Fmes kts A fmrcsban az elektronfelh s a fmatomtrzsek kztti vonzst nevezzk fmes ktsnek.

Kialakulsnak felttele a ktst ltest atomok kis elektronegativitsa, amely lehetv teszi a vegyrtkelektronok {egy rsznek} delokalizldst. Fmes kts alakul ki az atomjaik vegyrtkhjn viszonylag kevs elektronnal rendelkez fmek esetben. A fmes kts fennmarad a fmek olvadkban is: ismernk nhny, kznsges krlmnyek kztt cseppfolys halmazllapot fmet is. Pldul a higany. A fmek j h s elektromosvezetk. A fmrcs rcspontjain pozitv tlts rszecskk, fmionok vannak. A fmrcsot alkot atomok legkls hjnak elektronjai a teljes rcsra delokalizldott elektronfelhknt tartja ssze a fmrcsot. Ennek a delokalizlt elektronfelhnek ksznheten a fmek j elektromos s hvezetk. A delokalizlt elektronrendszer knny gerjeszthetsge miatt a fmek mindenfle hullmhosszsg fnyt kpesek elnyelni, viszont a fmfellet a fny egy rszt visszaveri, gy a tbbsgk szrke, csillog fellet. A fmekre is igaz az a hasonl a hasonlt oldja elv, teht a fmek a fmes olvadkokban oldhatk fel. A higany oldatait amalgmnak nevezzk. Illetve egyes fmek cseppfolys ammniban is feloldhatk. A fmek olvadspontja szles hatrok kztt vltozik. A legalacsonyabb olvadspont fmek kznsges krlmnyek kztt folykony halmazllapotak, mg a d-mez fmei kztt igen magas, 1000-2000 C-os olvadspont is elfordul. A fmek a legszorosabb illeszkeds anyagok, mert a koordincis szm az elemi cella tpustl fggen 8-12 lehet. A fmek olvadspontjt, srsgt s megmunklhatsgt az atomtrzs mrete, a fmrcs tpusa is jelentsen befolysolja. A laponkzppontos kockarcs szoros illeszkeds, igen j mechanikai tulajdonsgokkal rendelkez elemek sorolhatak ezen fmrcs tpushoz. Pldul arany s ezst. A trkzppontos kockarcsot laza trkitlts jellemzi. Ide tartoznak a legrosszabb mechanikai tulajdonsgokkal rendelkez fmek. Ridegek, mint a pldul a wolfram, puhk, mint az alklifmek. A hexagonlis rcs, azaz a hatszgletes elrendezds elg j mechanikai tulajdonsgokat eredmnyez. Pldul magnzium s berillium.