Gruber Györgyné

Gépipari alapanyagok és félkész

gyártmányok

A követelménymodul megnevezése:
A próbagyártás technológiája
A követelménymodul száma: 0203-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-004-30
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

ESETFELVETÉS - MUNKAHELYZET

Karbantartási, üzemeltetési feladatainak megoldása során különböző alapanyagokkal,

segédanyagokkal dolgozik, előgyártmányokat, félkész- és késztermékeket használ. Az
anyagok kiválasztása, folyamatos pótlása, megmunkálhatóságuk, alkalmazhatóságuk
felismerése munkájának fontos részét képezik. Feladatainak sikeres elvégzéséhez ismernie
kell a gépipari anyagok fajtáit, választékát és fő jellemzőit.

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

AZ IPARI ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA

Technológiai állapotuk alapján az ipari anyagok lehetnek:

- nyersanyagok,
- alapanyagok,
- segédanyagok,
- félkész gyártmányok,
- késztermékek,
- hulladékok, melléktermékek.

Az alapanyagok a nyersanyagokból különböző ipari technológiákkal létrehozott anyagok,

amelyekből további megmunkálással félkész- vagy késztermékek állíthatók elő.

1
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

1. ábra. Gépipari anyagok fajtái

A segédanyagok az alapanyagok feldolgozásához, a termékek élettartamának növelésére és

működésük elősegítésére alkalmazott anyagok, amelyek az egyes megmunkálások
végtermékébe nem épülnek be.

Segédanyagok például:

- hűtő-és kenőanyagok,
- tüzelőanyagok,
- csiszoló- és polírozó anyagok,
- katalizátorok.

A félkész gyártmányok olyan további feldolgozásra alkalmas termékek, amelyek öntéssel

előállított alapanyagokból készülnek képlékenyalakító technológiákkal.

A félkész gyártmányok szakaszos öntéssel (öntött tuskó) vagy folyamatos öntéssel

(különböző szelvényű előtermékek) előállított alapanyagokból készülnek kohászati
képlékenyalakító technológiákkal1

- lapos termékek: négyszög keresztmetszetű termékek, melyeknek a szélessége a

vastagság sokszorosa (pl. durvalemez, szalag),

1 www.banki.hu/~aat/oktatas/mernassz/elogyartas/04_EGYT_pinke_aceltermekek%20attekintese.ppt (2011. 01. 26)

2
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

- hosszú termékek: kör, négyszög vagy hatszög keresztmetszetű termékek (pl. rúd,
profil, hengerhuzal),
- széles termékből gyártott hosszú termékek (pl. szalagból hajlított profilok és
zártszelvények),
- kovácsolt termékek (pl. kovácstuskó, zömített kovácsdarab).

Acéltermékek esetén a tuskó a folyékony acél kokillába öntésével előállított termék. A

félgyártmányok folyamatos öntéssel, tuskóhengerléssel, kovácsolással, forgácsolással
létrehozott termékek.

2. ábra. Acélból készült félkész termékek

3. ábra. Lemeztermékek

A késztermékek az alapanyagokból vagy félkész gyártmányokból előállított, további

megmunkálást nem igénylő, a minőségi előírásoknak megfelelő gyártmányok.

3
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

Késztermékek lehetnek például a különböző gépelemek (tengelyek, csapágyak, rugók,

tengelykapcsolók, stb.) valamint a gépelemekből összeszerelt gépek, berendezések,
készülékek.

A hulladékok, melléktermékek az alapanyagokat, valamint a félkész- és készgyártmányokat

előállító technológiai folyamatok során keletkezett anyagok. Ide sorolhatók a már
elhasználódott és minőségileg nem megfelelő termékek is.

A hulladék felesleges, zavaró, esetenként veszélyes lehet a környezetére. Kezelése során

fontos szempont az újrahasznosíthatóság és a környezetvédelem. A melléktermék a
termékhez nem, de egyéb célra hasznosítható anyag vagy termék.

FÉMEK ÉS ÖTVÖZETEIK
A fémek kristályos szerkezetű, jó hő- és villamos vezetőképességű, a higany kivételével
szilárd anyagok. Vezetőképességük a hőmérséklet emelkedésével csökken.

A fémeket és a belőlük készült ötvözeteket sokféle szempont alapján csoportosíthatjuk. A

gépipari alkalmazásukat tekintve fontos szempont lehet például az összetételük, sűrűségük,
olvadáspontjuk és korrózióállóságuk is. A 4. ábra a fémes szerkezeti anyagok
csoportosítását mutatja be az előzőekben felsorolt jellemzők alapján.

4. ábra. Fémes szerkezeti anyagok felosztása

4
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

A fémek olvadáspontjuk szerint lehetnek:

Alacsony olvadáspontú, 1000 °C alatt olvadó fémek:

- ón (232 °C),
- ólom (327 °C),
- cink (419 °C),
- alumínium (660 °C),
- magnézium (650 °C),
- ezüst (961 °C).

Közepes olvadáspontúak a 1000-2000 °C között olvadó fémek:

- arany (1063 °C),

- réz (1083 °C),
- mangán (1244 °C),
- nikkel (1452 °C),
- vas (1536 °C)
- titán (1660 °C),
- platina (1769 °C),
- króm (1900 °C),
- vanádium (1900 °C).

Magas olvadáspontúak a 2000 °C felett olvadó fémek:

- molibdén (2620 °C),

- volfrám (3380 °C).

A fémek sűrűség szerinti felosztását az 5. ábra mutatja.

5
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

5. ábra. Fémek felosztása sűrűségük alapján

1. Vas-szén ötvözetek

A gépiparban felhasznált fémötvözetek közül a vasötvözetek dominálnak, megelőzve a réz-,

alumínium- és egyéb fémötvözeteket. A vas-szén ötvözetek a szén mennyisége és a vasban
való elhelyezkedése alapján lehetnek vas-grafit ötvözetek és vas-vaskarbid ötvözetek.

A vas-vaskarbid (Fe-Fe3C) ötvözetek

- Acélok C<2%
- Öntészeti fehérvasak C>2%

A vas-grafit (Fe-C) ötvözetek

- Öntészeti szürkevasak C>2%

6
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

6. ábra. A vas-szén ötvözetek felosztása

ACÉLOK: fehérnyersvasból oxidációval előállított vas-vaskarbid ötvözetek, amelyeknek a

széntartalma 2% alatt van.

(A különböző szakirodalmak az acélok legnagyobb széntartalmára eltérő értékeket adnak

meg. 2,06%, 2,1%, stb.)

1. Acélok csoportosítása gyártási eljárás szerint:

- Siemens - Martin acélok,

- Bessemer – Thomas acélok,
- konverteres acélok,
- vákuumozott acélok,
- elektroacélok,
- átolvasztott acélok,
- csillapítatlan acélok,
- csillapított acélok.

7
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

2. Acélok csoportosítása összetétel alapján:

Ötvözetlen acélok (szénacélok, karbonacélok):

- C < 2%,
- kis mennyiségű, a szabvány2 által előírt ötvöző (Al, Cr, Cu, Ni, Mo, V, W ), és
kísérőanyag Mn ≤ 1,65%, Si ≤ 0,5%,
- a szennyezőanyagok: S + P ≤ 0,07%
- az ötvözetlen acélok a szabvány alapján lehetnek:
 alapacélok: átlagos technológiával előállított acélok, hőkezelésre,
alakíthatóságra nincsenek minőségi követelmények, előírások;
 minőségi acélok: az alapacélokénál szigorúbb minőségi követelmények
például a szemcsenagyságra, alakíthatóságra;
 nemesacélok: összetétellel, átmeneti hőmérséklettel szembeni szigorú
követelmények (nagy tisztaság, kevés szennyező anyag) előállított acélok,
nemesítésre vagy edzésre alkalmasak.

