5) A főhős intelligensebb, ügyesebb, mint a

rendőrség

6) Pszichológiai okfejtés alkalmazása a főhős

vagy a narrátor által

7) Elrejtett tárgyaknak, bizonyítékoknak a

legmeglepőbb s egyben legnyilvánvalóbb
helyen való megtalálása

8) A bűnös a legkevésbé gyanúsítható személy

9) Az olvasónak a nyomozóéval egyenlő esélyeket biztosít
a rejtély megoldására (árulkodó jelek feltárása)

10) A krimi csak olyan trükköket és csalásokat alkalmaz az

olvasóval szemben, mint amilyeneket a tettes a
nyomozóval szemben

11) Szerelmi szál mellőzése (a történet lényege a detektív

és a tettes „fogócskája”)

12) Sem a detektív, sem más hivatalos nyomozó közeg

nem lehet a tettes
13) Logikus következtetés vezet a leleplezéshez.
Megengedhetetlen a véletlen vagy az alá nem
támasztott beismerés

14) A detektívtörténet kötelező bűnesete a gyilkosság

15) A feladott rejtély megoldásában nem játszik közre

semmilyen természetfölötti erő vagy körülmény.

16) A tettesnek a történet egyik többé-kevésbé fontos

szereplőjének kell lennie.

17) Titkos társaságok, alvilági egyesületek gonosztettei

nem képezik a detektívregény tárgyát.
18) A gyilkosság elkövetésének módja és a nyomozás
módszere többnyire ésszerű és tudományos
szempontból is helytálló.

19) A szemfüles olvasó számára már hamar nyilvánvalóvá

válhat a megoldás.

20) Az eset nem magyarázható balesettel, öngyilkossággal.

21) A bűntett indítóoka mindig magánjellegű.

22) A tettesnek bűnhődnie kell, nem pusztán erkölcsi

okokból, hanem egyszerűen azért, mert a befejezetlen
kaland hiányérzetet okoz.
23) Az olvasó feszültsége abból a vibrálásból ered, amely a
gyilkos tevékenysége és a nyomozóé között keletkezik. A
leleplezés szünteti meg ezt a feszültséget

24) A detektívtörténetek szerzői nem ragaszkodnak

kétségbeesetten a valóság illúziójához.

25) A fantasztikust és az irreálist a krimi írójának ki kell

egyensúlyoznia a valóság elemeivel, hogy az olvasó
azonosulhasson műve főszereplőivel. Szerencsés
egyensúly, ha a helyzet egésze ugyan abszurd, de
részleteiben mégis hihető.

26) Az, hogy szívesen olvasunk kitalált detektívtörténetet,

nagy részben azon alapul, hogy szeretjük a
valószínűtlenséget.
A népszerű (populáris) irodalom
Jellegzetes műfajok:
krimi, romantikus történetek, sci-fi, ifjúsági irodalom, képregény

Bestseller:
nagy példányszámban elkelt sikerkönyv; lehetnek szűkebb
értelmezői köröknek is bestsellerei
önéletrajzi könyvek, életmód-tanácsadó, ezoterikus művek

Kultuszkönyv:
egy-egy közösség által nagyra tartott könyv, amelyet sajátos kultusz,
rajongás övez
Galaxis útikalauz stopposoknak; Harcosok klubja; 1984; Dorian Gray
arcképe
Sir Arthur Conan Doyle
 1859–1930
 skót származású író
 Edinburgh  orvosi végzettség  praktizált
(hajóorvos, saját praxis, szemészet)
 1887 Sherlock Holmes megteremtése – ihletője:
Joseph Bell sebészorvos (4 regény, több mint 50
novella)
 spiritizmus jellemezte (szabadkőműves rendek,
Phoenix rend) spirituális témájú regények