14.

Az orosz realizmus
Az orosz epika a 19. század második harmadában
 az orosz irodalom Puskinnal kezdődik, az 1850-es években emelkedik a
világirodalom epikus hagyományt teremtő élvonalába
 a 19. sz. első felében erősen visszafogott fejlődés miatt történelmi
tragikum és feleslegesség érzete alakult ki az értelmiségben
 a „felesleges ember” az orosz irodalommeghatározó típusává vált
(Anyeginben, és Turgenyev/Goncsarovregényeiben is megjelent)
 az orosz irodalomban ebben az időszakban jelentős volt a realizmus
 azonban Oroszországban nem megy végbe a polgári átalakulás, cári
rendszer van, tehát nem tudnak kritikusak lenni a polgári átalakulással
szemben, mint a többi országban
 a társadalmi problémák máshogy jelennek meg az orosz irodalomban
 az orosz irodalomban az ábrázolás középpontjában a hivatalnoki réteg
(csinovnyik réteg) áll
 nagy létszámú társadalmi réteg
 kiszolgálják a cári réteget
 beszűkült életet élnek
 anyagilag sem állnak túl jól
 sokszor megjelenik azonban az arisztokrácia is (kétségek között élő
arisztokrácia)
 arisztokrácia vállán van a súly, hogy megújítsa Oroszországot
 orosz irodalom komoly kérdéseket tesz fel a kereszténységgel, hittel
kapcsolatban
 „felesleges ember” a realizmusban is megjelenik ( hivatalnokok, de
arisztokrácia is)
Nyikolaj Vasziljevics Gogol
 született: 1809, Ukrajna
 kisnemesi család
 gyerekkorát kis faluban töltötte
 művészi hajlamai már gimnáziumban látszódtak
 1828-ban Pétervárott állami szolgálatba állt
 hamarosan elbeszélései jelentek meg
 barátságot kötött Puskinnal
 1831-31: megjelenik kétkötetes elbeszélésgyűjteménye: Tanyasi esték
 1834-ben katedrát kapott a pétervári egyetem középkori történeti
tanszékén, de hamarosan lemondott, és az írói pályát választotta
 fontosabb elbeszélései:
 Egy őrült naplója (1835)
 Az orr (1836)
 fontosabb drámája:
 A revizor (1836) (vígjáték, kisvárost mutat, ahova revizor érkezik)
ironikus módon ábrázolja a kisvárosi viszonyokat
 fontosabb regénye:
 Holt lelkek (1835-1852) (ez okozza vesztét, mert nagy ellenállást vált
ki a népből, Isteni színjáték mintájára, 3 rész)
 utolsó éveit a világtól elzárkózva, depressziósan töltötte
 halála előtt elégette a Holt lelkek második részének teljes kéziratát
 Holt lelkek
 1. rész: Oroszország bűne – elkeseredett kritikát mond
Oroszországról/nemességről, főszereplő: Csicsikov - szélhámos
 2. rész: Purgatórium
A köpönyeg, amelyből a modern orosz irodalom előbújt
 A köpönyeg Gogol legismertebb elbeszélése
 cselekménye néhány mondatban összefoglalható:
 magányos, jelentéktelen hivatalnokok életének célt ad készülő, új
köpönyege, melyet az első alkalommal elrabolnak tőle
 hiába keres igazságot, megszégyenítik, belehal bánatába
 halála után kísértetként visszajár, és az őt, és az őt megszégyenítő
tekintélyes személy bundájának elrablásával elégtételt vesz
sérelmeiért
  Dosztojevszkij azt állította az orosz prózaírókról, hogy mindnyájan Gogol
köpenyéből bújtunk ki
 ezzel Gogol korszakos irodalmi jelentőségét hangsúlyozta
 arra utalhatott, hogy az oroszoknál Gogol prózájában nyert először teret
a kisember témája és a groteszk ábrázolásmód, melyhez Csehov és
Dosztojevszkij kapcsolódott
