3.

Fejezet
Ív-, ellenállás-, és sajtoló hegesztési eljárások
A fejezet célja: a hallgatókat megismertetni a
Ó különböző hegesztési eljárásokkal, azok
B
U berendezéseivel és eszközeivel, valamint az egyes
D eljárások alkalmazási területeivel.
A A fejezet tananyagának elsajátításával a hallgató képes
I lesz a megfelelő hegesztési eljárás kiválasztására, és
alkalmazására.
E
G Kulcsszavak: bevont elektródás ívhegesztés, fedett ívű hegesztés,
Y fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés, nem fogyóelektródás,
E védőgázas ívhegesztés, plazmaív hegesztés, elektronsugár
T hegesztés, ponthegesztés, vonalhegesztés, ultrahang hegesztés,
E dörzshegesztés.
M
Gáti József
 Ív-, ellenállás-, és sajtoló
Ó
B
hegesztési eljárások
U Bevezetés
D
A A hegesztést széles körben alkalmazzák a különböző ipari
I szerkezetek, berendezések és termékek előállítása során. Az előírt
minőségű kapcsolatok kialakításához elengedhetetlen a
E alkalmazható eljárások és azok technológiáinak ismerete, az
G eligazodás az áramforrások, hegesztőanyagok között. Ehhez nyújt
Y segítséget a hegesztési eljárásokat bemutató tananyag.
E
T
E
M
 Ívhegesztések
Az MSZ EN ISO 4063:2000 a fémek hegesztése, lágy- és
keményforrasztása, valamint forrasztóhegesztése jelölési rendszere

Ó 1 Ívhegesztés
B 11 Fogyóelektródás, önvédő ívhegesztés
U 111 Kézi ívhegesztés bevont elektródával
D 12 Fedett ívű hegesztés
13 Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés
A 131 Fogyóelektródás, semleges védőgázas ívhegesztés; MIG-
I hegesztés
135 Fogyóelektródás, aktív védőgázas ívhegesztés; MAG-hegesztés
E 136 Fogyóelektródás, aktív védőgázas ívhegesztés porbeles
huzalelektródával
G 137 Fogyóelektródás, semleges védőgázas ívhegesztés porbeles
Y huzalelektródával
E 14 Nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés
T 141 Volfrámelektródás, semleges védőgázas ívhegesztés; TIG-
hegesztés
E 15 Plazmaívhegesztés
M 18 Egyéb ívhegesztési eljárások

Gáti József
 Ellenállás és sajtoló hegesztések
Az MSZ EN ISO 4063:2000 a fémek hegesztése, lágy- és
keményforrasztása, valamint forrasztóhegesztése jelölési rendszere

2 Ellenállás-hegesztés
Ó
B 21 Ponthegesztés
22 Vonalhegesztés
U 23 Dudorhegesztés
D 24 Leolvasztó tompahegesztés
A 25 Zömítő tompahegesztés
I 29 Egyéb ellenállás-hegesztési eljárások

E 4 Sajtolóhegesztés
41 Ultrahangos hegesztés
G 42 Dörzshegesztés
Y 44 Hegesztés nagy mechanikai energiával
E 441 Robbantásos hegesztés
T 45 Diffúziós hegesztés
E 47 Sajtoló gázhegesztés
M 48 Hidegsajtoló hegesztés

Gáti József
 Bevont elektródás ívhegesztés
A bevont elektróda és a munkadarab között létrehozott villamos ív
keskeny sávban megolvasztja az összehegesztendő darabokat és az
elektródát, létrehozza a hegesztési ömledéket, amely a dermedést
Ó követően fémes kapcsolatot létesít a két anyag között.
B
U
D
A
I
E
G
Y
E Az állandósult ív kialakulásakor az elektróda vége megömlik,
T és az elektróda körül kialakult mágneses tér a fémcseppet
E leválasztani igyekszik (leolvadás). Ezt elősegítik a bevonatból
M fejlődő gázok is, amelyeknek különösen kényszerhelyzetben
végzett hegesztéskor van jelentőségük.

