin tartalmú, vasat minimálisan,

vagy egyáltalán nem tartalmaz, égetés után fehér színű, zsíros tapintású, víztartalmú.
Keletkezési helyén marad, ezért csak minimális mértékben szennyeződhet más
anyagokkal. Égetés közben kismértékben zsugorodik. (Mo-n Sárospatak, Tokaj
hegységben bányásszák a legjobb minőségű kaolint, Hollóházi Kerámiagyár dolgozza
fel.)
Nem képlékeny anyagok

Segédanyagok:
 máz és festékanyagok, díszítőanyagok
 a gyártáshoz szükséges segédanyagok és eszközök

Soványító anyagok: víz hozzáadásával nem válnak alakíthatóvá, formálhatóvá segítik a formázást, égetéskor
csökkentik a zsugorodást, befolyásolják a kész anyagfizikai és kémiai tulajdonságait

 kvarc (szilíciumdioxid SiO2)

 földpátok (K2O, CaO, Na2O, Al2O3, 6SiO2)

 mészkő (caCO3)

 dolomit és Korund CaMg (CO3)2, Al2O3

Kvarc: az agyag mellett a kerámia ipar legfontosabb alapanyaga. Finom szemcséjű, vagy őrölt
állapotban zsíros anyagok soványítására használják. Magas olvadáspontú, durva szemcséi
növelik az agyag tűzállóságát. Tűzálló építőanyagok gyártásánál a kvarc önmagában is
szerepelhet alapanyagként.

Olvasztó anyagok:

Földpátok: önálló kőzetként és kísérőanyagként is előforduló, fémtartalmú alumínium

szilikátok. Elősegítik a kémiai anyagok összeolvadását és fontos szerepük van a máz
készítésénél is. Legjelentősebb a kálium-földpát, mely nem képlékeny soványító anyag,
mégsem a soványítás a fő alkalmazási területe, hanem az anyagok olvadáspontjának
csökkentése. Ezáltal a kerámia tömörebbé, keményebbé, szilárdabbá, szívósabbá égethető.
Kismértékben oldja az agyagásványokat és a kvarcot, ekkor lényegében üveg képződik,
mely a kerámia szemcséit összetartja és eltömi az agyagrészecskék közötti hézagokat.

Soványító és olvadást elősegítő anyagok:

Mészkő: CaCO3 – nagymennyiségben előforduló ásvány. Nem képlékeny anyagok a dolomit,

magnezit, korund, főként kőedény gyártásához használják. Tömör agyagáruk előállítására
nem alkalmasak.

Samott: kiégetett és felaprított tűzálló agyag. Az agyag kémiai összetételét nem befolyásolja.
A zsíros tűzálló agyagokat mindig samottal soványítják. Soványító és tűzállóságot növelő.

Tűzállóságot növelő anyag továbbá a szilícium-dioxid és a szilícium –karbid mesterséges

tűzálló anyag olv. pontja 2000 C feletti, a bauxitból előállítható korund olv. pontja 2050 C.
Olvasztótégelyek, kemence falak, köszörűkövek stb. készítése.

Segédanyagok: Kerámiák díszítéséhez, gyártásához, megfelelő minőség előállítása

- felosztásuk:

1. mázanyagok: kvarc, szilikátok, és egy vagy több fémoxid fényes üveg-szerű bevonat (máz). Lehet
színtelen, (átlátszó,transzparens), fehér,(ionos színezés), színes.

- pl. Cserép, v. fazekas edények színtelen máza a só máz

  Só máz – felhevített kemencében a só ágyon a kerámiával egyesülve színtelen
bevonatot képez. A máz a termék felületét simává, folyadékállóvá és esztétikussá teszi.
A máz alapanyaga csak olyan anyag lehet, melynek forráspontja alacsonyabb az égetés
hőfokánál és a tárggyal azonos mértékben táguljon.

- Színező anyagként különböző fémoxidokat használnak.

 Ólommáz, vagy fazekasmáz: – Fazekas ipar: anyaga kvarc (üveg) + ólomdioxid

ólomszilikát, átlátszó a felületi hibákat nem fedő máz. 840 C alatt zöld, 840 C feletti
hőfokon türkizkék színű máz.
 Frittelt máz: különböző mázanyagokat kevernek össze, majd üveggé olvasztásukat
követően apró darabokra törik, finom iszappá őrölik és az így kapott anyaggal vonják
be a tárgyat.

