Az írók azonban a detektívregény elemeit klasszikus művekben is felhasználják. Ami miatt ezeket a műveket nem sorolhatjuk szépirodalomhoz: o sok bennük a sablon, séma, o nem a művészi tartalmak kifejezését helyezik előtérbe, o a szórakoztatásra fektetik a hangsúlyt, o túlzott módon élnek hangulatkeltő eszközökkel (izgalom, rejtély, vér, stb.), o mesterkélten hat (az elemek túlzó bonyolítása jellemző rá, minden a rejtély szolgálatában áll).
A kp-ban mindig valamilyenfajta bűn (gyilkosság, lopás) áll.
A főszereplő a detektív, akinek a célja a bűn felderítése. Az esetet gyakran nem ábrázolják, csak a következményeket. Elbeszélésmódja retrospektív, azaz a nyomozó vissszafejti az eseményeket. A égén mindig fény derül mindenre. Az értékrendje (a bűnös bűnhődik, az igazság föltárul) miatt lehet a mítoszokból és a népmesékből származtatni. Állandó szereplői: a detektívek, a segédje, a tettes, az áldozat. E.T.A. Hoffmann: Scuderi kisasszony c. regényét (1819) a modern bűnügyi regény ősének tekintik. A műfaj megteremtője Edgar Allan Poe amerikai költő, író, novellista és kritikus, első ilyen műve A Morgue utcai kettős gyilkosság (1841). Sir Arthur Conan Doyle angol író mesterdetektíve: Sherlock Holmes o A nyomozó módszerét a természettudományos analízisből meríti. o A jelenségek megfigyeléséből vonja le a következtetést. o A következtetéseket logikai láncolatba rendezi. o Azt sugallja, hogy a világ a jelenségekből levont helyes következtetések révén megismerhető, nincs titok, vagy misztikus, hanem csak ok-okozati viszony a tények között.
Agatha Christie belga nyomozója Hercule Poirot
o Szerinte az egész nyomozás a szürkeállományon és a lélektanon alapul. o Egyrészt beleképzeli magát a tettes helyébe, másrészt pedig a kihallgatás közben az emberek reakcióiból von le következtetéseket, Agatha Christie másik kedvelt főhőse Miss Marple. o falusi vénkisasszony o csendben kötögetve, virágait gondozva és a falu eseményeit figyelve szerzi meg a nyomozásai során hasznosítható tapasztalatait George Simenon teremti Jules Maigret alakját. o A fiatal detektív munkamódszere: egyedül jár a bűn nyomában, látszólag céltalanul figyel, várakozik, egészen addig, míg „egy kattanás” be nem ugrik. o A Maigret-történeteket az ismétlődő fordulatok, toposzok jellemzik (hajnalban megcsörrenő telefon, felesége gőzölgő kávéja, a szendvics és a sör a Dauphin sörözőből). E.T.A. Hoffmann 1776-1822 (Ernst Theodor Amadeus Hoffmann)
író, zeneszerző, grafikus, karmester, színházi rendező
37 éves koráig maga is inkább zeneszerzőnek hitte magát, mint írónak, az Amadeus nevet Mozart iránti rajongásából vette föl. legismertebb regénye: Az arany virágcserép (1814) A Csajkovszkij-balettként is ismerős Diótörő és egérkirály romantikus műmese.
Edgar Allan Poe (1809-1849)
Detektívregényeiben a „borzalmat a logikával kapcsolta össze, s egyszerre élvezhette a
titokfejtés gyönyörét és rettenetét”- írta róla Babits A legelső és legjobb ilyen alkotása: A Morgue utcai kettős gyilkosság (morgue = halottasház) o megtalálható valamennyi műfaji jellegzetesség: szerepel benne a különc nyomozó, a nyomozó gondolatmenetét csak jelentős késéssel követi a narrátor, pszichológiai okfejtés, hermetikusan lezárt színhely, az ártatlan gyanúsított elleni bizonyítékok, az a tény, hogy a bűnös a legkevésbé gyanúsítható személy.
o Deduktív (visszakövetkeztethető) módszerrel él.
o Benne van a realitás talaján álló, intellektuális detektívtörténet magva, o Benne vannak az irracionalitás határán mozgó, kalandos és melodramatikus elemek is. o A novella főhőse Auguste Dupin lemondott mindenről, egyetlen szenvedélyén, az olvasáson kívül, vad képzelőerővel rendelkezik, nem hisz a babonákban, az emberfelettiben, a misztikumban, (a detektívtörténetben lehet természetfeletti erő, a detektív a csodának hitt dolognak is magyarázatot ad) a teljes ismeretlenség, a magány szeretete, a „nyugodt megfigyelésben rejlő szellemi izgalmat” élvezi, sok örömét leli a visszakövetkeztetős játékban, kiváló megfigyelőkészséggel rendelkezik, jó analitikus