 Gogol valószerű és képtelent egybemosó prózája folytatható
hagyománynak bizonyult a 20. századi európai irodalomban is
Köpönyeg
 főszereplő: Akakij Akakijevics Basmacskin
 kishivatalnok, érdektelen ember
 apja is az volt (érdektelen család)
 másoló tevékenységet folytat nem tud mást csinálni, más személybe
kellett volna átrakni a művet
 hivatalnoki munkájában is alacsony feladatot lát el
 gúnyolták a munkatársai
 nincsenek barátai, nem jár el sehova, csak a szomszédasszonnyal
találkozik
 szegényes körülmények között él, alaksori „odúban”, alig van pénze
bármire
 nem találnak értékeset az életében, monoton életet él
 az hozza a fordulatot, hogy új köpönyeg kell neki
 a régit nem lehet megcsinálni
 életcéljává vált a köpönyegcsináltatás
 spórol miatta, komikusan spórol (ételen, italon, nem gyújtott gyertyát,
nem teázott (csak szomszédasszonynak), óvatosan jár)
 szabadidejében anyagot néz a szabóval
 elkészül a köpönyeg, a szabó is különlegesnek gondolja
 meghívták egy estére, új életforma lehetősége
 nem érzi jól magát, nem tud kitörni
 a köpönyege a földön hevert, mutatja, hogy egy hétköznapi tárgy
 miközben megy haza, elrabolják a köpenyt
 emiatt nagyon dühös lesz
 elmegy a rendőrkapitányságra
 a számára fontos dologgal senki nem foglalkozik, semmibe veszik
 hatalmas dolog értéktelen dolog
  elmegy egy tekintélyes emberhez, ő sem foglalkozik vele
 hazafele megfázik és bánatában, céljának elvesztésében meghal
 Gogol nevetségessé teszi a kishivatalnokokat, de nem ér véget
 ezután kilép a realizmusból, kísértetjárás veszi kezdetét
 Akakij szellemként lopkodja a köpönyegeket
 Gogol részéről ez egy elégtétel, elégtételt ad, a hivatalnok réteget,
komolyan kell venni a hivatalnokokat
 ha életében nem tudott elégtételt venni, akkor a fantasztikum világában
 Gogol empátiával viszonyul hozzájuk, látja a társadalmi problémát
 ő is hasonló életutat kezdett, ismerte
 Hogyan ábrázolja a történetet Gogol?
 az elején Gogol felnagyítja, nevetségessé teszi Akakij-t
1. valószerű ábrázolás – realizmus
2. gyakran az irónia, gúny eszközével is él, felnagyít bizonyos elemeket
3. sokszor empatikus
 groteszk ábrázolási mód
 pl.: Gogol Akakijhez való viszonya, vagy hogy sokszor részletesen
ábrázol, néha meg nem mondja el a fontos dolgokat, vagy hogy a
valószerűt egybemossa a fantasztikummal
 realista vonások: valós világot ábrázol, valós társadalmi réteg áll a
középpontban (legjelentősebb Oroszországban), lineáris
cselekményvezetés
A groteszk elnevezése az olasz „barlang” szóból származik, mivel föld alá
süllyedt antik római építményekben találtak növényi, állati és emberi alakzatok
keveredésével alkotott különös faldekorációkat.
A groteszk esztétikai minőség, komikum egyik fajtája. Szélsőségesen össze nem
illő elemek társításával kelt nevetséges és borzongató hatást. A groteszk
gyakran társítja a tragikumot és a komikumot, ahogyan a mindennapit a
fantasztikussal, vagy a félelmetest a nevetségessel. Világa zárt, benne a
valószerű és a képtelen gyakran egymásba játszik. Kedveli a torzságot, rútságot,
undort keltő elemeket. A groteszk megjelenítésének lényegi eleme a szerkezet,
a mű elemeinek egymáshoz való viszonya.
