realizmus:XIX.

sz első felében alakut ki,alapja az utánzás elvű művészetfelfogás,az anyagból indít,a társadalmi és természeti vlóságot tárgyszerűnek tételezte és e valóság minnél teljesebb ábrázolására törekedett.Azt
feltételezte hogy a világ úgy is elbeszélhető amilyen valójában ezért tipikus események,jellemek megragadására törekedett.Elbeszélője többnyire mindenttudó és elbeszélt történeteiben az egyes cselekménysorozatok
okszerűen kapcsolódnak össze. Fontos még a részletes környezetrajz amely ok okozati viszonyokra világít rá. Stílusát a kritikai szemlélet és a tárgyilagosságra való törekvés jellemzi. A realista művek világai azonban ugyanúgy
a fikció szüleményei.A realizmus meghaladhatatlannak tartotta az e világ valóságosságát és az ebből nyerhető tapasztalatokra támaszkodott .Poétikai eszköztárát a jelenkori irodalomtudomány a romantikával azonos
horizonton értelmezi. jellemző műfaja:nagyregény. Orosz realizmus:Többnyire az eberiség ügyét képviselő hősöket alkotnak.Gogolnál és Csehovnál megjelent a kishivatalnokok alakja .Tolsztoj és Dosztojevszkij:A
regényhősök egy magasabb rendű erkölcs nevében lépnek fel,vagy épp szembeszegülnek vele és a társadalmi köteléket próbálják áthágni.Tolsztoj: külvilág és a belvilág egyensúlyának megalkotására tesznek
kísérletet.Regényváltozataik azt sugallják létezik egy egyetemes törvény és az ember dolga hogy megértse azt.Dráma alakulása:19.szig dráma 2 műnem:tragédia és komédia. Utána:nincs egységes világkép:az értékek
viszonylagossá válnak,helyére viselkedési formák kerülnek,ninncsenek nagy hősök:mindennapi figurák,cselekmény akciószerepe visszaszorul, a színpadon kívül történnek a cselekmények,elhallgatás:ki nem mondott
gondolatok,elválik a színháztól, eddig a szövege és eljátszása nem válik külön majd rendező rendezi és értelmezi

Balzac:Tours:1799 születés,Sorbonne:jogot hallgat.Huhogók:regénye ami sikert hoz az előkelő párizsi társaságba bejut,Emberi színjáték:regényciklus:40 kötetes és 100 művet foglal magába:előszavában kifejti hogy
elképzelése megfelel a realizmus célkitűzésének:úgy vélte hogy a társadalmoban egyetemes törvényszerűségek érvényesülnek. Az állatfajok megközelítésének mintájára ábrázolhatónak tartotta a társadalmi rétegek
mozgását és az emberi típusokat. A pénz mozgása rendszerszerű,az arany útja nyomon követhető,mint a figuráké. Tehát Balzac az egész társadalmat akarta megmutatni mozgásában. Megalkotja a Napóleoni háborúk utáni
francia társadalom körképet. Goriot apó:a regény valószerű valóságot alkot meg ezt a pontos tér és időjelölések jelzik.Párizs 2 helyszíne:Vaquer panzió-Beauséant palota. Vaquer panzió:állomáshely ahonnan a társadalom
meghódítására igyekvők elindulnak illetve ahová visszatérnek.Lakói:vannak akik:túl vannak az érvényesülés harcain(Goriot) és akik most fognak érvényesülni (Rastignac) és a kivülállók.(Vautrin).Szereplői hármasság:Rastignac
döntéshelyzeteire Goriot és Vautrin gyakorolnak hatást.Vautrin:törvények áthágására biztatja, Goriot:előkelő világba való kritika nélküli beilleszkedésre.A figurahármas:romantikára jellemző kivételes
személyiségek,realizmusa jellemző tipikus szereplők.Mind3-an szenvedélyesek.A realizmus érvényesülése: regény a szereplők párhuzamaival mutatja meg mi a törvény a társadalomban. Az emberi kapcsolatok mozgatója a
pénz a regényben a tipikusság,törvényszerűség a szereplők és sorsok párhuzamaiban mutatkozik.Rastignac:elszgényedett de jó képességű joghallgató aki kezdetben még nem ismeri a társadalmi élet szabályait. Vautrintől
tanul a pénz az egyetlen érték,a célt elérni törtetéssel lehet. Beausént aki beavatja a felső társadalmi rétegek működésébe.A cselekmény lezárulásakor látja az előkelők romlottságát,mint Goriot elfogadja annak
értékrendjét,de megőrzi emberségét:ápolja Goriot-ot.Goriot:apaság megszállotja,lányai kiforgatják vagyonából,tetteit lányai iránti szeretete irányítja, a megkínzott apát látják benne.Rastignac nézőpontjából válik
