Szakítóvizsgálat

2. rész

Hegesztési technológia jóváhagyása szakítóvizsgálattal

Egy tompavarrat hegesztési technológia jóváhagyásához a legtöbb szabvány, így az MSZ EN ISO 15614 és
az ASME IX is, szakítóvizsgálat elvégzését követeli meg.

Ezek általában négyzet-, vagy téglalap keresztmetszetű keresztirányú próbatestek. Ahogy a nevük is mutatja,
ezek a próbatestek a hegesztési varratot keresztezik, tehát mindkét alapanyag, mindkét hőhatásövezet, és a
varrat maga is vizsgálva van (1. ábra). A korona oldali felesleges varratfémet le szokták munkálni.

1. ábra
Négyzet- vagy téglalap keresztmetszetű, keresztirányú próbatest

Bár meg lehet mérni a keresztirányú próbatest folyáshatárát, nyúlását és keresztmetszet csökkenését, de
mivel a próbatest három különböző mechanikai tulajdonságú részből áll (varratfém, hőhatásövezet és
alapanyag), ezért a mérés pontatlan és megbízhatatlan, bár néha elvégzik, csupán tájékozódási célból.

A fent említett szabványok előírják a keresztirányú próbatesten végzett szakítóvizsgálatot, de csak annak
céljából, hogy meghatározzák, hol szakad el a próbatest. A keresztirányú próbatest szakítószilárdságával
szemben általában csak annyi az elvárás, hogy értéke haladja meg az alapanyag szakítószilárdságát. A

www.weld-technology.com 1/4 2012. május 6.

legtöbb esetben a varratfém szilárdsága nagyobb, mint az alapanyagé, tehát a törésnek az alapanyagban,
vagy a hőhatásövezetben kell bekövetkeznie, a meghatározott minimális szakítószilárdság feletti terhelésnél.

Előfordulhat, hogy a varratfém, vagy a hőhatásövezet szilárdsága kisebb, mint az alapanyagé, például
hidegen alakított alumínium ötvözet esetén. Ebben az esetben a tervezőnek figyelembe kell vennie ezt a
szilárdsági számítások során, és valamilyen módon kompenzálnia kell ezt a szilárdságcsökkenést.

Sík lemezek tompavarratának szakítóvizsgálatakor gondot jelenthet a próbatest alakja, ezért meg szokták
munkálni. A csövek tompakötése nem sík, és ez a görbület befolyásolhatja a vizsgálat eredményét. A
hegesztési eljárás minősítésére végzett szakítóvizsgálatnál ez nem okoz jelentősebb problémát, hiszen csak
azt vizsgálják, hogy hol szakad el a próbatest. A pontosabb eredmény érdekében, a próbatestet síkra lehet
munkálni, ahogy azt a 2. ábra mutatja.

2. ábra
Csőből kimunkált lapos próbatest

Szükség lehet több próbatest kimunkálására is, különösen olyan vastag kötések esetén, ahol egy nagy
próbatestet a szakítógép nem lenne képes elszakítani (3. ábra).

3. ábra
Több keresztirányú próbatest kimunkálása egy vastag kötésből

www.weld-technology.com 2/4 2012. május 6.

Kis átmérőjű csövek vizsgálatánál a cső végeibe tömör rudat helyeznek, hogy megakadályozzák a cső
összeroppanását, amikor befogják a szakítógépbe.

A legtöbb hegesztett kötésen végzett szakítóvizsgálatot keresztirányú próbatesteken végzik, de a hosszirányú

minták is hasznosak lehetnek, különösen akkor, ha a varratfém, vagy a hőhatásövezet szilárdsága nagy, de
képlékenysége kicsi.
Keresztirányú próbatestnél előfordulhat, hogy az alapanyag megfolyik, majd elszakad, anélkül, hogy a
varratfémben vagy a hőhatásövezetben a legkisebb alakváltozás is végbemenne, míg hosszirányú
próbatestnél a terhelés egyenletesebben oszlik el.
A rideg varratfém nem fog nyúlni, de megrepedhet, ami nem feltétlenül terjed tovább az alapanyagba, így a
vizsgálat folytatódik.

A fent leírt vizsgálat szükséges a hegesztési eljárás minősítése szempontjából. Ez a vizsgálat nem nyújt
biztosítékot arra nézve, hogy a szerkezet alkalmas lesz arra a célra amire tervezték, például alacsony vagy
magas üzemi hőmérsékleten való működésre, ezért számos szabvány mint a PD 5500 vagy az ASME VIII
nyomástartó edényekre vonatkozó része előír további vizsgálatokat.

