Gogol: A köpönyeg

Az orosz realizmus
• A realista ábrázolás elfordult a romantika történelemszemléletétől. A
mindennapi élet objektív bemutatása a cél.
• Egyszerű emberek, kőtörők, parasztok, kétkezi munkások jelennek meg.

 Magát az orosz realizmust Gogol A köpönyeg című műve teremtette

meg.
 Az orosz irodalom, a realizmus szülőföldje .
 Dosztojevszkij később azt állította: „Mindnyájan Gogol köpönyegéből.
 A cári rendszer áttekinthetetlen bürokratizmusa, s az ország siralmas
helyzete lett a mind erőteljesebben kibontakozó orosz realizmus
legfőbb témája
 Az orosz regényírók fedezték fel és ábrázolták elsőként a szegényeket,
az alázatosokat, a megalázottakat, a cári rendszer deformált
kiszolgálóit és kiszolgáltatott áldozatait
 Az orosz realista írók művei jórészt arról szólnak, hogy hogyan nem
szabad, hogyan nem érdemes élni
 hőseik afféle “fölösleges” emberek

Pétervári elbeszélések : A pétervári témájú elbeszéléseinek közös

jellemzőjük: a korábbiakhoz képest új tematika, a fővárosi élet és benne a
kisember ábrázolása. Gogol teremtette meg a csinovnyik (a kishivatalnok)
szánalmasnak ábrázolt típusát az orosz irodalomban. Kisember-hőseinek
szolgalelkűségét gúnyos hangon, kiszolgáltatottságát azonban részvéttel
ábrázolja.

Jellegzetes alakja a csinovnyik:

• Kiszolgáltatott, szegény, szorgalmas.
• Teljesen hétköznapi figura, az orosz társadalom tipizált alakja.
• Elgépiesedett kisember.
• Nincsenek emberi kapcsolatai, csak a munkájának él.
• Közömbös, szolgalelkű és fejlődésképtelen.
• Puskin Anyeginjéből is ismert „felesleges ember" típusa. Ezt az alakot
sokszor azonosították a csinovnyikkal.
• Anyagi helyzetük nem változtat erkölcsi és lelki szegénységükön.
• Minden szürke hivatalnok, minden rendőrtiszt egy darab volt a
kirakójátékban, ami az oroszviszonyokat ábrázolja.

A köpönyeg története:
Bevezető rész: Akakij életének bemutatása, koplalás,
gúnyolódások↔jelleme: szorgalmas, türelmes, nem emeli fel a hangját
soha, alázatos, szerény.
Bonyodalom: hideg, vékony kabát-Petrovics nem akarja foltozni a
régit.→nincs pénz az újra.(előző kuporgatás, nagyobb jutalompénz,
koplalás).
Tetőpont: a kabát elrablása, a tábornok dührohama.
Megoldás: a csoda, a fantasztikum. Átvitt értelemben a korabeli
társadalmi problémákon csak a csoda segíthet. Akakij halála.
Befejezés: Az átélt sérelmek kisértetként való megtorlása→legnagyobb
problémaként a kabát elvesztését éli meg-utalás a nyomorra.

Elemzés
• Hivatalnok novella, többször átdolgozta, kiegészítette.
• Nem klasszikus értelemben vett novella→nagyobb terjedelmű és
összetettebb témájú elbeszélés. Szélesebb távlatot mutat be az elbeszélő,
van döntő fordulat (Akakij feltámadása) és csattanót (a tekintélyes
személy
kifosztása).
• A groteszk irónia segítségével a korabeli orosz társadalom kritikája, a
bürokrácia lélektelenségének, ürességének bemutatása anekdoták,
közbeszúrt vidám történetek segítségével. (gogoli nevetés)
• Akakij helyzete az előkelők helyzetéhez viszonyított (rétegek közötti
különbségek),s ez a társadalombírálat lényege, Akakijnek nem szolgáltat
senki sem igazságot.
 A fantasztikus befejezés eltér a realista stílustól, de Gogol nem tud
jobb megoldást, ezért alkalmazza a csodát, a fantasztikumot.
• Akakij Akakijevics tragikomikus sorsán keresztül kapunk hiteles képet a
pétervári kis-,és nagyhivatalnokok világáról.
• A hivatalnok céljainak értelmetlensége→megmutatja azt is, hogy ha a
kisember elveszíti az álmait, illúzióit (amit itt a köpönyeg testesít
meg),akkor léte értelmetlenné, céltalanná válik.
Stílusára jellemző a részletező, aprólékos leírás. Gogol megpróbálja a
történetet kívül szemlélni, hangvétele objektív,de a végső megoldásban
együtt érez hősével.

A kritikai realizmus jellemző jegyei a műben:

Pontos, objektív leírás (hivatalt, a hivatalnokokat, Akakij lakását,
életkörülményét, a szabó lakását, a várost…)
• A társadalmi viszonyok (hivatali viszonyok, rangkórság; a szabó
felszabadított jobbágy), közállapotok (utcák, negyedek állapota,
közvilágítás);
• Az életkörülmények (Akakij lakása, a hivatali helyettes irodafőnök
lakása);
• A általánosabb társadalmi problémák (Petrovics alkoholizmusa,
szegénységgazdagság ellentétei: az utcakép változása Akakij útján, míg
eljut a főnökhelyettes lakásáig).

A gogoli groteszk
Groteszk: Grottesco =„barlangbéli” (ol.) szóból; kevert esztétikai
minőség; rút, torz, félelmet keltő vonások ötvöződnek benne mulatságos
vagy kedves elemekkel.
A komikum összetett, többrétegű válfaja: a főhős egyszerre nevetséges,
komikus figura (pl. modora,beszédmódja), illetve szánalmas,
kiszolgáltatott áldozat. Csúf, fejlődésképtelen, a másoláson kívülmásra
nem képes, koszos, nyomorúságos körülmények közt él, igénytelen (pl.
étkezése), de szerény, kitartó, tisztelettudó (feljebbvalóival szemben),
jószívű (pl. kollégáival) is.
A cselekmény más elemeiben is szerepe van a groteszk humornak: a
főszereplő élettörténete, születésének, nevének körülményei, jellemzése;
a Petrovics házaspár bemutatása; Akakij és Petrovicsalkudozása; a pénz
előteremtésének története; a tekintélyes személy bemutatása és annak
viselkedése(„beszélgetése” barátjával), az új köpeny elkészültének
története és az abszurd befejezés, a szellemgarázdálkodása. Ezeknek az
elemeknek a keverése a groteszk. A groteszk hatást az előadásmód váltja
ki. A novellában több hangnem is keveredik. Az elbeszélő szerepe a
komikus, ironikus, máskor pedig tragikus előadásmód adja a mű igazi
hatását. Fontos emlékeznünk, hogy Gogol nemcsak a történetet, hanem
annak elbeszélőjét is kitalálja, felépíti, sőt ironikusan el is határolja
magától.