MŰSZAKI KÉMIA

ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK

5. Korrózió

Dr. Bajnóczy Gábor

BME
Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
 AZ ELŐADÁS ANYAGA, KÉPEK, RAJZOK
KIZÁRÓLAG OKTATÁSI CÉLRA,

KORLÁTOZOTT HOZZÁFÉRÉSSEL
HASZNÁLHATÓK !

INTERNETRE KORLÁTLAN HOZZÁFÉRÉSSEL

FELTENNI TILOS !
 KORRÓZIÓ
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
▼ ▼ ▼

Kémiai Elektrokémiai Fizikai

Anyagveszteség Anyagveszteség Repedés, törés a
magas potenciál különbség kristályok közötti
hőmérsékleten hatására összetartó erő
gyengülése miatt

tüzelőolaj vanádiumtartalma
okozta korrózió
 KÉMIAI KORRÓZIÓ

Általában magas hőmérsékleten játszódik le.

Előfordulás: kazánok tűztere, hőcserélőben a füstgáz oldalon.
Megjelenés: általában egyenletes

1. Védőoxidréteg leoldódása:

olajtüzelésnél az olaj vanádium és nátrium tartalmából viszonylag

alacsony olvadáspontú vegyületek képződhetnek, amelyek leoldják az
egyébként magas hőmérsékleten képződő védő oxid réteget.

NaVO3 op: 630 °C

V2O3 op: 690 °C
NaVO3.Na2O.3V2O5 op. 480 °C
 KÉMIAI KORRÓZIÓ

2. Sósav és klór okozta fémkorrózió:

Sósav felszabadulás klórtartalmú tüzelőanyagok

égetésekor; biomassza (KCl tartalom), lakossági
hulladék (PVC tartalom).

4 HCl (gáz) + O2 (gáz) = 2 Cl2 (gáz) + 2 H2O (gőz)

lassú folyamat (Deacon reakció)

• Fe + Cl2 = FeCl2
• 2 FeCl2 + 3/2 O2 = Fe2O3 + 2 Cl2
Elektrokémiai korrózió szükséges és elégséges
feltételei I.
• Legyen két különböző potenciálú hely egymással
fémes összeköttetésben.

ΔE = (E10 – RT1/nF*lnc1) – (E20 – RT2/nF*lnc2)

• Két különböző fém ( E10 és E20 )

• Különböző koncentráció (c1 és c2 )

• Különböző hőmérséklet ( T1 és T2 )
• Azonos fém eltérő kristályszerkezettel
(pl. hajlításnál rácstorzulás)
Elektrokémiai korrózió szükséges és elégséges
feltételei II.

– A két különböző potenciálú helyet kösse össze jól

vezető elektrolit

• Olvadékban mozgásképes ionok

• Vizes oldatban nagy mozgékonységú ionok
Elektrokémiai korrózió szükséges és elégséges
feltételei III.

– Redukciós (elektron felvevő) folyamat lehetősége,

depolarizátor jelenléte

• 2 H+ + 2 e– = H2

• O2 + 2 H2O + 4 e– = 4 OH–

• Cl2 + 2 e- = 2 Cl–
A gépészmérnöki gyakorlatban a hidrogénion, az oldott oxigén és bizonyos helyeken
( pl. víztisztítás ) az elemi klór jelenléte okozza a korróziót
 Két fém érintkezésekor miért mindig a
negatívabb potenciálú fém korrodálódik ?

- ΔG = Ecella*n*F

+ 0,4
Mindig a nagyobb mértékű
0,47 V ΔG csökkenés valósul meg,
ezért korrodál a réz helyett
a vas
1,25 V
Elektrokémiai korrózió két fém csatlakozásakor

++
Elektrokémiai korrózió két fém csatlakozásakor

Milleneumi szoborcsoport korróziója

 Elektrokémiai korrózió két fém csatlakozásakor
Központi fűtés
Rézcsővel azonos potenciálú
forrasz anyag
feltöltés ivóvízzel
elektrolit

Alumínium vagy acél radiátor

rézcső
Miért nincs korrózió a rézcső és radiátor
csatlakozásánál ? ≈ zárt rendszerben elfogy az oldott oxigén !
 Lúgosít a korrózió
veszély miatt

Vaslemez radiátort Vas csővezeték

nem célszerű
alumíniumra cserélni

A ház fűtési rendszere le van

választva a távhő vezetékéről,
de feltöltésre és pótlásra a
távhő vizét használják.

Távhő ellátásnál azonban tilos a csővezeték anyagi

minőségétől eltérő anyagi minőségű radiátort alkalmazni.
Miért ?
Az alumínium radiátort korrodálja a lúgos közeg
Elektrokémiai korrózió két fém csatlakozásakor

Kristályközi korrózió

vas

Vastól eltérő potenciálú, idegen fém pl. réz

 Ötvözetek korróziója
Amennyiben nem jön létre az ötvöző anyagokból új vegyület a szilárd fázisban két alkotó
érintkezik egymással mikroméretekben.

Az öntött vas jelentős mennyiségű grafitot tartalmaz. A grafitváz és a vas között

jelentős potenciálkülönbség van (vas a negatívabb ), így a vas megfelelő környezetben
folyamatosan távozik a szerkezeti anyagból. A grafit az egyik legpozitívabb potenciálú
szerkezeti anyag.