rokonszenvessé.Vautrin:szökött fegyenc,írányító típus,példaképe:Napóleon,A társadalom romlottságára hivatkozó álláspontjáva igazolja magatartását.Szerinte a törvény a gazdagoké és a gazdagságban nincsenek
elvek.Balzac regényvilágában azonos törvények érvényesülnek. A pénzért folytatott harc mögött erkölcsi romlás van.2 féle bűn:vitcomféle sok apróbűn és a Vautrin féle egyszeri nagy bűn.Ezekben közös a másik ember
eszközként való használata.Henri Beyle:A kialakuló francia rendszer hibáit látja.Kritizálta a kicsinyességet és a sznobizmust.Szerinte a francia társadalom nem kínál tartalmas életet a tehetségnek de becsülte Napóleonbban a
sikerre való törekvést. Vörös és fekete:Julien Sorel:a középszerű világban akar feltörni,papneveldébe kerül, nem az útja az önálló gondolkodás,segítője tanára:aki felismeri Julien képességeit és segíti a papneveldében.El kell
hagynia az intézetet.Párizsba kerül titkárnak,társasági életet tapasztalja,visszakerül a kisvárosba ahonnan indult:ez azt jelenti nem lehet befutni a karriert. és a karrierregény a hős társadalmi érvényesülésének a lehetőségeit
mutatja be.Julien:tetteit akarja bizonyítani hogy többet ér mint a rangosabbak.Jelleme ellentmondásos:teljességre törekvés:romantikus,beilleszkedéi kényszer:realizmus.Napóleon:rajong érte,hadijelentéseit olvassa:példát
ad számára a sikerhez.Rosseau:Vallomások:lélek történéseire irányítja a figyelmet:eszerint a siker és az öntörvényű lelkiség együttes feltétele az érvényesülésnek.Újszövetség:ismeri,fitogtatja a tudását.Tartuffe:ő
szerepe:álcázza magát, a valódi lelki érzelmi gondolatokat elrejti.A börtönben lemond a szerepjátszásról,hagyja hogy valódi személyisége mutatkozzon meg.A halál közelsége:valódi értékekre rájön,emberi méltóságát az
önként választott világgal nyeri vissza.Motívumrenszer:fönt:a fönt lét szédítő számára ez bajt hoz rá. létra:julien magasságra törési vágya és hogy annak érdekében hajlandó mindent kockára tenni. színek: vörös és
fekete:papi illetve a katonai pálya jelképe.A cym jelöli Julien karrierlehetőségeit. kék:arisztokrácia:ennek megközelítése egy kudarc.

Gogol:Ukrajna:1809 születés,Pétervár:1828:állami szolgálat később katedrát kap az egyetem tanszékén,Tanyasi esték:kétkötetes elbeszélésgyűjteménye,Az őrült naplója:elbeszélése,drámája:a revizor,regénye:Holt lelkek.
Köpönyeg:erkölcsnevelő szándékból írja.Akakij Akakkijevics:a főszereplő személye lefokozódik. Ebben szerepe van a foglalkozásának,nevének (orsoszul:cipészt jelent).Az elbeszélő tehát egy tárgytól származtatja hősét.A
főszereplő hivatalnok:lefokozott az életvitele.A másoláson kívül semmi nem létezik számára.igénytelenül öltözik és étkezik.Komikus hatás:ellentét a köpönyeg eszménye és a tárgy hétköznapisága között.Komikus ahogy a
kabát készítése nagy esemény az életében, az eltúlzott képzelgése és takarékoskodása is a komikum eszköze.A lélekölő másolás Akakij számára a boldogság.Ezek az össze nem illő elemek groteszk hatást eredményeznek A
kabát megkapása után:jobban becsülik.Tragikomikus halál:a köpenyt ellopják:Akakij halála:az emberi méltóságától fosztották meg.Akakij mintaszerű csinovnyik volt, aki igazodott a hivatali rangsorhoz,de panaszát a tábornok
lázadásnak minősítette. Eszerint azért hal meg:mert létének az alapja omlik össze.Zárlat:köpönyeget leráncigáló anekdota:biztosítja hogy Akakij kísértetként elégtételt vehessen a nyomorúságos életéért és
haláláért.Lehetővé teszi hogy a feszültség nevetésben oldódjon fel.Elbeszélő szerep:sajnálja Akakijt,elégtételt szerez neki,elmondja hogy mindez a valóságban nem történhet meg.A mindenttudó elbeszélő nem részese az
eseményeknek tárgyilagosan ábrázolja a fiktív világot de Akakijeviccsel néha együtt érez amikor érzelgős. Ezen kívül nincs érzelmi megnyilvánulás.

