A „kisember” alakja a XIX.

század világirodalmában
Gogol: A köpönyeg, Tolsztoj: Ivan Iljics halála, Csehov: A
csinovnyik halála
1. Gogol: A köpönyeg
 keletkezés: legismertebb alkotása, 1834-től 1842-ig
dolgozott rajta,
Első változata 1835-ben jelent meg az Arabeszkek című
kötetben.

 műfaj: elbeszélés
 cím: névelős névszó, utal a novella központi tárgyára
 téma: egy hivatalnok új köpönyegre gyűjt, megvarratja,
ellopják-s ebbe belepusztul, halála után igazságot
szolgáltat.
 újdonság: a kisember-irodalom megteremtője a szerző, a
csinovnyikok szorongásairól, félelmeiről, életéről ír.
 hangnem: változatostárgyilagos, ironikus, humoros
(de a humort inkább a téma adja), néhol érzelgős,
szentimentális
 helyszín: a hivatalnok munkahelye, lakása, Szentpétervár
 idő: pontosan nem állapítható meg, kb. egy év
 szerkezet:
➢ alaphelyzeta helyszín (ügyosztály), a főszereplő
(Akakij Akakijevics Basmacskin) bemutatása,
jellemzése. A főhőst a munkahelyén gúnyolják,
lenézik, élete értelme a munkája-azaz a másolás,
nincs egyénisége
➢ bonyodalom régi köpönyege teljesen
elhasználódott, újat kell varratnia a szabóval
(Petroviccsal)
➢ kibontakozás összekuporgatja az új köpönyeg
árát-közben kezd egyénisége lenni, célja van! Az új
ruhadarab elkészülte után az irodavezető-
helyettesnél megünneplik ezt az eseményt, majd
hazaindul. Útban lakására megtámadják, elveszik a
köpönyegét, keresi a tetteseket, de hiába-gonoszul
bánnak vele.
➢ tetőpontA főszereplő belebetegszik a bánatba,
meg is fázik, pár nap múlva meghal
➢ megoldáshalála után Pétervár utcáin kísértet jár,
aki elveszi az emberek köpönyegét
 Főszereplő: Akakij Akakijevics Basmacskin, a szerző
részletesen bemutatja; a hivatalnokok között a legelesettebb;
 neve oroszul cipészt jelent, keresztnevét is az apja után
kaptaez az egyediség, a különlegesség hiányát tükrözi, azt
hangsúlyozza, hogy átlagember, jellegtelen, élete üres, szürke
és monoton; élete értelme a munka, a másolás, de önálló,
kreativitást igénylő munkára képtelen; az új köpönyeg =élete
értelme, céljaelvesztésével értelmetlenné válik élete
 elbeszélői szerep: szélsőséges, hol mindentudó (ha a
jelentéktelen dolgokról szól), hol titokzatos, néha
találgatásokba bocsátkozik, ha fontos dolgokat közölhetne,
mentegetőzi.
 értelmezés:
➢ a köpönyeg a főhős életében a fő érték, halála után
bosszút áll; áldozat, élete tragikus, csak halála után tehet
meg dolgokat
➢ éles társadalomkritikaegy olyan világot ábrázol, ahol
az ember és munkája úgy elértéktelenedett, hogy egy
köpönyeg egy élet értelme lehet, szinte csak vegetálnak
a kishivatalnokok
 stílus: realista, a befejezés fantasztikus (nincs megoldás!)

2. Tolsztoj: Ivan Iljics halála

 keletkezés: a megírás gondolata a szerzőben 1881-ben merült
fel, alapja egy valós esemény: meghalt Ivan Iljics Mencsikov
(közhivatalnok, a területi bíróság tagja) rákban, aki Tolsztoj
ismerőse volt. A művet 1886-ban fejezte be.
 műfaja: kisregény
 cím: utal a tartalomra, megnevezi a főhőst
 téma: az élet és halál kapcsolata, összefüggései
 jellemzők: tömör, hiányzik a váratlan fordulat, érdekesség, a
társadalomról komor képet fest: az emberek lelkileg üresek,
önzőek
 helyszín: Pétervár (Szentpétervár), vidéki városok (a főhős
szolgálati helyei), végül az otthona, a betegágyabeszűkül a
tér
 idő: nem lineáris, formabontóelőször megtudjuk, meghalt a
főhős (1882.február 4-én) 45 éves korában, csak azután
kezdődik az elhunyt életének bemutatásafő vonalakban 43
éves koráig, részletesen a betegsége, haldoklása
 alapgondolat: Tolsztoj elmélete a „bomló test és ébredő
lélek”-ről testünk születésünktől kezdve fokozatosan
 „bomlik” halálunkig, ezzel ellentétben a lélek lassan
kiteljesedik.
 szerkezet: 12 fejezet
➢ 1. állóképszerű- a főhős halála (a munkatársak
közönyösek, előléptetésükre gondolnak, a feleség
anyagias), gyászszertartás
➢ 2-3. fejezet a főhős múltja, élete (iskolái, a ranglétrán
haladva törvényszéki bíró, megnősül, gyermekei
születnek, kisvárosból

