Nanokompozitok

8 – Fémek szerkezete és tulajdonságai

Haspel Henrik
Kónya Zoltán

Szegedi Tudományegyetem
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Fémek tulajdonságai
Nagy/magas a…

sűrűségük zívósságuk

elektromos vezetésük

Young-modulusuk

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 2

Fémek felosztása
1. Periódusos rendszerben elfoglalt helyük alapján

Nehézfémeken belül színesfémnek

nevezzük a rezet, a cinket, az ólmot,
az ónt és a nemesfémeket

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 3

Fémek felosztása
1. Periódusos rendszerben elfoglalt helyük alapján
2. Sűrűségük alapján:
• Könnyű fémek, ha ρ < 4,5 kg/dm3
• Nehéz fémek, ha ρ > 4,5 kg/ dm3

[21,45]

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 4

Fémek felosztása
1. Periódusos rendszerben elfoglalt helyük alapján
2. Sűrűségük alapján:
3. Olvadáspont alapján:
• Alacsony olvadáspontú fémek Op < 1000°C
• Közepes olvadáspontú fémek 1000°C < Op < 2000°C
• Magas olvadáspontú fémek Op > 2000°C

Alacsony olvadáspontú: Közepes olvadáspontúak: Magas olvadáspontúak:

• Pl.: ón (232°C), ólom • Pl.: Arany (1063°C), réz 2000°C felett olvadó fémek
(327°C), cink (419°C), (1083°C), mangán (1244°C), • Molibdén (2620°C),
alumínium (660°C), nikkel (1452°C), titán (1660°C), volfrám (3380°C),
magnézium (650°C), platina (1769°C), króm …”refractory metals”
ezüst (961°C) (1900°C), vanádium (1900°C)

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 5

Fémek felosztása
1. Periódusos rendszerben elfoglalt helyük alapján
2. Sűrűségük alapján:
3. Olvadáspont alapján: Fémek technológiai felosztása
4. Kémiai tulajdonságaik alapján:
• Passziváló anyagok Hogy áll ellen különböző erőhatásoknak:
• Korrózióálló anyagok • Keménység
• Rugalmasság
• Alakíthatóság
Ötvözetek: fémeknek fémes vagy nem-fémes
• Szilárdság stb.
anyaggal alkotott szilárd oldata
Technológiai tulajdonságok:
• Lényegesen javítja, megváltoztatja az
alapanyag tulajdonságait - alkotók % • Önthetőség
• Alapanyag lehet Fe, Al, Cu, Sn, Pb stb. • Kovácsolhatóság
• Ötvözőfém lehet Cr, Ni, Mo, W, Co, V stb. • Edzhetőség
• Metalloidok: nem-fémek, de sajátságaik révén • Hegeszthetőség stb.
közel állnak hozzájuk és velük ötvözeteket
alkotnak. Pl.: C, P, Si, S

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 6

Fémek ötvözése
Ötvözet: fémes tulajdonságú anyag, melyet egy alapfém és egy vagy több ötvöző egymásban való oldásával,
összeolvasztásával hozunk létre

Összetételük:

• Alapfém: az ötvözetben legnagyobb mennyiségben jelenlévő fém, ennek a tulajdonságait akarjuk javítani
• Ötvöző: fém, félfém (szén, szilícium), nemfémes (pl. foszfor) elem, javítják az alapfém tulajdonságait
• Járulékos ötvözők: elősegítik az ötvözők hatását
• Szennyezők: károsan befolyásolják az alapfém tulajdonságait, általában a gyártási folyamat közben
maradnak, vagy kerülnek az ötvözetbe (S, P, O, H, N az acélokban)

Az ötvözés történhet:

• Folyékony állapotban: a fém előállítási folyamata során a folyékony fémhez adagolják az ötvözőket
• Két vagy több fém egynemű olvadékából homogén vagy heterogén fázisok válhatnak ki
• Szilárd állapotban: felületi ötvözések során az ötvöző anyagot hőhatással bediffundálják a szilárd állapotú
alapfémbe

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 7

Szövetelemek
• Fémet vagy ötvözetet alkotó fázisok kristályai adják a szövetszerkezetet
Szövetelemek:
• Dermedéskor/átkristályosodáskor kialakuló, azonos tulajdonságú részek, magasabb szerveződési
egységek.Tulajdonságait meghatározza az őket felépítő fázisok aránya és egymáshoz viszonyított alakja
• Egyfázisú ↔ többfázisú szövetelemek

