A késő modernség irodalma

újklasszicizmus: Az avantgárd irányzatokkal szemben tudatosan nyúlt vissza az európai

költészet ősi hagyományaihoz: ezek a művek tartalmi, formai és műfaji jegyeire egyaránt
kiterjedt
újnépiesség: Az avantgárd ősi még romlatlannak hitt kultúrák iránti érdeklődését viszi
tovább, az irányzat jellegzetességeit mutató alkotások a népi költészet tiszta formáit imitálják
objektív költészet: az egyén központi szerepének megszűnése révén helyezi az objektív
külvilágot az ábrázolás középpontjába. Általa az egyén saját belső rendjét gyakran a
tapasztalati világ érzékelhető struktúrájában keresi

Franz Kafka
 született: 1883
 német nyelvű prágai zsidó családba
 művészetének alapélményei: hivatal személytelensége, kiszolgáltatottság,
idegenségérzet
 kevés műve jelent meg
 Max Brod kiadta a nála lévő szövegeket, így több kulcsfontosságú művet megmentett
(A per és A kastély)
 írói világa: abszurd
 hősei előtt nem tárul fel a „Rend” és „Törvény” értelme
 többféle akár egymásnak ellentmondó értelmezés
 a mitikussá növesztett hivatal világszintet képvisel (paródia)
 hétköznapi, reális világ kimerítő részleteséggel-irrealitás, fantasztikum
 komikus alaptónus
 Az átváltozás motívuma: antik mítoszok, népmesék világában gyakori motívum
 1924-ben halt meg

A fantasztikum, mint kiindulópont

A hétköznapi és a fantasztikus egymásba játszása a műben kiemeli a történet abszurd
cselekményfordulatát, a féreggé változás tényét, miközben ironikus olvasatot is lehetővé téve
groteszk stílushatást kelt.
Ezek az olvasót is játékba hozzák, ugyanis azt követelik meg tőle, hogy tudomásul vegye a
fantasztikumot, mint kiindulópontot. A megértés kizárólag ezzel az olvasói együttműködéssel
lehetséges.

Az átváltozás
Az átváltozás számos szépirodalmi alkotás meghatározó motívuma
Megindító, hogy Gregor eltávozik az életéből
 Keletkezése:1912
 Műfaja: elbeszélés
 Címe: A mű olvasása után egyértelművé válik az üzenete, lelki változás is
 Szerkezete: 3részre bontja a szerző
1. Gregor arra ébred, hogy egy nagy szelvényezett bogárrá változott (1.abszurd
elem)
 Az érdekli, hogy beérjen dolgozni nem az átváltozás (2. abszurd elem)
ideje: lassú, részletes fél óra
ő tartja el a családot
értetlenséggel állnak hozzá a szülők, nem tesznek semmit
Gregor egy rideg kihasználó családban él
diszfunkcionális család
apja: dühös lesz bármi történik, nem kérdez semmit, nem beszél vele, adósságot
csinál, otthon héderel
anyja: hisztériás, sokszor elájul, sír, kivonja magát a problémából
húga: Grete- olyan mintha mellette lenne, testvéri odafigyelés
főnöke érdeklődik mi lett vele, kimerészkedik a szobából, meglátják, megijednek
tőle, apja visszakergeti
Gregor akkor hagyja ott a szobát, ha szülei nincsenek otthon
2. 2 hónap eseményeit látjuk
Gregor érzi magán, hogy igényei már a minimális alá süllyednek
Gregor nem tud így dolgozni, apja dühös
mindenki munkába áll, apja: bankszolga, anyja: varr, Grete: eladó
Anyja retteg Gregortól megmagyarázhatatlan undor áll mögötte
Gregor közelebb akart menni hegedülő húgához, meglátják és apja almával
dobálva kergeti vissza, megsérül
3. A fizikai fájdalmait és lelki emelkedését írja le a szerző
a novella záró része
kiadnak egy szobát a házban, hogy pénzt keressenek, de a bérlők meglátják
Gregort és elmenekülnek
Mindenki azt várja, hogy megszűnjön a probléma Grete mondja ki, hogy
Gregornak mennie kell
ezt Gregor meghallja, összetörik a kanapé mögé bújik érzi a halálát
A házvezetőnő találja meg lapátra söpri és kidobja (3 nappal a sérülése után)
A család felszabadul, boldog lesz és közös programot terveznek (ehhez az egyik
családtag halála kellett)

