A fémekről általában

Fémes kötés

 Kevés e- a vegyértékhéjon
 Lazán kötöttek, mert a Ei(fémek) kicsi
 A fématomtörzsek leadják az e- kat
A fémekről általában  Pozitív töltésű fématomtörzsek
 Delokalizált (helyhez nem kötött) e- rendszer
 Fémes kötés: A fématomtörzsek és a delokalizált
Fémes tulajdonságok, elektronok közötti vonzás.
ötvözetek, korrózió  A fémes kötéssel összekapcsolt fématomtörzsek
halmaza a fémrács.

1 2

1 2

Fémek tulajdonságai Rácstípusok

 Jól vezetik a hőt és az elektromos áramot  Tércentrált kockarács
A delokalizált e- k könnyen elmozdulnak  koordinációs szám: 8
 A hőmérséklet növelésével csökken a  I.A főcsoport, és a Fe hidegen (α-vas)
vezetőképesség
 ridegek, kevéssé megmunkálhatók
 Ált. jól megmunkálhatók  Lapcentrált kockarács
 rácstípustól függ
 koordinációs szám: 12
 Fémes színűek  Au, Ag, Al, és a Fe 1000 oC felett (γ-vas)
 (kivéve: Au, Cu)  jól megmunkálhatók
 Szobahőmérsékleten szilárdak  Hexagonális rács
 (kivéve: Hg)  koordinációs szám: 12
 Sűrűségük, keménységük változó  Mg, Ni, Zn
 könnyűfémek, nehézfémek 3  ridegek 4

3 4

Fémek csoportosítása A fémek redukálósora

 Alkáli fémek (I.A)
 Alkáli földfémek (II.A)
 Földfémek (III. A)
 Átmeneti fémek (d-mező)
 Ritka földfémek (f-mező)
 A fémek a redukáló képességük alapján sorba
rendezhetők.
A sor elején álló fémek redukáló képessége a
legnagyobb.
 A sorban balról jobbra haladva a redukáló képesség
fokozatosan csökken.
 A fémek atomjai a redukálósorban utánuk
következő fémek ionjait képesek redukálni.
A vas redukálja a réziont. (ezüstiont, stb.)

K Ca Na Mg Cr Al Zn Fe Co Ni Sn Pb, H , 2 Cu, Hg, Ag, Pt, Au

5 6

5 6

1
 A fémekről általában

Ugyanez számszerűleg Ötvözetek

 Fémek és nemfémek olvadék elegyének megszilárdult
 A kisebb standardpotenciálú rendszer redukált alakja
(fématom, vagy halogenidion) a nagyobb
fémes kötésű, makroszkópikusan homogén anyagai.
standardpotenciálú rendszer oxidált alakját (kationját  Csoportosításuk:
vagy elemi állapotú nemfémet) képes redukálni.  Szilárd oldat típusú
 A negatívabb redukál, a pozitívabb oxidál.  helyettesítéses ötvözet
 rácsközi ötvözet
arany-ezüst acél/platinában oldott
 jelentős méretkülönbség hidrogén

 Eutektikus ötvözezet
van olyan összetétele, mely a komponensek op.-nál

alacsonyabb T-n olvad
 pl. forrasztóón (75% Sn + 25% Pb)

 Vegyülettípusú ötvözet
7  Fe3C – jellemző anyagmennyiségarány 8

7 8

Ötvözetek fizikai, kémiai tulajdonságai Nevezetes ötvözetek

 Általában eltérnek az eredeti fémektől  Bronz: réz és ón ötvözete

 már az ókorban is ismerték
 keményebbek
 szobrok, érmék, harangok, ágyúk készítésére
 nemnyújthatók, kalapálhatók, mert az idegen atomok
megzavarják a kristályszerkezetet  Acél: vas és szén ötvözete
 Megfelelő fémaránynál az ellenállóbb fém  javítja a vas tulajdonságait
tulajdonságait veszik fel  Amalgám: higanyban oldott fémek (ezüst)
 Au és Cu<8%; olyan,  pl. régi fogtömések
mint az arany  Emlékező ötvözet
 Fe és Cr>12%;
 képesek egy előzetesen definiált alakot ismételten
rozsdaálló vas
felvenni megfelelő hőfolyamatok hatására
 pl.: Ni-Ti ötvözet = nitinol
9 10

9 10

Korrózió Mi történik a vas rozsdásodásakor?

 A környezet hatására a fémek felületéről kiinduló
kémiai átalakulások.  A vasatomok oxidálódnak, és elektronjaikat a
 redoxifolyamat, melyben a fém oxidálódik nem messze lévő fémfelületet borító vékony
 A korrózióra való hajlam függ: vízrétegben oldott oxigén veszi fel.
a fém standardpotenciáljának értékétől  FeO(OH) = rozsda keletkezik
 a kisebb standardpotenciálú könnyebben korrodeálódik  vas-oxid-hidroxid
(ezért tartjuk pl. az alkálifémeket petróleum alatt) a vas felületi oxidrétege
a felületi réteg szerkezetétől  szivacsos szerkezetű,
ha az tömör, összefüggő és jól tapad, megvédi a fémet a
 nem védi a vasat a
további átalakulástól (Al, Zn, Sn, Mg stb…- passzív állapot) további oxidációtól
 Kísérlet: Al védőoxidrétegének eltávolítása HgCl2-oldattal
 A vas korrózió
 az Al gyors oxidációja indul meg, a folyamat erősen exoterm
szempontjából aktív fém
11 12