1. Egyfázisú szövetelemek: csak egyféle kristály van jelen 2. Kétfázisú szövetelemek

• Színfém • Eutektikum
• Szilárd oldat • Eutektoid
• Fémvegyület

Színfém:
• Mechanikai tulajdonságok tisztaság növekedésével változnak
• Szilárdság csökken
• Szívósság nő
• Elektromos ellenállás csökken

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 8

Szövetelemek
Szilárd oldat (szubsztitúciós – intersticiós)
• Homogén szövetszerkezet (~színfém): nincs saját krisztallitja egyik fémnek sem
• Minden krisztallit összetétele ugyanaz, mint az ötvözet
• Rácsszerkezete = oldófém szerkezete
Fémvegyületek: (~ kémiai vegyületek)
• Két- vagy többalkotós kristályos fázisok
• Rácsszerkezetük független az alkotó fázisoktól
• Nagy keménység, ridegség
• Karbidok, nitridek stb.
Eutektikum
• Eutektikus összetételű anyagból közvetlenül kikristályosodó, legalább kétfázisú szövetelem
• Alacsonyabb op, mint legalacsonyabb op-ú összetevője
• Lehűlési görbéjük olyan, mint a színfémeké: állandó T-en olvadnak/szilárdulnak
Eutektoid
• Többfázisú szövetelem, amely szilárd állapotban történő átalakuláskor jön létre a szilárd oldatból,
szerkezete alapján lehet szemcsés vagy lemezes

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 9

Ötvözetek típusai

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 10

Fázisdiagram/állapotábra – Alapfogalmak
Fázis:
Rendszer azon része, mely homogén fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik
Adott szerkezet – összetétel – határfelület
Elegendő ha a fizikai és kémiai jellemzők egyike eltér

Komponens:
Egy keverék egyik kémiai összetevője (elem vagy vegyület)

Szilárd oldat:
Idegen anyagot adunk a mátrixhoz, és egyfázisú rendszer alakul ki
Szubsztitúciós vagy intersticiális szilárd oldat formájában
↔ ha kétfázisú rendszer alakul ki: új fázis jelenik meg

Oldhatóság(i határ):
Az oldott anyag azon maximális koncentrációja, melyet az adott hőmérsékletű
oldószer új fázis megjelenése nélkül képes feloldani

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 11

Fázisdiagram/állapotábra – Definíció
• Olyan grafikon, mely egy anyagi rendszer fázisait mutatja az állapothatározók (hőmérséklet,
összetétel és nyomás) függvényében
• A fázisdiagram a rendszer egyensúlyi állapotára vonatkozik
• A nemegyensúlyi struktúrák és tulajdonságainak megismeréséhez támpont
• Szokásos csoportosítani a komponensek száma szerint:
• 1-komponensű
• 2-komponensű - független állapothatározók általában T és c (p = 1 atm)

Gibbs-féle fázisszabály:

F + Sz = K + 2 → Sz = K – F + 2

F fázisok száma; Sz szabadsági fokok száma; K komponensek száma

• Komponensek száma: a független anyagi minőségek azon minimális száma, mely a

rendszerben jelenlevő VALAMENNYI fázis összetételének megadásához szükséges
• Szabadsági fok: azon intenzív változók száma, mely függetlenül változhat anélkül, hogy
megváltozna a rendszerben levő fázisok száma
2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 12
Fázisegyensúly – Fázisdiagram
Fázisegyensúly: dinamikus egyensúly • A hőmérséklettel változtatható a
Oldat – folyékony, illetve szilárd oldatok (mindig 1 fázis!) fázisok száma: pl. A → B
Keverék – mindig egynél több fázist jelent • Az összetétellel is változtatható a
fázisok száma: pl. B → D
Cukor-víz rendszer

Cukor-víz rendszer

Cukor oldhatósága T = 20°C-on

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 13
Egykomponensű rendszer fázisdiagramja
Víz fázisdiagramja

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 14

Egyszerű kétkomponensű rendszer
Oldatrendszerek: Pl. Cu-Ni (3. óra anyagában)
Hume-Rothery szabály
1. Atomsugarak eltérése < 15%
2. Hasonló elektronnegativitás
3. Megegyező kristályszerkezet