 A főszereplő: Mindentől elidegenedett ember, nem a saját életét éli nem azt a munkát
végzi, amit szeretne. Nem derül ki mit szeretni, családjával se jó a kapcsolata. Szereti
a zenét ez utal a szerző művészetére
 Helyszín: Gregor háza
 Kronologikus időrend
 Néhány történés realisztikusan van ábrázolva
 Részletező környezetleírás
 Nézőpontváltás van (1. rész elbeszélő, 2. rész Gregor)
 Az olvasónak kell mindenre rájönni
 Gregornak egy borzasztó büntetés a bogárrá válás, kihasználják és nem tesz ellene
 Üzenet: mindenkinek egy élete van és vagy másokért él vagy magának a jelenét éli
 Stílusa: realista abszurd elemekkel
 az elbeszélés középpontjában nem az esemény, hanem a körülményei állnak
 Gregor bogárként vált igazán emberivé, tervei és vágyai lettek
abszurd: a mindennapi gondolkodásnak ellentmondó képtelenség, amely a torzítás, túlzás
alakzatain alapulva a fantasztikumon is túllép
fantasztikum: esztétikai fogalom, mellyel a valószerű környezetben megjelenő irreális
dolgokat nevezzük

Thomas Mann
 1875-1955
 A 20. századi humanizmus és a modern próza egyik legnagyobb művésze
 realista ábrázolásmódja allegorikus szimbolikus jelentéstartalmú
 Szülővárosa Lübeck világa, a Hanza-városok kultúrája, családja műveltsége nagy
hatással volt alkotásaira
 tagja volt az Egyetemi Drámai Egyesületnek
 humanizmus, mely alapvetően határozta meg gondolkodását tovább mélyült
 a húszas évektől pedig e szellemi magatartásnak jelképes alakjává vált
humanizmus: 20. századi értelemben erkölcsi magatartás, mely a személyiség szabadságát és
méltóságát, a jog, az igazság és a demokrácia értékeit hangsúlyozza
családregény: regénytípus, amely egy család több nemzedékének életét ábrázolja

