Bűnügyi irodalom

 többnyire regények, elbeszélések

 bűntettsorozat áll → leírása, kinyomozása, a bűnös leleplezése (és
megbüntetése)
 eszközük: feszültségkeltés
1. Honnan számítjuk a detektívtörténet műfaját?
o a bűn az ir. ősi témái közé tartozik (Káin és Ábel)
o 1734. Párizs: Pitaval bűnügyi krónikája
o a világirodalom első nagy detektívje kínai, Dee bíró
o Az első detektívregények a 19. század második felétől jelennek meg
és egyre népszerűbbé válnak.
2. A krimi – műfajok
o Klasszikus detektívtörténet
o a bűnügyi történet azon típusa, amelynek cselekménye egy
o központi rejtélyen, valamint a rejtélyt (általában gyilkosságot)
feltáró nyomozás racionális, logikus
o okoskodásán alapul – vagyis az izgalmak, kalandok
o elsősorban intellektuális természetűek, központban a felderítendő
ügy áll
o Edgar Allan Poe novellái; Sir Arthur Conan Doyle történetei; Agatha
Christie regényei
o fordított detektívtörténet (Poirot, Columbo)
3. „Kemény krimi” (hard-boiled)
o a hangsúly a logikai nyomozásról a detektív kalandjaira helyeződik át,
a rejtély megoldásának nem kell a mű végéig titokban maradnia,
hiszen az olvasói figyelem másra irányul, mint a klasszikus krimi
esetében.
o Központban az ügy felderítésének története áll.
o Helyszíne gyakran a (bűnös) nagyváros, a karakterek
o árnyaltabb lélektani ábrázolását teszi lehetővé és a társadalomrajz
felé mozdul el.
4. Krimi – műfajai
o Bűnügyi regény – a lényeg a bűntény elkövetése, nem a nyomozói
munka
o Thriller – fordulatos, drámai, dinamikus, feszültségkeltő történet
o Posztmodern krimi; skandináv krimik (A tetovált lány)
5. A detektívtörténet története
o Edgar Allan Poe, amerikai író és költő, (Poe az angol romantikus líra
és novellisztika képviselője.)
o A Morgue utcai kettős gyilkosság, 1841
o A krimi klasszikus formája jelenik meg általa – a jellegzetes
eszközeivel, szereplőivel (Auguste Dupin), narrációtechnikájával (az
elbeszélő a detektív korlátozott tudású, általában naivabb barátja,
segítőtársa, asszisztense)
6. Szerzők
o Sir Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai
o Edgar Allan Poe: Morgue utcai kettős gyilkosság
o Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen
7. A detektívtörténet sajátosságai
o A főhős különc, nem szolgálatban álló rendőr-bürokrata, hanem
műkedvelő, akinek tetteit követője jegyzi föl
o A tévesen gyanúsított figura bűnösségét látszólag minden
bizonyítaná (indíték, alibi hiánya stb.)
o A tett színtere hermetikusan elzárt – rejtély, hogyan távozott a
tettes
o Szokatlan, meglepő eszközökkel történő megoldás (Extrém
gondolatmenet az extrém elkövetőhöz )
o A főhős intelligensebb, ügyesebb, mint a rendőrség
o Pszichológiai okfejtés alkalmazása a főhős vagy a narrátor által
o Elrejtett tárgyaknak, bizonyítékoknak a legmeglepőbb s egyben
legnyilvánvalóbb helyen való megtalálása
o A bűnös a legkevésbé gyanúsítható személy
o Az olvasónak a nyomozóéval egyenlő esélyeket biztosít a rejtély
megoldására (árulkodó jelek feltárása)
o A krimi csak olyan trükköket és csalásokat alkalmaz az olvasóval
szemben, mint amilyeneket a tettes a nyomozóval szemben
o Szerelmi szál mellőzése (a történet lényege a detektív és a tettes
„fogócskája”)
o Sem a detektív, sem más hivatalos nyomozó közeg nem lehet a tettes
o Logikus következtetés vezet a leleplezéshez. Megengedhetetlen a
véletlen vagy az alá nem támasztott beismerés
o A detektívtörténet kötelező bűnesete a gyilkosság
o A feladott rejtély megoldásában nem játszik közre semmilyen
természetfölötti erő vagy körülmény.
o A tettesnek a történet egyik többé-kevésbé fontos szereplőjének
kell lennie.
o Titkos társaságok, alvilági egyesületek gonosztettei nem képezik a
detektívregény tárgyát.