Ötvözött acélok:

- gyengén ötvözött acélok: ötvöző tartalom < 5%,

- közepesen ötvözött acélok: ötvöző tartalom 5-20%,
- erősen ötvözött acélok: ötvöző tartalom ≥ 20%.

A szabvány alapján az ötvözött acélok lehetnek:

- Minőségi acélok: a szükséges technológiai tulajdonságok biztosítására minőségi

követelmények (ötvözők, folyáshatár, ütőmunka) alapján előállított acélok. Például a
hegeszthető finomszemcsés acélokban és a hidegen alakítható hengerelt acélokban
szemcsefinomító ötvözők alkalmazása: króm (Cr), réz (Cu), titán (Ti).
- Nemesacélok különleges gyártási feltételekkel előállított nagyobb ötvöző tartalmú
acélok, amelyeknek az összetételére, tisztaságára (kevés szennyező anyag, S, P)
szigorú elírások vonatkoznak, pl. korrózióálló acélok (C <1,2%, Cr> 10,5%).

3. Acélok csoportosítása felhasználás alapján:

- szerkezeti acélok (C = 0- 0,6%),

- szerszámacélok (C = 0,4- 2,1%),
- különleges acélok
 hőálló acélok,
 korrózióálló acélok,
 speciális felhasználási célú acélok.

A SZERKEZETI ACÉLOK 0,6% alatti széntartalmú, nagy folyáshatárú, jól alakítható

forgácsolható acélok, amelyek szerkezetek, gépalkatrészek készítésére alkalmasak.

2 MSZ EN 10020: 2001 Acélminőségek fogalom meghatározásai és csoportosítása

8
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

Szerkezeti acélok3:

Általános rendeltetésű szénacélok

- jól alakíthatók és forgácsolhatók, de nem jól hegeszthetők és hőkezelhetők.

Gépacélok:

- ötvözetlen, nem hőkezelt acélok, előírt mechanikai tulajdonságokkal

(szakítószilárdság, folyáshatár) és megengedett szennyező tartalommal,
- hengerelt, vagy kovácsolt állapotban szállítják.

Kis széntartalmú acélok:

- betétben edzhető szénacélok:

- hegeszthető acélok,
- hidegen alakítható acélok,
- melegszilárd acélok,
- hidegszívós acélok.

Automata acélok: kis széntartalmú, nagy termelékenységű gépi forgácsoláshoz

felhasználható acélok, amelyekben a forgács leválásának a megkönnyítésére megnövelik az
acél kén (S) és ólom (Pb) tartalmát.

Nemesíthető acélok mechanikailag nagy, elsősorban ismétlődő igénybevételnek kitett

alkatrészek gyártásánál használják. Az anyagokkal szemben állított követelmény a nagy
szilárdság, és szívósság. Az ötvözőelemek, a mangán (Mn) króm (Cr), molibdén (Mo) nikkel
(Ni) elsődlegesen az átedződő szelvényátmérőt növelik. A nemesítés hatására a folyáshatár
gyorsabban nő.

Főbb csoportjai:

- nemesíthető szerkezeti acélok,

- nitridálható acélok,
- rugóacélok,
- gördülőcsapágy acélok.

A SZERSZÁMACÉLOK 0,6% feletti széntartalmú nagy keménységű és kopásállóságú acélok,

amelyek alkalmasak a náluk kisebb keménységű anyagok megmunkálására.

A szerszámacélok nagy keménységét a magasabb széntartalom, kopásállóságát a króm (Cr),

volfram (W), vanádium (V), molibdén (Mo), mangán (Mn) ötvözés biztosítja.

3 http://www.mtt.bme.hu/oktatas/segedanyagok/femek_technologiaja/eloadas/acelok_es_alkalmazasuk.pdf(2011.
01. 28.)

9
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

A szerszámacélok csoportjai:

- Ötvözetlen szerszámacél: kisebb igénybevételű helyeken, csak kismértékben

melegedő szerszámok készítésére alkalmas.
- Melegalakító szerszámacélok: magasabb üzemi hőmérsékleten és nagyobb
igénybevétel esetén alkalmazott szerszámok készítésére alkalmazott ötvözött
nemesacélok (például sajtoló és öntőszerszámok).
- Hidegalakító szerszámacélok: hidegalakító szerszámok készítésére alkalmas
ötvözetlen vagy ötvözött nemesacélok (például kivágó, véső, hengerlő, mélyhúzó
szerszámok, mérőeszközök).
- Gyorsacélok: nagy széntartalmú, volfram (W), molibdén (Mo), vanádium (V), króm (Cr)
ötvözésű nemesacélok, amelyeket elsősorban forgácsolószerszámok készítésére
alkalmaznak.

Növelt szilárdságú, mikroötvözött acélok:

- BH (Bake Hardening): foszforötvözésű, kiválásosan keményedő acélok;

- IF (Interstitial Free) acélok: intersztíciósan oldott elemektől (C, N) mentes, jól
alakítható, nagyszilárdságú acélok;
- TF (Tiefzieh) jól alakítható, mélyhúzható acélok;
- HSLA (High Strength Low Alloy) növelt szilárdságú, nagy folyáshatárú, gyengén
ötvözött acélok;
- DP (DualPhase) és TRIP (Transformation Induced Plasticity) acélok: az acél
szövetszerkezetében két- vagy több fázis kialakításával, hőkezeléssel biztosítják,
hogy a szilárdság növelése érdekében az acél szerkezetében a kemény, szilárdságot
növelő szövetelemekkel (martenzit, bainit) együtt a közepes szilárdságú, de
szívósabb elemek (perlit és ferrit) is keletkezzenek.

A növelt szilárdságú acélok néhány évtizede jelentek meg főként az autóipari fejlesztések
eredményeként. Kisebb lemezvastagságuk és kisebb tömegük ellenére az ötvözetlen
acélokkal megegyező vagy azt felülmúló szerkezeti szilárdsággal rendelkeznek.

ÖNTÖTTVASAK: a nyersvas átolvasztásával, ötvözésével előállított vas-szén ötvözetek,

amelyeknek a széntartalma 2-6,67% között van és a szén a lehűlés sebességétől függően
grafit vagy vaskarbid (Fe3C) formájában van jelen.

A grafit szilárdságcsökkentő hatása az alakjától, méretétől és eloszlásától függ. A lemezek

méretének csökkentésével és alakjának megváltoztatásával kedvezően befolyásolhatjuk a
szilárdsági tulajdonságokat. A szilárdságot az is befolyásolja, hogy a grafit milyen fémes
alapszövetben található. Ennek megfelelően az öntöttvas tulajdonságait a fémes alapszövet
(lehet: ferrit, perlit és ferrit-perlit), illetve a grafit alakja, mérete, eloszlása határozza meg.

10
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

Az öntöttvasak jól önthetőek a következő tulajdonságok miatt:

- alacsony olvadáspont (eutektikus összetétel),

- megfelelő hígfolyósság,
- kis zsugorodás,
- kis dermedési hőköz (különbség az olvadás és dermedéspont között) az eutektikus
összetétel közeli tartományban.

ÖNTÉSZETI SZÜRKEVASAK: vas-grafit ötvözetek, amelyek kis szilárdsága a grafitlemezek

alakjának (lemez, gömb) és méretének a változtatásával növelhető.