Mario és a varázsló
 Keletkezése: 1930- Thomas Mann 1926-os olaszországi nyaralását írja le (a nyári
élmények kevés változtatással jelennek meg)
 az író és családtagjai részesei az eseménynek
 Stílusa: realista parabolikus, szimbolikus jelentéssel
 Műfaja: kisregény, novella
 Hangulata: rossz érzésű
 Történet: Mario lelövi a varázslót, valójában nincs gyilkosság
 Cím: kijelöli a két főszereplőt, valójában a család is főszereplő
 Idő: augusztus, közel egy hónap
 Helyszín(ek): Torre di Venere, Gran hotel, moziterem, Tinnér-tengerpart, Eleonora
panzió
 A narrátor egyes szám első személyben beszéli el a vele megtörtént eseményeket,
csládját felhozva többször vált többes szám első személyre
 A visszatekintő elbeszélést a narrátor lélektani elemzése, helyzetértékelései,
kommentárjai kísérik
 a varázsló azzal szórakoztatja a közönséget, hogy önként jelentkezőket hipnotizál,
majd groteszk és megalázó mutatványokra veszi rá őket
 méltatlan helyzetbe hozza őket
 Mario ezek hatására kedvesének véli a bűvészt, szerelmet vall neki, megcsókolja,
mikor realizálja a tréfát lelövi a hipnotizőrt
 A novella valóságelemeken alapuló fikció pl: valóságban életben maradt, Cipolla
megölése az író lányának ötlete volt ez a mű alap sugallata
 Szerkezete:
két fő szerkezeti egység
 bevezetése: késleltetés, baljós előreutalások
1. a bűvészest, előképeit és párhuzamait látjuk
Angiolieri asszonyt megismerjük (megigézi, a világ végére is követné a mestert)
Fuggiero hisztérikus kiskamasz ripacskodása előrevetíti a varázsló magatartását
2. előadóest történései
bonyodalom középpontja: Cipolla
először plakáton, majd az előadáson bukkan fel
késleltetés: feszültség fokozása
a bűvészest a varázsló és a mutatványok egyre megalázóbbak
pattanásig feszíti a helyzetet Mario megalázása (tetőpont)
megoldás: a varázsló elpusztítása
 Cipolla és Mario alakjában a könyörtelen uralom és a méltósághiz ragaszkodó ember
feszül egymásnak
 Olyan lélektani állapot, ami táplálja az erőszak hatalomra jutását
 a varázsló megbabonázza áldozatait, ők nem képesek ellenállni hatalmának
 mindenkit megfoszt a döntés szabadságától, alárendeli akaratának
 egyúttal megszabadítja őket a választás felelősségétől
 a történet azt példázza, hogy az emberen múlik, hogy csupán közönyös szemlélője
vagy éppen cselekvő fellépője
 a passzív ellenállás több formában is megmutatkozik (a közönség tartózkodó
viselkedése)
 a verbális ellenállás ugyanúgy hatástalan
 A mű atmoszférája sejteti: a puszta önvédelem tette kevésahhoz, hogy a humanitás
eszméjét megvédje.
 talányos befejezés: tömeghisztéria
 Cipolla: púpos termetű, éles arc, szúrós szemek, kis bajusz, táskás szem, feltűnő
öltözék, ujjatlan bő köpeny, fehér kesztyű, sál, cilinder, nyomorék, öntelt, szigorú,
torz, középkorú, csípőficamos, szedett-vetett
 Mario: írástudatlan ifjú pincér, nem tolakodó, csendben a munkáját végzi,
személyisége különbözik a környezetétől, a gyermekekkel nagy odafigyeléssel bánik
elbeszélő idő: a történet elbeszéléséhez, illetve elolvasásához, meghallgatásához szükséges
idő
elbeszélt idő: az az időtartam, amely alatt az események lejátszódnak

Bertold Brecht
 1898-1956 Augsburg
 német költő, drámaíró, rendező és színikritikus
 1930-ban Mahagony városának tündöklése és bukása című művéhez csatolva
jelentette meg drámaelméleti munkáját, amelyben az epikus színházat a klasszikus
drámával állította szembe
 expresszionizmus jegyében indult
epikus dráma: azoknak az átmeneti műfajú drámáknak a megnevezése, amelyekben az
epikai elemek jelentős szerepet kapnak
epikus színház: szembefordul au arisztotelészi (hármasegység elve) és a polgári drámával is
(az események nagy része lezajlott, a következményeit látjuk)
jellemzői:
– a nézőt szemlélővé avatja, de feléleszti az aktivitását
– döntéseket kényszerít ki, ismeretek közvetít
– érvekkel dolgozik, a nézőt szembeállítja a cselekménnyel
– az ember a vizsgálat tárgya
– a műben a jellemek változnak
– a világot úgy mutatja be, ahogy alakul, az ember úgy, hogy mit tesz
– a társadalmi lét határozza meg az ember tudatát

Az elidegenedés
Brecht az ember elidegenedését ki akarta fejezni. Benne, mint alkotóban a politikus színház
igénye fogalmazódott meg. Szerinte a néző ne azonosuljon a dráma hőseivel, cselekményével,
ehelyett kritikusan szemlélje a színpadon lévő történéseket, ennek érdekében Brecht
úgynevezett elidegenedő effektusokat használt. (a történetmondást korálok, prológus és s
közönséghez intézett monológok tagoljak. Ezen kívül feliratok, táblák, fényeffektusok, képek)