Gáti József
 Bevont elektródás ívhegesztés
Bevont elektródás ívhegesztés ömlesztő folyamata

Az ívgyújtás két, egymástól jól

elkülöníthető szakaszra
Ó bontható:
B • az elsődleges ívgyújtás a
U hideg munkadarabokon
D rövidzárás útján végbemenő
A gyújtási folyamat;
I • a másodlagos ívgyújtás a
rövidzárlattal leolvadt csepp
E leválását követő izzó anyagon
G végzett ívgyújtás, az ívkeltés.
Y U0 - üresjárati feszültség; Uív - munkafeszültség; IZ – állandósult zárlati áram; Iív – hegesztőáram
E
T
E Másodlagos ívgyújtás
M
Gyufagyújtásos Koppantásos
Gáti József
 Bevont elektródás ívhegesztés

Váltakozó áramú hegesztést tesznek lehetővé

a hegesztő transzformátorok. A primer és a
szekunder tekercs egymástól különválasztott
vasoszlopon van.
Ó
B
U
D
A Fokozatkapcsolós hegesztőtranszformátor
I szabályozása, kapcsolási vázlata és statikus
jelleggörbéje
E
G Egyfázisú hegesztő transzformátor szabványos
Y adattáblájának részei
E • A felső rész a gyártó, a forgalmazó, vagy az
importáló nevét, az áramforrás azonosításának
T adatait rögzíti,
E • a középső rész a hegesztőáramkör adatai,
M • az alsó részen találhatók az áramforrás
áramellátásának adatai.

Gáti József
 Bevont elektródás ívhegesztés
Frekvencia átalakítós (inverteres) egyenirányító
A korszerű inverteres áramforrásban
először a hálózati feszültséget diódás
egyenirányító egyenirányítja, majd a
Ó frekvenciaváltó középfrekvenciás
B (20...100 kHz) lüktető-feszültséggé
U alakítja át. Ezt a feszültséget transz-
D formátor csökkenti a megfelelő
A értékre.
A transzformátor szekunder
I tekercséhez csatlakozik a diódás
egyenirányító, illetve a simító
E fojtótekercs, amely a hegesztéshez
G szükséges egyenfeszültséget adja.

Y
E
T A bevont elektródás kézi ívhegesztés
E energiamérlege
M

Gáti József
 Bevont elektródás ívhegesztés

Ötvözetlen- és finomszemcsés acélok ívhegesztéséhez alkalmazott bevont

elektródákat az MSZ EN 499 szerint kell jelölni.
Így pl. egy vastag bázikus bevonatú ívhegesztő elektróda, amely 1,1% Mn, valamint
Ó 0,7% Ni-tartalmú hegesztési ömledékének szavatolt folyáshatára 420 N/mm2,
B szakítószilárdsága 500…640 N/mm2, minimális szakadási nyúlása 20%, a szavatolt
átlagos ütőmunkája - 30 C-on 47 J, az elektróda kihozatala 125…160% közötti, és
U leolvasztható egyen- és váltakozó árammal vízszintes tompa- és sarokvarrat, valamint
D vízszintes (álló) sarokvarrat hegesztéséhez - a szabványos jelölése
A EN 499 – E 42 3 1Ni B 54 H5
I
ahol
EN 499 a szabvány jelzete,
E E bevont elektróda/bevont elektródás ívhegesztés,
G 42 az ömledék szilárdsága és szakadási nyúlása,
Y 3 ütővizsgálati hőmérséklet,
E 1Ni az ömledék vegyi összetétele,
B bevonattípus,
T 5 kihozatal és az áram neme,
E 4 hegesztési helyzet,
M H5 az ömledék diffúzióképes hidrogéntartalma.

Gáti József
 Fedett ívű hegesztés
A fedett ívű hegesztés leolvadó
huzalelektróda és a munkadarab
között keltett ívvel (ívekkel), fedő-
por védelme alatt végzett
Ó ömlesztő hegesztés. A
B huzaladagoláson kívül általában a
U varratirányú előrehaladás is
gépesített, így a fedett ívű
D hegesztés gépesített ömlesztő
A eljárás.
I
A hegesztés végezhető egyen- vagy váltakozó
E árammal. Az áramot a hozaganyag végéhez vezetik,
így 6…10-szer akkora áramerősséggel terhelhető,
G mint a bevont elektróda.
Y
E A fedett ívű hegesztés alapvető eljárásváltozatai
T 121 hegesztés huzalelektródával,
E 122 hegesztés szalagelektródával,
M 123 hegesztés több huzalelektródával,
124 hegesztés fémporadagolással,
125 hegesztés porbeles huzalelektródával.