 Ónmáz: Ónoxid, vagy cinkoxid adagolásával létrehozott fedőmáz.

 Színes fedőmázak: fehér máz + színező fémoxidok keveréke. Főleg fajansz edényeknél
használják.

2. festékanyagok:

 célja : díszítés
 anyaga: különböző színhatású fémdioxidok és száradó olajok


Szikkasztott nyersáru teljes felületének más színnel történő bevonása kiégetés előtti,
leöntése mesterségesen színezett anyaggal az engob. (ezt a technikát öntőföldnek is
nevezik) Leggyakrabban fehér, de lehet sárga, vörös, barna is. A természetes színű
öntőföld felhasználása csak korlátozott számú lehet. Mesterséges öntőföld: színezése
ugyan azok a természetes fémvegyületek, mint a mázas technikánál.


Máz alatti festési technika: az egyszer festett felületre rajzok, ábrák díszítő elemek
felvitele majd ezután kerül fel a máz.

3. egyéb díszítőanyagok:


Nemesfém bevonatok (nemesfémeket illóolajokba keverve, nemesfémbalzsamként
viszik fel a kerámia felületére, ráégetéskor az olaj elpárolog, a fém pedig ráég a
kerámia felületére. Anyaga: arany, arany-klorid, ezüst vegyületek, ezüst nitrát, fémes
ezüst. Ezeket a festékeket lüszter festékeknek nevezzük. készíthető redukciós
eljárással is ez a máz az eozin.

Zománc színezése lehet

 ionos: A színező vegyületek teljes egészében feloldódnak az olvadékban,

szintetizálás esetén is átlátszóak maradnak. kobaltkék – vas sárga, réz zöld –
mangán lila

 kolloid színezés: A színező részecskék szubmikroszkópikus kolloid formában

vannak jelen a zománcban. Fény elnyelő és szóró képességük a szemcsék
méretétől függően változó.

 Szinezés színtestekkel: A színező anyagok színes szemcsékként finoman el

vannak osztva a zománcban. Elvárás, hogy minél kevesebb szintest oldódjon
fel.

4. A gyártáshoz szükséges segédanyagok

I. Kerámia termékek csoportosítása
1. Kerámia ipar fő ágazatai:

a. - durva kerámiaipar

b. - finom kerámiaipar

Finom kerámiai termékek szerkezetük alapján lehetnek:

Likacsos szerkezetű:

 nem fehérre égő agyag:

 máz nélküli

 nem tűzállóanyagból

 tűzálló anyagból

 fedőmázzal bevont


Kályhacsempe


fazekasáru


iparművészeti kerámia


falburkoló csempe

 fehérre égő agyag:


átlátszó - kőedény gyártmányok


színes mázzal bevont – háztartási fajanszok

Tömör szerkezetűek:

 nem fehérre égő agyag:

 máz nélküli - klinker

- keramit

- padlóburkoló lapok

- saválló téglák és idomok

  mázzal bevont - só mázas kőagyag gyártmányok
1. ipari kőagyag

2. padlóburkoló lapok

 fehérre égő agyag – porcelángyártmányok

Finomkerámia ipari termékek

II. Kerámiaáruk jellemzése

Fazekasáruk (cserép):

Legegyszerűbb és legősibb termékek.

Sárgásvörös, durvább agyagból készül, 900 C hőmérsékleten égetett, máz nélküli, vagy mázzal bevont.
Vasoxid tartalmú agyag égetésekor sárgás, v. vörös színű terméket kapunk. Minél erősebben égetjük,
annál sötétebb színt kapunk (pl. barna, fekete)

Meszes (márgás) termékek gyengén égetve is vöröses színt, míg magas hőfokon sárgás színt kapnak a
mert a vasoxid és a kalciumoxid szilikátot alkot. (keramit) Máz nélküli kerámia különlegesség pl.
nádudvari fekete edény.

Máznélküli kerámia felszívja és átereszti a folyadékot.