Cu és Ni korlátlanul oldódik egymásban

Fázisok összetétele

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 15

Egyensúlyi ↔ Nemegyensúlyi hűtés
• Termodinamika vs. Kinetika

Egyensúly: a fázisegyensúlyt minden időpillanatban fenntartjuk

• Ehhez diffúzió szükséges (folyadékban még OK, de szilárd fázisban -
különösen alacsonyabb hőmérsékleteken - igen lassú!) → igen lassú hűtés
• Egyensúlyi állapot: stabil

Nemegyensúlyi állapot: metastabil

• A metastabil fázisokat tartalmazó rendszerek sokszor sokkal fontosabbak
és érdekesebbek, mint a stabil, egyensúlyi rendszerek
• Az eltérés mértéke a hűtési sebességtől és a szilárd fázisra jellemző
diffúziós sebességtől függ

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 16

Kétkomponensű eutektikus rendszerek
Eutektikum ≡ (eutektos(g)=könnyen olvadó) az a két komponensű keverék,
mely jól meghatározott minimális olvadásponttal rendelkezik

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 17

Vasalapú ötvözetek
• A vas tömegaránya nagyobb, mint bármelyik másik ötvözőelemé
• Színvas szilárdsága csekély – erősen mágneses (pl.: vasmag)
• Ötvözet tulajdonsága a széntartalomtól függ:
0,1 - 2,06% széntartalom – acél
2,06 - 4,8% széntartalom – öntöttvas
A vas szénoldó-képessége függ a hőmérséklettől:
• Dermedés hőmérsékletén 2,06% C oldott állapotban
• További lehűlés – a C-oldóképesség csökken – C kiválik,
a többi oldva marad
Legjelentősebb ötvözőanyaga a szén
• a) keménység
Fázisdiagram
b) kopásállóság
(állapotábra)
c) szívósság nő
• Csökkenti a képlékenységet
• Nyersvasgyártás folyamán ötvöződik
vassal grafit vagy vaskarbid formájában

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 18

Hogy kerül a szén a vasba?
Nagyolvasztó: aknás kemence (~1000 m3), tűzálló falazat, alul grafit falazat

Nagyolvasztó felépítése Nagyolvasztó Nyersvascsapolás

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 19

Hogy kerül a szén a vasba?
Nagyolvasztó: aknás kemence (~1000 m3), tűzálló falazat, alul grafit falazat

Nagyolvasztóban lezajló
kémiai folyamatok egy része

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 20

 Fázisdiagram származtatása
Különböző összetételű olvadékok hűlési
görbéjének mérésével:

F + Sz = K + 2 → Sz = K – F + 2

F: fázisok száma
Sz: szabadsági fokok száma
K: komponensek száma

Vas-szén fázisdiagram (Fe-C állapotábra) származtatása:

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 21

Fémek tulajdonságai
Legfontosabb tulajdonságaik:
• Szobahőmérsékleten szilárd anyagok
• Kivétel: Hg, Ga (OP ≈ 30°C)
• Kiválóan alakíthatók
• A mechanizmus azonban nem triviális
• Jó hővezetők
• Jó elektromos vezetők
• Korábbi órákon volt róla szó
• A tulajdonságok mindig az anyag felépítésétől és atomi jellegétől függ
→ Hogyan?

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 22

Fémek alakíthatósága
Young-modulus ↔ potenciálfüggvény
A felhasználáshoz a fémet alakítani kell:
Melegalakítás (T > Top/2)
• Öntés, présöntés, hideg-meleg hengerelés, kovácsolás
Hidegalakítás (T < Top/2)
• Húzás, összenyomás, csavarás, hajlítás, forgácsolás
Az alakváltozás sebessége széles határok között változik

Young-modulus ↔ Olvadáspont

• Deformáció hangsebességgel (hullámszerűen)

terjed a mintában Merevség –
olvadáspont
• Rácspontokban lévő atomok nem
mozgathatók egyedileg
• A rugalmas állandó a rácspotenciáltól függ
• Tulajdonságok nem csak a szerkezettől függenek,
hanem a megmunkálástól is

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 23

Fémek alakváltozása: Képlékeny ↔ rideg
Szakítógörbe: feszültség – relatív megnyúlás görbe

Képlékeny Rideg
• Nagy deformáció • Kis deformáció
• Összetett görbe • Nagy merevség
• Kettős folyáshatár

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 24

Fémek deformációja
Anelasztikus deformáció
• Reális (nem ideális) anyag ÁLLANDÓ feszültség mellett
Kúszás (creep): hidegfolyás
• Állandó terhelés alatt jelentkező, időtől
és hőmérséklettől függő alakváltozás

