MSZ HD 60364-7-701:2007

KÜLÖNLEGES BERENDEZÉSEKRE VAGY HELYEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK.

HELYISÉGEK FÜRDŐKÁDDAL VAGY ZUHANNYAL

A szabvány alkalmazási területe: beépített fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségekben lévő villamos
berendezései. A szabvány nagy hangsúlyt fektet a fürdőkádat vagy zuhanyt körülvevő, a szabvány által
meghatározott sávokra.

A szabvány lelke

A megfelelő kivitelezéshez a villanyszerelőnek tisztában kell lennie a sávokkal.

Három sávot különböztetünk meg. 0-s, 1-es és 2-es sávot
A 0-s sáv a kád vagy zuhanytálca belseje (de nem az alatta lévő rész). Zuhanytálca nélküli zuhanyokban a 0-
s sáv magassága 10 cm. A felületi kiterjedése pedig a rögzített kifolyótól mért 120 cm. (Ezen később
pontosítunk, de most képzeljünk el egy 10 cm magas 120 cm átmérőjű hengert.)
Az 1-es sáv egyrészt a zuhanytálca vagy kád alatti és a 0-s sáv feletti rész. A magassága vagy 225 cm a
padlószinttől, vagy a legmagasabban lévő rögzített vízkifolyásnak (ez lehet a zuhanyrózsa vagy kifolyó) a
magassága. Amelyik magasabb. Magyarországon van ezzel kapcsolatban egy speciális nemzeti feltétel: ha a
zuhanytálca vagy kád alja 15 cm-nél magasabban van, a 225 cm-t nem a padlótól, hanem a zuhanytálca vagy
kád aljától kell számolni.
Zuhanytálca nélküli zuhany esetében ne felejtsük el, hogy a 0-s –és így az 1-es is – sáv határa a rögzített
kifolyótól számított 120 cm.
A 2-es sáv magassága megegyezik az 1-es sáv magasságával (225 cm a padlótól vagy az annál magasabb
kifolyó.) A szélessége az 1-es sávtól 60 cm. Zuhanytálca nélküli zuhany esetében nincs 2-es sáv, de ne
felejtsük el, hogy ebben az esetben az 1-es sáv kiterjedése a rögzített kifolyótól 120 cm.
A mennyezetek, falak, padlózatok, rögzített térelválasztó falak korlátozhatják a fürdőkádat vagy zuhanyt
tartalmazó helyiségek kiterjedéseit és a sávokat. Ha ezek a korlátozó elemek túlnyúlnak a sávok határain –
függőleges és vízszintes irányban is –, akkor ezek jelentik a sávok határait is. Amennyiben nem, akkor a
sávok határait mérőzsinórral – vagy azt mintázó méréssel – kell kijelölni. Ez azt jelenti, hogy a kád végében
létesített mennyezetig futó fal túloldalának egy része is a 2-sávba tartozik. Hasonló módon kell eljárni például
a zuhanytálca nélküli zuhany esetében is, ha az 1-es sávban álló fal nem éri el a 225 cm-es magasságot.

A védelmi módokról

Nincs megengedve fürdőhelyiségben a környezet elszigetelése, a védelem földeletlen helyi egyenpotenciálú

összekötéssel, a védőakadályok, az elérhető tartományon kívüli elhelyezés védelmi mód.

Megengedettek védelmi módok:

 Táplálás önműködő lekapcsolása

 Kettős vagy megerősített szigetelés
 Villamos elválasztás
o Csak egy dugaszolóaljzathoz vagy
o Egy fogyasztókészülékhez
 SELV- és PELV törpefeszültség SELV/PELV védelmi módnál mindig kell alapszigetelés a névleges
feszültségtől, 0-s, 1-es, 2-es sávokban.
o Legalább IPXXB vagy IP2X burkolat vagy
o 500 Veff értékű próbafeszültséget 1 percig bíró szigetelés
Kiegészítő védelmi módok:

 Kiegészítő helyi egyenpotenciálú összekötés

 Áram-védőkapcsoló – mindig kell, kivéve
o villamos elválasztással védett áramkörök esetében, ha azok csak egy fogyasztót táplál
o SELV/PELV védelmi móddal védett áramköröknél
Magyarországi kitétel, ahol nem kell
o azok az áramkörök, amelyek csak rögzítetten szerelt vízmelegítőket táplálnak