Mivel a hőmérséklet emelkedésével a fémek szakítószilárdsága csökken, ezért ezek az előírások kimondják,
hogy el kell végezni a szakítóvizsgálatot a legmagasabb üzemi hőmérsékleten is.
Ezeket a vizsgálatokat a varratfémből vett, hosszirányú kör keresztmetszetű próbatesteken kell végezni, ami
lehetővé teszi az egyezményes folyáshatár pontos mérését.

Fontos megemlíteni, hogy a hegesztési eljárás minősítési dokumentációját be kell nyújtani jóváhagyásra a
felügyeleti hatósághoz, vagy a vevőhöz.

A szakítóvizsgálat adatainak érvényessége

A vett minták feltételezhetően jellemzőez az egész anyagra, de ez nem mindig van így.

Az öntvényeknél például gyakran a tápfejből munkálják ki a próbatestet, aminek szemcsemérete eltér az

öntvény nagy részére jellemző szemcsemérettől.

Egy hengerelt acéllemeznél különböző tulajdonságokat fogunk tapasztalni hossz-, kereszt- és

vastagságirányban. Ezért az anyagra vonatkozó szabványok, mint az MSZ EN 10028 Lapos acéltermékek
nyomástartó berendezésekhez, előírja a hengerlési irányra merőleges szakítóvizsgálat elvégzését, hogy az
acél vizsgálva legyen a „szemcséken keresztül”, a gyengébb szilárdság, kisebb képlékenység irányába.

A termék mérete szintén befolyásolja a tulajdonságait, mint ahogy hőkezelésnél a darab vastagsága
befolyásolja a hűlési sebességet, lassabb hűlési sebességet, és így lágyabb szövetszerkezetet eredményezve a
darab közepén. Ezért az anyagszabványok meghatározzák az úgynevezett „keresztmetszeti korlátot”, amely
a rúd azon maximális átmérője, amelynél még a szükséges mechanikai tulajdonságok, a keresztmetszet
közepén is elérhetők.

A tulajdonságok változtatása, mint a próbatest formája, a vizsgálati hőmérséklet, és a terhelés mértéke

szintén befolyásolja az eredményt.

A 4. ábrán látható, hogy emelkedik a szakítószilárdság, de csökken a képlékenység, ahogy a vizsgálati

sebesség nő. Ezért a szakítógép keresztfejének sebességét szabályozni kell, az MSZ EN 10002 szabvány
szerint, a feszültségváltozási sebességnek 6MPa/s – 60MPa/s közötti értéknek kell lennie. Az ASTM
szabvány hasonló, de nem azonosak a követelmények.

www.weld-technology.com 3/4 2012. május 6.

 4. ábra
A vizsgálati sebesség hatása a szilárdságra és a képlékenységre

Mondanom sem kell, hogy a vizsgáló berendezések kalibrálása az elfogadható működési paraméterek
biztosítása céljából, kötelező.

Vonatkozó szabványok
MSZ EN 10002 Fémek szakítóvizsgálata.
MSZ EN 876 Fémek hegesztéssel készített kötéseinek roncsolásos vizsgálata. Ömlesztő hegesztéssel
készített kötés heganyagának hosszirányú szakítóvizsgálata.
MSZ EN 895 Fémek hegesztéssel készített kötéseinek roncsolásos vizsgálata. Keresztirányú
szakítóvizsgálat.
MSZ EN ISO 7500-1 Fémek. Egytengelyű statikus vizsgálógépek ellenőrzése. 1. rész. Húzó és nyomó
vizsgálógépek. Az erőmérő rendszer ellenőrzése és kalibrálása.
ASTM A370 Acél termékek mechanikai vizsgálata.
ASTM E8 Fémek szakítóvizsgálata.
ASTM B557 Kovácsolt és öntött alumínium és magnézium ötvözetből készült termékek
szakítóvizsgálata.

Az eredeti cikket írta: Gene Mathers

Fordította: Gaál András IWE

Az eredeti angol nyelvű cikk letölthető innen:

http://www.twi.co.uk/services/technical-information/job-knowledge/job-knowledge-70-mechanical-testing-
tensile-testing-part-2/

www.weld-technology.com 4/4 2012. május 6.