széppróza és regény:Tolsztoj:Jasznaja Polnaja:itt született 1828-ban,később itt iskolát alapít. Kaukázus.belép a hadseregbe (Gyermekkor c. regénye),Krím:részt vesz a háborúban(Szevasztopoli
elbeszélések),Pétervár:Szevasztopol eleste után ide utazik:Turgenyevet,Gorcsavorot megismeri,Asztapovo:az itteni álllomáson rosszul lesz,majd meghal.1910. Tolsztojizmus:sajátos világképe:Szerinte a rossz az embert
meghaladó szellemi hatalom amelyhez beleegyezésre van szükség.Ha a világosságban keresi útját nem boríthatja el a sötétség.(Az ember szabadon választható lény) A rosszal szembe kell szegülni de ez a szembeszegülés
nem lehet erőszakos.Ivan Ilijicscs halála: autentikus lét:A hiteles életet lezáró halál egy új élet kezdete,az ember pedig olyan halállal hal amilyen életet leélt.Arra a kérdésre keresi a választ hogyan élheti az ember saját
végességét szem előtt tartva a hiteles(autentikus) életét.1.fejezet:Ilijics már halott,látogatói:munkatársak+özvegy.viselkedése méltatlan a halál trgikumához,fia+az inas:kiemelkednek:ő arcukon látni a megrendülést.”Amit
meg kellett tenni meg van téve”::titokzatos mondat,az elbeszélő számít az olvasóérdeklődésének felkeltésére:Kérdések fogalmazódnak meg bennünk.Elbeszélés motívumai:megvilágosodás,közöny. „Egyszerű,mindennapi és
iszonyú”:a társadalmi normáknak megfelelő élet elhibázott,a kívülről látható átlagos lét nem hiteles.”Comme il faut”:”ahogy kell”:értékrendjét a közvélemény által meghatározott illendőségek határozzák meg:iskolát úgy
végezte ahogy kell, feleségét úgy végezte ahogy kell.Élete valójában egyre üresebb,eltávolodik családjától. Fordulópont:Lakásrendezés:leesik:nem derül ki a baja először nem érdekli:majd elmegy orvoshoz:halálos
betegsége:másképp látja a világot:Arra készteti hogy szembenézzen eddigi életével.Belátja hogy sikertörténete= a személyiségének fokozatos kiüresedésével. Betegség előtt:testtel foglalkozik,társadalmi környezet,külső
folyamatokon a hangsúly,nem foglalkozik a halállal,boldognak hiszi magát.betegség után:egyre szűkül a tér:tér=lélek.az idő lelassul=tágul,belső lélektani folyamatokon a hangsúly,elkezd vele foglalkozni amikor a pozitivista
szemlélet csődöt mondd.megkérdőjelezi a múltját:értékvesztett,szimbolikus elemek:létra és lejtő:fent-lent. órája:”Bármit teszel figyelmesen tedd és tartsd szemed előtt a véget”:idő:a szereplő elmulasztotta a hitelesen élt
élet lehetőségét. viselkedése:megvilágosodás,először gondol másokra,családja felé szeretettel fordul.A mások iránti szeretet megszelídíti a halált.Fénymotívum:a halál nem zárja le az életet hanem valami új következik.Ám a
halál utáni élet az ember számára beláthatatlan. zsákmetafora:az ember természetesen lép a világba magzatként és ezt ugyanúgy természetességgel hagyja el.Geraszim felfogása:minden élőlény és ember közös sorsa a halál
ez egy természetes vég: adok/kapok. végén:”kinyújtózott”:megpihenés érzése. ahogy kell:felismerte a végén az élet igazi értelmét. későbbi filozófusok:kifejtik munkáját:Herder,Kirkegaard: az életet 2 féleképpen lehet élni:
mint Ivan Ilijics élete a hétköznapokban,illetve az autentikus lét szerint:értékek létrehozására alkalmas lét:művészi életforma amiben nincs végessgétudat,nem elkeserít hanem felelmel. Tolsztoj szerint:a történelem menetét
a Gondviselés szabja meg,és a nép formálja. Dosztojevszkij: Moszkva:1821:itt született.Szegény emberek:1.kisregénye:Szegény emberek.Omszki erőd:itt raboskodik.Szentpétervár:folyóiratkiadással kísérletezett.Foontosabb