Nincs megengedve fürdőhelyiségben

 alapvédelem, csak szakképzett és kioktatott személyek

o a védőakadályok
o az elérhető tartományon kívüli elhelyezés védelmi mód
 hibavédelem, csak szakképzett vagy kioktatott személyek
o a környezet elszigetelése – hibavédelem csak szakképzett
o a védelem földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötéssel
o villamos elválasztás több fogyasztókészülék megtáplálására

Akkor szereljünk…

A fürdőhelyiségben minden áramkört áram-védőkapcsolóval (akár csoportosan) kell védeni. Az előbb

tárgyalt kivételektől eltekintve.
(Csak magánvélemény: Miért nem? Gázkészülékek áramköreiben – bárhol vannak is elhelyezve – tudjuk,
hogy szükséges. Miért veszélytelenebb az előszobában lévő kazánnál a bojler, a fürdőkád fölött, nedves
testemmel ölelgetve, közben locsolgatva?)

VILLAMOS SZERKEZETEK KIVÁLASZTÁSA ÉS SZERELÉSE

Védettségi fokozat:
0-s sáv: minimum IPX7
1-es sáv: minimum IPX4, vízsugaras mosásnál minimum IPX5
2-es sáv: minimum IPX4, vízsugaras mosásnál minimum IPX5

EZ NEM AZT JELENTI, HOGYHA VALAMI ILYEN VÉDETTSÉGŰ, AZT BE LEHET RAKNI. CSAK
AZT, HOGY AMI BEKERÜLHET EGYÉB SZEMPONTOK ALAPJÁN, ANNAK MINIMUM ILYEN IP
VÉDETTSÉGGEL KELL RENDELKEZNIE
 VEZETÉKEZÉS ELŐÍRÁSAI

A vezetékezéssel kapcsolatos előírások egy lehetőséget próbálnak kiküszöbölni: a csavarok, szögek, fúrók
stb. vezetékekbe vagy kábelekbe történő behatolását, illetve az ebből adódó veszélyes érintési feszültség
kiküszöbölését.
a) Az alap követelmény, hogy a 0-s, 1-es, 2-es sávokat határoló falakban futó és itt létesített villamos
készülékeket tápláló kábeleket vagy vezetékrendszereket a fal felületén vagy minimum öt centiméter
mélyen a falba ágyazva kell szerelni.
Az 1-es sávban lévő szerkezetek kábel és vezetékrendszereit a következőképpen vezethetők:
 A fürdőkád fölött felerősített rögzített készüléket felülről függőlegesen vagy vízszintesen, a
tartó falon keresztül, a gyártmány hátoldalán.
 A fürdőkád alatti térben elhelyezett szerkezet esetében alulról függőlegesen emelkedve, vagy
vízszintesen a szomszédos falon keresztül.
b) A 0-s és 1-es 2-es sávokat határoló falfelülettől minimum öt centiméter mélységben kell szerelni
azokat a kábel és vezetékrendszereket is, amelyek nem a fürdőhelyiségben lévő, illetve nem a
sávokban található fogyasztókat táplálják. Magyarországon érvényben lévő speciális nemzeti
feltételből adódóan ez a követelmény 2-es sávra nem vonatkozik.
c) A b) pontban leírt (5 cm) követelmény figyelmen kívül hagyható, a következő esetekben:
 A SELV, PELV és villamos elválasztás védelmi módok egyikével védett áramkörök kábel- és
vezetékrendszerei esetében.
 A védővezetővel ellátott és legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval
védett áramköröknél.
 Ha a beágyazott kábelek és vezetékek mechanikai védelemmel vannak ellátva, amely
megakadályozza a csavarok, szeges fúrók stb. behatolását.
 Ha a) a beágyazott kábel- és vezetékrendszerek földelt fémréteggel védve vannak, b) vezető
anyagú védőcsőben vagy kábelcsatornában vannak elhelyezve, c) szigetelt, koncentrikus
szerkezetűek. A lényeg, hogy mielőtt a vezető anyagú behatoló test elérné a fázisvezetőt, már
villamos kapcsolatba kerüljön a földelt – védővezető előírásainak megfelelő – vezetőanyagú
borítással, és így a zárlati áram megszólaltassa a védelmet. (Gondolom, egyetértünk, hogy talán
ez a legutolsó variáció, amire rábíznák a családunkat.)