D: érzékenység

a) Ideálisan rugalmas
b) Anelasztikus
c) Viszkoelasztikus

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 25

Fémek deformációja
Képlékeny deformáció
• Nagy terhelés mellett
• Maradó alakváltozás
• Fémek alakítási görbéje
Fűtéscsövek deformációja
Távvezetékek problémája
• Acél: jó kúszási ellenállás, de rossz vezető
• Alumínium: jó vezető, de rossz mechanikai szilárdság
Megoldás:
Acélsodronyon (acélszív) + körben tekercselt alumínium
elemi szálak

Egyszerű drótkötél

Távvezeték
2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 26
Diszlokációk és keményedés
Fémek: diszlokációk mozgékonyak
Képlékeny alakváltozás: maradandó alakváltozás • Nem irányított kötések
• Anyag ellenállóképességét e téren erőssége, illetve • Tömör atomi síkok és irányok
keménysége írja le
• Elméleti számítások a tökéletes kristályok mechanikai
erősségét a tapasztaltaknál többször nagyobbnak
becsülték
• Az 1930-as években merült fel a gondolat, hogy az
eltérés magyarázata a diszlokációkban rejlik Kovalens kerámiák: nehéz mozgás
• Irányított erős kötések (pl. Si, gyémánt)
• 1950-es években a diszlokációk kísérleti igazolása
elektronmikroszkópiával
• Kristályos anyagokban a képlékeny deformáció
• Legtöbbször diszlokációk mozgásával valósul meg
• Ikerképződéssel (hexagonális fémeknél jellemző) Ionos kerámiák: nehéz mozgás
• Diffúziós kúszás • Nem tudják elkerülni a szomszédok
taszítását (pl. NaCl)
• Szemcsehatár-elcsúszás
• Szemcserotáció stb.
• Folyamatok megértése → fémek keménységét
befolyásolhatjuk
2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 27
Diszlokációk mozgása
Diszlokációk és képlékeny deformáció
• Köbös és hexagonális fémek – képlékeny deformáció
képlékeny nyírás vagy csúszás ahol egymás melletti • A diszlokáció a csúszósík mentén a
atomsíkok csúsznak el diszlokációk mentén diszlokációs vonalra merőleges csúszási
irányban mozog

Éldiszlokáció

Ha diszlokáció nem mozog → deformáció sem történik

Csavardiszlokáció

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 28

Keményedési mechanizmusok
Mikroszkopikusan Makroszkopikusan
Az anyag képlékeny deformációra való Képlékeny deformáció során sok
+ diszlokáció mozog. Keménység,
hajlama attól függ, hogy a diszlokációk
mennyire képesek mozogni folyáserősség, szakítószilárdság azzal
kapcsolatosak, hogy mennyire könnyen
deformálható az anyag képlékenyen

• A diszlokációk mobilitásának csökkentése mechanikailag

keményebb és erősebb anyagot eredményez
• Minden keményedési folyamat alapja a diszlokációk
mozgásának korlátozása, illetve blokkolása

Keményedési mechanizmusok
1. Szemcseméret-csökkentés
2. Szilárdoldatos keményedés
3. Deformációs keményedés

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 29

1. Szemcseméret csökkentése
• Diszlokációs él mozgása = az atomsíkok elcsúszása
• Szemcsehatárokon kristálysíkok orientációja változik
• Itt a diszlokációnak irányt kell váltani: a rendezetlenségek
akadályozzák a diszlokációk csúszását
• Szemcsehatár megtöri a csúszósíkot → gátolja a csúszást
• Nagyobb szögű illeszkedés → nagyobb gátlás
• Ha α kicsi → hatástalan
• Ha α > αkr → feltorlódás
• Kisebb szemcseméret → több gátló határfelület

Egyes esetekben a szívósságot is növeli

Anyag a törésig mennyi

Mechanikai tulajdonságok
energiát képes elnyelni
változása a szemcsemérettel:

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 30

1. Szemcseméret csökkentése
Kristályos fémekben a kristályszemcsék Mg-3Al-1Zn ötvözet:
határán a diszlokációk feltorlódnak
Keménység
d: átlagos szemcseméret
Hall-Petch összefüggés: σy: folyáshatár
σ0: anyagi konstans
K: erősítési együttható

Kovácsolás során
például az anyagban
mikrokristályos
szerkezet alakul ki
Bronz

Folyáshatár

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 31

2. Szilárdoldatos keményedés
• Szennyező atomok torzítják a rácsot és feszültséget okoznak
• A feszültség gátolja a diszlokáció mozgását → nagytisztaságú fémek puhábbak, mint ötvözeteik
• A rendszer igyekszik minimalizálni a deformáció okozta energiatöbbletet

