5.

Gogol: A köpönyeg (1842)

a) Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1809–1852)
• Az orosz realizmus egyik megteremtője (a másik: barátja, Puskin)
• „Mindnyájan Gogol köpenyéből bújtunk ki.” (Dosztojevszkij)
• Új téma: a kisember (csinovnyik = kishivatalnok)
• Groteszk ábrázolásmód
• Def.: esztétikai minőség, a komikum egy fajtája; szélsőségesen össze nem illő
elemek társításával kelt nevetséges vagy borzongató hatást
• Pl. tragikum-komikum, valószerű-fantasztikus, félelmetes-nevetséges
• Folytatói: Csehov, Dosztojevszkij (később: Kafka, Bulgakov, Örkény)
• Főbb művei:
• Pétervári elbeszélések, pl. Az orr (1836), A köpönyeg (1842) – novellák
• A revizor (1836) – dráma
• Holt lelkek (1835–1852) – regény (a második kötet kéziratát elégette)
b) Lefokozott főszereplő, lefokozott történet
• Beszélő nevek:
• Basmacskin: cipész – „a cipőtől származott”
• Akakij Akakijevics: Akakij fia Akakijevics – az eredetiség hiánya
• Akakij ~ „a kakoj” = „Na, és milyen?” – erre nem kapunk választ
• Az aktamásolás az élete
• Önálló, kreatív cselekedetre képtelen
• Igénytelen, soha sem szórakozik
• Köpenykészítés: a vágy emelkedettsége  a tárgy kisszerűsége

komikus, groteszk hatás

c) Tragikum és fantasztikum
• Tragédia: a köpeny elrablása  Akakij halála
• Az emberi méltóságától fosztották meg
• A tábornok csalódik benne egyszerre tragikus és szánalmas is
• Fantasztikum: romantikus kísértethistória toposza
• A bosszúállás komikuma
• Az igazságszolgáltató gondviselés paródiája
egyszerre komikus és keserű is
• Akakij legalább kísértetként elégtételt vehet
élete nyomorúságáért
d) Elbeszélői sokszínűség
• Szerepkavalkád:
• Mindentudó  apróságok részletezése
• Korlátozott (ő maga mondja, vagy találgat)
• Szerző-olvasó pozíció („de mindenekelőtt az olvasónak meg kell tudnia”)
• Szkáz-technika: előbeszédszerű, a szóbeliség illúzióját keltő elbeszélőforma
(nyelvi fordulatok, szójátékok, kitérők, anekdoták)
• Hangnemkeveredés:
• Komikus
• Tragikus
• Tárgyilagos
• Érzelmes
• Szatirikus