Hegesztési

repedésérzékenység

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Kulcsszavak:
melegrepedés, hidegrepedés, réteges tépődés,
hidrogén okozta repedés,

Célkitűzés

Ebben a fejezetben a hallgató megismerkedhet a hegesztési

repedésképződés okaival és azok elkerülésének lehetőségével.

Hegesztett szerkezetek anyagválasztása, hegesztési

technológia tervezése csak ezen ismeretek birtokában
végezhető el megfelelően.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Repedésképződés acélok hűlésekor

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Repedések
1. Végkráterrepedés
2. Keresztirányú repedés a varratban
3. Keresztirányú repedés
a hőhatásövezetben
4. Hosszirányú repedés a varratban
5. Hidegrepedés a hőhatásövezetben
6. Kötéshiba
7. Gyökben lévő repedés
8. Varrattőben lévő repedés

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Hidegrepedések

Lehetnek

• edződési repedések
• hidrogén okozta repedések
• réteges tépődés

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Technológiai tervezés

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Hidegrepedések I.

Az edződési repedések jellemzői:

• hőhatás övezetben jön létre

• a kristályokon áthalad
• mikroszkópi méretű

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Szövetszerkezet változása a kötésben
 Hűlési sebesség

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Hűlési idő- keménység

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Várható keménység számítása

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde
 Alapfogalmak

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Elhanyagolások

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Izotermák

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Hűlési idő (t8-5)
Vonalenergia

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde
 Hidegrepedések II.

A hidrogén okozta repedések

(hydrogen cracking) jellemzői:
• heganyagban és/vagy hőhatás
övezetben
• kristályokon át vagy közöttük terjed
• mikro- és/vagy makroszkópi méretű

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

A vas hidrogénoldó képessége

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

A vas hidrogénoldó képessége

Hidrogénoldó képesség

Hőmérséklet

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 A hidrogén és hatásai

A hidrogén
• kis atomátmérőjű, d < 1 Å
• diffúzióra képes
• acéloknál hidegrepedést válthat ki
• H2S jelenlétében feszültségkorróziós
repedést kelthet
• alumíniumnál porozitást okozhat

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Hidrogén osztályok
A diffúzióképes hidrogén mennyiségét 100g
Varratfémre vonatkoztatva adják meg:
1 ml/100g = 0,89 ppm

osztály mennyiség
A >15 ml/100g igen nagy

B 10…15 ml/100g nagy

C 5…10 ml/100g közepes

D 3… 5 ml/100g kicsi

E ≤ 3 ml/100g igen kicsi

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 A hidegrepedés keletkezése

Hidegrepedés keletkezhet, ha van jelen

• hidrogén
• kis alakváltozó képességű mikroszerkezet
(martenzit, alsó bénit)
• többtengelyű húzó (saját)feszültségek
• -100oC …+ 200oC tartományban jön létre
• edződést növelő ötvözők (Cr, Mo, C)
hatására

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

A hidegrepedés keletkezésének okai

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

A hidegrepedés kialakulásának
elkerülési lehetőségei okai

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 A hidegrepedés keletkezése
Folyamat:
• hidrogéndisszociáció az ívben
• a H bejutása a hegfürdőbe
• diffúzió a hőhatásövezetbe
• helyi elridegedés + belső feszültségek
• hidrogénrepedés

Elkerülése:
• „száraz” hegesztési környezet
• kiszárított elektróda, H5 ml/100g
• A hidrogén kiűzése (effúzió)
• repedésre kevésbé érzékeny fázisok
• szerkezeti intézkedések

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

A hidegrepedések megjelenései

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 A hidegrepedések elkerülése
Javasolt intézkedések:
• a H bejutásának korlátozása
• nagy fajlagos hőbevitelű hegesztés
• a munkadarab előmelegítése
• sajátfeszültségek csökkentése
• hegesztés utáni közvetlen
hidrogéntelenítő izzítás (PWHT)
• a H megkötése (pl. CaF2-dal HF-dá)

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 A H bejutásának korlátozása