Nemes fazekasáruk:

 ólommázas,
 engobos,

 festett,

 irókázás, (vonalas minták, irókával színes mázat folyatnak az edényre)

 metszés, (engobozott, metszett felületen előtűnik az edény sötétebb felülete)

 kavicsozás, (máz nélküli cserépdíszítés, a szárított edény felületét égetés előtt simára dörzsölik,
majd kaviccsal mintát rajzolnak rá)

A fazekas áru színe, formája alakja, díszítő elemei tájegységenként változóak, pl. zöldes mázas Karcag.

Márgás v. fazekas agyag jól korongolható, sima és alacsony hőfoknál olvadó. 840 C körül az ólommáz
repedés nélkül megmarad rajta. Ezt az agyagfajtát tálföldnek is nevezik (díszműkerámia).
Az erősen vörös színű edény vasoxid tartalmú agyagból készül, főzőedényeknek kiváló, mert a változó
hőhatásnak ellenáll.

Az égetett kerámia általában háromrétegű:

 likacsos: törési felületen az alaptest vörös, sárgás, vagy fehér (cserép)

 máz: alaptestet bevonó fényes, színtelen

 díszítés vagy dekor: melyet hol a máz felett, hol alatta alkalmaznak

Az épülettéglák, házfedő cserepek, virágcserepek, kerti dísztárgyak. Ha e tárgyak díszítetlenek,

terrakottának nevezzük, színe általában sárgás-barnás. (vázák, edények épületdíszek stb.) A
cserepeket többnyire csak egyszer égetik a mázzal együtt.

Terralith vagy siderolit: színes, be nem égetett lakkfestés borítja

Fajansz: Márgás agyagból (tálföldből) készült égetett, ónmázas kerámia. Az ónmáz, csak márgás
anyagon nem repedezik meg. A fel nem oldott ónoxid fehér színűvé és átlátszatlanná teszi. (Mórok
használták először az átlátszatlan fedőmázat, téglák, falburkolatok, mozaikok. Mallorca-majolika)
Színei: fehér alap, kék és sárga minta. (agyagművességéről híres Faenza nevű város után nevezték el
fajansznak)

Először alacsony fokon nyersen égetik (zsengélik), majd mázazzák. A díszítés a nyers, még ki nem
égetett felületre viszik fel. A festék fémoxidból és mázképző anyagból áll.

A díszítés színei: kobaltkék, sárga, mangánlila, krómzöld.

Az égetést kemencében 940 – 960 C fokon végzik, a tárgyak tejüveg szerű tükör sima mázat kapnak.
Az égetést és a mázas égetést ugyan azon a hőfokon kell végezni!

Kőedény:

 Anyaga: Finomabb fehérre égő agyagféleségekből készül, szürkésfehér színű, többször

égetett, tömörebb, de még pórusos törésfelületű mázzal bevont kerámia.

A porcelánnál lágyabb lyukacsos szerkezetű,

Első égetés 1100 – 1300 C fokon, második mázas égetés 900-1000 C fokon,

 Típusai:
1. Meszes, vagy puha kőedény:

 fehérre égő tűzálló anyag, (szürkés szín vasoxid tartalomra utal)

2. Földpátos, vagy kemény angol kőedény anyaga a meszes anyagon túl

 őrölt kvarchomok,

 mész, vagy kréta.

Az első égetésű árut a bisquitet alacsony hőfoknál mázzal befedik, és tokban

másodszor is égetik. A dekorokat főleg máz alatt festik.
 Porcelán:

 Tömör törésfelületű kerámia áru, anyaga egységes tömör, vízzáró. A kerámia ipar
legfinomabb, legértékesebb, legnemesebb termékei.

Készítése: fehérre égő finom masszából, többszöri égetéssel, kemény, tömör, kagylós
törésű, általában mázas.

Összetétele: 54% kaolin, 26 % földpát, 20% kvarc

Első égetés 900 C fok, második égetés 1400-1500 C fokon, végső szilárdság, összefüggő
máz – harmadik égetés máz fölötti dekor égetése, de a színek függvényében lehet
negyedik, ötödik égetés is.

Máz: kvarctartalmú.