Gáti József
 Fedett ívű hegesztés
A fedett ívű hegesztő-berendezés felépítése
• áramforrás,
• huzaladagoló egység,
• vezérlőegység és
• hegesztő kocsi, illetve hegesztőállvány.
Ó Az eljáráshoz mind egyen- mind váltakozó
B áramú áramforrás alkalmas, amelynek
U vízszintes (közelítőleg állandó feszültségű)
D vagy eső (közelítőleg állandó áramerősségű)
a jelleggörbéje.
A
I
E
G
Y
E
T Belső külső szabályozás
E
Az állandó feszültségű áramforrások az I hegesztőáram változását használják
M szabályozóként (belső szabályozás). A közel állandó hegesztőáramot adó
áramforrással az állandó ívhossz a huzaladagolási sebesség változtatásával érhető el.

Gáti József
 Fedett ívű hegesztés
A fedett ívű hegesztés hegesztőanyagai
A fedett ívű hegesztés fedőporai ásványi eredetű, szemcsés, ömleszthető
termékek, melyek gyártási módjuk szerint lehetnek olvasztott (F)-, agglomerált
(A)-, valamint kevert (M) fedőporok. A fedőporokat az MSZ EN 760 szabvány
szerint lehet osztályba sorolni, és jelölési rendszerrel ellátni.
Ó
B Egy mangán-szilikát típusú ömlesztett fedőpor, - mely 2. osztályú alkalmazáshoz,
U 0,2% Si és 0,5% Mn ötvöződéssel, váltakozó vagy egyenáramra egyaránt
D alkalmazható, és a hegesztési ömledék hidrogéntartalma 8 ml/100g – jelölése
A
Fedőpor EN 760 - SF MS 2 67 AC H10
I ahol
EN 760 a szabvány jelzete,
E S fedőpor/fedett ívű hegesztés,
G F gyártási mód (olvasztott),
Y MS portípus (Mangán-szilikát),
E 2 rendeltetés, porosztály,
67 metallurgiai jelleg (az első szám a Si-ra, a második a
T Mn-ra utal),
E AC áram neme (váltakozó áram),
M H10 diffúzióképes hidrogéntartalom

Gáti József
 Fedett ívű hegesztés
Ötvözetlen és finomszemcsés acélok fedett ívű hegesztéséhez használt
huzalelektródák és huzalelektróda-fedőpor kombinációk osztályba sorolását és
jelölési rendszerét az MSZ EN 756 tartalmazza.

Ó Az osztályozás szerint aluminát-rutilos fedőporral és S1 típusú huzalelektróda

B felhasználásával, többrétegű technikával, legalább 460 N/mm2 folyáshatárú, -
U 30 C-on legalább 47 J átlagos ütőmunkával rendelkező tiszta ömledéket az
alábbiak szerint kell jelölni
D
A Huzalelektróda-fedőpor kombináció EN 756 - S 46 3 AR S1
I ahol
EN 756 szabvány azonosítója,
S huzalelektróda és/vagy huzal/fedőpor kombináció fedett ívű
E hegesztéshez,
G 46 az ömledék szilárdsága és szakadási nyúlása,
Y 3 az ütővizsgálati hőmérséklet,
E AR a fedőpor típusa,
T S1 a huzalelektróda vegyi összetétele.
A szabvány S2Si2 alatti vegyi összetételnek megfelelő huzalelektróda
E megnevezése
M Fedett ívű huzalelektróda EN 756 - S2Si2

Gáti József
 Fedett ívű hegesztés
Fedett ívű hegesztéskor gyakran kell hegfürdő-határolót, ún. alátétet alkalmazni.
A hegfürdő határolható pl. rézalátéttel, rézsín és fedőpor együttes használatával,
porpárnával, valamint beolvadó alátétlemezzel.
a) rézalátéttel; b) rézsín és fedőpor együttes
Ó alkalmazásával; c) fedőpor alátéttel; d)
B szalagon szállított fedőporral; e) porpárna
U rugalmas alátéttel
D
A
I
A gyököt, valamint a második és a harmadik
réteget fürdőtámasztásként gyakran bevont
E elektródával, kézzel hegesztik.
G
Y
E
T
E
M Kétoldali tompavarratok hegesztése

Gáti József
 Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztések
Védőgázas ívhegesztéskor egy vagy több villamos ív keltette hő hatására alakul
ki a hegfürdő. A nagy hőmérsékletre hevült fémet a levegő káros hatásától
gázellátó rendszerből származó védőgáz óvja.