Kisebb szubsztitúciós szennyező Nagyobb szubsztitúciós szennyező

Húzófeszültség
jelenik meg

Nyomófeszültség
jelenik meg

• A szennyeződés keltette lokális feszültség az • A szennyeződés keltette lokális feszültség a

A és B pontokban gátolja a diszlokáció jobbra C és D pontokban gátolja a diszlokáció jobbra
mozgását mozgását
• A kisebb szennyező atomok a csúszósík fölé • a nagyobb szennyezőatomok a csúszósíkban
diffundálnak (szegregálnak) gyűlnek fel (szegregálnak)

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 32

2. Szilárdoldatos keményedés
• Idegen atom jelenléte növeli a merevséget, de csökkenti az ütésállóságot
• Idegen atom méretétől függően szétfeszíti-összehúzza lokálisan a fémrácsot
• Akadályozza a diszlokációk mozgását
• Acél széntartalma
• Magas hőmérsékleten
oldott ötvözőanyag
Pl. réz-nikkel ötvözet:

Empirikus összefüggés:

A σy és TS növekedése a duktilitás rovására következik be,

ami a Ni-tartalom növekedésével csökken

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 33

3. Deformációs keményedés
• Alacsony hőmérsékletű deformáció. T < Tújrakristályosodás = 0.4∙OP →
hidegalakítás (általában szobahőmérsékleten)
• A hidegalakítási műveletek általában a keresztmetszetet változtatják
Alakítás mérőszáma: a plasztikus deformáció mértéke
A0: kiindulási keresztmetszet
Ad: végső keresztmetszet

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 34

3. Hidegalakítás (Cold Working)
• Alakítás során nagymértékű képlékeny alakváltozás A százalékos hidegalakítás (%CW) növelésével
• Diszlokációk mozognak, keletkeznek, • A folyáhatár (σy) nő
kölcsönhatnak egymással • A szakítószilárdság (TS) nő
• Kölcsönhatásuk következtében akadályozzák • Duktilitás (%EL vagy %AR) csökken
egymás mozgását
• Diszlokációk sűrűsége:
• Egykristály: 103-104 cm−3
• Hidegalakítás: 109-1012 cm−3
(alakváltozáskor nő)
• Hőkezelt anyag: 105-106 cm−3
• A kristályszerkezet megváltozik
• Nagymértékű szilárdságnövelés érhető el
Szakítószilárdság nő ρd-vel: Alacsony széntartalmú
acél szakítógörbéi
különböző mértékű
hidegalakítást követően

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 35

3. Hidegalakítás – Folyáshatár és szakítószilárdság
Folyáshatár (Yield strength, σp): Szakítószilárdság Duktilitás (Ductility):
Maradandó alakváltozás nélkül (Tensile strength): Szakadáskor visszamaradó
elviselt legnagyobb feszültség Szakítógörbe képlékeny alakváltozás
≈ az anyag erőssége maximális feszültsége
(megegyezés szerint: εp = 0,002)
1040 acél – bronz - réz Duktilitás csökken
Folyáshatár nő

Szakítószilárdság nő

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 36

Fémek feldolgozási eljárásai
Tulajdonságok módosítása:
• Kovácsolás (hideg, meleg)
• Húzás (hideg)
• Hengerelés (hideg, meleg)
• Öntés (meleg)
• Egyéb
• A fémet akár többször felmelegítik és lehűtik az eljárás során → szerkezet optimalizálása

Hőkezelés hatása:
• A formázás során a befektetett energia egy része az anyagban tárolódik,
egy része pedig a deformációra fordítódik
• Hőkezelés hatására lejátszódó folyamatok
• Visszanyerés: diszlokációk megszűnése és megváltozása
• Átkristályosodás: szerkezetváltozás
• Szemcseméret-növekedés

• Ezen folyamatok ismétlése → szerkezet optimalizálása és rögzítése

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 37

Hőkezelés hatása (Annealing)
Eltérő hőmérsékleten eltérő folyamatok: Három szakaszát különböztetjük meg

Alacsony T
• Visszanyerés: diszlokációk
megszűnése és megváltozása
• Relatíve kis hatás