Tolsztoj
 hosszabb utazást tesz Ny-Európában, nagy hatással van rá
 sok problémát tapasztal itt (pl.: kereszténység központi szerpének
megingása)
 elbizonytalanodik, hogy érdemes-e ezt a példát követni
 1862-ben nősül, orvos apa lányát veszi el
 a téli hónapokban Moszkvában, nyáron vidéken van
 16-17 gyereke született
 a birtokon reformokat vezet be: gépesíteni akar, szociális intézményeket
vezet be (iskola, egészségügy)
 egyre egyszerűbb életmódot próbál folytatni, ezért kétkezi munkát is
végez (fontos a boldog élethez)
 a családja emiatt bolondnak tartja (gyámság alá akarják helyeztetni)
 lemond a műveinek jogáról (nem kap érte pénzt)
 legsikeresebb író
 a családja nem annyira becsüli meg
 1910 őszén titokban vonatra ül, hogy elhagyja családját, megbetegszik,
leszedik a vonatról, és az állomáson meghal
 Tolsztoj prózaíró, kisepikai és nagyepikai műveket is írt
 több kötetnyi novellát, elbeszélést írt
Ivan Iljics halála
 Tolsztoj világnézetét nagyon megmutatja, illetve olyan kérdésekről van
szó, amellyel valamikor mindenkinek szembe kell nézni
 nem novella, hanem elbeszélés (részletesebb, hosszabb)
 szerkezete:
 időfelbontásos módszerrel él (retrospektív előadásmód)
 1. fejezet: legkésőbbi esemény, lineáris cselekmény vége, felkelti a
figyelmet
 2-12. fejezet: lineáris cselekményvezetés – nem arra vagyunk
kíváncsiak, hogy mi a vége, hanem arra, hogy jutott el idáig
 1. fejezet:
 Ivan Iljics halott, de az arca elégedett volt (amit meg kellett tenni, meg
van téve)
 magas rangú hivatalnok volt
 nős, 2 gyermek apja (nagy lánya, és kisebb fia)
 hivatalnoktársai is ott vannak a megemlékezésén
 ott van a szolgája, Geraszim is
 a hivatalnokok várják, hogy hogy fog megváltozni a rendszer, illetve
hogy a kártyapartin ki lesz a 4. játékos
 felesége még több pénzt akar
 mindenki igyekszik minél hamarabb elmenni
 egyedül kisfia szomorú, és ő tragédiaként fog meghalni
 Geraszim is nagyon sajnálja, azt mondja: „Egyszer mindenki meghal”,
részvételt érez iránta
 kérdés: „Ki ez az ember?” retrospektív előadásmód kíváncsiságot,
várakozást kelt
 2. fejezet:
 Ivan Iljics életét mutatja be
 első mondat: „Ivan Iljics élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt”,
ez a kifejezés azt mutatja, hogy átlagos volt, mint mindenki másé, a 3-
dik kifejezés azonban teljesen ellentmondásos
 arra kapunk választ, hogy ez a kettősség mit jelent
 „???” jelzi az életét (úgy, ahogy kell)
 a betegségéig jól élte életét
 életének 2 szakasza:
 betegség előtt
 betegség alatt
 betegség előtt:
 úgy él, ahogy a társadalom elvárja tőle
 azt várta el önmagától, amit a társadalom elvárt tőle
 betegség alatt:
 a betegséget az okozta, hogy a fogadószobában/szalonban függönyt
rakott fel, leesett a létráról, onnantól kezdődik a betegsége
 nem tudjuk, miben halt meg
 innentől kezdve az egyik réteg a fizikai változásokat rögzíti
 először nem foglalkozik vele, majd különböző orvosokat keres fel, hisz
bennük
 ez a fizikai változás leépülés
 a betegség során az emberi kapcsolatai folyamatosan leszűkülnek (az
elején járnak hozzá vendégek)
 utolsó kapcsolata: Geraszimmal van
 a tere is leszűkül a szobájára, majd az ágyára
 a 2. fejezetben az egész életét áttekintjük, majd egyre lassul az idő

3 változás miatt fizikai folyamatokról egyre inkább a lelki folyamatokra

kerül a hangsúly, Ivan Iljics szenvedésére
 fontos kérdése Ivan Iljicsnek a betegsége alatt: Miért kell meghalnia,
miért kell szenvednie?