o Logikus következtetés vezet a leleplezéshez. Megengedhetetlen a
véletlen vagy az alá nem támasztott beismerés
o A gyilkosság elkövetésének módja és a nyomozás módszere
többnyire ésszerű és tudományos szempontból is helytálló.
o A szemfüles olvasó számára már hamar nyilvánvalóvá válhat a
megoldás.
o Az eset nem magyarázható balesettel, öngyilkossággal.
o A bűntett indítóoka mindig magánjellegű.
o A tettesnek bűnhődnie kell, nem pusztán erkölcsi okokból, hanem
egyszerűen azért, mert a befejezetlen kaland hiányérzetet okoz.
o Az olvasó feszültsége abból a vibrálásból ered, amely a gyilkos
tevékenysége és a nyomozóé között keletkezik. A leleplezés szünteti
meg ezt a feszültséget
o A detektívtörténetek szerzői nem ragaszkodnak kétségbeesetten a
valóság illúziójához.
o A fantasztikust és az irreálist a krimi írójának ki kell egyensúlyoznia
a valóság elemeivel, hogy az olvasó azonosulhasson műve
főszereplőivel. Szerencsés egyensúly, ha a helyzet egésze ugyan
abszurd, de részleteiben mégis hihető.
o Az, hogy szívesen olvasunk kitalált detektívtörténetet, nagy részben
azon alapul, hogy szeretjük a valószínűtlenséget.
8. A népszerű (populáris) irodalom
o Jellegzetes műfajok: krimi, romantikus történetek, sci-fi,
ifjúsági irodalom, képregény
o Bestseller: nagy példányszámban elkelt sikerkönyv; lehetnek
szűkebb értelmezői köröknek is bestsellerei (önéletrajzi könyvek,
életmód-tanácsadó, ezoterikus művek)
o Kultuszkönyv: egy-egy közösség által nagyra tartott könyv,
amelyet sajátos kultusz, rajongás övez
 o (Galaxis útikalauz stopposoknak; Harcosok klubja; 1984; Dorian
Gray arcképe)
9. Sir Arthur Conan Doyle
o Sherlock Holmes-t, Sir Arthur Conan Doyle, skót származású író
alkotta meg.
o A nyomozót edinburgh-i orvos-professzoráról, Joseph Bellről
mintázta.
o Dr. Joseph Bell híres volt rendkívüli kombinációs képességeiről. Egy
arcról megmondta, hogy a személy rendszeresen iszik-e alkoholt. A
tengerész tetoválásából megállapította, merre járt. Egy ember
kezéről rájött tulajdonosának hivatására. Dr. Bell is hasonlóan
komolyan vette a munkáját, mint Sherlock Holmes.
o Sir Arthur Conan Doyle csak pénzszerzés céljából írta a Holmes-
történeteket
o több mint 40 éven keresztül folytatásokban közölt a The Strand
Magazine
o a pénzt egy nagyobb lélegzetű, komolyabb, mélyebb tartalmakkal
rendelkező munkájához gyűjtötte, mely nem a tömegnek, hanem az
elitrétegnek íródott volna azonban novellái hihetetlenül nagy
népszerűségre tettek szert, emiatt eredeti célját félre kellett
tennie, folytatnia kellett a nyomozó történeteit. Azonban mikor a
pénz összegyűlt, meg akarta semmisíteni a detektív alakját,
véglegesen lezárni a Holmes-történeteket
o Az 1893-ban megjelenő, Az utolsó eset című novellában Conan Doyle
megöli a detektívet, egy vízesésbe löki.
o A történetben Holmes legnagyobb ellenségével, Moriarty
professzorral száll szembe. Az író úgy gondolta, a professzor méltó
ellenfél a detektív számára, vele egyenrangú, akivel csak úgy tud
végezni, ha ő maga is meghal. Ez a befejezés azonban akkora
botrányt váltott ki egész Angliában, hogy Doyle kénytelen volt
feltámasztani.
o A történeteket így 10 évvel később, 1903-ban folytatta.
o Holmes állítólagos vízbefúlása után 3-4 év elteltével Dr. Watson, a
szuperdetektív legjobb és leghűségesebb barátja talál rá a
nyomozóra, amint egy utcai újságárus szerepét ölti magára. Később
megtudjuk, hogy Holmes túlélte az összecsapást Moriartyval,
azonban tartott annak cinkosaitól, ezért bujkált.