Professional Documents
Culture Documents
Speciális hőkezelések
Az ötvözés célja: kívánt fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságok elérése, beállítása érdekében az
alapfémhez ötvözőket adagolunk
Az ötvözet alkotói:
alapfém: fémes elem; Fe, Cu, Al, Ti, Cr, Ni…
ötvöző: fémes elem; Mg, Mn, Mo, V, W…
metalloid; C, Si, Sb
nem fémes elem; S, P
A P: általában szennyező, de automata és a gránát acél esetében segíti a forgács törést
illetve darabokra esést, és öntéskor híg folyóssá teszi az olvadékot
gáz; N
Porkohászat: a porkohászati eljárás során az alkotókat por formában keverik össze (előtte megőrlik)
a porkohászati termékekeket sajtolják majd szinterelik,a szinterelés során az érinkező szemcsék
megömlenek és egymáshoz tapadnak (pl.: vidia a német wie diamant, mint a gyémánt kifejezésből,
WC+Co cobaltba ágyazott wolframkarbid szemcsék)
Fe+Cr, Ferrit:α, és
Au+Ag ausztenit: γ
Fe3C
Al+Si
𝟏 Bizonyos esetekben az
𝑮=
𝜴 ötvözetsort (növekvő
Villamos
koncentrációjú ötvözetek)
Vezető-
képesség
vizsgálva a rendezett rácsú
szilárd oldatok esetében kiugró
értékekkel is találkozhatunk, pl.:
az elektromos vezető képesség
ugrás szerű javulásával
találkozhatunk egyes
koncentrációk, (a rendezett
rácsú szilárd oldatok) esetében
𝑨 𝟏: 𝟑 𝑩
𝟑: 𝟏
𝑪𝑩
Körber AG 15. Oktober 2023 11
Alapfogalmak
Fémes vegyület: AmBn : m % A és 100-m = n % B
az alkotók egy meghatározott sztöchiometriai (atom arány) összetételnél reakcióba lépnek
egymással, vegyületet alkotnak
a kémiai vegyérték törvény érvényesül
a vegyület az alkotók kristályrácstól független saját kristály rácsban kristályosodik
Eutektoid: jelentése eutektikum szerű, egy nagyhőmérsékletű szilárd szülőfázisból két új fázis
keletkezik
Fázis: a rendszer határfelületekkel elhatárolt térfogatrésze, melyen belül a fizikai, kémiai tulajdonságok
nem változhatnak ugrásszerűen; lehet: olvadék, színfém, szilárdoldat, fémes vegyület
90 fémes elem esetén ez 4005 db, a lehetséges fázis diagramok száma, 50 fémes elem esetén ez a szám
1000
Függőlegesen lefelé a nagyobb hőmérsékletektől a kisebb hőmérsékletek felé haladva az első vonal amit
átlépünk a likvidusz görbe, e fölött csak olvadékot találunk. Függőlegesen lefelé tovább haladva a második
görbe amit átlépünk a szolidusz görbe, ez alatt csak kristályos állapotú fázis található, olvadék nem
Ahány ágú (ahány törés ponttal határolt görbe szakaszból áll) a likvidusz görbe, annyi fázis kristályosodik az
olvadékból, elsődlegesen (priméren)
Ha a szolidusz vonal vízszintes egyenes alatta két fázis található, ha a szolidusz vonal görbe, alatta egy fázis
található
A diagramon jobbról balra, vagy balról jobbra vízszintesen haladva heterogén, két fázisú és homogén
egyfázisú területek váltogatják egymást. Homogén területek mellett csak heterogén területek lehetnek és
fordítva, heterogén területek mellett csak homogén területek lehetnek
Egy heterogén területen belül mindig az azt két oldalról határoló homogén területekre jellemző fázisok tartanak
egymással egyensúlyt. A heterogén területek fázisainak tömeghányadát a mérleg szabály, vagy kétkarú emelő
szabály segítségével számíthatjuk
Egy adott ötvözet jellemző koncentrációja esetén, egy kétfázisú mezőbe húzott izotermáját konódának
nevezzük, a konóda metszéspontjai megmutatják a heterogén mezőben egyensúlyt tartó fázisok minőségét és