KAPCSOLÓ ÉS VEZÉRLŐKÉSZÜLÉKEK

Ez az a terület, ahol szintén nagyot lehet bukni. Nem olyan bonyolult, de el kell felejteni a helytelen
beidegződéseket. Nézzük, milyen kapcsoló- vezérlőkészülékek és hozzájuk tartozó szerelvények
helyezhetők el a sávokban.

0-s sáv:
 semmilyen
1-es sáv:
 0-s, és 1-es sávban létesített – és e szabvány szerint megengedett – fogyasztókészülékek
tápellátásához tartozó csatlakozódobozok és rögzítőelemek
 Legfeljebb 25 V A.C és 60 V D.C. névleges feszültségű SELV, PELV áramkörök szerelvényei,
dugaszolóaljzatok is. De a tápforrás az 0-s és 1-es sávon kívül helyezendő el
2-es sáv:
 Szerelvények a dugaszolóaljzatok kivételével.
 SELV, PELV áramkörök szerelvényei, csatlakozóaljzatai, az 1-es sávon kívül létesített tápegységgel
 SELV, PELV móddal védett jelző- és távközlési rendszerek és szerelvényei
 Az EN 61558-2-5 szerint borotvatápegységek
 Fontos: a vezetékezésre vonatkozó követelmények érvényben maradnak.

Emlékeztetőül:

 230 V-os Dugaszoló aljzat nem lehet a kettes sávban! A mosógép kiállás, a gáz vízmelegítő
csatlakozója könnyen odasündöröghet, akárcsak a kapcsoló alá automatikusan odarittyentett dugalj
is a mosdó kád felöli oldalán. IPX4 dugaszolóaljzat sem kerülhet a kettes sávba.
 Egyeztetni kell a vízszerelővel és a tulajjal. Saját szememmel láttam, hogy a megrendelő kérésére a
kádat „átfordították”, és a sarokban lévő dugaszolóaljzat –ami egyébként jó helyen volt a kádtól 10
cm-re „került”.
 Elektromos törülközőmelegítőt vagy rögzített, állandó csatlakozással kell szerelni, vagy ügyelni kell
arra, hogy a csatlakozó aljzata a 2-es sávon kívül essen (de itt később még más szempontokról is
beszélünk.)
 1-es sávban elhelyezett rögzített és állandó bekötésű 230 V-os fogyasztók leválasztó kapcsolói,
kapcsolói sem lehetnek az 1-es sávban.

A FOGYASZTÓKÉSZÜLÉKEK

0-s sáv
 A villamos szerkezetek minimális védettségi fokozata IPX7.
 A gyártói utasítások szerint alkalmas a 0-s sávban való használatra.
 Rögzített és állandó csatlakoztatású.
 legfeljebb 12 V A. C. vagy 30 V D. C. névleges feszültségű, SELV móddal védett, melyek tápforrása
0-s, 1-es sávon kívül létesítendő.

1-es sáv
 A villamos szerkezetek minimális védettségi fokozata IPX4
 A gyártói utasítások szerint alkalmas a 1-s sávban való használatra.
 Rögzített és állandó csatlakoztatású.
 Legfeljebb 25 V A.C. vagy 60 V D.C.; SELV/PELV móddal védett készülékek, melyek tápforrása 0-
s, 1-es sávon kívül létesítendő.
 Pár példa: vízmelegítő készülékek, örvény, vagy pezsgőegységek (kád alatt); zuhanyszivattyúk,
törülközőszárító patronok, lámpatestek.

2-es sáv
 A villamos szerkezetek minimális védettségi fokozata IPX4
 Kivételt képez a 2-es sávban létesített borotva-tápegység és ott, ahova valószínűleg a zuhanyból nem
jut vízpermet.