Ó
B 1) áram visszavezető kábel, 2) hűtővíz
U a hegesztőpisztolyba, 3) hűtővíz a
D hegesztőpisztolyból, 4) vezérlőkábel,
5) áramkábel, 6) kábelköteg, 7) palack
A védőgáz tömlő, 8) huzalelőtoló
I vezérlőkábel, 9) pisztoly védőgáz
tömlő, 10) hálózati kábel.

E
G
Y Eljárásváltozatai
E • semleges védőgázas ívhegesztés; MIG-hegesztés
T • aktív védőgázas ívhegesztés; MAG-hegesztés
E • aktív védőgázas ívhegesztés porbeles
huzalelektródával
M • semleges védőgázas ívhegesztés porbeles
huzalelektródával
Gáti József
 Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztések
Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés hegesztőanyagai
• Védőgáz
– Széndioxid
Ó – Gázkeverékek (argon, oxigén és szén-dioxid).
B • Huzalelektróda
U – Tömör vagy töltött kivitelű 0,8…2,4 mm átmérőjű huzal,
D – A rézzel bevont acél alapanyagú huzal az ötvöző kiégés pótolására Si és
A Mn ötvözőket is tartalmaz.
I
E
G
Y
E
T
E
M
A hegesztési eljárás energiamérlege

Gáti József
 Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztések

A huzaladagoló elrendezés változatai fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztő

berendezéseknél

Ó a) kompakt; b) univerzális; c)
B tandem; d) húzó-toló (push-pull);
U e) kis huzaldobos
1) áramforrás; 2) védőgázellátás;
D 3) hegesztőpisztoly tömlővel; 4)
A huzalelőtoló; 5) huzaldob; 6)
I huzalhúzó; 7) huzaltoló

E A hegesztőpisztoly lehet
léghűtéses és vízhűtéses. A
G vízhűtéses pisztolyok a kézi vagy a
Y gépi hegesztési eljárás pisztolyai.
E Alkalmazási területük:
T • gázhűtéses pisztoly kb. 250 A-ig,
E • vízhűtéses, kézzel vezetett
M pisztoly kb. 500 A-ig,
• vízhűtéses gépi hegesztőpisztoly
kb. 800 A-ig használható.
Gáti József
 Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztések

Egy ötvözetlen szerkezeti acél fogyóelektródás, keverék védőgázas

Ó ívhegesztésére javasolt huzalelektróda nemzetközi jelölése
B MSZ EN ISO 14341 - G 46 3 M S1M3
U
D ahol
A • MSZ EN ISO 14341 a szabvány jelzete,
I • G huzalelektróda/fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztéssel készített
ömledék,
E • 46 a hegesztési ömledék szilárdságára és nyúlására utaló jel (szavatolt
G folyáshatár 460 N/mm2; szakítószilárdság 530…680 N/mm2; minimális
szakadási nyúlás 20 %),
Y • 3 a hegesztési ömledék ütővizsgálati hőmérsékletére utaló jel (legalább
E • 47 J átlagos ütőmunkához tartozó hőmérséklet -30 C)
T • M a védőgáz jele,
E • S1M3 a huzalelektróda vegyi összetétele (C=0,12 %; Si=0,3…0,7 %; Mn=
M 1,30 %; P=0,025 %; S=0,025 %; Ni=0,20 %; Mo=0,40…0,65 %; Cu=0,35
%).

Gáti József
 Nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés

A nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés tiszta vagy ötvözött

volfrámelektródát használó ívhegesztési eljárás, amelynek során a
hegesztőívet és a varratfürdő környezetét külső forrásból származó,
Ó semleges védőgáz védi. Feladattól függően hozaganyag (pálca vagy
B huzal) alkalmazható.
U 1) hálózati csatlakozókábel, 2)
D áramforrás, 3) áramkábel, 4)
A testkábel, 5) testsaru, 6) védőgáz
palack, 7) palack védőgáz tömlő,
I 8) pisztoly, 9) pálca/huzal, 10)
alapanyag, 11) elektróda, 12)
E szorítóhüvely, 13) ív, 14) védőgáz,
G 15) leélezési felület.
Y
E
T
E
M