Az öntészeti szürkevasak fajtái:

1. Lemezgrafitos szürkevas

A grafit lemezes (táblás) formában van jelen, jó a rezgéscsillapító hatása. Nyomó

igénybevétellel jól terhelhető, gépágyak, géptestek készítésére alkalmazható. Kis
szakítószilárdságú (Rm= 100-250 MPa), rideg anyag, a dinamikus igénybevételeket nem
bírja. Jól forgácsolható, jó siklási tulajdonsága miatt csapágyanyagként is alkalmazható.

2. Modifikált (módosított) szürkevas

Apróbb, finomabb grafitlemezeket tartalmazó, nagyobb szilárdságú szürkevas (Rm= 300-

400 MPa). Alkalmazható szerszámgépek, gőzturbinák, szelepek, csapágyak készítésére,
ötvözött állapotban, a műanyagiparban, élelmiszeriparban, vegyiparban.

3. Gömbgrafitos szürkevas:

A grafitot gömb alakban tartalmazza (magnézium vagy cérium ötvözés), edzhető,

nemesíthető. Szilárdsága nagyobb a lemezgrafitos öntöttvasénál (Rm= 380-900 MPa),
nyúlása a szilárdság növekedésével csökken. Alkalmazható nagyobb szilárdságú és
hőállóságú alkatrészek, öntvények (motorok, hajtóművek, fogaskerekek, dugattyúk:
hajtórúd, fékbetét) készítésére.

ÖNTÉSZETI FEHÉRVASAK: vas-vaskarbid ötvözetek, kemény, rideg anyagok.

TEMPERVASAK: a fehérvasból hőkezeléssel előállított, megfelelő szilárdságú és szívósságú,

kovácsolható, forgácsolható öntöttvasak. Hőkezeléskor megközelítőleg 1000 °C-on történő
hosszantartó izzítással a fehérvas ridegségét a benne lévő cementit (Fe3C) elbontásával
csökkentik.

1. Fehér temperöntvény

Az öntvényt oxidáló közegben, oxidáló anyagba ágyazva izzítják a temperálási

hőmérsékleten, a vaskarbid elbomlik, a temperszén a felületre kijutva (diffundál) kiég, így az
öntvény külső felülete kis széntartalmúvá válik, törete fehér lesz. Alkalmazható kulcsok,
csavarok, szorítók, futóműalkatrészek készítésére.

11
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

2. Fekete temperöntvény

Az öntvényt semleges közegben vagy homokba ágyazva hevítik, a vaskarbid elbomlik és

temperszén formájában a ferrites alapszövetben marad. A törete fekete lesz. Szabályozott
hűtést és megeresztést alkalmazva perlites szerkezet is létrehozható. Alkalmazható
hajtóműházak, fékdobok, forgattyús tengelyek készítésére.

KÉREGÖNTVÉNYEK azok az öntvények, amelyeknek a belső magja szürke öntöttvas (szívós,

megmunkálható), a külső felülete pedig fehér, kemény kopásálló kéreg.

A kéregöntvényeket mangánötvözéssel és hirtelen hűtéssel hozzák létre. Alkalmazhatók

nagy felületi igénybevételű alkatrészeknél, gépelemeknél, például szelepemelők, vezérmű
tengelyek, malomipari őrlőhengerek, kotrókanalak, kőzettörő lapok, vezetősínek esetén.

1. Színesfémek és ötvözeteik

Nehézfémeken belül színesfémnek nevezzük a rezet, a cinket, az ólmot, az ónt és a

nemesfémeket.

A réz az acél és az alumínium után a legnagyobb mennyiségben használt, vörös színű fém.
Sűrűsége 8,94 g/cm3, olvadáspontja 1083 °C, kiváló hő- és villamos vezető anyag. Tiszta
állapotban főleg az elektrotechnikában használják fel, szerkezeti anyagként kis szilárdsága
miatt kevésbé használatos.

Rézből készült félgyártmányok

Hengerelt termékek: vörösréz lemezek és szalagok, melyeket hideghengerléssel és nyújtva,

egyengetve állítanak elő a felhasználási területnek megfelelő anyagminőségben.

Felhasználási területük:

- híradástechnika, automatizálási terület,

- burkolóanyagként,
- élelmiszeriparban,
- lepárlók, üstök anyagaként,
- tömítő alátétként (magasnyomású hidraulikus berendezéseknél),
- fémnyomott, mélyhúzott termékek gyártása.

12
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

Húzott, sajtolt termékek:

A varratnélküli vörösréz csövek4 izzó réztuskó előgyártmányból meleghengerléssel vagy

melegsajtolással, majd több lépésben történő hideghúzással készülnek.

A rézcsövek kialakítását a különböző célokra szabványok írják elő. Például a MSZ EN

1057:2006 szabvány a varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek kialakítását, anyagminőségét
írja elő vízhez és gázhoz, valamint egészségügyi és fűtési alkalmazásra. A szabvány alapján
a rézcsöveket különböző keménységgel, szálban vagy tekercsben hozzák forgalomba lágy
(R220) rézcső, félkemény (R250) rézcső és kemény (R250) rézcső megjelöléssel.

A réz szilárdsága hidegalakítással növelhető és hevítéssel ismét csökkenthető. Lágy és

félkemény csövek előállításához a szilárdság közbenső hőkezeléssel, majd ezt követő
hidegalakítással a kívánt értékre beállítható.

Vörösréz rudak

A rudak különböző profillal (kör, négyszög, hatszög, lapos rúd) készülnek a felhasználói
igényeknek megfelelő összetételben.

A rézből készült rudak kiváló elektromos- és hővezető képességének köszönhetően a

villamosiparban például vezetősínként, villamos érintkezőként, kollektor szegmensként
építik be. Az ipar egyéb területein tartó- és díszítőelemként, szegélyek, keretek, csavarok
kerülnek felhasználásra.

Vörösréz huzalok

Húzással készülnek, szabadon, illetve csévére tekercselve SE-Cu, E-Cu anyagminőségekben.

Állapotuk lehet lágy, félkemény, kemény. Kiváló az elektromos- és hővezető képességük,
mechanikai tulajdonságaik és korrózióállóságuk. Bevonható, galvanizálható és jól lakkozható
(szigetelésként transzformátorokba).

Leggyakoribb felhasználási területek:

- elektrotechnikai elektronikai elemekben,

- kiskeresztmetszetű, ún. hajszálhuzalok az elektronikai kapcsoló és a vezérlő elemek
tekercseinek alapanyagai,
- nagyobb keresztmetszetű huzalokat széles körben alkalmazzák gyenge és erősáramú
vezetékhuzalként,
- díszmű ipari alkatrészek (szegecs, csavar), ékszerek készítésénél,
- kötöző huzalként (galvánozásnál).

4 MSZ EN 1057:2006 (Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi
és fűtési alkalmazásra)

13
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

7. ábra. Rézből készült félkész termékek

A réz fő ötvözetei a sárgarezek és a bronzok. A sárgarezekben a réz ötvözője a cink,

amelynek hatására a réz keménysége és szilárdsága nő, önthetősége javul, gázoldó
képessége csökken, villamos vezetőképessége romlik, légköri hatásoknak ellenáll, jól
polírozható lesz.