➢ Pétervárra kerül). Az otthoni problémák elől a

munkahelyére menekül. Véletlen baleset: beüti az oldalát
➢ 4-6. fejezet észleli betegségét, az egyre súlyosbodik,
nőnek fájdalmai, orvosokhoz jár, áltatja önmagát, próbál
nem tudomást venni fájdalmairól; végül rádöbben arra,
hogy meg fog halniitt kezdődik lelki fejlődése és testi
bomlása, hanyatlása
➢ 7-12. fejezet szenvedései a betegágybanfizikai
fájdalmaknál kegyetlenebbek lelki fájdalmai ráébred,
senki sem érti meg, hazugságnak érzi eddigi életét, csak
inasa (Geraszim) marad a bizalmasa, aki haldoklóként
bánik vele, nem egyszerű betegként.
Az utolsó 3 napon iszonyú fájdalmak gyötrik, halála előtt
1 órával megvilágosodik előtte mindenészreveszi,
mások is szenvednek, megsajnálja őket, eltűnik
halálfélelme, megbékél a halállal.
 az író célja: rádöbbenteni embertársait arra, hogy ne éljenek
Ivan Iljics sorsán keresztül, aki csak halálos betegsége révén
jött rá, hogy elhibázta az életét. Amit értékesnek tartott
(karrier), az üres és értéktelen. Egész életében közömbös volt,
ezért mások is így viszonyulnak hozzá. Lelki szenvedését
elrontott, bűnös életének tudata okozta.
 jelképek: létraaddig emelkedik karrierje, amíg le nem esik a
létráról; 3 nap élete végénmegváltás; fény a halál utáni lét
 értelmezés: megfordul a fejünkben, hogy helyesen élünk-e?
Hogyan élhetnénk jobban?
Időben változtassunk, ne engedjük, hogy értékesnek hitt talmi
célok vezéreljenek, s erre a halál küszöbén döbbenjünk rá.
A legfőbb érték a szeretet, az önfeláldozás, ami értelmet ad az
életnek.
 stílus: realista
 szereplők: Ivan Iljics Golovin-főhős
 Praszkovja Fjodorovna Golovina-a főhős felesége (források
szerint saját nejéről mintázta a szerző)
Liza, Vászja-gyermekeik
Geraszim-inas
Fjodor Petrovics Petriscsev-a lányuk udvarlója

3. Csehov: a csinovnyik halála

 keletkezés: korai novelláinak egyike, 1883-ban jelent meg
az Oszkolki hasábjain, álnéven (Antosa Csehonte)
 műfaj: novella
 cím: utal a befejezésre, a csinovnyik hivatalnokot jelent
 téma: a kisember kiszolgáltatottsága, halál egy
tüsszentés miatt
 újdonsága: egy-egy élethelyzetet, mozzanatot emel ki, a
gondolkodás kerül előtérbe, a cselekmény pedig
háttérbe szorul; hiányzik a külső és belső jellemzés
(cselekedetekből derül ki), a hősök átlagosak, szürkék,
életük unalmas, egyhangú, egyedül maradnak
szorongásaikkal. (elhallgatás művésze/orosz
mozdulatlanság)
 helyszín: (Árkádia Színház) a színház, Cservjakov lakása,
Brizzsalov fogadószobája
 idő: kb. 2-3 nap eseményei
 szerkezet:
➢ alaphelyzeta hivatalnok (Ivan Dimitrics
Cservjakov) az Árkádia Színházba megy
➢ bonyodalomletüsszenti az előtte ülő Brizzsalov
államtanácsostfordulat
➢ kibontakozásazonnal bocsánatot kér, majd a
szünetben is, sőt felkeresi az irodájában is, mert
lelkifurdalása van; Brizzsalovot egyre jobban
ingerli, hogy ilyen aprósággal zaklatják.
➢ tetőponta hivatalnokot újbóli látogatásakor
dühösen elzavarja a tábornok.
 ➢ megoldásCservjakov lelkileg összeomlik, majd
otthon meghaltragikomikus csattanóval zárul a
novella
 főszereplő: Cservjakov egy egyszerű hivatalnok, hagyatéki
végrehajtó, óriási bűntudata okozza halálát-noha nem vétkes.
Halála kisszerű és fölösleges. Szenved, van lelke, ezért
érezzük tragikusnak a befejezést. Megalázott, megnyomorított
lelkű hivatalnok, neve beszélő név, cservjak férget jelent.
 üzenet: a főszereplő egy mindennapi jelenséget nagyít fel,
bűnként él meg, mert egy magas rangú tisztviselőt ért a tette.
Kívülállóként úgy érzékeljük, hogy bűntudata indokolatlan,
éppen ezért halála is hiábavaló.
 stílus: realista