Gáti József
AWI ív kialakulása
 Nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés
Az AWI eljáráshoz eső statikus jelleggörbéjű
áramforrást kell választani. Ezek lehetnek egyszerű
transzformátorok, tirisztoros egyenirányítók, vagy
inverteres áramforrások.
Ó
B
U
D
A
I
E
G Az ívben keletkező hő eloszlása és az ionok,
Y elektronok vándorlása egyenes (a) és fordított (b)
E polaritás esetén (• pozitív argon ion; ○ elektron)
Egyenes polaritásnál a beolvadási mélység nagyobb.
T
E • Védőgáz - argon, hélium, vagy a kettő keveréke.
M
• Elektróda - magas olvadáspontú (3360 oC) volfrám rúd, tmérője 1…4 mm
• Hozaganyag - lehet huzal vagy pálca.
Gáti József
 Nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés

Volfrámelektródás, semleges
védőgázas ívhegesztés hőmérlege
Ó
B
U
D
A
I Az AWI hegesztéssel, Mn4Ni1Mo jelű pálca(huzal) alkalmazásával hegesztett, 550
N/mm2 (55) szavatolt folyáshatárral és – 60 oC-on 47 J (6) szavatolt átlagos
ütőmunkájú, feszültségcsökkentő hőkezelésnek alávetett hegesztési ömledék
E esetén a szabványos jelölés
G
Y Pálca EN 12534 - W 55 6 M Mn4Ni1Mo T
E ahol:
T • EN 12534 a szabvány jelzete,
E • W a hegesztőpálca(huzal)/AWI hegesztéssel készített hegesztési ömledék,
• 55 az ömledék szilárdsága és szakadási nyúlása,
M • 6 ütővizsgálati hőmérséklete,
• Mn4Ni1Mo a hegesztőpálca(huzal)/ömledék vegyi összetétele.
Gáti József
 Plazmaívhegesztés
Plazmaívhegesztés során az ívet egy pisztolyban leszűkítik, az ív az elektróda és a
munkadarab, vagy az elektróda és a belső fúvóka között jön létre. A hegfürdő
hozaganyag nélkül, vagy kézi, illetve gépi hozaganyag adagolásával alakul ki, ahol
a hozaganyag lehet pálca, huzal vagy por.
Ó
B 1) hálózati csatlakozókábel, 2)
áramforrás, 3) áramkábel, 4) testkábel,
U 5) testsaru, 6) védőgázpalack, 7)
D plazmagázpalack, 8) palack védőgáz
A tömlő, 9) palack plazmagáz tömlő, 10)
I pisztoly, 11) pálca/huzal, 12) alapanyag,
13) plazmagáz fúvóka, 14) védőgáz, 15)
E plazmagáz, 16) varrat, 17) plazmaív
G
Y
E A plazmaív
T
E
M

Gáti József
 Plazmaív hegesztés

Ó
B
U
D
A
A plazmaívhegesztés eljárás-
I változatainak alkalmazási területe az
anyagvastagság függvényében.
E
G
Y
E A plazmaív hegesztés eljárásváltozatai
T • Plazmasugár- (belső ívű) hegesztés, amikor az ív a volfrámelektróda és a plazmafúvóka
belső fala között létesül.
E • Plazmaív- (külső ívű, vagy más néven átvitt ívű) hegesztéskor az ív a volfrámelektróda és a
M munkadarab között működik.
• Kombinált plazmaívhegesztés a plazmaív- és a plazmasugár-hegesztés kombinációja,
amelynek során átvitt és át nem vitt ív is részt vesz a hegfürdő kialakításában.

Gáti József
 Plazmaív hegesztés
A plazmagáz nemesgáz vagy nemesgázkeverék
(könnyű- és színesfémek, titán és ötvözetei esetében),
illetve H2, N2, O2 vagy CO2 komponensekkel nemesgáz
bázisú gázkeverék függően az alapanyag jellemzőitől.
Ó Alapanyag
Ötvözetlen és gyengén ötvözött acélok
Gáz
Ar + (5...8%) H2
B Ar + (10...40%) CO2
Ar + (0...8%) H2
Ötvözött (króm-nikkel) acélok
U He
Ar
D Réz és ötvözetei
He + Ar
Ar
A Alumínium és ötvözetei He + Ar
He
I Nikkel és ötvözetei Ar + (3...10%) H2
Ar
Titán és ötvözetei, cirkónium He + Ar
E He

G
Y Kötőhegesztéskor a kötés létesíthető hozaganyag nélkül
(pl. mikroplazma hegesztéskor), vagy hozaganyaggal. A
E hozaganyag (pálca, huzal) az alapanyaggal azonos
T összetételű lehet, felrakó hegesztéskor huzal (pl. plazma-
E MIG hegesztéskor) vagy a felrakási feladatnak megfelelő
M por.