regényei:Feljegyzések az egérlyukból,A játékos,A félkegyelmű:Bűn és bűnhődés:cím:Biblikus gondolatkör,felidézi:a bűnbeesést és következményét,Ne ölj!:parancs eszünkbe jut. Üdvtörténeti szemlélet:bűn-bűnhődés-
bűnbocsánat hármassága.A büntetés az isteni igazságszolgáltatásból ered.Dosztojevszkij próbára teszi az emberi természetet:arra kíváncsi hogy a polgárosodással érkező individualizmus korában érvényesek voltak e még
ezek a parancsolatok.Raszkolnyikov:főhős:meg akar ölni egy öreg nőt,unokahugát is megöli.2ős gyilkosság:Hogyan lehet a gyilkosság bűnt lelkileg elviselni.Az emberiség 2 csoportra osztható:férgek:nem hoznak létre
értékeket,törvénynek alávetetten élnek. igazi emberek:nagyszerűt hoznak létre:átlépik a törvényt= erkölcs:ogi kategória. Követendő példa:napóleon. gyilkosságot ennek az elméletnek az igazolására hajtja végre: de lelkileg
összeomlik.Szonya:prostituált:keresztény értékeket képvisel:rávezeti hogy vallja be bűnét:a lelki vonulatot képviseli:szerinte a bűnbocsánat ami a bűn alól feloldozhat:bűn=erkölcsi kategória ez a szellemi sík . Porifij:szellem
szférája Vége:elítélik:felismeri a hibásságot..

dráma:Henrik Ibsen:polgári társadalmi réteg,tipikus polgári életforma,gyerekekkel foglalkoznak ami új dolog,érzelmi kötődés+vagyon tartja össze a családokat,Norvégia:itt születik 1828,itt színházi dramaturg,Róma:26 évig él
itt,Dredzda és München:itt is él családjával.drámai költeményei:Brand,drámái:Babaszoba. Babaszoba:alaphelyzet:idilli világ,szereti a férj a feleségét látszólag,Nóra boldog de a férje gyerekként kezeli,hiearchia:a férj karrierje
csúcsán van,nő szerepe:engedelmes feleség. Ebben a világban a legfontosabb szabály hogy senki nem léphet ki a szerepéből,mert a világrend felborul .Krisztina megérkezik:hányavetett sorsú 2 nő közötti beszélgetés:Nóra
feltárja a múltját, a Babaszoba cselekményének jelenét a múltban történő események határozzák meg,feszültség:a jelen eseményei miatt fel kell idézni a múltat: ez a 2 irányú tehát analitikus dráma ,Nóra
váltóhamisítása:Pénzt szerez hogy megmentse férje életlt>klcsönt vett>a kölcsönt Krogstad szerezte>váltót írt alá édesapja helyett. Azonban Nóra csak törvényileg bűnös,etikailag nem és ppozitív a tettéhez való viszonyunk.a
befogadó véleményváltozása:Nóra kezdetben gyerekes>viselkedése visszatetsző,áldozatkész, Helmer:azt hisszük hogy szükség van a férj irányító tekintetére>rájövünk,hogy mégse.krogstad:önelégültsége
visszataszító>csökken az ellenszenvünk,a drámai szerkezet annak ellenére fennmarad,hogy fokozódna ez a megszerkeszettség teszi lehetővé:analitikus dráma,Krogstad zsarolása.elindítja a cselekményt,NEM a drámai
konfliktust ezt csinálja Ran doktor szerelmi vallomása is.Ez nem középpontos dráma mert értékbizomytalanság van benne: Nóra-férj:értékkonfliktus:a dráma konfliktusát minden megakadályozza, a valóságot
elrejti:ÉLETHAZUGSÁGOK:van valami a múltjukban amit el kell titkolni. Nóra célja először:az élethazugság ne lepleződjön le>Nóra változik:jelmez levétele fejezi ezt ki célja:odaadni a levelet azt várja hogy minden
elrendeződjön. Azután a férj kiborul:büntetést szab ki:Nóra otthon lakhat de agyerekekkel nem foglalkozhat:látszatot akarja fenntartani.Nóra:felnőtté válik:Nóra azért lép ki a házasságból mert önazonosságát meg kell
