Professional Documents
Culture Documents
Az orosz realizmus
Az orosz epika a 19. század második harmadában
az orosz irodalom Puskinnal kezdődik, az 1850-es években emelkedik a
világirodalom epikus hagyományt teremtő élvonalába
a 19. sz. első felében erősen visszafogott fejlődés miatt történelmi
tragikum és feleslegesség érzete alakult ki az értelmiségben
a „felesleges ember” az orosz irodalommeghatározó típusává vált
(Anyeginben, és Turgenyev/Goncsarovregényeiben is megjelent)
az orosz irodalomban ebben az időszakban jelentős volt a realizmus
azonban Oroszországban nem megy végbe a polgári átalakulás, cári
rendszer van, tehát nem tudnak kritikusak lenni a polgári átalakulással
szemben, mint a többi országban
a társadalmi problémák máshogy jelennek meg az orosz irodalomban
az orosz irodalomban az ábrázolás középpontjában a hivatalnoki réteg
(csinovnyik réteg) áll
nagy létszámú társadalmi réteg
kiszolgálják a cári réteget
beszűkült életet élnek
anyagilag sem állnak túl jól
sokszor megjelenik azonban az arisztokrácia is (kétségek között élő
arisztokrácia)
arisztokrácia vállán van a súly, hogy megújítsa Oroszországot
orosz irodalom komoly kérdéseket tesz fel a kereszténységgel, hittel
kapcsolatban
„felesleges ember” a realizmusban is megjelenik ( hivatalnokok, de
arisztokrácia is)
Nyikolaj Vasziljevics Gogol
született: 1809, Ukrajna
kisnemesi család
gyerekkorát kis faluban töltötte
művészi hajlamai már gimnáziumban látszódtak
1828-ban Pétervárott állami szolgálatba állt
hamarosan elbeszélései jelentek meg
barátságot kötött Puskinnal
1831-31: megjelenik kétkötetes elbeszélésgyűjteménye: Tanyasi esték
1834-ben katedrát kapott a pétervári egyetem középkori történeti
tanszékén, de hamarosan lemondott, és az írói pályát választotta
fontosabb elbeszélései:
Egy őrült naplója (1835)
Az orr (1836)
fontosabb drámája:
A revizor (1836) (vígjáték, kisvárost mutat, ahova revizor érkezik)
ironikus módon ábrázolja a kisvárosi viszonyokat
fontosabb regénye:
Holt lelkek (1835-1852) (ez okozza vesztét, mert nagy ellenállást vált
ki a népből, Isteni színjáték mintájára, 3 rész)
utolsó éveit a világtól elzárkózva, depressziósan töltötte
halála előtt elégette a Holt lelkek második részének teljes kéziratát
Holt lelkek
1. rész: Oroszország bűne – elkeseredett kritikát mond
Oroszországról/nemességről, főszereplő: Csicsikov - szélhámos
2. rész: Purgatórium
A köpönyeg, amelyből a modern orosz irodalom előbújt
A köpönyeg Gogol legismertebb elbeszélése
cselekménye néhány mondatban összefoglalható:
magányos, jelentéktelen hivatalnokok életének célt ad készülő, új
köpönyege, melyet az első alkalommal elrabolnak tőle
hiába keres igazságot, megszégyenítik, belehal bánatába
halála után kísértetként visszajár, és az őt, és az őt megszégyenítő
tekintélyes személy bundájának elrablásával elégtételt vesz
sérelmeiért
Dosztojevszkij azt állította az orosz prózaírókról, hogy mindnyájan Gogol
köpenyéből bújtunk ki
ezzel Gogol korszakos irodalmi jelentőségét hangsúlyozta
arra utalhatott, hogy az oroszoknál Gogol prózájában nyert először teret
a kisember témája és a groteszk ábrázolásmód, melyhez Csehov és
Dosztojevszkij kapcsolódott
Gogol valószerű és képtelent egybemosó prózája folytatható
hagyománynak bizonyult a 20. századi európai irodalomban is
Köpönyeg
főszereplő: Akakij Akakijevics Basmacskin
kishivatalnok, érdektelen ember
apja is az volt (érdektelen család)
másoló tevékenységet folytat nem tud mást csinálni, más személybe
kellett volna átrakni a művet
hivatalnoki munkájában is alacsony feladatot lát el
gúnyolták a munkatársai
nincsenek barátai, nem jár el sehova, csak a szomszédasszonnyal
találkozik
szegényes körülmények között él, alaksori „odúban”, alig van pénze
bármire
nem találnak értékeset az életében, monoton életet él
az hozza a fordulatot, hogy új köpönyeg kell neki
a régit nem lehet megcsinálni
életcéljává vált a köpönyegcsináltatás
spórol miatta, komikusan spórol (ételen, italon, nem gyújtott gyertyát,
nem teázott (csak szomszédasszonynak), óvatosan jár)
szabadidejében anyagot néz a szabóval
elkészül a köpönyeg, a szabó is különlegesnek gondolja
meghívták egy estére, új életforma lehetősége
nem érzi jól magát, nem tud kitörni
a köpönyege a földön hevert, mutatja, hogy egy hétköznapi tárgy
miközben megy haza, elrabolják a köpenyt
emiatt nagyon dühös lesz
elmegy a rendőrkapitányságra
a számára fontos dologgal senki nem foglalkozik, semmibe veszik
hatalmas dolog értéktelen dolog
elmegy egy tekintélyes emberhez, ő sem foglalkozik vele
hazafele megfázik és bánatában, céljának elvesztésében meghal
Gogol nevetségessé teszi a kishivatalnokokat, de nem ér véget
ezután kilép a realizmusból, kísértetjárás veszi kezdetét
Akakij szellemként lopkodja a köpönyegeket
Gogol részéről ez egy elégtétel, elégtételt ad, a hivatalnok réteget,
komolyan kell venni a hivatalnokokat
ha életében nem tudott elégtételt venni, akkor a fantasztikum világában
Gogol empátiával viszonyul hozzájuk, látja a társadalmi problémát
ő is hasonló életutat kezdett, ismerte
Hogyan ábrázolja a történetet Gogol?