Gáti József
 Elektronsugár hegesztés
Az elektronsugár hegesztés (51 kód) olyan ömlesztő hegesztés, amelynek
során az elektronsugár mozgási energiája hasznosul. Az elektronsugarat az ún.
elektronágyúban állítják elő, ami a katódot, a Wehnelt-hengert és az anódot
foglalja magába.
Ó 1) hálózati csatlakozó; 2)
B nagyfeszültségű áramforrás; 3)
U nagyfeszültségű vezeték; 4)
vezérlőpult; 5) vezérlőkábelek; 6)
D katód; 7) Wehnelt henger; 8) anód;
A 9) elektromágneses lencse;
I 10) elektronsugár; 11) , 12)
megfigyelő, beállító optikai
rendszer 13) vákuumkamra; 14)
E vákuumszivattyú; 15) munkadarab;
16) hegesztő kocsi; 17)
G vákuumkamra tartószerkezet
Y
E Az elektronsugárral hegesztés alkalmas kis- és
T nagysorozat-gyártásra, a gyártási sorba jól
E beépíthető ún. szerelőhegesztésre. A kismértékű
zsugorodás és vetemedés következtében készre
M munkált alkatrészek mérettartón hegeszthetők (pl.
fogaskerékhajtómű-gyártásban)
Gáti József
 Elektronsugár hegesztés
Az elektronsugár hegesztés változatai

1) elektronágyú; 2) beállító
tekercs; 3) megfigyelő optika; 4)
Ó fókuszáló tekercs; 5) eltérítő
B tekercs; 6) vákuumkamra; 7)
munkadarab
U
D A katódtér nyomása 5 .10-
A 5...10-5 mbar, a munkakamra

I nyomásától függetlenül. A
vákuumot általában
szivattyúkkal és után kapcsolt
E diffúziós szivattyúkkal állítják
G elő.
Y
E Jól koncentrált elektronsugár csak légritkított térben hozható létre és tartható fenn,
de nagyméretű munkadarabok hegesztésére, a mellékidő csökkentésére a
T kifejlesztették a középvákuumos és az atmoszferikus nyomású berendezéseket is.
E
M A hegesztési varrat szélessége, a beolvadás mélysége az elektronsugár
lengetésével és a fókusztávolsággal változtatásával változtatható.

Gáti József
 Ellenállás hegesztés
Ellenállás-hegesztéskor a kohéziós kötés hő- és erőhatás együttes
alkalmazásával jön létre. A kötés létesítéséhez szükséges hőt a
munkadarabon átvezetett, illetve indukált áramnak az átmeneti ellen-
Ó álláson, valamint a munkadarabban fejlődött hője adja.
B Kétoldali ellenállás-ponthegesztés
U a) elv; b) az ellenállások változása;
D c) a hőmérsékleti övezetek
A kialakulása a lemezekben és az
I elektródákban °C-ban;
R a munkadarab saját ellenállása; Ra
átmeneti ellenállás; Rk érintkezési
E (kontakt-) ellenállás
G
Y
E
Ponthegesztett kötések kialakítása
T a) egyszerű átlapolt; b) egyszerű
E hevederes; c) kettős átlapolt; d) kettős
M hevederes

Gáti József
 Ellenállás ponthegesztés
A ellenállás-ponthegesztő
berendezés felépítése
1) hálózati csatlakozó; 2)
gépállvány az áramforrással; 3)
Ó felső kar; 4) alsó kar; 5)
B nyomáskifejtő elem; 6) felső
U elektróda; 7) alsó elektróda;
D 8) lábkapcsoló; 9) munkadarab;
10) hegpont; 11) hűtővíz
A
I
Egyszerű működésű ponthegesztő gép
E 1) az elektródanyomás beállítása; 2) fokozatkapcsoló a
G hegesztőáram beállításához; 3) nyomástól függő áramkioldó; 4)
Y kartávolság (140 vagy 300 mm); 5) hegesztőtranszformátor; 6)
vízhűtés; 7) karkinyúlás (fokozat nélkül állítható); 8) gépállvány;
E 9) munkadarab
T
E
M