 az ember mulandósága, halandósága áll a középpontban
 betegsége előtt nem foglalkozik a mulandósággal/halandósággal,
eltávolítja magától ezt a kérdést, nem tud szembenézni a saját
halandóságával
 „Kai=ember, ember=halandó, Kai=halandó”, erről azt mondja, hogy ő
is halandó, de nem nézett szembe a saját életének végességével
 a betegségéig azt gondolta, hogy jól élt, de a betegség következtében
végig kell gondolnia az életét, és rájött, hogy csak gyerekkorában talál
igazán boldog pillanatokat, felnőttkorban nem
 ez a felismerés arra készteti, hogy megváltoztassa életét
 az elején önsajnáltatás, majd önvizsgálat (ezért szűkülnek a
körülmények), rájön, hogy nem csak ő nem volt boldog, hanem a
családja sem, emiatt együttérzéssel, empátiával fordul feléjük, mások
iránti önzetlenség jelenik meg a viselkedésében, megóvja őket a
szenvedéstől
 van egy órája, azon van egy medál, melyre rá van verve, hogy: bármit
teszel, figyelmesen tedd és szemed előtt tartsd a végét ennek a
jelentőségét csak a halállal való szembesüléskor érti
 ahhoz, hogy meg tudjon halni, el kell fogadnia, és várnia kell a halált
 halálakor azt érzi, hogy a fekete zsákba akarják beletuszkolni (a halál
tusáját ábrázolja)
 halála pillanatában látja a végén a fényt, amerre halad
 a végén azt mondja, hogy vége a halálnak, várta már a halált,
megváltásként élte meg, fellélegzés volt számára, kiszabadul, új
lehetőségnek a kezdetén van, ezt jelzi a fény motívum
 Tolsztoj pravoszláv felekezetű, ebben az időben különböző ébredési
mozgalmak alakulnak, Tolsztoj is újszerű keresztény tanokkal jelenik
meg: tolsztojizmus Európa szerte is ismertté válik
 keresztény alapokon nyugvó teológiai elképzelés
 Tolsztoj azt mondja, hogy az egyes ember válhat csak jóvá, ez a
jó átadódik a környezetének, ehhez az kell, hogy az ember
megváltódjon ezt látjuk itt is
 Ivan Iljics életén keresztül a tolsztojizmus jelenik meg
 a tolsztojizmusban az egyénen van a hangsúly, ha az egyén jót tesz a
másikkal, akkor terjed
 a pravoszláv nem támogatta ezt
 ez a szemlélet megjelenik a műben: Ivan Iljics úgy gondolja, hogy a
jóság amit sugároz, az a többiek életét is jóvá teszi
 Heidegger és Kierkegaard tanaival hozzák kapcsolatba a tanait, mert
felismeri, hogy nem a saját kezében van a sorsa, illetve hogy
autentikus életet kell élni
 Geraszim képviseli ezt az autentikus nézetet (tudja, hogy a halál
eljön), amiatt próbál segíteni Ivan Iljicsnek, és Ivan Iljics is eljut erre a
felismerésre
 Tolsztoj világlátását mutatja, hogy Geraszim, aki tanulatlan, mélyebb
ismeretek birtokában van, mint azok, akik magasabb ranglétrán
vannak
Csehov
 Moszkvában született
 polgári családból származik
 próza- és drámaíró
 epikus, elbeszélői művek:
 helyzet-/jellemkomikum
 társadalmi problémák jelentek meg
 szatirikus, ironikus
 Puskin hagyománya kudarc, kilátástalanság
 1. dráma: Ivanov (1887)
 nagy siker: Sirály
 férfi regények:
 Ivanov
 Platonov
 Ványa bácsi
 női regények:
 Sirály
 Három nővér
 Cseresznyéskert
A csinovnyik halála
 csinovnyik novella
 halál (Gogol, Tolsztoj, ez is)
 társadalmi helyzet hasonló, alul vannak nyomás
 műfaj: operett
 könnyed kevésbé elgondolkodtató műfaj
 könnyebb zenei felfogás
 szegény, kishivatalnok, alacsony/kisszerű élet
 tüsszentés: zsigeri funkció
 felerősödik/megnő az esemény meghatározó életesemény lesz
 éles ellentét komikus hatást vált ki
 sokszor bocsánatot kér (traumatikus esemény): tüsszentés után előadás
 főszereplő: létkérdés/fontos, komoly dolog
 államtanácsos: zaklatás, gúny
 valós, egyszerű szituációktól távolabb kerül
 retteg attól, hogy hibát követ el a felette állóval
 kiszolgáltatott, alárendelt a hierarchikus rendszernek
 személyisége deformálódott
 öntudatát elveszítette
 következmény: hazaér, „megszakad benne valami” meghal
 belső, lelki dolog, képtelen a teherrel tovább élni
 mindenféle testi előjel nélkül
 egyre tragikusabbá válik a történet
Gogol Tolsztoj, Csehov
van elégtétel nincs elégtétel
nem lát kiutat a csinovnyiknak csinovnyikok ellenségek
nincs megoldás ok: hit, kereszténység