koncentrációját ez a minőségi szabály
A mennyiségi/ mérleg/ fordított karok/ kétkarú emelő szabály leírja az egymással egyensúlyt tartó fázisok
tömeghányadát. Ha a konóda egy kétkarú emelő, az alátámasztás az alapötvözet koncentrációja, akkor az
egyensúlyt tartó fázisok tömeghányadának és a feléjük eső emelőkarok hosszának szorzata állandó, a 2 karú
emelő egyensúlyban van
A mennyiségi szabály választ ad arra, hogy az adott rendszerben, az adott ötvözet esetében adott hőfokon
milyen minőségű fázisok tartanak egymással egyensúlyt milyen koncentrációban, a koncentrációk a kondóda
és a diagram mezőit határoló vonalak metszéspontjaiból leolvashatók
A mennyiségi szabály választ ad arra, hogy az adott rendzserben, adott ötvözet esetében adott hőfokon az
egymással egyensúlyt tartó fázisok milyen tömeghányadban vannak jelen (fázis1+fázis2=100%)
A diagramban bármilyen irányban haladva ha ferde vonalat lépünk át akkor a fázisok száma megváltozik
A vízszintes egyenesek nonvariáns reakciókat jelentenek, végtelen kicsiny hőmérséklet közre, azaz
állandó hőmérsékletre összeszűkült három fázisú mezőként kezelendők
Ahol a digramban vízszintes vonalat lépünk át, ott a lehűlési görbében is vízszintes szakasz lesz
Lemezes
Rudas
Kvázi gömbös
Lencsés
Tűs
Rendezett
És
Rendezetlen
formában is!
Ez az átalakulási folyamat eltérő hűlési sebességek esetén más és más módokon történik meg.
723°C (A1) alatt az ausztenit nem stabil, a rendszer alacsonyabb energia színtű állapotban van már ferrites
állapotban. Ez az energia állapotok közötti különbség a túlhűtés mértékével nő. A1 alatt kisebb az átalakulás
hajtóereje, szobahőmérséklet közelében már rendkívül nagy
Az ausztenit átalakulási folyamatai végén keletkezhet perlit, A1 hőmérséklethez közelebb durvább, 600°C körül
már finomabb, (vékonyabbak benne a ferrit és cementit lemezek)
Ez az egyensúlyi reakció, itt van idő a csíraképződéses és növekedéses folyamatok lezajlására és kellően
magas még a hőmérséklet a diffúzióhoz is
Rendkívül gyors hűtés hatására martenzites átalakulás során az ausztenit martenzitté alakul, nem
hagyományos csíraképződéses és növekedéses diffúzió vezérelte folyamatban, hanem kooperatív
atommozgással, rács átbillenéssel
Nem egyensúlyi fázis átalakulás: valamilyen átalakulási kényszer (gyors hűtés, mechanikai feszültség)
hatására kialakuló mikroszerkezeti állapot, szövet mely termodinamikailag nem stabil, van alacsonyabb
energia szintű mikroszerkezeti állapot. A szerkezet energia (hő) közlés hatására egyensúlyivá alakul
Ötvözőt
elhanyagolható
Tetragonális rácsú mennyiségben old
Martensite 0,006%
Körber AG
V kr alsó ettől
gyorsabban hűtve
megjelenik a szövetben a
martenzit, vagy ettől
lassabban hűtve nem
jelenik meg a martenzit a
szövetben, hanem
egyensúlyi módon történik
a gamma alfa átalakulás
𝑇γ−500 850−500 350 °𝐶
𝑉𝐾𝑟 𝑎𝑙𝑠ó = = =
𝑡𝒏 1,5 20 𝑠
Körber AG 33
Alapfogalmak
Körber AG 34
Alapfogalmak
• A hexagonális rácsú ε (epszilon) karbid kiválás megindulása Fe 12C5 (Fe2,4C) a karbid képződés a
keménységet fokozza
• Ugyanekkor a M martenzit C tartalma szükségszerűen csökken ami a martenzit keménységét csökkenti
ekkor CMC~0,1-0,3%
• A két folyamat megközelítőleg azonos mértékben módosítja ellenkező irányba a keménységet,
összességében a nem jelentős kismértékű keménység csökkenés tapasztalható,
• DE a feszültségek csökkennek!