Kurázsi mama és gyermekei

 Keletkezése: 1938-39 az író skandináv tartózkodási helyén
 A mű megírásának háttere: saját korának tragikus tapasztalatai hozzájárulnak
 A dráma cselekménye a hamincéves háború idején játszódik, 12 évét öleli fel (1624-
1636)
 Irodalmi előzménye: Grimmelshausen A kalandos Simplicissimus
 A mű főhőse Kurázsi mama ugyanezt a háborút éli át
 Az író ennek a történelmi eseménynek az emberi tapasztalatairól számol be
főszereplője látszószögén keresztül
 Műfaja: tézisdráma, a műfaj sajátossága, hogy központi eleme egy többnyire
társadalmi vonatkozású tétel, amelynek bizonyítása az alkotás elsődleges célja
 Brecht drámájának tézise a háborúhoz köthető általános értékvesztést mondja ki, azt
állítja, hogy a hadviselésbe minden emberi érték menthetetlenül és végérvényesen
elpusztul
 Szerkezete: 12 jelenet (vizsgálati metszetek)
– modern epikus színházi alkotás, ami nem követi a hármasegység elvét
– felvonások nincsenek, laza láncolat
– éles konfliktushoz vezető tettváltások nincsenek
– egyetlen centrális nézőpont: Kurázsi mamáé, akinek a háborúhoz, illetve
annak fordulataihoz való viszonyulása mozaikszerűen adja ki a drámai történet
eseményeit
– kötött struktúrák: 3,8,11. jelenet- Kurázsi mama gyermekeinek elvesztése (3 fő
csomópont)
 – a mű szerkesztése ellenpontokból építkezik: Kurázsi mama átkozza, de élteti is
a háborút, Kattrin áldozata később hőse a hadviselésnek, Eilif fontos hadi
cselekedete vagy a parasztok fellázadt viselkedése
– Kurázsi mama történetét követve számos európai országot bejár a darabban
– a mű mozaikszerű
 A tér- és időkezelési eljárás arra teremt lehetőséget, hogy a darabban megfogalmazott,
középpontban álló tézist a tér és idő külön pontjain számos alkalommal mérlegre
tehesse a befogadó
 Kurázsi mama: Grimmelshausen eredeti regényfigurájának Brecht által átlényegített
alakja. 3 gyermek édesanyja. Markotányosnő. Ekhós szekerével járja az országutakat,
kereskedőként. Éles eszű, vakmerő. Kihasználja a háborús ínséget és anyagi hasznot
csinál belőle. Létformája a tartósan élhetetlen állapotokhoz való alkalmazkodás. E sors
tragikuma, hogy benne két énjének, az üzletasszonynak és az anyának az érdekei
feszülnek egymásnak feloldhatatlanul. Fiait és lányát is az éppen aktuális üzletkötései
miatt veszti el. A főhősnő jelleme nem fejlődik. Mindig a rosszabbik lehetőséget
választja. A háború természetéről nem alkot mélyreható és átfogó képet.
 Eilif: Kurázsi mama legidősebb fia. Gátlástalanul viselkedő lovas katona.
Erőszakoskodik a civil lakosággal ezért kivégzik. Az okozza vesztét, hogy nem érti
meg a háborúban még kitüntetést érdemlő haditette a harcok felfüggesztésekor miért
büntetendő.
 Stüsszi: Fiatalabb fia. Jólelkű, jámbor, becsületes. Nem ismeri fel a háború és a
becsület ellentmondásos viszonyát.
 Kattrin: lánya. Anyja jellemét ellenpontozza. Tisztességes, békés családi életre
vágyik. Beszédképtelensége azt a brechti felismerést jelképezi, hogy a háború
elnyomja a humánum, a normalitás és az általános emberi értékek hangját. Halála
önfeláldozás, az ártatlan városlakók életét menti meg.
 Yvette: hasznot húz a háborúból
 A szakács: Yvette szeretője
 A tábori pap: csavargó élete lehetetlenné teszi, hogy visszatérjen a felekezetbe
 Dialektikus színházi alkotás
 Ellepontozás, az ellentétekre épülő drámai szerkezet
 Példázatos alkotás
dialektikus színház: A hegeli dialektika ellenpontjait elsősorban szerkezetében követő, tanító
célzatú, epikus jellegű, gyakran példázatos drámai művek színpadi megjelenítése