Díszítés célja: felület lyukacsainak eltömítése, víz és gázmentesítés, a felület fényessé,

simává alakítása, esztétikai megjelenés.

Díszítés: szabadkézi festés, sablonnal való festés, gépi festés gumibélyegzővel való
díszítés, levonóképes, vagy matricás díszítés, lüszter festés.

Formázó technikák:

1. Korongozás – szabadkézi és gépi

2. Öntés – öntőformában gipszkerámia massza, öntőiszap

3. Sajtolás – félszáraz, vagy száraz sajtoló masszából, ill. porból

4. Esztergálás – keményre szárított masszából

III. Kerámia Fal és padlóburkoló lapok

A burkoló lap, mint építőelem évezredek óta ismert. Ezek a természetes anyagokat a munkaigényes
előállítási folyamat ellenére, napjainkig alkalmazza az építőipar. Felhasználásuk folyamatosan
növekszik.

A kerámia burkolólapok, kiváló műszaki tulajdonságaik és minőségük miatt a legelterjedtebb burkoló

anyagok. Gazdag színválasztékuk és változatos méreteik alapján felhasználásuk igen sokrétű és
esztétikus. Felületburkolatként az építészet szinte minden területén felhasználható.

A lakberendezésben belsőépítészeti formaelemként használható.

Felhasználási területei: Homlokzatburkolás, belső burkolatok, fal és padló burkolat, ipari

felhasználás, és lakáskultúra.

Kerámiaburkoló lapok csoportosítása:

1. a gyártási eljárás
2. vízfelvétel

A kerámialapok felhasználhatóságának fontos szerkezeti elemei:

 porozitás
  tömör szerkezet

 vízfelvevő képesség

 fagyállóság:

1. 3% alatti vízfelvételű lapok, nemzetközi jelölés EU norma: B.I., A.I.

2. 3-6% között közepesen fagyálló,

3. 6-10% között nem fagyálló és csak beltéri fagytól védett burkolatként használható

4. 10% feletti vízfelvételű lapok csak falburkolatként használhatók.

Fenti tulajdonságok a nyersanyagok összetételétől, a kiégetés hőfokától és időtartamától

függenek.


Gyártási eljárás: (nemzetközi jelölés) (Régen MSZ F, NF ahol F = fagyálló NF = nem fagyálló)

 sajtolás (száraz), jele B

 húzás (extrudálás), jele A

 öntés, jele C

EN = Euro – norm, Európai szabvány


Gyártási mód szerint – nedves eljárás = A, 2. száraz eljárás (sajtolás) = B

 fagyálló

 gyengén fagyálló

 nem vízáteresztő

 vízáteresztő

Felületi kopásállóság: kerámia padlólapok meghatározó tulajdonsága, főként a mázas kerámiáknál van
nagy jelentősége. (régen MSZ K1, K2, K3)

Mai jelölései: I. II. III. IV. V. kopási osztályok

Felhasználásuk:

I. csak falburkolatként, vagy ahol nincs különösebb kopásnak kitéve,

I. lakások kevésbé kopásnak kitett helyiségeiben,(fürdő, lakószoba – kisszámú közlekedő személy esetén,
legfeljebb puhatalpú utcai cipőben stb. volt K1.
II. lakások kopásnak jobban kitett egyéb belsőtéri helyiségei, (közlekedő, folyosó, konyha, előszoba, wc,
alagsor, műhely, stb. volt K2.
III. középületek, vendéglátó ipari és kereskedelmi létesítmények, több lakásos lakóépületek, közösségi és
közlekedő terei, stb. volt K3.

IV. csak gres lapok esetén

A kopásállóságot MSz EN-154 szerint kell meghatározni!

Kopásállóság megállapítása laboratóriumi eljárással:

 nedves – (PEI)
 száraz – (MCC) módszerrel.

Hazánkban a nedves vizsgálati módszert alkalmazzák!

Csúszásállóság: A kerámia lapok felületi kialakításával van összefüggésben. Külön vizsgálják beltéri és
kültéri burkolatok esetében. A vizsgálat alapja a különböző lejtésű felületek csúszásállósága.