Közepes T
• Átkristályosodás:
szerkezetváltozás
• Nagy hatás

Magas T
• Szemcseméret-növekedés

1 órán át hőkezelt bronzötvözet

Hőkezelés (annealing): csökkenti TS-t és növeli %EL-t

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 38
Hőkezelés hatása (Annealing)
Eltérő hőmérsékleten eltérő folyamatok: Három szakaszát különböztetjük meg

Alacsony T
• Visszanyerés: diszlokációk
megszűnése és megváltozása
• Relatíve kis hatás

Közepes T
• Átkristályosodás:
szerkezetváltozás
• Nagy hatás

Magas T
• Szemcseméret-növekedés

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 39

Hőkezelés hatása – Alacsony T
Megújulás (Recovery): Relatíve kis hatás
• Tulajdonságok visszaállítása, visszanyerése:
diszlokációk megszűnése és megváltozása
• Diszlokációk annihilációja csökkenti a sűrűséget

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 40

Hőkezelés hatása – Közepes T
Át/újrakristályosodási hőmérséklet (TR)
• Az a hőmérséklet, melyen a teljes Átkristályosodás
újrakristályosodás épp 1 órát vesz TR függ a (újrakristályosodás)
igénybe hidegalakítás • Belső energia minimalizálása
mértékétől új szemcséket eredményez
1. TR ≈ 0.3-0.6∙Top
• Kis méretűek
• Alacsony a
2. A diffúzió időt igényel: TR = f(t)
diszlokációsűrűségük
Rövidebb hőkezelés → magasabb TR
• Felemésztik a deformált
részecskéket
3. Nagyobb mértékű hidegalakítás
→ alacsonyabb TR → gyorsabb
Eredeti 4s @ 580°C 8s @ 580°C
újrakristályosodás
Részleges Teljes
átkristályosítás átkristályosítás
4. Tiszta fémek TR-e alacsonyabb,
mint az ötvözeteké, mert az ötvözetek
szemcsehatárain a szennyező elem
szegregálódik és ezzel nehezíti a
diszlokációk mozgását

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 41

Hőkezelés hatása – Magas T
Szemcsedurvulás
(Ostwald-érés, Ostwald ripening)
• Hosszabb idők alatt a nagyobb
szemcsék „felfalják” a kisebbeket
• Szemcsehatár az atomi migrációval
• Adott kritikus méret alatti részecskék
ellentétes irányba vándorol
feloldódnak/elpárolognak
Oka:
• A kritikus méret feletti részecskékre
• A szemcsehatárok összmérete, és
kiválnak, azok nőnek
ezzel a rendszer teljes energiája, csökken
• A folyamatot tehát az hajtja, hogy a felületi
szabadenergia minimális legyen

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 42

Hőkezelés hatása – Magas T
NEM összenövés ↔ Szemcsedurvulás
(coalescence)
Eredeti 4s @ 580°C
Részleges
átkristályosítás

Pd nanorészecskék
8s @ 580°C 10 min @ 700°C
Teljes Szemcseméret-
átkristályosítás növekedés

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 43

Hőkezelés hatása – Magas T
Szemcsedurvulás

Empirikus összefüggés:

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 44

Ajánlott irodalom
Jegyzetek, előadások
• Geretovszky Zsolt: Bevezetés az anyagtudományba, SZTE, https://titan.physx.u-
szeged.hu/~opthome/optics/oktatas/Bev_any/
• Menyhárd Alfréd – Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek
• Csikósné Dr Pap Andrea Edit: Villamosipari Anyagismeret, Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki
Kar MTI, https://uni-obuda.hu/users/pap.andrea/

Könyvek
• Mészáros István (szerk.): Anyagismeret, Akadémiai Kiadó,2019 (https://mersz.hu/dokumentum/m552ai__1/)
• Ginsztler J.- Hidasi B.- Dévényi L.: Alkalmazott anyagtudomány, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2000.
• Prohászka J.: Bevezetés az anyagtudományba I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
• William D. Callister – Materials Science and Engineering Aan Introduction, Wiley, 2019
• Ashby, M.F., Jones, D.R.H.: Engineering materials 1. An introduction to their properties and applications.
Butterworth, Oxford, 1996
(https://www.academia.edu/33087050/Michael_Ashby_and_David_Jones_Engineering_Materials_1_2nd_ed)
• Donald R. Askeland, Pradeep P. Fulay, Wendelin J, Wright: The Science and Engineering of Materials,
Cengage Learning, Stamford, CA, USA, 2011

2023.11.07. Nanokompozitok – Fémek tulajdonságai 45