• tiszta munkadarab felület

• a pácolási maradványok eltávolítása
• elektróda, fedőpor stb. hegesztés előtti
kiszárítása (250…350oC/2…3h)
• a levegő nedvesség %-ának csökkentése
• a huzalelektróda zsírtalanítása

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Próbadarab a diffúzióképes
hidrogén mennyiségének méréséhez

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 A próbadarab befogása és
hegesztés utáni állapota

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 A diffúzióképes H-tartalom
mennyisége
Bevont elektródával végzett hegesztéskor
• kiszárított bázikus bevonatú 3…5 ml/100g
• rutilos bevonatú > 15 ml/100g
• cellulóz bevonatú > 40…45 ml/100g
C02-védőgázos ívhegesztéskor <1 ml/100g
Porbeles huzal esetén < 5 ml/100g
Fedett ívű hegesztéskor 4…20 ml/100g

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Diffúzióképes H a heganyagban
A hozaganyag és a
lerakott varrat H-
tartalma közötti
kapcsolat bázikus és
rutilos bevonatú
elektróda ill. MIG/MAG
és porbeles hegesztés
esetén

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Nagy fajlagos hőbevitelű hegesztés

A fajlagos hőbevitel, Q növelésének

előnyei:
• kisebb edződési veszély
• kisebb lehűlési sebesség
• a H effúziójának növelése
hátrányai:
• nagyobb sajátfeszültségek keletkezése
• nagyobb szemcsedurvulási veszély

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

A munkadarab előmelegítésének

előnyei:
• a diffúzióképes H kijutásának elősegítése
• a munkadarab lehűlésének csökkentése
• kisebb sajátfeszültségek keletkezése
értéke:
ötvözetlen C, ill. C-Mn acéloknál:100…250oC
Cr-Mo, Cr-Mo-V acéloknál: 100…200oC

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

A sajátfeszültségek csökkentése

Csökkenthető a sajátfeszültség
• a merev befogások csökkentésével
• a varratkereszteződések csökkentésével
• megfelelő hegesztési sorrenddel
• a szabad alakváltozás elősegítésével
• nagy keménységű, kis alakváltozó
képességű fázisok csökkentésével

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 A hidrogén megkötése

A diffúzióképes hidrogén megkötését

elősegíti a bevonatban, portöltetben vagy
fedőporban (pl. bázikus bevonat, töltet vagy
fedőpor) lévő
folypát (CaF2),
mivel a fluór (F) a hidrogénnel a hegfürdő
ben oldhatatlan HF-t képez.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

A F megkötése HF-dá bázikus bevonat és
fordított polaritás esetén

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Hegesztés utáni hőkezelés

Közvetlenül a hegesztés után célszerű

600…650oC-os feszültségcsökkentő
izzítást végezni vastag anyagoknál,
repedésre érzékeny ötvözeteknél, mivel az
• elősegíti a diffúzióképes H kijutását
• csökkennek a sajátfeszültségek
• a keménységcsúcsok leépülnek

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Hidegrepedések III.

A réteges tépődés (lamellar tearing)

• csak a hőhatás övezetben keletkezik

• a hegesztési iránnyal párhuzamos
• makroszkópi méretű

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Réteges tépődés

A réteges tépődés melegen hengerelt

vastag durvalemezek hegesztett kötéseiben
fordul elő az alapanyagban a hegesztési
hőfolyamat utolsó fázisában (200…300oC
on) vagy a hegesztést követően. A hajlamot
a vastagságirányú kontrakcióval (STRA=
(Short Transverse Reduction of Area)
jellemzik.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Réteges tépődés
A réteges tépődés keletkezésének
előfeltétele, hogy a hőbevitel hatására
létrejövő zsugorodási feszültségek
meghaladják az anyag vastagságirányú
alakváltozó képességét. Kialakulásában
döntő szerepük van a nemfémes
zárványoknak (szulfidok, oxidok, foszfidok)

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Réteges tépődés

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Réteges tépődés

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Réteges tépődés

A réteges tépődés elkerülhető S ≤ 0,005%

ill. a vastagságirányú kontrakció
SRTA≥ 24 % esetén.
Az SRTA értéke:
merev befogásnál ≥ 20 %,
közepes értékű befogásnál ≥ 15 %,
kis értékű befogásnál ≥ 10 % legyen.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Réteges tépődés