A12 fok, B18 fok, C 28 fokos illetve az R10 – R19 fokig jelölések beltéri,

R11 19 – 27 fok, R12 27-35 fok, illetve R13 35 fok felett jelöléseket a kültéri burkolatokra alkalmazzák

Fajtái: 1. sima felületű

2. rovátkolt

3. bordázott érdesített,

4. spriccelt,

5. hasított kő jellegű

R10 – R19 fokig

Vízelvezetési képesség:

egysége: V = cm3 / dm2 (10 x 10 dm2 – es kerámia burkolat felületén a cm3-ben mért elvezetett víz
mennyiségét jelenti.

Felületi kialakítás:

fényálló máz

máztalan, vagy engobozott


vizet áteresztő


vizet nem áteresztő felületi réteg

Meghatározó lehet még:


az alapanyag agyag minősége,

segédanyagok különbözősége, (soványító, tömörítő, színező stb.)


égetés különböző hőfoka
Fenti eltérések alapján különböző sajátosságú, egyedi minőségű és tulajdonságú burkolólapok keletkeznek,
állíthatók elő!

 A burkolólapok egymáshoz való illesztése, kapcsolata fontos szerepet játszik az esztétikus

kialakításban.
 A kerámia lapok esztétikai kialakításában meghatározó lehet a lapok egymáshoz való illesztése -
szabályos, vagy szabálytalan formák, - az illesztési hézagok nagysága zárt forma min. 1mm, nyitott
forma 2 -8 mm - valamint a fugázó anyag színének megválasztása

 A hézagszélesség függ a:

 lapok méretétől

 minőségi osztályba sorolásától,

 a burkolt terület rendeltetésétől,

 a fugázó anyag tulajdonságaitól

 a fugázó anyag minőségétől

A monolit típusú helyszínen készített műgyanta burkolatok esetén nem keletkezik illesztési hézag! Ilyen
esetben, 25 – 40 m2 – ként tágulási hézagot kell kialakítani összhangban az épület dilatációs hézagjaival. A
hézagrajzolatok rendszerénél a burkolóanyagok formája is meghatározó.

A burkolatok fektetési formáinak és a hézagrajzolatok kialakításának főbb szempontjai:


Négyszögletes alakú, négyzet, téglalapforma esetében a hézagrajz lehet:

1. négyzetes, azaz hálós

2. kötésben rakott, vagy felező

3. diagonális (hézagrajz átlós irányú)

4. „Z” kötésű (tégla formátumú lapok esetén) „parketta” mintás

5. fonott (kettőzött és egymásra 90 fokban elforgatott téglalap alakú lapok esetén)

6. Váltó soros (különböző méretű sorolt lapok esetén)


Törtlapok esetében szabálytalan rajzolat (minél kisebb hézaghiányra kell törekedni)


Vegyes (szögletes és törtfelület) a hézagrajzok is vegyes kialakításúak


Íves oldalú (piskóta) „letört sarkú” egyéb formátumú burkolólapok esetén lágyvonalú raszterhálós,
hézagrajzokat képezünk.

A szépen kivitelezett burkolatok esztétikai szépségét színes fugázó anyagokkal tovább növelhetjük.

Kerámia burkolólapok méretrendszere: Általában modul rendszerű, vannak ettől eltérő

méretek is. A modul méret alapja a 10 cm-es osztásrend, azaz a 10 cm-nek tört részei, illetve
többszörösei. Ezeket a méreteket koordinációs méreteknek nevezzük. pl. 0.33, 0.50, 1.00, 1.25, 1.50,
2.00, 2.50, 3.00 stb.
Ma érvényes és kötelező az EU-s szabvány szerint gyártott lapoknál az illeszkedési hézag méretével
csökkentett méret. pl. 300 x 300 mm koordinációs méretű lap gyártási mérete: 297 x 297 mm

Kereskedelemben kapható legkisebb méretű burkolólap a 20 x 20 mm-es és a legnagyobb méretű

falburkoló elem a MEGACERAMIA 1000 x 600 mm.

1. Kerámia padlóburkolatok:


Kőagyaglap és kőagyag típusú padlóburkolatok (máz nélküli)

Anyaga: Fehérre v. színesre égő agyag és különböző összetételű adalékok.