keresnie:játékszere volt az apjának és férjének is,hagyományos szerepeket vártak el tőle, családi életük alapja egy élethazugság volt ami a személyiségének torzulásához vezetett:az értékrendbeli különbség az oka a házasság
szétesésének: új világ:ahol nincsenek jelmezek és mindenki önmaga. Nóra lelki folyamatai illetve a férje és közötte lévő értékkonfliktus a konfliktus elindítója,tahát a lelepleződés és Nóra átalakulása után történik a
konfliktus.Végkifejlet:középfajsúlyú dráma:a férfi a társadalmi elvárásoknak megfelelően cselekedett nem érti miért futott zátonyra házasságra tehát a végkifejlettel nem jön létre a nyugalmi állapot. Csehov:Taganrob:1860:itt
születik,Moszkva:egyetemen tanul,Ivanov:első drámája,Jalta:Tolsztojjal és Gorkijjal itt találkozik.Elbeszélései:A kutyás hölgy,drámája:Sirály. Színpadi műveiből hiányzik a cselekményesség és a drámi hős:drámaiatlan
dráma:vidéki élet, semmi olyan tevékenység nem jellemzi a művet ami a rendet megszakítaná. művészhajlam 2 csoport:elismertek:Arkagyina,Trigorin nem befutottak:Nyina,Treprov. Alaphelyzet:Nyina 1.fellépésre
készül:nincs sikere,távol áll az idősektől modern és régi művészet ellentéte.Csehov:karikírozva mutatja be a modern művészetet.Arkagyina:el akarja hitetni hogy fiatal.A 4 művészfigurát hétköznapi karakterrel párosítja=a
sikeres művészek nem felelnek meg a romantikus művészeteszménynek.Trigorin és Szorin:a vágyaikbeteljesületlenek.Trigorin szenvedközépszerűségétől.Az életet másolja jegyzetetket készít.Együtt él Arkagyinával de nem
szereti,éptelen elszakadni tőle.Szorin pedig irodalmár akart lenni, nősülni kívánt de egyik sem teljesül:akaratgyengék. Arkagyina és Polina:Arkagyina fél az öregedéstől,fiatalságát a színészetben látja,ha fiára ránéz egy
idősebb művésznemzedék képviselőjének látja magát.Félelmei megakadályozzák hogy értelmet adjon művészetének.Polina féltékenységi rohamaival gyötri Dornt. Mindketten üres életűek. Trelpjov és Mása:trepljov nem
ábrázolni akar hanem kifejezni,képtelen az eszményeinek megújítására,képtelen kilépni a dacos kisfiú szerepéből.Mása pedig italba fojtja a boldogtalanságátKéptelenek elfogadni az életet amilyen.Nyina és Dorn:Nyina úgí
tartja egy híres ember élete összehasonlíthatatlan a hétköznapival ezért nehezen egyezteti össze a hétköznap dolgai.Rátalál hivatására és értelmet tud adni életének.Dorn is büszkén gondol vissza a pályájára ők képesek a
változtatásra.>Nem az adja a boldogságot hogy milyen pályán vagy,hanem a szemlyiség szabja meg:van az életét unalmasan,rosszul élő ember vagy aki önmegvalósításra képes. Szerelem:komikum forrásává
válik:Arkagyina>Trigorin>Nyina,Megvegyenko>Mása>Trepljov>Nyina>Trigorin,Polina>Dorn,Medvegyenko+Mása házas lesz,Dorn.nem közelezi el magát senki mellett,Arkagyina:rajongó keres. Nyina
kapcsolatai:trigorin:”Rajongó szerelem”.Trepljov.tiszta szerelmi érzések.Mindenki másba szerelmes.:szerelem sem hoz beteljesedést.Hamlet:szereplők beazonosíthatók,külöbség:más miatt indul meg a dráma
tettváltássorozat,nincs egy központi konfliktus NEM értékkonfliktus,ezek megszakadnak, csak az kerül konfliktusba akinek van célja.Elbeszélés párbeszéd DE:elbeszélnek egymás mellett:párhuzamos monológok. Sirály:a
fiatalkori álmok szimbóluma,Trepljov megromlottságának szimbóluma,Trigorin életet másoló művészetének jelképe,Nyina megsebződése viisszautalás,Trigorin halott művészetének jelképe