Gáti József
 Ellenállás ponthegesztés

A hegesztés folyamata
Tes: elősajtolás; tö: ömlesztés;
tus: utánsajtolás; th: hegesztés
ideje; F: erő; I: áramerősség
Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y Az ellenállás
E ponthegesztés
T energiamérlege
E
M

Gáti József
 Ellenállás vonalhegesztés
A vonalhegesztéssel készített varrat egymás mellé hegesztett, egymást többnyire
átfedő pontokból épül fel. A szekunder áramot tárcsa alakú forgó elektródák
vezetik át a lemezeken.
1) hálózati csatlakozó; 2) gépállvány az
Ó áramforrással; 3) felső kar; 4) alsó kar; 5)
B nyomáskifejtő elem; 6) áramvezető; 7) felső
U tárcsaelektróda; 8) alsó tárcsaelektróda; 9)
lábkapcsoló; 10) munkadarab; 11) hegesztési lencse
D
A
I A vonalhegesztés
berendezései általában
helyhez kötött gépek.
E A hegesztőgép felső
G elektródatartó konzolja
Y a nyomóerő átadására
használatos, a pont-
E hegesztő gépekhez
T hasonló pneumatikus
E vagy hidraulikus
nyomószerkezettel.
M

Gáti József
 Ellenállás vonalhegesztés

A vonalhegesztési ciklusok legegyszerűbb változata a ponthegesztéshez hasonló

egyedi pontvarratok készítése. Vonalhegesztő gépen azonban gyakrabban
készítenek érintkező pontos, vagy légmentesen záró tömítő varratokat.
Ó
B ti az impulzusidő; tsz a szünetidő
a) egyedi pontok (ponthegesztés
U vonalhegesztő gépen); b) érintkező
D pontok; c) folytonos pontok (folytonos
A tömítő varrat); d) tömítő varrat folyamatos
I árammal; e) tömítő varrat az áram
modulálásával.
E A tárcsaelektródák kialakítása
G
Y
E
T
E
M

Gáti József
 Dudorhegesztés
A dudorhegesztés a ponthegesztésből származtatott eljárás. A nyomóerő egy
pontra, illetve az egyik munkadarabon kialakított dudor által meghatározott
vonalra hat. Eljárásváltozatai a 231 kódjelű egyoldali-, ill. a 232 kódjelű kétoldali
dudorhegesztés. A dudor lehet természetes vagy mesterséges.
Ó
B A kétoldali dudorhegesztés elve
U a) és b) mesterséges dudor; c)
természetes dudor
D
A Dudorhegesztéssel három vagy
I több lemez is összeköthető, az
eljárás alkalmas csapnak lemezre
való hegesztésére is.
E
G
Y
E Mesterséges dudor-
hegesztéshez a munkadarabok
T sajtolással vagy forgácsolással
E alakíthatók ki.
M

Gáti József
 Tompahegesztés
A tompahegesztés huzalok, csövek, rudak, idomacélok stb. homlokfelületei
összehegesztésére alkalmas. Hozaganyag nélküli, nyomással végzett
sajtolóhegesztés, amikor a munkadarabok érintkezési helyén a hegesztéshez
szükséges hő az áthaladó áram Joule-hőjéből keletkezik.
Ó A tompahegesztésnek két fontosabb változata ismert: a leolvasztó és a zömítő
B tompahegesztés. A két eljárás eszközrendszere megegyezik, különbség
U elsősorban a hegesztési folyamatban van.
D
A
I
E
G
Y
E
T
1) hálózati csatlakozó; 2) áramforrás; 3) és 4) hegesztőkábel; 5) áramátadó
E befogópofa; 6) árammentes befogópofa; 7) gépállvány; 8) mozgó alaplap; 9) alaplap
M mozgatás; 10) munkadarab; 11) zömítő erő; 12) sorja; 13) nagyhőmérsékletű zóna

Gáti József
 Tompahegesztés

A tompahegesztő gépek vezérlése lehet kézi vagy

automatikus. A kézi vezérlésű gépeken a mozgó
Ó szán működtethető kézzel vagy gépi előtolással. A
B kézi működtetést csak kis keresztmetszetű alkatré-
U szek hegesztéséhez alkalmazzuk. Az automatikus
vezérlésű berendezések vezérlőelemei
D mechanikus vagy hidraulikus egységek
A
I
A leolvasztó tompahegesztés munkaciklusa
E a) előmelegítés nélkül; b) előmelegítéses;
G l a mozgó befogópofa elmozdulása; lelő
Y előmelegítési hosszváltozás, Dle leolvadási
E szakasz hosszváltozása; Dzöm zömítési szakasz
hosszváltozása; I az áramerősség; Ielő előmelegítő
T áram; Izöm zömítő áram; F nyomóerő; Fzöm zömítő
E erő; ti impulzusidő; telő előmelegítési idő, tle
M leolvasztási idő; tzöm zömítési idő.