A bronzok közül az ónbronzok réz és ón ötvözetei. Felhasználásuk alapján az ónbronzok

lehetnek érembronzok, gépbronzok, csapágybronzok. Az alumíniumbronzokban az
alumínium (5-11%) hatására a réz szilárdsága nő, korrózióállósága javul. Az
alumíniumbronzok (Cu-Al) szilárdságát és hőállóságát vas, nikkel illetve mangánötvözéssel
növelik. Az alumíniumbronzokat széles körben használják fel a gépiparban, például a 10%
aluminium tartalmú ötvözetekből perselyeket, fogaskerekeket, dörzstárcsákat,
tömbszelencéket, dugattyúgyűrűket és csavarokat is készítenek. Korrózióállóságuk miatt az
alumínium-bronzokat fel tudják használni a vízvezetékek szerelvényeihez, szivattyúk és
gőzturbinák öntvényeihez és a tengerhajó alkatrészek gyártására is.

A szilíciumbronzokat (Cu-Si) az ónbronzok helyettesítésére alkalmazzák, mivel olcsóbbak,

jól hegeszthetők, kopásállók és korrózióállók. Felhasználhatók élelmiszeripari szerelvények,
szennyvíztisztítók, füstszűrők öntött alkatrészeinek az előállítására. Az ólombronzokat (Cu-
Pb) elsősorban csapágyanyagként alkalmazzák.

14
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

8. ábra. Rézötvözetek

9. ábra. Sárgarézből készült féltermékek

Ón (Sn)

Az ón alacsony olvadáspontú, kis szilárdságú, korrózióálló és saválló fém. Antimonnal,

ólommal ötvözve elsősorban csapágyfémként alkalmazzák, de lényeges ólommal ötvözve,
mint lágyforrasz anyag.

15
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

Ólom (Pb)

Az ólom kis olvadáspontú, kis szilárdságú, igen lágy fém. Szobahőmérsékleten nem
keményedik. Korrózióálló anyag és hatásos védelmet biztosít a radioaktív sugárzással
szemben. Nagy mennyiségben felhalmozódva az élő szervezetben mérgező hatású. Fontos
felhasználási területe az akkumulátorok gyártása, a sugárvédelem és a vegyipar.

Cink (Zn)

Hétköznapi neve a horgany. Színe kékes-fehér árnyalatú, fémes fényű, alacsony

olvadáspontú (419 °C) nehézfém, sűrűsége 7,14 g/cm3. Hexagonális kristályrácsú, kevésbé
alakítható, jó villamos vezető.

Jó korrózióálló, felületi bevonatok készítésére alkalmas. Az emberi szervezetre nagyobb

mennyiségben káros, ezért cinkkel bevont edényben nem szabad élelmiszert tartani.

Jól önthető fém, de az öntött cink kis szilárdságú, rideg anyag. Szakítószilárdsága
Rm = 120-150 MPa, 150-200 °C közötti hőmérsékleten kovácsolható, 200 °C felett rideggé,
törékennyé válik.

10. ábra. Horganyzott termékek

2. Könnyűfémek és ötvözeteik

Könnyűfémeknek nevezzük megállapodás alapján a 4,5 kg/dm3-nél kisebb sűrűségű

fémeket.

Alumínium (Al)

A nevét a timsó latin nevéből (alumen) kapta. Az alumínium a periódusos rendszer harmadik
főcsoportjában (földfémek) helyezkedik el, az oxigén és a szilícium után a földkéreg
harmadik leggyakoribb eleme. Oxigénhez való nagy affinitása miatt redukciós kohósító
eljárásokkal nem állítható elő, ezért ipari méretű előállítása elektrolízissel történik.

16
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

A kohóalumínium (Al99; Al99,3; Al99,5; Al99,7) feldolgozása:

- Tuskóöntéssel: képlékeny alakítással feldolgozható tuskók öntése.

- Hidegen és melegen hengerelt termékek: lemez, szalag, tárcsa, fólia.
- Sajtolt, húzott termékek: rúd, idom, cső, huzal, profilos szelvények lágy, félkemény
és kemény kivitelben.
- Kovácsolt termékek előállítása.
- Öntvények előállítása formaöntéssel.

A nagytisztaságú (Al99,99) alumínium általában lemez, szalag, rúd és huzal formájában

kerül felhasználásra elsősorban a villamosiparban, de a vegyipari és a műszeripari
alkalmazása is jelentős. A nagytisztaságú fém szilárdságát ekkor kismennyiségű magnézium
ötvözésével javítják, mivel ez nem jár a vezetőképesség, korrózióállóság és a
hidegalakíthatóság csökkenésével.

Színe ezüstfehér, porrá törve szürkévé válik. Alacsony olvadáspontú (660 °C) könnyűfém,
sűrűsége 2700 kg/m3 (2,7 g/cm3). Kiváló villamos és hővezető (az ezüst, a réz és az arany
után a negyedik legjobb vezetőanyag), villamos vezetőképessége kétharmada a rézének. Jó a
fényvisszaverő képessége, nem mágnesezhető, lapközepes köbös rácsszerkezetű fém.

Amfoter jellegű fém, ezért a lúgok és a híg savak is oldják aluminátok, illetve alumínium-sók
képződése közben. Nagy az affinitása az oxigénhez, a levegő oxigénjével gyorsan reagál,
korrózióállóságát a felületén lévő vékony, összefüggő, magas olvadáspontú oxidrétegnek
(Al2 O3) köszönheti. Az alumíniumnak ez a tulajdonsága azonban nagymértékben nehezíti a
fém öntését, hegesztését. Vegyületei nem mérgezőek, környezetbarát, újrahasznosítható
fém.

Az alumíniumtermékeken elektrokémiai eljárással védő oxidréteget szükség esetén

mesterségesen vastagítják, a műveletet eloxálásnak nevezzük. A létrehozott oxidréteg
egyenletes és tömör, ezért jó korrózióállóságot és kopásállóságot biztosít, valamint
esztétikus megjelenést is ad a termékeknek. Az eloxálás leggyakrabban alkalmazott módja a
natúr eloxálás, amelynek eredményeképpen az alumínium megtartja eredeti fémes színét.
Létrehozhatók azonban színezett oxidrétegű termékek is, melyeknél a leggyakrabban
használt színek a barna különféle árnyalatai és a fekete.

Kis szilárdságú, lágy fém, szilárdságát ötvözéssel, alakítással és hőkezeléssel javítják, így
tág határok között változtatható. A színfém szilárdsági tulajdonságai tisztaságától és az
alakítási állapottól függően változnak.

Hidegen és melegen is Jól alakítható, hengerelhető, sajtolható, húzható. Az alumínium és

ötvözeteinek sajtolása olyan képlékenyalakító művelet, amelynél rudakat, csöveket és
profilokat általában előmelegített tuskóból nagy nyomással állítanak elő sajtológépeken
(présgépeken). A sajtolás előnyei a kiváló felületi minőség és az a tény, hogy gyakorlatilag
tetszőleges kialakítású termékek állíthatók elő.

17
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

11. ábra. Alumíniumból készült fékész gyártmányok

Az alumínium fő ötvözőelemei a réz (Cu), a magnézium (Mg), a szilícium (Si), valamint a

mangán (Mn) és a cink (Zn). Az ötvözők növelik a színalumínium szilárdságát, de csökkentik
az olvadás pontját, a hő- és villamos vezetőképességét.

Az alumínium ötvözeteinek csoportosítása:

Összetételük alapján

- Dural (Al - Cu) ötvözetek.

- Hidronálium (Al - Mg) ötvözetek.
- Szilumin (Al - Si) ötvözetek.

Alakíthatóságuk alapján:

- alakítható alumíniumötvözetek,
- öntészeti alumíniumötvözetek.

Hőkezelhetőségük alapján:

- nemesíthető alumíniumötvözetek,
- nem nemesíthető alumíniumötvözetek.

18
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

12. ábra. Alumínium ötvözetek csoportosítása összetételük alapján

A dural ötvözeteket nagyobb szilárdságuk miatt a gépipar területén elsősorban szerkezeti

anyagok készítésére használhatják, de szükség van a korrózióállóságuk javítására, például
plattírozással.

A hidronálium ötvözetek felhasználhatók benzin- és olajcsővezetékek, tartályok készítésére,

lemezalakban vasúti kocsik, helyiségek elválasztó falaihoz.

A szilumin ötvözetek homokba és kokillába kiválóan önthetők és jól alkalmazható például

robbanómotor dugattyúk öntéséhez. Külön csoportot alkothatnak még az alumínium-
mangán (Al - Mn) ötvözetek, amelyek korrózióállósága kitűnő, hidegen jól alakíthatók és jól
önthetők. Villamos vezetőképességük jóval kisebb, mint a tiszta alumíniumé. Folyékony és
gáznemű anyagok hegesztett tartályaihoz jól használhatók.

Az alumíniumötvözetek alakításának a célja a geometriai alak és méret létrehozás mellett a

szilárdság növelése és az öntvények durva szemcseszerkezetének a finomítása. Az
alakítható alumíniumötvözetek fő ötvözői a réz (Cu), a mangán (Mn) és a magnézium (Mg),
mivel ezek a fémek az alumíniummal szilárd oldatokat alkotnak.

19
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

13. ábra. Alumínium ötvözetek csoportosítása alakíthatóságuk alapján

A nem nemesíthető ötvözetek mechanikai tulajdonságait hőkezeléssel nem lehet javítani, de

ötvözéssel (Mg, Mn) és alakítással is jelentős szilárdságnövekedés érhető el. Ilyen ötvözetek
az alumínium-magnézium (AL-Mg); az alumínium-magnézium-mangán (Al-Mg-Mn); és az
alumínium-mangán ( Al-Mn) ötvözetek.

A nemesíthető és alakítható ötvözetek elsősorban az alumínium-réz (Al-Cu) és az

alumínium-magnézium (Al-Mg) ötvözetek csoportjából kerülnek ki. Alkalmazhatók kovácsolt
és sajtolt termékek készítésére, a járművek és a repülőgép-szerkezetek gyártásánál.

Az öntészeti ötvözetek általában eutektikus, vagy az eutektikus összetételhez közelálló

ötvözetek. Olvadáspontjuk alacsony, egy adott hőfokon vagy kis hőfokhatárok között
dermednek meg, ezért a zsugorodási tényezőjük is kicsi, formakitöltésük jó. Az iparban
használatos öntészeti alumíniumötvözetek fő ötvözői a szilícium (Si), réz (Cu), magnézium
(Mg) és a cink (Zn). A szilumin és hidronálium ötvözetek jól önthetők, a durál ötvözetek
nemesíthető, többnyire csak homokformába önthető, nagy szilárdságú ötvözetek.

Magnézium (Mg)

A magnézium alacsony olvadáspontú, gyúlékony fém. Nagy az affinitása az oxigénhez,

meggyújtva vakító lánggal ég el. A gépiparban leggyakrabban alkalmazott anyagok közül a
legkisebb sűrűségű (1,8 kg/dm3), sűrűsége kisebb az alumíniuménál is, és megközelítőleg a
negyede az acélénak.

20
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

A magnézium nem korrózióálló, hidegen kevésbé jól alakítható, kis szilárdságú fém. Az
alumíniumnál jobban forgácsolható, mert nem tapad a szerszámhoz. Forgácsolását szárazon
célszerű végezni. Ötvözeteit felhasználják a járműiparban, repülőgépek, űrhajók, műholdak
gyártásánál. Az autóiparban például magnézium alapú motorblokkokat készítenek belőle.

Titán (Ti)

Magas olvadáspontú, kis sűrűségű, az acélnál jóval könnyebb, de az alumíniumnál nehezebb

fém. Nem mágnesezhető. Korrózióállósága a felületén kialakuló tömör oxidréteg miatt (TiO2)
jó, a szerves savaknak és a tengervíznek is ellenáll. Nem érzékeny a hőmérséklet-
változásokra. Szilárdsága az alumíniumnál és a réznél nagyobb, ötvözéssel és hőkezeléssel
tovább növelhető. Rácsszerkezete ellenére viszonylag jól alakítható, de nehezen
forgácsolható. Alkalmazható vegyipari berendezésekben, készülékek, műszerek,
mérőeszközök anyagaként, könnyűszerkezetek gyártásánál.

NEMFÉMES ANYAGOK
A gépiparban alkalmazott nemfémes anyagok lehetnek a különböző gépelemek, alkatrészek,
gyártásának alapanyagai és a gépek, berendezések üzemeltetéséhez szükséges
segédanyagok is.

1. Műanyagok

A műanyagok napjainkban az élet minden területén, így a gépiparban is nélkülözhetetlen

alapanyagok és segédanyagok, melyeknek alkalmazási területe és választéka folyamatosan
bővül. A műanyagokat szokás polimereknek is nevezni, de pontosabb az „adalékolt
polimerek” elnevezés, mivel általában több anyag keverékéből állnak (polimerek,
adalékanyagok, töltőanyagok, öregedésgátlók, stb.).

A műanyagok mesterséges úton előállított, nagymolekulájú (makromolekuláris), általában

szerves anyagok. Egy vagy többféle alapvegyületből (monomerből) épülnek fel, amelyeket
elsődleges kémiai kötések kapcsolnak össze.

A műanyagok kémiai összetételét az alapvegyület (monomer) és a polimerizációs fok (n)

mutatja meg. A polimerizációs fok az összekapcsolódó alapvegyületek számát jelenti.

n (CH2=CH2) → -CH2-CH2 -]n

Műanyagok előállításának alapfolyamatai:

1. Polimerizáció: olyan kémiai folyamat, amelyekben a telítetlen kismolekulájú vegyületek

kettős kötései felbomlanak, és az így keletkezett szabad vegyértékeikkel egymáshoz
kapcsolódva óriásmolekulává egyesülnek. A felbomló kismolekula a monomer, az
egymáshoz kapcsolódott sok monomer a polimer.
2. Kopolimerizáció: abban különbözik a polimerizációtól, hogy nem azonos, hanem két-
vagy többféle monomer kapcsolódik egymáshoz melléktermék nélkül.

21
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

3. Polikondenzáció: kémiai folyamat, melyben különböző kismolekulájú termék vízkilépése

mellett kapcsolódnak nagymolekulájú anyaggá.
4. Poliaddíció: kémiai folyamat, melyben különböző kismolekulájú vegyületek molekulái
kapcsolódnak egymáshoz, melléktermék keletkezése nélkül.

Műanyagok felosztása eredetük szerint:

- természetes alapú (pl. cellulóz, kaucsuk), fehérje alapú műanyagok,

- mesterséges alapú (szintetikus) alapanyaguk a kis molekulájú anyagok, amelyek
szintézissel mesterségesen alakíthatók át óriásmolekulákká.

Műanyagok felosztása keletkezésük során végbemenő vegyi folyamatok szerint:

- polimerizációs műanyagok: óriás molekulái fonal, ill. lánc alakúak (-c-c-c-c-c-c-c-),

- polikondenzációs és poliaddiciós műanyagok: három vagy több funkciós csoport a
térben hálószerűen létesítenek kapcsolatot.

Műanyagok felosztása a hővel szembeni viselkedés szerint:

- Hőre lágyuló műanyagok (termoplasztok):

 nagymolekulái fonal alakúak, láncszerkezetűek (lineáris molekula),
 hő hatására képlékennyé válnak, lehűtve megkeményednek,
 lágy állapotban alakíthatók, megolvaszthatók és hegeszthetők,
 a gyártási hulladék és selejt újra felhasználhatók.