az elején Gogol felnagyítja, nevetségessé teszi Akakij-t
1. valószerű ábrázolás – realizmus
2. gyakran az irónia, gúny eszközével is él, felnagyít bizonyos elemeket
3. sokszor empatikus
groteszk ábrázolási mód
pl.: Gogol Akakijhez való viszonya, vagy hogy sokszor részletesen
ábrázol, néha meg nem mondja el a fontos dolgokat, vagy hogy a
valószerűt egybemossa a fantasztikummal
realista vonások: valós világot ábrázol, valós társadalmi réteg áll a
középpontban (legjelentősebb Oroszországban), lineáris
cselekményvezetés
A groteszk elnevezése az olasz „barlang” szóból származik, mivel föld alá
süllyedt antik római építményekben találtak növényi, állati és emberi alakzatok
keveredésével alkotott különös faldekorációkat.
A groteszk esztétikai minőség, komikum egyik fajtája. Szélsőségesen össze nem
illő elemek társításával kelt nevetséges és borzongató hatást. A groteszk
gyakran társítja a tragikumot és a komikumot, ahogyan a mindennapit a
fantasztikussal, vagy a félelmetest a nevetségessel. Világa zárt, benne a
valószerű és a képtelen gyakran egymásba játszik. Kedveli a torzságot, rútságot,
undort keltő elemeket. A groteszk megjelenítésének lényegi eleme a szerkezet,
a mű elemeinek egymáshoz való viszonya.
Tolsztoj
hosszabb utazást tesz Ny-Európában, nagy hatással van rá
sok problémát tapasztal itt (pl.: kereszténység központi szerpének
megingása)
elbizonytalanodik, hogy érdemes-e ezt a példát követni
1862-ben nősül, orvos apa lányát veszi el
a téli hónapokban Moszkvában, nyáron vidéken van
16-17 gyereke született
a birtokon reformokat vezet be: gépesíteni akar, szociális intézményeket
vezet be (iskola, egészségügy)
egyre egyszerűbb életmódot próbál folytatni, ezért kétkezi munkát is
végez (fontos a boldog élethez)
a családja emiatt bolondnak tartja (gyámság alá akarják helyeztetni)
lemond a műveinek jogáról (nem kap érte pénzt)
legsikeresebb író
a családja nem annyira becsüli meg
1910 őszén titokban vonatra ül, hogy elhagyja családját, megbetegszik,
leszedik a vonatról, és az állomáson meghal
Tolsztoj prózaíró, kisepikai és nagyepikai műveket is írt
több kötetnyi novellát, elbeszélést írt
Ivan Iljics halála
Tolsztoj világnézetét nagyon megmutatja, illetve olyan kérdésekről van
szó, amellyel valamikor mindenkinek szembe kell nézni
nem novella, hanem elbeszélés (részletesebb, hosszabb)
szerkezete:
időfelbontásos módszerrel él (retrospektív előadásmód)
1. fejezet: legkésőbbi esemény, lineáris cselekmény vége, felkelti a
figyelmet
2-12. fejezet: lineáris cselekményvezetés – nem arra vagyunk
kíváncsiak, hogy mi a vége, hanem arra, hogy jutott el idáig
1. fejezet:
Ivan Iljics halott, de az arca elégedett volt (amit meg kellett tenni, meg
van téve)
magas rangú hivatalnok volt
nős, 2 gyermek apja (nagy lánya, és kisebb fia)
hivatalnoktársai is ott vannak a megemlékezésén
ott van a szolgája, Geraszim is
a hivatalnokok várják, hogy hogy fog megváltozni a rendszer, illetve
hogy a kártyapartin ki lesz a 4. játékos
felesége még több pénzt akar
mindenki igyekszik minél hamarabb elmenni
egyedül kisfia szomorú, és ő tragédiaként fog meghalni
Geraszim is nagyon sajnálja, azt mondja: „Egyszer mindenki meghal”,
részvételt érez iránta
kérdés: „Ki ez az ember?” retrospektív előadásmód kíváncsiságot,
várakozást kelt
2. fejezet:
Ivan Iljics életét mutatja be
első mondat: „Ivan Iljics élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt”,
ez a kifejezés azt mutatja, hogy átlagos volt, mint mindenki másé, a 3-
dik kifejezés azonban teljesen ellentmondásos
arra kapunk választ, hogy ez a kettősség mit jelent
„???” jelzi az életét (úgy, ahogy kell)
a betegségéig jól élte életét
életének 2 szakasza:
betegség előtt
betegség alatt
betegség előtt:
úgy él, ahogy a társadalom elvárja tőle
azt várta el önmagától, amit a társadalom elvárt tőle
betegség alatt:
a betegséget az okozta, hogy a fogadószobában/szalonban függönyt
rakott fel, leesett a létráról, onnantól kezdődik a betegsége
nem tudjuk, miben halt meg
innentől kezdve az egyik réteg a fizikai változásokat rögzíti
először nem foglalkozik vele, majd különböző orvosokat keres fel, hisz
bennük
ez a fizikai változás leépülés
a betegség során az emberi kapcsolatai folyamatosan leszűkülnek (az
elején járnak hozzá vendégek)
utolsó kapcsolata: Geraszimmal van
a tere is leszűkül a szobájára, majd az ágyára
a 2. fejezetben az egész életét áttekintjük, majd egyre lassul az idő