Emlékeztetőül:
 Tisztítási célból vízsugárnak kitett szerkezetek minimális védettségi fokozata legalább IPX5. Ez
előfordulhat például fürdőkben.
 Ha a kád vagy zuhanytálca alja magasabban van, mint 15 cm az elszívó ventilátor belelóghat a 225
cm magasságú sávba. Ekkor már követelmény a minimum IPX4. A kettős szigetelés nem elég.
 Valószínűleg?!

Figyeltük a megfogalmazást? „Ahova valószínűleg nem jut vízperemet.” Ez a kivitelező megítélésén múlik
vagy a tervezőén. Ez egy tipikus példája arra, hogy az MSZ HD 60364 sorozat a megvalósítást a szakember
becsületességre, szakmaiságára bízza. Tapasztalatból mondhatom, hogy a találékony felhasználók
fürdőhelyiségben (akár végtelen faltávolságnál is) BÁRHOVA képesek vizet eljuttatni.
(Egyik ismerősöm lejtette a zuhanyrózsát, ami a hátára érkezve szökőkútszerűen spriccelte a vizet a
fürdőhelyiség túlsó falán lévő – fél!!! – UFO lámpába a vizet. Természetesen a relatíve hideg víztől a forró
izzó burája elpattant. Az ismerősömé is majdnem, amikor megtapasztalta, milyen érzés, amikor a lábujján
keresztül lép ki az áram. Nagy mázlija volt, megszólalt a védelem. Egy másik esetben a fürdőző, miközben
tréfából le akarta locsolni a férjét, - ki sem nyitva a zuhanykabint, hanem felette – a borotválkozó tükör feletti
lámpatestbe tuszkolta a vízsugarat.)

Villamos padlófűtésű rendszerekkel kapcsolatos előírások

 A termékszabványoknak megfelelő kisfeszültségű táplálású olyan fűtőelemek használhatók, amelyek

védővezetővel összeköthető, annak előírásainak megfelelő fémköpennyel, sűrű szövésű fémhálóval
vagy fémburkolattal vannak ellátva. Természetesen ezeket a fémrészeket a védővezetővel össze is
kell kötni. (A fémburkolaton keresztül, és azzal óhatatlanul érintkező vezető anyagú behatoló tárgy
amennyiben aktív elemet érint, egyből zárlatot okoz és ez a védelem megszólalását eredményezi.)
 SELV védelmi móddal rendelkező padlófűtési rendszerek esetében a fémköpennyel, illetve
fémburkolattal kapcsolatos követelmény nem érvényes.
 Villamos elválasztás védelmi mód alkalmazása tilos. Sérülése esetén a többek között a padlón lévő
víz miatt ezen a védelmi mód használata értelmetlen, de víz nélkül is „leföldelődhet”, és így a védelmi
módot jelentő potenciálfüggetlenség megszűnik.

Kiegészítő egyenpotenciálú összekötés

A vezetékezés részét alkotja még a kiegészítő védelem: helyi egyenpotenciálú összekötés szerelése.
Alapelv: Kiegészítő egyenpotenciálú összekötést kell létrehozni a fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó
helyiségen belül a testek (pl.: vezető anyagú fürdőkád vagy zuhanyzótálca) és a hozzáférhető idegen testek
védővezetőhöz való csatlakoztatásával.
 Az EPH vezetőre vonatkozó követelményeket az MSZ HD 60364:5-54 tartalmazza.
 Nem kell bekötni azokat a vezetékeket, amelyek már be vannak kötve az épület fő egyenpotenciálú
összekötésének hálózatába. (Például gázvezeték hálózatok, hozzáférhető épületszerkezetek, fűtési és
légkondicionáló rendszerek, vízvezeték-hálózatok fémes részei.)
 Műanyag köpenyű fémcsöveket csak akkor kell a kiegészítő egyenpotenciálú összekötéshez
csatlakoztatni, ha az a helyiségben hozzáférhető vagy ha – egyébként a helyi EPH-hoz nem
csatlakoztatott – hozzáférhető vezetőképes részekhez van csatlakoztatva.
 Sokszor felmerül a kérdés, hogy kell-e a műanyag lefolyóba vezetőanyagú passzdarabot iktatni és azt
a kiegészítő EPH-ba bekötni. A szabványban semmilyen utalás nincs erre. A PVC lefolyócső
épületszerkezeti elem ugyan, de nem vezetőanyagú. A benne lévő szmötyi lehet, hogy a vezetőként
viselkedik (a jövőben, már ha kialakul), de nem épületszerkezeti rész.

EPH vezető – hoppá!

Most térjünk ki pár gondolat erejéig a kiegészítő EPH vezetővel kapcsolatos előírásokra. A kapcsolódó
szabvány az MSZ HD 60364-5-54:2012 A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelő-
berendezések és védővezetők.
Most a szabványnak csak azon részét fogjuk megvizsgálni, melyek fürdőszobánk villamos hálózatát érintik.
Egy számunkra nagyon kellemes ábrát találunk, Védő egyenpotenciálra hozó vezető az (M) test és az
acélszerkezet között aláírással. (Ez az ábra egészen pontosan a 2007-es lapban van benne, de hasonlót
találhatunk a 2012-es lapban is.)

Miért szeretjük ezt az ábrát? Mert az általános szokással ellentétben nem kötelező a lakáselosztó PE-sínjéről
külön EPH gerincvezetőt a fürdőhelységbe leágaztatni. A szabvány a következőket írja a 544. 2. 2. pontjában.
„A testeket az idegen vezetőképes részekhez kötő védő egyenpotenciálra hozó vezető vezetőképessége nem
lehet kisebb, mint a megfelelő védővezető vezetőképességének a fele.”
Azonban van egy másik kitétel, ami akiegészítő EPH vezető keresztmetszetét érinti. Cu vezető esetén a
keresztmetszet minimum 2,5 mm2, ha a vezető mechanikailag védett és minimum 4 mm2, ha mechanikailag
nem védett. A nem vezeték vagy kábel részét képező védő egyenpotenciálra hozó vezető mechanikailag
védettnek tekinthető, ha védőcsőben, vezetékcsatornában, sajtolt vezetékágyban van fektetve, vagy hasonló
módon van védve.
Jó ezt elmében tartani. Egy húszlakásos társasház esetében, ahol a fürdőhelyiség átlagosan (vezeték
nyomvonalat tekintve) 10 méterre van a lakáselosztótól, megfontolandó, végzünk-e felesleges munkát,
illetve veszünk-e feleslegesen beépítendő anyagot. Általában a 4-6 mm2 vezetéket húznak be, a szabvány
szerint feleslegesen.
A szabványban található másik ábrából is következik, hogy a szabvány a kivitelezőre bízza, hogy a kiegészítő
egyenpotenciálú összekötésre szolgáló védő egyenpotenciálú vezetőt az elosztó PE-sínjéről vagy PE
vezetőről ágaztatja le.

Emlékeztetőül:

 Nem, a falban lévő WC tartály fém szerkezetét nem kell, a kiegészítő EPH-ba bekötni.
 A gáz vízmelegítő burkolatát sem kell a kiegészítő EPH-ba bekötni, mivel villamos szerkezetként a
burkolat a védővezetővel villamos összeköttetésben van. Ez követelmény I. érintésvédelmi osztályba
tartozó (védővezetőt igénykő érintésvédelmi módú) gyártmányok esetében.
 A helyi egyenpotenciálú hálózatba be kell kötni a dugaszolóaljzatok érintkezőjét. Ez automatikusan
teljesül, ha az elosztó PE sínjéről ágaztatunk le gerincvezetőt. De van másik megoldás is.
 Ha a védővezetők megfelelnek az MSZ HD 60364:5-54:2012 követelményeinek, akkor azok is
felhasználhatók EPH vezetőnek. Tehát elég lehet egy helyi dugaszolóaljzat, vagy fix rögzítésű
szerkezet védővezetőjét „továbbfűzni”, természetesen a villamos kötésekre vonatkozó előírások
betartásával.

Érdemes ezt a szabványt többször átnézni, mivel sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat,
ugyanakkor a felesleges munkát és kiadásokat is elkerülhetjük.