• Ennek a hőmérséklet tartománynak az eljén folytatódik az ε karbid kiválás, a hőmérséklet tartomány végén
az Fe2,4C, ε karbid átalakul Fe3C-á (ε elbomlik, és Fe3C csírát képez és nő)
• A maradék ausztenit Bainitte alakul (ez keménységnövekedéssel jár, ám ehhez jelentős mennyiségű
maradék ausztenit kell, amiből jelentős mennyiségű bainit képződhet)
• A hexagonális rácsú ε (epszilon) karbid kiválás megindulása Fe 12C5 (Fe2,4C) a karbid képződés a
keménységet fokozza
• Ugyanekkor a M martenzit C tartalma szükségszerűen csökken ami a martenzit keménységét csökkenti
ekkor CMC~0,1-0,3%
• A két folyamat megközelítőleg azonos mértékben módosítja ellenkező irányba a keménységet,
összességében a nem jelentős kismértékű keménység csökkenés tapasztalható,
• DE a feszültségek csökkennek!
• Ennek a hőmérséklet tartománynak az eljén folytatódik az ε karbid kiválás, a hőmérséklet tartomány végén
az Fe2,4C, ε karbid átalakul Fe3C-á (ε elbomlik, és Fe3C csírát képez és nő)
• A maradék ausztenit Bainitte alakul (ez keménységnövekedéssel jár, ám ehhez jelentős mennyiségű
maradék ausztenit kell, amiből jelentős mennyiségű bainit képződhet)
• Folytatódik az Fe2,4C, ε karbid átalakulás Fe3C-á (ε elbomlik, és Fe3C csírát képez és nő)
• A keletkező cementit Fe3C kezdetben korong alakú, majd vastagszik és az ideális gömb formához
hasonlóbb lesz
• A martenzit (α’) ekkorra már elveszíti egyensúlyi feletti oldott C ötvöző tartalmát, szabályos rácsú feritté (α)
alakul át
• Ennek megfelelően az edzett acél korábban martenzites szövete átalakul, a folytonos ferritbe ágyazott
cementit rögöcskék~ ez leginkáb a szferoditihoz hasonló, de sokkal finomabb
• Csak ötvözött acélok esetében beszélhetünk róla, az ötvözés csökkenti a diffúzó sebességét, ezért ezek az
acélok megeresztés állóbbak,
• Ha az ötvözők között van karbid képző pl.:Cr2C3, VC,Wc, TiC akkor a megeresztés utolsó fázisában 500°C
felett megjelennek ötvöző karbidok is, mivel ezek időben a vaskarbid után jelennek meg szekunder
karbidoknak is nevezzük őket és a keménység növelő hatásuk alapján beszélünk szekunder keménységről.
• Folytatódik az Fe2,4C, ε karbid átalakulás Fe3C-á (ε elbomlik, és Fe3C csírát képez és nő)
• A keletkező cementit Fe3C kezdetben korong alakú, majd vastagszik és az ideális gömb formához
hasonlóbb lesz
• A martenzit (α’) ekkorra már elveszíti egyensúlyi feletti oldott C ötvöző tartalmát, szabályos rácsú feritté (α)
alakul át
• Ennek megfelelően az edzett acél korábban martenzites szövete átalakul, a folytonos ferritbe ágyazott
cementit rögöcskék~ ez leginkáb a szferoditihoz hasonló, de sokkal finomabb
• Csak ötvözött acélok esetében beszélhetünk róla, az ötvözés csökkenti a diffúzó sebességét, ezért ezek az
acélok megeresztés állóbbak,
• Ha az ötvözők között van karbid képző pl.:Cr2C3, VC,Wc, TiC akkor a megeresztés utolsó fázisában 500°C
felett megjelennek ötvöző karbidok is, mivel ezek időben a vaskarbid után jelennek meg szekunder
karbidoknak is nevezzük őket és a keménység növelő hatásuk alapján beszélünk szekunder keménységről.
Sverker 21 késacél megeresztési diagramja.
Körber AG 15. Oktober 2023 39