Technológia: Finom kerámiaipari eljárás, félnedvesen préselik, nagy nyomáson, 120 C

hőfokon tömörre égetik.

Az anyag színét a nyersanyagok összetétele, az égetés hőfoka és a belekevert fémoxidok

adják. Az ilyen lapok anyagukban színezettek. Lehet: fehér, sárga, vörös, fekete, barna, kék.

Törésfelülete: tömör, kagylós

Vízfelvevő képessége: csekély, fagyálló

Felület szerint: járó, fekvő (bordázzék) és oldal felületű

Réteges lelőhelyek miatt színük égetéskor és festéskor eltérő lehet, az égtett kőagyag lap
felülete nem karcolható és nehezen csiszolható.

Különböző alakban és méretben gyártják, különböző lábazati és szegélyidomokkal.

négyzetes: 100x100x7,5 – 9 mm, 150x150x7,5-9mm

téglalap:, 100x50x7,5-9mm, 150x75x7,5-9mm, hatszög, méhsejt, piskóta, csonkolt sarkú stb.

Felület kialakítása: sima, vagy csúszásgátló (kúpos, tüskés, recézett)

Méretezés alapján: alapméretű: 100x100, középméretű: 50x50, (négyzetméterben, vagy

táblásított formában kapható) kis mozaik 20x20 mm (gyári kiszerelésű táblásított formában
kerül értékesítésre 32,2x32,2 cm, 14x14 sor)

Rétegfelépítése hagyományos ágyazó habarcsos fektetés esetén:

Talajon: Emeletek közötti vb. födémen:

Kőagyagalap 0,9 cm Kőagyagalap 0,9 cm

Ágyazóhabarcs–cement kötőanyagú 2 cm Ágyazóhabarcs–cem. kötőanyagú 2 cm

Aljzatbeton minimum 5 cm Aljzatbeton minimum 5 cm

Technikai szigetelés víz v. pára ellen Technikai szigetelés víz v. pára ellen

Talaj Úszató réteg testhangok ellen

Vasbeton födém
 Kőagyag padlóburkolat alkalmas törtburkolat készítésére (Mo. NOVA) így a kevésbé méretes és
osztályos lapok is felhasználhatók. Feinsteinzeug, Stonware, gres fine porcelenato. Mo-n
gyártott termékek a PIETRA márkanév alatt ismertek.

Gres lap: szárazon sajtolt, anyagában színezett, fehérre égő anyag (kaolin) és egyéb ásványi
anyagok. Nagy kopásállóság!

Kőagyag padlóburkoló lapok fő jellemzői:


Nagy nyomáson, szárazon sajtolt

Égetési hőfok minimum 1260 C


Nagy nyomószilárdság és kopásállóság


Kagylós törés, csengő hang


„Mákos” felületi hatás (ásványanyag őrleményektől)


Gazdag szín, forma és méret választék


Felülete: matt, fényes és magas fényű, sima, érdesített, osztott és négykúpos változatú


Felhasználási terület: ipari létesítmények, bevásárló központok, élelmiszeripari feldolgozó
üzemek stb.


Fehér színű lapokból csak méretpontos hibátlan lapokat használjunk.

 Mázas kerámia padlóburkolatok:

Anyaga: tömör fagyálló kőagyag és porózus alapú és törésfelületű alacsony hőfokon égetett
kerámia lap. Kétszer égetik, a második égetés előtt felületét egy v. több színben mázazzák. A
máz vízhatlanná teszi a lapot a felülről jövő nedvességgel szemben. A mázas, de porózus
alaptestű kerámia lapok csak beltéri burkolásra alkalmasak. Megjelentek a kereskedelemben
a MEGA kerámia lapok.

Kopásállósága a máz minőségétől, összetételétől függ.

Mérete:kis és közép mozaik

Felületi kialakítás:


egyszínű

Belőtt mázas (szórt, spriccelt)


rusztikus


tükör


magas fényű


matt


gépi festésű
 
kézi festésű


szitanyomással díszített

Díszítő festés a kiégetett mázrétegre felvíve egy harmadik alacsony hőfokon történő égetéssel
rögzíthető.