Gáti József
 Sajtolóhegesztés
Sajtolóhegesztéskor (4 kód) a kötést olyan erőhatás hozza létre, amely az
illeszkedő felületek képlékeny alakváltozását okozza. Általában nem alkalmaznak
hozaganyagot. A kötési folyamatot elősegíti, ill. lehetővé teszi a helyi felmelegítés.
A megfelelő nyomás hatására létrejövő képlékeny alakváltozás következtében a
Ó fémfelületek egymáshoz rácstávolságnyira közelednek.
B
U Ultrahangos hegesztéskor a kohéziós kötés
D felületi nyomás, valamint magnetostrikciós el-
A ven gerjesztett ultrahangrezgések által valósul
meg. A magnetostrikciós rezgőt nagyfrek-
I venciás generátor táplálja. A váltakozó
mágneses tér hatására - a vasmag
E hosszirányú méretváltozásai következtében –
1) rezgő; 2) akusztikai transz-
G formátor; 3) szonotróda; 4) munka-
az elektromos rezgésekből mechanikai,
Y darabok; 5) üllő;
longitudinális rezgések keletkeznek. E
rezgéseket az akusztikai transzformátor
E f = 4...60 kHz, P = 0,1...2 kW; t < 3 s
felerősítve továbbítja a szonotródán át az üllőn
T fekvő munkadarabra felhegesztendő
E alkatrészre.
M

Gáti József
 Dörzshegesztés
Dörzshegesztéskor (42 kód) a kötés az egymáshoz szorított fémfelületek relatív
elmozdulásakor fejlődő hő hatására jön létre. Az egymáshoz képest v  100 m/s
sebességgel mozgó felületek vékony, érintkező része az olvadáspontig hevül,
majd a megnövelt nyomás hatására - a relatív mozgás megszűnése után -,
Ó hozaganyag nélkül összeheged.
B 1) hálózati csatlakozó; 2)
gépállvány a hajtómotorral;
U 3) forgó orsó; 4) lendkerék;
D 5) fék; 6) forgó befo-
A gókészülék; 7) álló
befogókészülék; 8) álló orsó;
I 9) ék; 10) zömítő
berendezés; 11) zömítő erő;
E 12) hegesztett kötés a
jellegzetes alakú sorjával
G 13) munkadarab; 14)
Y nagyhőmérsékletű zóna
E
T A hegesztési folyamat a megfelelő mértékű relatív elmozdulás
E létrehozásából és a hegesztendő felületek összenyomásából áll.
M

Gáti József
 Dörzshegesztés
A dörzshegesztő berendezések nagy merevségűek, működés közben
csaknem rezgésmentesek A vezérlés villamos, a működtetés hidraulikus vagy
pneumatikus. Dörzshegesztő berendezésekkel néhány millimétertől
180...200 mm-ig terjedő átmérőtartományban lehet kötéseket létrehozni.
Ó
B Az eljárásváltozatok közül a gyakorlatban a
U folyamatos hajtású és a lendkerekes
(energiatárolós) dörzshegesztés terjedt el.
D
A
I
E
G
Y
E A dörzshegesztés folyamata
T a) a munkadarab felgyorsítása; b) és c) a
E munkadarabok érintkeztetése; d) zömítés;
e) sorjázás
M

Gáti József
 Összefoglalás
A gyártástechnológiában egyre nagyobb szerepet töltenek
be a forgácsnélküli technológiák, melyek közül is
meghatározók a hegesztett kapcsolatok kialakítására
Ó irányuló eljárások.
B
U A gépész és mechatronikai mérnöki szakokon tanulmányokat
D folytatók számára elengedhetetlen az ív-, az ellenállás-, a
A sajtoló hegesztési eljárásokat bemutató tananyag
I elsajátítása, a különböző hegesztett kapcsolatok kialakítása
sajátosságainak megismerése.
E
G
Y
E
T
E
M

Gáti József