Anyagi halmazok

Anyagi halmazok: sok részecskékből álló rendszer

Tulajdonság meghatározza:
 a részecskék tulajdonságát
 részecskék közötti kölcsönhatást
Halmazállapotok:
 gáz
 folyadék
 szilárd
 plazma állapot
 folyadékkristály
Endoterm: az anyag belső energiája nő, a környezet belső energiája csökken (olvadás, forrás,
párolgás) (pl. a cukor elszenesítése, kálcium-nitrát és az ammónium-klorid olvadás)
Exoterm: az anyag belső energiája csökken, a környezet energiája pedig nő (égés, fagyás,
lecsapódás)
Párolgás: minden hőmérsékleten, de csak folyadék felszínén
Forrás: a forrás pontom meg végbe, de a belsejébe is

Gázok
kísérlet: szódabikarbóna és ecet sav
tapasztalat: a lufi felfújódat, mert gáz keletkezett
Magyarázat: NaHCO3+CH3COO=CH3COONA+H2O+CO2
Elemi gázok: Vegyületi gázok
 O3-ózon  CO2-szén-dioxid
 O2-oxigén  CO-szén-monoxid
 N2-nitrógén  SO2-kén-dioxid
 H2-hidrogén  NO2-nitrogén
 nemesgázok  NO2-nitrogén-dioxid
 F2-fluor  NH3-ammónia
 Cl2-clorid
Tulajdonságai:
 a részecskék mozgása: a részecskék egyeneles egyenletes mozgást végeznek az
ütközések között, a részecskék távol vannak egymástól
 alakjuk és térfogatuk változó, kitöltik a rendelkezésre álló teret
Diffúziós sebesség: a gázok önként történő elkeveredése
A diffúziós sebesség függ:
 a molekula tömegétől
 minél kisebb a molekula annál, nagyobb a diffúziós sebesség
 hőmérséklet
 nyomás
A gázok sűrűsége függ a moláris tömegétől: M>29g/mol

Folyadékok
 ecet
 alkohol
 tej
 olaj
Tulajdonságai:
 a részecskék elgörbülnek egymáson
 a részecskék mozoghatnak, keveredhetnek és eltávolodhatnak egymástól, de csak a
folyadék határon belül
 részecskék közelebb vannak egymáshoz és a kölcsön hatás is nagyobb, mint a
gázoknál
 alakjuk változó
 kitöltik az edény alakját, de térfogatuk állandó
 összenyomhatatlanok
Kísérlet: a víz és olaj egybe öntése
Tapasztalat: 2 fázis (heterogén rendszer):
 felső fázis: olaj
 alsó fázis: víz
Magyarázat:
 nem keverednek egymással
 az olaj sűrűsége nagyobb mint a víz sűrűsége
Diffúziós sebesség:
 kisebb mint a gázé
 Szilárd

Elemek: Vegyületek:
 szén  NaCl-nátrium-klorid
 vas  CaCO3-mézkő
 elemi kén  kvarc-SiO2
 réz  kősó/konyhasó-NaCl
 foszfor  szőlőcukor:C6H12O6
 szilícium
 jég, hó
 jód
Tulajdonság:
 a részecskék helyhez kötőt rezgő mozgást végeznek
 a részecskék közötti kölcsönhatás itt a legnagyobb
 Térfogatuk, alakjuk álladó
Diffúzió sebesség:
 elhanyagolható
kristályos fémek Amorf fémek
van szabályos rácsrendszere nincs
van olvadás pontja nincs éles olvadás pontja.
fokozatosan olvad
szén példa üveg

Kísérlet: kénpor égetése

Tapasztalat
narancs sárga, hígan folyó
sötétebb színű (piros), sűrűn folyó
még sötétebb lesz, hígan folyó
hideg vízbe öntve, barna színű, szilárd
szabadhőmérsékleten, újra sárga
Magyarázat
megolvadt a kén, a diszperziós kölcsön hatás
bomlik
kovalens kötés bomlik, a kén lánc össze
gabalyodnak
további kovalens kötések bomlanak a
molekulák elgörbülnek egymáson
a hirtelen hűtéstől nem tud kialakulni kristály
rács
lassan kialakul a kristályrács
 Kristályrács
Halmazképző
Rácstípus Kapcsolat Tulajdonság Példa
részecskék
elektromosságot vezeti alakítható,
fémrács fématomok fémes kötés Mg, Ca, Al
megmunkálható
ellentétes magasolvadáspont, oldata
ionrács ionkötés NaCl, MgO
töltésű ionok áramvezető
egyes kemény, nagy olvadáspont,
kovalens
atomrács nemfématomo elektromos szigetelő, nem oldódik gyémánt (C
kötés
k semmibe
gyenge kén, jég,
molekularác alacsony olvadáspont, kicsi a
molekulák másodrendű szárazjég,
s keménysége, jól oldódik, szublimál
kötés jód

elektromos áram: töltéssel rendelkező részecskék (elektronok ionok) egy írányú áramlása.
Jó áramvezetők a fémek.