Például: polietilén (PE), PVC, polisztirol (PS), poliamidok (PA)

- Hőre keményedő műanyagok (duroplasztok):

 polikondenzációval és poliaddícióval előállított térhálós szerkezetű
műanyagok,
 lehűtés közben megszilárdulnak, térhálósodnak,
 kikeményedés után már nem olvaszthatók meg, legfeljebb elégnek,
 a hulladék és a selejt újra nem használható fel,
 megszilárdulás után nem oldhatók, oldószerek hatására legfeljebb
megduzzadnak,
 nem hegeszthetők és ragaszthatók.

Például: fenolgyanták (PF), poliésztergyanták (UP), epoxigyanták (EP), térhálós poliuretánok

(PUR)

- Gumirugalmas műanyagok (elasztomerek):

 gyengén térhálós szerkezetű műanyagok,
 nagy rugalmas nyúlású, képlékenyen nem alakítható anyagok,
 melegítés hatására nem lágyulnak és olvadnak jellegzetes módon, gumiszerű
rugalmas állapotukat a bomlási hőmérsékletig megtartják,

Például: műgumik, műkaucsukok, poliuretánok (PUR-E), szilikonok (SI), lágy PVC .

22
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

A műanyagok felosztása szerkezetük alapján:

- lineáris szerkezetűek,
- elágazó szerkezetűek,
- térhálós szerkezetűek.

14. ábra. Műanyagok szerkezete5

A műanyagok fontosabb jellemzői:

- kis sűrűség (kb. az acélok 15-25%-a),

- kedvező kopási és siklási tulajdonságok,
- a fémeknél kisebb a szakítószilárdságuk,
- rugalmassági tényezőjük kicsi,
- kedvező rezgéscsillapító hatás,
- jó vegyszer- és korrózió állóság,
- jó elektromos- és hőszigetelő képesség,
- hővel szemben érzékenyek,
- öregedésre hajlamosak (pl. UV sugárzás).

2. Kerámiák

Kerámiának nevezünk minden szervetlen anyagot, amely nemfémesen viselkedik.

A fémektől a kerámiák szerkezetükben és összetételükben is különböznek. A részecskék

között kovalens vagy ionos kötés van, nincs szabad elektronjuk, így nem vezetik az áramot.
A kerámiák nem alakíthatóak.

5 http://www.mua.bme.hu/hallgatok/index.php?option=com_docman&amp;task=cat_view&amp;gid=88888941&a
mp;Itemid=88888901 (2011. 02. 08)

23
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

Jellemzői:

- kis sűrűség,
- magas olvadáspont,
- nagy keménység és kopásállóság,
- nagy nyomószilárdság,
- ridegség, törékenység,
- nagy melegszilárdság és korrózióállóság,
- nagy kémiai stabilitás,
- nagy villamos ellenállás (szigetelők).

A kerámiák osztályozása:

- egyatomos kerámiák,
- vegyületkerámiák
 oxidmentes kerámiák,
 oxidkerámiák.

Az egyatomos kerámiák közé sorolhatjuk a gépiparban gyakran használt karbont (C), ennek
allotróp módosulatait, a grafitot és gyémántot. A kerámiák körébe tartoznak a
félvezetőgyártás alanyagai, az egykristályos alakban előállított szilícium (Si) és germánium
(Ge).

Az oxidmentes vegyületkerámiák rendkívül kemények, nagyon magas az olvadáspontjuk.

Keménységüket magas hőmérsékleten is megtartják. Lehetnek karbidok, nitridek,
karbonitridek, boridok. Ide sorolhatjuk a porkohászati úton előállított keményfémeket is,
amelyek a fontos szerszámanyagok.

Az oxidmentes vegyület kerámiák bevonatok készítésére is alkalmazhatók. Kemény, vékony

(néhány µm) kéreg hozható létre az alkatrészek felületén. A kerámiával bevont szerszámok
nagyteljesítményű forgácsoláskor is hosszú élettartamúak.

Az oxidkerámiák alapanyaga alumíniumoxid, szilíciumoxid cirkóniumoxid, titánoxid,

magnéziumoxid és berilliumoxid.

Alkalmazási területük: tűzálló anyagok, kerámia termékek, szigetelő anyagok,

vágószerszámok és csiszolóanyagok.

Az üvegek nem kristályos, olvasztással gyártott kerámiák. Fő alkotó elemei az üvegképző

alapanyagok (p1. kvarchomok, bór-trioxid, szóda, mészkőliszt) és a segédanyagok (pl.
folyósító anyagok, színezőanyagok). A keverék könnyen olvad, önthetővé válik és belőle a
felhasználási célnak megfelelő üveg állítható elő. Az üvegnek nincs meghatározott
olvadáspontja, jellemző tulajdonsága a ridegség és az átlátszóság. Szilárdsága
nagymértékben függ a felületi hibáktól.

24
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

Az üvegek fajtái az összetételük alapján:

- kvarcüveg: magas olvadáspontú, kis hőtágulású anyagok;

- nátronüveg: kis sűrűségű;
- ólomüveg: az infravörösig fényáteresztő, nagyobb a sűrűsége, nagy a fénytörése;
- bórszilikátüveg: kémiailag ellenálló, hőálló, laboratóriumi üvegek, hőálló edények
anyaga.

Alkalmazásuk alapján az üvegek:

- műszaki üvegek,
- üvegszálak,
- optikai üvegek,
- síküvegek,
- öblös üvegek.

3. Kompozitok

A kompozitok vagy társított anyagok olyan szerkezeti anyagok, amelyeket két vagy több
különböző anyag, p1. fém- kerámia, kerámia - műanyag, kerámia - kerámia, fém -
műanyag, műanyag - üveg, stb. egyesítésével állítanak elő.

A kompozitok6 alapvetően két részre bonthatók: a mátrixra (alapanyag) és az abba beépülő

második fázisra, amely alapján megkülönböztetünk:

- részecskékből összetett kompozitokat (diszperziós),

- szálas (rövid vagy hosszúszálas),
- rétegelt,
- felületi réteges (bevonatos).

Részecskés kompozitok

A részecskékből összetett, szemcsés kompozitok alapanyagába részecskék (1 µm-tól a mm-

ig) vannak beágyazva. A szemcsék mennyisége és alakja határozza meg a kompozit
tulajdonságait. Lehetnek fém-, kerámia vagy polimer mátrixúak. Részecskés kompozitoknak
tekinthetjük például a köszörűkorongokat, amelynek alapanyagába nagykeménységű
szemcséket (gyémánt, korund, kvarc) ágyazunk.

A szálas kompozitok

A szálas kompozitokban a kis szilárdságú, illetve a rideg alapanyagú szerkezeti anyagok

tulajdonságai javíthatók. Ilyenek például az üvegszál erősítésű műanyagok, a polimerszál
erősítésű műanyagok, a szénszál erősítésű műanyagok vagy a nikkel (Ni) szállal erősített
kerámiák.

6 www.banki.hu/~aat/oktatas/mechatronika/.../4_2_kompozitok.ppt
(2011. 02. 02)

25
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

Réteges kompozitok

A réteges kompozitokban a különböző anyagrétegek síkok mentén kapcsolódnak

egymáshoz. Ide sorolhatók a szendvicsszerkezetű nagyszilárdságú burkolóelemek, az
alumíniummal bevont acéllemez vagy papír, a lakkal bevont alumínium, stb.