Grafit potenciálja tengervízben telített kalomel elektródhoz képest:: + (0,3 - 0,2) V

Vas potenciálja tengervízben telített kalomel elektródhoz képest : - (0,6 – 0,7) V
 Ötvözetek korróziója
Sárgaréz elcinktelenedése
A sárgaréz: réz és cink ötvözete. Olcsóbb, mint a réz, képlékenyebb, jobb húzószilárdság

A cink negatívabb potenciálú a réznél. A cink oldatba megy és cink-hidroxid, cink-karbonát

tartalmú laza, puha szerkezetű kiválást okoz, amely eltömődést okozhat pl. szelepeknél.

A meggyengült szerkezeti elem törhet

Környezeti tényezők:
-kloridion, oxigén és széndioxid tartalmú víz,
-lágyvíz, keményvíz,
-lassú áramlású vagy pangó víz,
 Potenciálkülönbség rácstorzulásnál

Korrózió a hegesztési varratnál

Hajlításnál torzul a fémrács,

a torzult rész mindig negatívabb varrat potenciálja hegesztett fém potenciálja
potenciálú a nem torzult részhez képest.
 Koncentráció különbség okozta elektrokémiai
korrózió

Mélyedés a kristályok között

Vízborítás esetén a mélyedés alja oxigénben szegényebb

Vas felszínének mikroszkópos képe
Koncentrációkülönbség okozta korrózió
(alározsdásodás)
 Kloridionok okozta korrózió
Az előző folyamat jelentősen felgyorsul klorid ionok jelenlétében (réskorrózió,
crevice)
 Biológiai korrózió
Biológiai folyamat által előidézett elektrokémiai korrózió

Szulfátredukáló baktériumok:
oxigénmentes környezetben a katódon képződő hidrogént használják fel
szulfát redukcióra

8 Hadszorbeált + SO42- → S2- + 4H2O

A képződő szulfid megtámadja

A katódon adszorbeálódott fémet és laza fém-szulfidot képez
hidrogént, amely fékezi
a korróziót eltávolítja,
így a korrózió gyorsul

Fűtőolaj tartály kilyukadt fala.

Gyakori korróziót okoz az olajiparban.
 Biológiai korrózió
A kénbaktérium oxigén tartalmú környezetben szulfid-iont kénsavvá tud oxidálni

kénbaktérium
telepek
a falon

betoncső

Korrózió a földgáz vezetéken

Csatorna csövek korróziója A csőben van víz és hidrogén-szulfid,
amelyet a kénbaktérium kénsavvá oxidál.
A képződő sav miatt lyukad ki a cső.
 Biológiai korrózió
Nyálka képzők, algák, kagylók:
Főleg hűtővízkörben szaporodnak el. Ahol megtelepednek oxigén hiányos
réteget hoznak létre a fedett és nem fedett fémfelületek között

Biológiai folyamat által előidézett

elektrokémiai korrózió
Kóboráram okozta korrózió
 Korrózióra való hajlam előrejelzése,
polarizációs görbe
katódos áram
redukció ->
FÉM n+ + ne - ▬▬▬▬▬▬▬▬ FÉM
anódos áram
<- oxidáció

A katódos áramot illetve az anódos áramot a felülettel elosztva kapjuk

katódos áramsűrűség: jc anódos áramsűrűség: ja

Egyensúly esetén: csereáram sűrűség

j c = ja = j0

Ha a fémen j sűrűségű külső áram folyik:

ja = jc és j = ja - jc
 Korrózióra való hajlam előrejelzése,
polarizációs görbe
A fémen áram akkor tud folyni, ha a fémen folyamatos elektron többletet vagy hiányt
hozunk létre, azaz az egyensúly egy adott irányú eltolását valósítjuk meg.

Ez akkor érhető el, ha a fém nyugalmi potenciálját megváltoztatjuk, azaz

polarizáljuk az elektródot pozitív vagy negatív irányba.

Polarizációs potenciál Nyugalmi potenciál

Ep = E j - E o
Adott j áramsűrűség eléréséhez
szükséges potenciál

A polarizációs potenciál másik

elnevezése: túlfeszültség
 Polarizációs görbe

▬▬ kis potenciál különbség hatására jelentős áram növekedés, gyors anyag átalakulás

▬▬ nagy potenciál különbség esetén is kis áram növekedés és lassú anyag átalakulás
Számítási gyakorlatok
 1. Korróziósebesség számítása
Egy korróziós vizsgálatnál az anódként viselkedő alumíniumon 1,00 mA/cm 2 áramsűrűséget
mértünk. Egyenletes oldódást feltételezve mekkora a várható anyagveszteség mm/év
mértékegységben ? Az alumínium sűrűsége 2,70 g/cm2, atomtömege 27,0.
Faraday állandó: 96500 As/mol ≈ 26,8 Aóra/mol
Az alumínium anódosan viselkedik, tehát oxidációs reakció játszódik le.

Al → Al 3+ + 3 e -
Tételezzük fel, hogy a mért áramsűrűség 1 éven keresztül áll fenn.
Az egy év alatt átáramlott töltés 1,00 mA * 365nap * 24 óra/nap = 8760 mAó ≈ 8,76 Aó
26,8 Aó hatására 27,0 / 3 = 9,00 g alumínium oldódik fel. ( Faraday törvény )

8,76 Aó * 9,00 g
Tehát 8,76 Aó esetén = 2,94 g Al oldódik ki 1 cm2 felületen 1 év alatt
26,8 Aó
Az anyagveszteséget kiszámíthatjuk, ha a távozott tömeget megszorozzuk az alumínium
sűrűségének reciprokával.

g 1 cm3
2,94 * = 1,088 cm/év ≈ 1,09 cm/év = 10,9 mm/év
2
cm * év 2,70 g