A réteges tépődési veszély csökkenthető

továbbá
• Si-mal való csillapítással,
• az acél Ca-mal, Ce-mal való kezelése
• az acél Zr-mal való mikroötvözése
• konstrukciós intézkedésekkel
(T kötéseknél pl. párnaréteg

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Réteges tépődés elkerülése
megfelelő varratkialakítással

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

A réteges tépődés elkerülése

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Melegrepedések
A melegrepedések lehetnek
• kristályosodási repedések
(solidification cracking)
• újrahevítési repedések
(reheat or liquation cracking)
• alakváltozóképesség csökkenése
miatti repedések DDC = Ductility Dip
Cracking)

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Acélok melegrepedését előidéző
tényezők

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 A varratfém melegrepedése

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Az alapanyag melegrepedése

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Kristályosodási repedések

Kialakulásában döntő szerepet játszik a

• szennyező elemek (S, P, O) jelenléte,
• a varrat alakja és mérete,
• a húzófeszültségek időbeni növekedése.
Jellemzői:
• csak a varratban jöhet létre,
• általában a varrat középvonalában fut,
• a végkráterben elágazó is lehet,
• a repedés kifut a felületre, ezért szabad szemmel is
észlelhető.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Kristályosodási repedés

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde
 Varrat alak és méret

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Húzófeszültség időbeni változása

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Előmelegítés

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Újrahevítési repedés keletkezése

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Újrahevítési repedések
Durvaszemcsés hőhatásövezetben keletkező
újrahevítési repedés, amely a
szemcsehatáron halad át.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Újrahevítési repedések

A repedésveszély csökkenthető:
• a durvaszemcsés hőhatás övezet
finomításával,
• az ausztenit szemcseméretének tudatos
csökkentésével,
• a feszültségkoncentráció csökkentésével.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Melegrepedések I.

A kén hatása
A kén a vas-szulfiddal (FeS) kis olvadás-
pontú (977oC) eutektikumot képez a
dendritközi szemcsehatárok mentén, mely
repedésveszélyt növeli a C mennyisége.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Kén hatása

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Melegrepedések I.

A melegrepedések elkerülésének
lehetőségei:
• a S mennyiségének csökkentése,
• a S megkötése Mn, Ca által nagyobb
olvadáspontú, gömbalakú MnS, ill. CaS
szulfidok formájában,
• a C tartalom csökkentése.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Medovar melegrepedési diagramja

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Pellini melegrepedés elmélete

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Melegrepedések II.
PA helyzetben a hőhatás övezet szemcséi
jobban finomíthatók.
Elektróda helyzete
Finomszemcsés

Szemcsedurvulás

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Melegrepedések II.
PC helyzetben kevésbé lehet a hőhatás övezet
szemcséit finomítani.

Elektróda
helyzete Szemcsedurvulás

Finomszemcsés

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Repedésérzékenységi tényező

UCS = Units of Crack Susceptibility

UCS = 230·C+190·S+75·P+45·Nb –12,3·Si– 5,4·Mn–1

Ha az USC < 10, akkor a veszély igen kicsi

Ha az UCS > 30, akkor a veszély igen nagy

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Melegrepedési érzékenység

HCS = Hot of Crack Susceptibility • 100

ha a HCS ≥ 4, akkor a veszély kicsi

 Si Ni 
C  S  P   
HCS   25 100 
3  M n  Cr  M o  V

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Összefoglalás

A hallgató ennek a fejezetnek az elsajátításával

ismereteket szerzett a hegesztés során létrejövő hőfolyamatok
szerepével, valamint a hegesztés során lejátszódó metallurgiai
reakciók eredményeként létrejövő kristályszerkezettel és a
kialakuló hibákkal.

Hegesztett szerkezetek anyagválasztása, hegesztési

technológia tervezése csak ezen ismeretek birtokában
Végezhető el megfelelően.

Javasolt szakirodalom:
Kou, S., Welding metallurgy, 2nd edition, 2003, John Willey and
Sons, Inc., USA, ISBN 0-471-43491-4.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde