Villamosipari anyagismeret -2

Az anyagok felépítése:
-az atomok közötti kötések
-kristályszerkezet
-amorf szerkezet
 Az atomok kölcsönhatása
• atomok ionok molekulák

Erők:
qQ
Coulomb: F
4 0 r 2

van der Waals: lezart elektronhéjak, dipólusok között

Kötések: kovalens
ionos
fémes
van der Waals (molekula)
 Az atomok közötti erőhatások
•Coulomb erő pontszerű töltések
között:
Taszító erő

qQ
F
4 0 r 2
Vonzó erő: egyik atom atommagja és
a szomszédos atom elektronjai között
Fvonzó~ 1/r2
r
Taszító erő: a kölcsönhatásba lépő
atomok azonos töltésű részecskéi, pl.
elektronhéjai között
Vonzó erő

Ftaszító~ 1/r9 – 12

Az elektrosztatikus kölcsönhatás
eredményeképp az az egyensúlyi
U távolság alakul ki, ahol legkisebb az
össz. potenciális energia

U0 r Lenard-Jones potenciálfüggvény:
U = A/rm - B/rn, m12 , n6
 Elsődleges vagy primer kötés
A kovalens kötés
azonos fajtájú elemek
között keletkezik. A
nemes gáz
konfiguráció elérése
érdekében a
legközelebbi
szomszédok
megosztják
elektronjaikat, közös
elektron párokat
kialakítva. Pl. CH4,
4
és a C.
Kovalens kötés (homopoláros)
Atomtávolság
Energia (eV)

Átmeneti
állapot
hidrogénkötés

A részben betöltött külső elektronhéjak, orbitális pályák átfednek;

A szomszédos atomok valencia-elektronjai segítenek a teljes betöltöttség állapotának
kialakulásában;
A pozitív atommagok közötti elektronsűrűség növeli a kötési szilárdságot
elektrosztatikus vonzás révén.
Elektronpályák hibridizációja (Szén)
Hybridization of Carbon Atomic
Orbitals
Within diamond, one s-orbital and three p-
orbitals undergo a SP3 hybridization.
Az sp3 hibridizált kötések tetraéderes szimmetriával rendelkeznek,
a legközelebbi szomszédok száma 4.
 A grafitban egy s-pálya és két p-pálya sp2 hibridizált pályát alkot

!!! Grafén, fullerén, széncső !!!

Geometria- trigonális.
Egy p-pálya nem vesz részt a hibridizációban. Ez átlapol a szomszéd síkkal és 
kőtést hozhat létre.

sp-hibridizáció láncolatos struktúrák kialakulásához

 kötés – két s- elektronpálya átlapol

 A gyémántszerkezetű szén (izomorf kristályok: Si, Ge)

hibridizált
alapállapot
állapot
Koordinációs szám: 4 3
sp – hibridpályák Az elektronok energiasémája
az elemi a gyémántban
C-ben
Ionos kötés (heteropoláros)
 Elsődleges vagy primer kötés

• Az ionos kötés
akkor jön létre, ha az egyik
elemnek elektron
feleslege, a másik
elemnek pedig elektron
hiánya van zárt nemes
gáz konfigurációhoz
képest. Pl. a NaCl
( konyhasó )

12
A fémes kötés olyan rendszerekben jön létre, melyekben
a pozitív atomtörzsek a közösen használt szabad
elektronok felhőjében „úsznak”.
A pozitív atomtörzsek és a negatív elektronok Coulomb
vonzása biztosítja az anyag stabilitását.
Jellemző erre a kötéstípusra, hogy a közös elektronok
nem helyhez kötöttek (lokalizáltak) az egyes atomokon,
hanem szabadon mozognak.
 Elsődleges vagy primer kötés

A fémes kötés esetében a zárt

héj elérése érdekében a
fémek atomjai leadják a
vegyérték elektronjaikat.
A leadott elektronok un szabad
elektron felhőt alkotva,
egyaránt tartoznak a kristály
valamennyi atomjához.,
pontosabban ionjához.
Pl. a fémek

14
 Gyenge, mellékvegyérték
kötések
A Molekulaközi kötés
(Van der Waals kötés)
A leggyengébb kötés. A
szomszédos atomok,
vagy molekulák belső
töltés polarizálódásából
eredő elektrosztatikus
erők hozzák létre.
Pl. a szerves anyagok,
műanyagok

15
 Ionos kötés Kovalens kötés Fémes kötés

I.+VII. NaCl
II.+VI. MgO Vegyület félvezetők: Molekulák: CH 4
GaAs Elemi fémek
oszlopok Elemi félvezetők:
InSb
elemeinek C, Si, Ge
SiC
vegyületei
Kovalens kötés: elektronegativitások összege nagy, különbsége kicsi

Ionos kötés: elektronegativitások összege nagy, különbsége nagy

Fémes kötés: elektronegativitások összege kicsi, különbsége nagyon kicsi

elektronegativitás-különbség

 Annak az erőnek a mérőszáma, mellyel a molekulán belüli atom a kötésben

résztvevő elektronokat vonzza magához.
 Az anyagok halmazállapotának változása a hőmérséklet emelésével

kristály olvadék gáz

Hőmérséklet: T1 < T2 < T3
Halmazállapot: szilárd folyékony gáznemű
Rendezettség: hosszútávú rövidtávú hiányzik
Kinetikus energia nő
az atomok/molekulák
Közepes távolság nő
között
Kölcsönhatás csökken
 Anyagok szerkezete:
kristalyos és amorf anyagok
• A kristályos szerkezet azt a szabályos rendet jelenti, amely szerint a
kristály atomjai a térben elhelyezkednek
A kristályrács felépítése

,,  – az elemi cella rácsszögei

a,b,c – az elemi cella élhosszai
x,y,z – a koordináta rendszer tengelyei

pontrács elemi cella

Jellemző paraméterek: rácsállandó, rácsszőgek, elemi cella típusa,

kristályszimmetria, Miller index
A szabályos rácsban minden rácsatom legközelebbi szomszédjainak a számát
koordinációs számnak nevezik.
köbös hexagonális tetragonális romboéderes

ortorombikus monoklin triklin

A különböző kristálytípusok elemi cellái.

Azokat a legkisebb egész számokat, melyek aránya megegyezik a H’, K’ és L’
arányával h, k, l betűkkel jelöljük és Miller-indexeknek nevezzük.

z
H=2, K=2, L=1,
1/H=H’, 1/K=K’, 1/L=L’
½ : ½ : 1/1 : h,k,l =1,1,2

L
0 K y
H

x
 Matematikai leírás megfelelő vektorokkal

rácspontok térbeli irányok

 Ekvivalens rács-síkok

A köbös rács jellegzetes síkjai és a hozzájuk tartozó Miller-indexek.

 A legszorosabb illeszkedésű síkokból felépülő kristályrácsok alaptípusai.
Lapcentrált köbös
(Lapközepes )
Al, Cu, Au, Ag, Pb, Ni,
Ir, Pt valamint a vas
(-Fe) 911 C és 1392
C között.
Hexagonális Tércentrált köbös
(Térközepes)
Be, Zn, Mg, Cd és a
Ti egyik módosulata Li, Na, K, V, Cr, W,
Ta,
a vas (-Fe) 1392 C
és az olvadáspont
(1536 C) között
illetve 911 C(-Fe )
alatt.
 A legszorosabban illeszkedésű síkok
egymásra rétegződése a kristályrácsban

A-réteg A-réteg
B-réteg

A-réteg A-réteg
B-réteg B-réteg
C-réteg A-réteg
 a = rácsállandó
d = ionátmérő

Szabályos rendszerbeli, felületen középpontos rácselem, ún.

lapcentrált köbös kristályrács. A térkitöltés 74%-os, a koordinációs szám: 12.
 a = rácsállandó
d = ionátmérő

Szabályos rendszerbeli térben középpontos rácselem, tércentrált

köbös kristályrács. Térkitöltés 68%-os, koordinációs szám: 8.
 a, c = rácsállandók
d = ionátmérő

(ideális eset)

Szabályos rendszerbeli hexagonális rácselem legsűrűbb illeszkedésű

atomokból. A térkitöltés 74%-os, a koordinációs szám: 12.
 A fémek többsége a három kristályszerkezet-típus valamelyikéhez tartozik.
Például, az Al, Cu, Pt, Ag, Au, Pb lapcentrált köbös (angolul Face Centered Cubic FCC)
rácsban kristályosodnak.
A Na, Fe, Mo, Ta, W tércentrált köbös (Bulk Centered Cubic BCC) rácsot alakítanak ki.
Hexagonális rácsszerkezetű elemek a Mg, Ti, Co, Zn és Gd.

A következő ábra mutatja a kristály alaptípusok megoszlását a fémek között .

Tércentrált köbös (BCC)

Lapcentrált köbös (FCC)
Hexagonális
Egyes régóta ismert ásványok nevét viselik további fontos kristályszerkezetek
elnevezései: a tetraéderes alapcellával rendelkező gyémántrács,
a perovszkit és a spinell típusú kristályrácsok.

Perovszkit ABO3

egyszerű köbös
rácsban
a térközpontos
pozicióban
elfoglalva a
felületközpontokat

Oxidác ió Példák
 Spinell AB2O4 (AO·B2O4)

a kisebb méretű
kation tetraéderes
O-környezetben

FCC vagy hexagonális

elrendezésben
A nagyobb méretű
kation oktaéderes Példák:
O-környezetben

(Spinell)

(inverz Spinell)

A spinell-típusú kristályszerkezet. Ezek jellemzőek a nem-

fémes, polikristályos mágneses anyagokra, a ferritekre.
 A kristályos szén polimorf
gyémánt módosulatai: gyémánt, grafit,
C60 buckminster-fullerén (60
“buckminster-fullerén” atomos „gömb- molekula”)

grafit (10,10) nanocső

Kristályhibák

egykristály -- polikristály

kristályhibák
(dinamikus és statikus)
ponthibák (0-dimenzió) térbeli hibák (1,2,3-dimenziós)
vakancia, atomhiány diszlokáció - szabályos rétegződésű
intersticiális vagy rácsközi atom atomsorok elcsúszása

(adalékolás!!!) pórusok, repedések,

szemcsehatárok, más fázisok
Kristályhibák

Schottky típusú ponthiba:

térfogat növekedéshez vezet

Frenkel típusú ponthiba:

nem jár térfogat növekedéssel
 Kristályhibák: diszlokációk

éldiszlokáció
A diszlokáció elmozdulási
iránya párhuzamos a 
nyomófeszültség irányával

csavardiszlokáció
A diszlokáció elmozdulási
iránya merőleges a 
nyomófeszültség irányára

Nyomó- vagy húzófeszültség

csúszósík diszlokációs él a diszlokáció hossza

A kristályszerkezetre ható külső nyomó- ill. húzófeszültség makroszkópikus alakváltozást
okoz, ami mikroszkópikus él- és csavardisz­lokációk mozgásával írható le.
A folyamat a mechanikai alakító (húzás, hajlítás, hengerelés, stb.) megmunkálási
technológiák fizikai alapja
 Illeszkedési szöghiba
két szomszédos
szemcse között

nagyszögű
szemcsehatár
kisszögű
szemcsehatár

Kristályhibák: szemcsehatár
Si egykristályra
növesztett Si3 N4 réteg
határfelületére beépült
Yb2 O3 (a) és ZrO2 (b)
szennyeződés atomi
felbontású,
keresztmetszeti
transzmissziós elektron-
mikroszkópos felvételen.
 koherens majdnem koherens nem koherens
Epitaxiás, heteroepitaxiás feszített epitaxiás nem illesztett
rétegnövekedés rétegnövekedés rétegnövekedés

Anyagok fázishatár- ill.

A munkadarab és a vákuum
közti határfelület határfelületi tulajdonságai:
elektromos : tértöltések ill. felületi
töltések
• félvezető eszközök: p-n átmenetek
Tömbi tulaj- • varisztorok: szemcsehatárok
donságok felületi- és tértöltései
• gázérzékelők: határfelületi töltések,
kiürített tartományok
Fázis- ill. mechanikai : felületi feszültség
szemcsehatár Fázishatár, ill. szilárd- optikai: reflexió, fénytörés
gáz-fázis határfelület • fényvezetők
• A fémkristályokban az
elcsúszás a
képlékeny
alakváltozás nem
egyszerre következik
be, hanem egy adott
síkon és adott
irányban
„fokozatosan”
következik be.

37
 Amorf anyagok szerkezete

Azt szilárd testet, melynek atomjai, molekulái rendszertelenül helyezkednek el

a térben, amorf szerkezetűnek hívjuk .
Üvegek -túlhűtött folyadékok. Polimerek, biológiai anyagok, gyanták,…

Kristályos és amorf Si

Közeli rend – középtávú rend – távoli rend

 T

Vh = 1 – 105 K/s
 Monomer - (polimerizáció) - polimer (polimerizációs fok)
etilén C2H4 ---- polietilén (C2H4)N

Elemek: C, H, O, N, P, S, +……bio, …..

Homopolimerek AAAAAAA vagy BBBBBBB vagy CCCCCCC

váltakozó kopolimerek ABABAB vagy ACACAC vagy BCBCBC
véletlen kopolimerek AAABAABBBAAAAB
 blokk kopolimerek AAAAAABBBBBBAAAAACCCCCCAAAAA