Felhasználásuk: bel és kültéri, fal és padló burkolatként.

Kivitelezési technológia: ágyazó habarcsba fektetett vagy ragasztott kivitel.

 Keramit lap: Ipari, mezőgazdasági felhasználású burkoló lap, vagy tégla, főleg kémiailag kitett
terek burkolására padlóburkolatként. Vegyszer, kopás és fagyálló.

Anyaga: porrá őrölt mésztartalmú anyag, színező anyag nélkül. Száraz sajtolással, 1260 C fokon
zsugorodásig égetve készül. Törésfelülete kagylós és tömör.

Felületi kialakítása: felhasználáshoz igazodó


sima (éltompított)

érdesített (szemcsés)


osztott mezős (9, 26, 64 egyenlő négyszög)


négykúpos

Számos kiegészítő elemmel együtt gyártják: sarokelem, folyókalapok, homorú belső sarokléc,
átlós féllap, legömbölyített élű lapok)

Méretei: 150x150x20 mm-es négyzetes lapok, 170x170x25 ill. 35 mm

 Téglapadló (és falburkolatok): Tégla padlót és téglafalburkolatot minden, a célnak megfelelő tégla
anyagból ki lehet alakítani, mely a várható igénybe vételnek megfelel. (kopásállóság, nyomószilárdság,
fagyállóság, esztétika). Csorba, törött, vetemedett anyagot beépíteni nem szabad! Fokozottan figyelni
kell a sorok megfelelő futására és a tégla elemek közötti fugaközök azonosságára.

A tégla mint padló és falburkolat lehet:


tömör égetett agyagtégla

pillértégla


klinkertégla


falburkoló és ikerfalburkoló tégla


egyéb (padlásburkoló, kábel, kémény stb.)


mészhomok tégla

Pillértégla: Bármilyen padló és falburkolatként használható. Névleges mérete: 65x120x250 mm.

Tömör felületű és határozott élek jellemzik, ami felületi megjelenésében is szembetűnő, ezért élére
állított burkolatként összetéveszthető a klinkertéglával.
 Előnye: felülete nem rideg, nem kemény (nem fényes) időtálló.

 nagyszilárdságú
 fagyálló

Klinker falburkoló: nagy vasoxid tartalmú, mészben szegény tömörre égetett tégla. Színe természetes
vörös.

Alakja szerint:

 egész (megegyezik a kisméretű falazótéglával) 65x120x250 mm

 háromnegyedes 65x120x185 mm

 feles 65x120x120 mm

 egész fejelő 65x55x250 mm

 feles fejelő 65x55x120 mm

Tulajdonságai: fagyálló, ezért külső homlokzatok és kerítés lábazatok kialakításához egyaránt

felhasználható.

Ikerfalburkoló tégla: agyagmassza extrudálásával készítik. A beépítés során kalapácsütésre két

azonos méretű darabra hasad. Csak falburkolatok készítésére használható.

Méretei: 65x65x250 mm

65x65x120 mm

Hasítás utáni mérete: 30x65x250 mm

30x65x120 mm

Szilikáttégla(mészhomok tégla): Hagyományos alapanyagú és gyártási technológiájú égetett kerámia

termék.

Alapanyaga: kb. 90 % kvarc dús homok

kb. 10 % égetett mész

Gyártási technológia: A keveréket formába önti, sajtolás után nyomás alatt autocklávokban gőzölik. A
gyártás elve: a kvarchomok (kristályos kovasav) szemcséket olyan ragasztóanyaggal – kalcium-
hidroszilikát - kötik össze, hogy a megszilárdulást követően megfelelő mechanikai tulajdonságúvá
váljon.

A szilikáttégla: az oldott mész és a kovasav egymásra hatása folytán vízgőz jelenlétében 8 at

nyomáson jön létre.

Olcsóbb, mint az égetett tégla.

Mérete: megegyezik a hagyományos kisméretű tégláéval, az 1/1, és ½ hosszában felezett.

Felületi kialakítása: sima és pattintott

Fagyálló, ezért kül és beltéri falburkolatok készítésére egyaránt felhasználható.

Falburkolatok képzésére az ½ méretű szilikáttégla alkalmas.