Felületi réteges, bevonatos kompozitok

A bevonás célja lehet például a gépalkatrészek esetén a korrózió és a kopás elleni védelem,
de alkalmazható az esztétikus felület biztosítására is. A bevonatok általában néhány mikron
vastagságúak. Lehetnek például kerámia, zománc vagy műanyag bevonatok.

AZ ANYAGVÁLASZTÁSI FŐ SZEMPONTJAI
Az anyagok tulajdonságai

1. Fizikai: sűrűség, fajhő, hőtágulás, olvadáspont, vezetőképesség, stb.

2. Kémiai: oxidáció, éghetőség, korrózióállóság, toxikusság, környezeti viselkedés, stb.
3. Mechanikai: szilárdság, szívósság, képlékenység, ridegség, rugalmasság, keménység,
kifáradás, kúszás.
4. Technológiai: az anyagok viselkedésével, feldolgozhatóságával és a
megmunkálhatóságával kapcsolatos tulajdonságok, pl. önthetőség, hegeszthetőség,
forgácsolhatóság, képlékeny alakíthatóság.

A költségek: fejlesztési, tervezési, gyártási, amortizációs, stb.

Újrahasznosítás

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

1. Keressen a tanműhelyben vagy a gyakorlati munkahelyén különböző gépelemeket,

gépalkatrészeket, védőburkolatokat, szerszámokat! Állapítsa meg szemrevételezéssel, hogy
milyen anyagokból készülnek!

2. Keressen példát a tanműhelyben vagy a munkahelyén segédanyagok alkalmazására! A

talált példákat írja a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

26
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

3. Keressen példát környezetében, a tanműhelyben, munkahelyén hulladékra és

melléktermékre! A talált példákat írja a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

4. Írja fel növekvő sorrendbe olvadáspontjuk alapján a színesfémeket! Segítségül használja a

4. ábrát vagy műszaki táblázatokat!

_________________________________________________________________________________________

5. Írja fel növekvő sorrendbe olvadáspontjuk alapján a könnyűfémeket! Segítségül használja

a 4. ábrát vagy műszaki táblázatokat!

_________________________________________________________________________________________

6. Hasonlítsa össze a könnyűfémek sűrűségét az acélokéval és a színesfémekével! Használja

az 5. ábrán szereplő adatokat! Az alábbi kérdésekre adott válaszait írja a kijelölt helyre!

- Megközelítőleg hányszorosa az acélok sűrűsége az alumínium sűrűségének?

- Megközelítőleg hányszorosa az acélok sűrűsége a magnézium sűrűségének?
- Megközelítőleg hányszorosa az acélok sűrűsége a titán sűrűségének?
- Megközelítőleg hányad része az alumínium sűrűsége a réz sűrűségének?
- Megközelítőleg hányad része az alumínium sűrűsége az ólom sűrűségének?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

27
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

7. Keressen a tanműhelyben vagy a gyakorlati munkahelyén különböző gépelemeket,

gépalkatrészeket, védőburkolatokat, szerszámokat, félkész gyártmányokat (profilokat,
lemezeket, csöveket, huzalokat)! Figyelje meg az anyagokon keletkező korróziós
elváltozásokat!

A megfigyelés során keressen választ a következő kérdésekre!

- Milyen színű és milyen szerkezetű a rozsda?

- Milyen színű és milyen szerkezetű a reve?
- Található-e az alumínium felületén korróziós elváltozás?
- Található-e réz, rézötvözetek felületén korróziós elváltozás?
- Milyen tulajdonságváltozást eredményez a műanyagok öregedése?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

8. Hasonlítsa össze a szerkezeti- és szerszámacélokat és az öntvényeket! Kérjen oktatójától

a tanműhelyben vagy a gyakorlati munkahelyén különböző szerkezeti- és szerszám-
anyagokat, valamint öntött alkatrészeket! Figyelje meg a felületüket, keménységüket,
alakíthatóságukat!

9. Keressen termékismertetőket a gépipari alapanyagokat gyártó, forgalmazó üzemek

honlapjain! Figyelje meg, hogy az acélból, rézötvözetekből, alumíniumötvözetekből,
kompozitokból és műanyagokból készült félgyártmányok, késztermékek milyen
anyagminőségben és szállítási formákban, méretekben készülnek!

Segítségül néhány honlap címe:

5. http://www.dutrade.hu/index.php?page=termekek_dferr_2
6. http://www.dunaferr.hu/03-kereskedelem/termekek.htm
7. http://sargarez.lapunk.hu/
8. http://aluminiumprofil.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=504159
9. http://www.metallo-globus.hu/bid32/zartszelvenyek-csovek-l_t_u_profilok/1
10. http://www.metallo-globus.hu/uploads/mg-termek-lista.pdf (2011. 02. 01)

28
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

10. Keresse meg műszaki táblázatokban a felsorolt műanyagokat és írja a kijelölt helyre a
fontosabb jellemzőiket!

hővel
előállítás sűrűség alkalmazási
Műanyag szembeni szakítószilárdság
módja g/cm3 példa
viselkedés

poli
vinilklorid)

polisztirol

fenolgyanták
(bakelit)

epoxigyanták

poliuretán

Például:

Fenyvessy Tibor - Fuchs Rudolf - Plósz Antal: Műszaki táblázatok. NSZFI Budapest, 2007.
(182-189. oldal)

Frischherz - Dax - Gundelfinger - Haffner - Itschner - Kotsch - Staniczek: Fémtechnológiai

táblázatok. B+V lap-és Könyvkiadó Kft, Budapest, 1997. (172-178. oldal)

29
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK

1. feladat

Sorolja be a megfelelő anyagcsoportba a felsorolt anyagokat! Írja a kiválasztott anyag nevét a

megfelelő helyre!

Bronz, korund, textilbakelit, polietilén, üvegszálas műanyag, acél, grafit, bakelit, üveg

Polimerek _________________________________________________________________________________

Fémötvözetek ______________________________________________________________________________

Kompozitok________________________________________________________________________________

Kerámiák __________________________________________________________________________________

2. feladat

Válassza ki a következő fémek közül a kizárólag színesfémeket tartalmazó csoportot! Írja a

kiválasztott csoport betűjelét a kijelölt helyre!

a) Cu, AL, Zn

b) Mg, AL, Cu

c) Sn, Pb, Zn

_________________________________________________________________________________________

3. feladat

Válassza ki a következő fémek közül a kizárólag könnyűfémeket tartalmazó csoportot!

a) Be; Mg, AL,

b) Mg, AL, Cu

c) Al, Sn, Ti

30
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

4. feladat

Írja a megfelelő helyre a felsorolt ötvözetek nevét!

ACÉL, ÖNTÉSZETI SZÜRKEVAS, ÖNTÉSZETI FEHÉRVAS

a)Vas-grafit ötvözet, melyben a C > 2% __________________________________________________________

b)Vas-vaskarbid ötvözet, melyben a C < 2% ______________________________________________________

c)Vas-vaskarbid ötvözet, melyben a C > 2% ______________________________________________________

5. feladat

Válassza ki a szerszámacélokra vonatkozó állítások közül a helyes megállapítást! Írja a

betűjelét a vonalra!

a) kemények, kopásállóak

b) képlékenyen jól alakíthatók

c) szerkezeti acélnak is megfelelnek

d) jól hegeszthetők

e) széntartalmuk 0, 6% felett van

_________________________________________________________________________________________

6. feladat

Sorolja fel a gyakorlatban alkalmazott öntészeti szürkevasakat!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

31
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

7. feladat

Válassza ki a tempervasakra vonatkozó helyes állításokat! Írja a kiválasztott állítások

betűjelét a kijelölt helyre!

a) a szürkevasból ötvözéssel állítják elő

b) szívós, képlékenyen nem alakítható

c) forgácsolható öntöttvasak

d) megközelítőleg 1000 °C -on történő hosszantartó izzítással a fehérvas ridegségét a benne

lévő cementit (Fe3C) elbontásával csökkentik

_________________________________________________________________________________________

8. feladat

Állítsa növekvő sorrendbe sűrűségük alapján a következő fémeket! Írja a fémek vegyjelét a
kijelölt helyre!

Alumínium, réz, magnézium, titán, vas

1. ________________________________________________________________________________________

2. ________________________________________________________________________________________

3. ________________________________________________________________________________________

4. ________________________________________________________________________________________

5. ________________________________________________________________________________________

32
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

9. feladat

Melyik ötvözetre vonatkoznak a következő tulajdonságok? Írja a helyes válasz betűjelét a

vonalra!

korrózióállóak, nem nemesíthetők, képlékenyen nem alakíthatók, jól önthetők

a) durál (Al - Cu)

b) hidronálium (Al - Mg)

c) Al - Si (szilumin)

_________________________________________________________________________________________

10. feladat

Válassza ki a magnéziumra jellemző tulajdonságokat! Írja a helyes válaszok betűjelét a

vonalra!

a) nagy az affinitása az oxigénhez

b) a korróziónak jól ellenáll

c) jól forgácsolható, nem tapad a szerszámhoz

d) nagy szilárdságú

e) gyúlékony fém

_________________________________________________________________________________________

11. feladat

Válassza ki a titánra jellemző tulajdonságokat! Írja a helyes válaszok betűjelét a vonalra!

a) mágnesezhető

b) a tengervízzel szemben ellenálló

c) olvadáspontja 1000 °C alatt van

d) nagy az affinitása az oxigénhez

e) szilárdsága az alumíniumnál és a réznél nagyobb

_________________________________________________________________________________________

33
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

12. feladat

Sorolja fel a gépiparban alkalmazott anyagok kiválasztásának fontosabb szempontjait!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

34
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

MEGOLDÁSOK

1. feladat

Polimerek: polietilén, bakelit

Fémötvözetek: bronz, acél

Kompozitok: üvegszálas műanyag, textilbakelit

Kerámiák: grafit, korund, üveg,

2. feladat

c)

3. feladat

a)

4. feladat

a) ÖNTÉSZETI SZÜRKEVAS b) ACÉL c) ÖNTÉSZETI FEHÉRVAS

5. feladat

a); e)

6. feladat

Lemezgrafitos szürkevas, módosított (modifikált) szürkevas, gömbgrafitos szürkevas

7. feladat

c); d)

8. feladat

1. Mg; 2. Al; 3. Ti; 4. Fe; 5. Cu;

9. feladat

c)

35
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

10. feladat

a); c); e)

11. feladat

b); e)

12. feladat

Az anyagok tulajdonságai:

- Fizikai: sűrűség, fajhő, hőtágulás, olvadáspont, vezetőképesség, stb.

- Kémiai: oxidáció, éghetőség, korrózióállóság, toxikusság, környezeti viselkedés, stb.
- Mechanikai: szilárdság, szívósság, képlékenység, ridegség, rugalmasság, keménység,
kifáradás, kúszás.
- Technológiai: az anyagok viselkedésével, feldolgozhatóságával és a megmunkál-
hatóságával kapcsolatos tulajdonságok, pl. önthetőség, hegeszthetőség, forgácsol-
hatóság, képlékeny alakíthatóság.

A költségek: fejlesztési, tervezési, gyártási, amortizációs, stb.

Újrahasznosítás.

36
 GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

IRODALOMJEGYZÉK

FELHASZNÁLT IRODALOM
Dr. Márton Tibor - Plósz Antal - Vincze István: Anyag- és gyártásismeret a fémipari
szakképesítések számára. Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 2007.

Dr. Bagyinszki Gyula - Dr. Kovács Mihály: Gépipari alapanyagok és félkész gyártmányok
Anyagismeret. Tankönyvmester Kiadó, Budapest, 2001.

Bagyinszki Gyula - Kovács Mihály: Gépipari alapanyagok és félkész gyártmányok –

Gyártásismeret. Tankönyvmester kiadó, Budapest, 2003.

Frischherz - Dax - Gundelfinger - Haffner - Itschner - Kotsch - Staniczek: Fémtechnológiai

Táblázatok. B+V lap-és Könyvkiadó Kft, Budapest, 1997.

Fenyvessy Tibor - Fuchs Rudolf - Plósz Antal: Műszaki táblázatok. NSZFI, Budapest, 2007.

MSZ EN 10020: 2001 Acélminőségek fogalom meghatározásai és csoportosítása

MSZ EN 1057:2006 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek vízhez és
gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra

Internetes oldalak:

www.banki.hu/~aat/oktatas/mernassz/elogyartas/04_EGYT_pinke_aceltermekek%20attekint
ese.ppt (2011. 01. 26)

www.banki.hu/~aat/oktatas/mechatronika/.../4_2_kompozitok.ppt (2011. 02. 02)

http://www.mtt.bme.hu/oktatas/segedanyagok/femek_technologiaja/eloadas/acelok_es_alk
almazasuk.pdf (2011. 01. 28.)

http://www.mua.bme.hu/hallgatok/index.php?option=com_docman&amp;task=cat_view&a
mp;gid=88888941&amp;Itemid=88888901 (2011. 02. 08)

AJÁNLOTT IRODALOM
Fenyvessy Tibor - Fuchs Rudolf - Plósz Antal: Műszaki táblázatok. NSZFI, Budapest, 2007.
(182-189. oldal)

Frischherz - Dax - Gundelfinger - Haffner - Itschner - Kotsch - Staniczek: Fémtechnológiai

táblázatok. B+V lap-és Könyvkiadó Kft, Budapest, 1997. (172-178. oldal)

http://www.dutrade.hu/index.php?page=termekek_dferr_2 (2011. 02. 01)

37
GÉPIPARI ALAPANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ GYÁRTMÁNYOK

http://www.dunaferr.hu/03-kereskedelem/termekek.htm (2011. 02. 01)

http://sargarez.lapunk.hu/ (2011. 02. 01)

http://aluminiumprofil.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=504159 (2011. 02. 01)

http://www.metallo-globus.hu/bid32/zartszelvenyek-csovek-l_t_u_profilok/1
(2011. 02. 01)

http://www.metallo-globus.hu/uploads/mg-termek-lista.pdf (2011. 02. 01)

38
 A(z) 0203-06 modul 004 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme
felhasználható az alábbi szakképesítésekhez:

A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése

33-521-02-0000-00-00
31-521-05-0000-00-00
31-521-08-0100-31-01
31-521-08-0100-21-02
31-521-08-0100-31-02
31-521-08-0010-31-01
31-521-08-0010-31-02
54-521-05-0100-33-01
54-521-05-0010-54-01
54-521-05-0010-54-02
31-521-08-0010-31-02
Élelmiszeripari gépsor- és rendszerüzemeltető
Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-
üzemeltető
Finomgyártósori gépkezelő, gépszerelő
Gyártósori munkás
Kézigépes megmunkáló
Autógyártó
Háztartási gépgyártó
Élelmiszeripari gépszerelő, karbantartó
Élelmiszeripari gépésztechnikus
Vegyipari gépésztechnikus
Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám:

20 óra
 A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv
TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának
fejlesztése” keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap
társfinanszírozásával valósul meg.

Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

1085 Budapest, Baross u. 52.
Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063

Felelős kiadó:
Nagy László főigazgató