11 12

2
 A fémekről általában

A folyamat kémiai lényege: Helyi elem képződése

 A vas korróziója csak nedves levegő jelenlétében indul  Ha eltérő standardpotenciálú, egymással érintkező
meg valamilyen sérülés körül fémek közös elektrolitoldatba merülnek, helyi elem
 A fémfelület úgy viselkedik, mint egy kis galvánelem képződik.
 Anód: Fe = 2 Fe 2+ + 2 e- A negatívabb fém (anód) oxidálódik
 Katód: 0,5 O2 + H2O + 2 e- = 2 OH- A folyamat gyorsabb, mintha a fém csak az oldattal
 Az oldatba kerülő vas(II)-ionok érintkezne, mert a leadott elektronokat a másik fém
továbboxidálódnak, Fe3+-ionná felületén is felveheti valamilyen redukálható anyag
és a hidroxidionokkal (hidrogénion, oxigénmolekula, vagy a fém saját ionja)
FeO(OH) jön létre  Itt lesz a katód, vagyis a nagyobb standardpotenciálú fém
 A korróziót más fémekkel való mindaddig változatlan marad, amíg a negatívabb
érintkezés felgyorsíthatja potenciálú fémmel érintkezik.

13 14

13 14

Kísérletek gémkapoccsal Aktív korrózióvédelem

 Felületi rétegétől megtisztított gémkapcsokat híg
kénsavoldatba tesszük  Védelem negatívabb standardpotenciálú fémmel
 Magában  a védőhatás nem szűnik meg a bevonat sérülésével
 Ónszemcsével összekötve  a védő fém a sérüléskor kialakuló helyi elemben anód lesz
 Cinkszemcsével összekötve  a védett fém (vas) csak akkor kezd el korrodeálódni, ha a
másik elfogyott. (Zn + Fe = horganyzott bádog)
 K3[Fe(CN)6]-oldatot (vörös vérlúgsó) cseppentünk
 Katódos fémvédelem
hozzá
a védendő szerkezethez nála negatívabb
 Mit tapasztalsz? standardpotenciálú fémtömböt kapcsolnak fémes
3 vezetővel
3 Fe 2  2  Fe  CN 6   Fe3  Fe  CN 6 
2  talajban, vízben használják
(Turnbull  kék)  Ekkor a védelem a helyi elem kialakulásán alapszik
15 16

15 16

Passzív korrózióvédelemvédelem Elektrokohászat

 A felületet elzárják a környezettől  Olvasztott ércből, vagy alkalmas vegyületből

 festés, mázolás, lakkozás, zománcozás, teflonbevonat elektrolízissel fémet állítanak elő.
 Fémbevonat készítése  Na: NaCl-olvadékának elektrolízisével
a védő fém standard elektródpotenciálja pozitívabb,  Al: Timföld elektrolízisével
mint a védendő fémé
 a fémbevonat csak
addig véd a korróziótól, Katód : 4 Al3  12 e   4 Al
amíg meg nem sérül.
 Sn + Fe = fehérbádog Anód : 6 O 2  6 O  12 e 
 Ni + Fe

 Passzív réteg kialakítása 6 O  3 C  3 CO 2

 eloxálás, mely során a meglévő védőréteget növelik 17 18

17 18

3
 A fémekről általában

A timföld (Al2O3) elektrolízise

19 20

19 20

Galvanizálás Galvanizálás
 Fémtárgyat elektronikus úton valamely más fém
vékony rétegével vonnak be.
A bevonandó tárgyat elektrolitba merítve katódként
kapcsolják.
 Az anód az a fém, amivel a tárgyat be akarják vonni.
 Az elektrolit olyan oldat, mely a bevonó fém ionját
tartalmazza.
 Pl: Ezüstözés, nikkelezés, krómozás!
 Anód: fémezüst

 Elektrolit: AgNO3-oldat

 Katód: a bevonandó tárgy

21 22

21 22

Fémkatód bevonása vékony fémréteggel Rézbevonat készítése

 CuSO4-oldatba helyezz rézdrótot és rézdrótra

 Tárgyak ezüstözése, erősített vastárgyat
nikkelezése,  A vashoz kapcsold egy zsebtelep negatív
krómozása is pólusát a rézhez pedig a pozitív pólust
hasonló módszerrel
 Mit tapasztalsz?
történik
 Írj egyenleteket is!

23 24

23 24

4
 A fémekről általában

Raffinálás Réz raffinálása

 Nagy tisztaságú réz előállítása

a tisztítandó fém kénsavas CuSO4-oldatban anód
a katód tiszta 100%-os rézlemez
 Elektrolíziskor:
 az anódon oldódik a szennyezett réz
a katódon az oldatból tiszta réz válik ki
 a feszültség néhány alig nagyobb 0-nál (Cu-Cu elem)
 az anód szennyezései (Fe, Ni, Co stb…) oldódnak,
de nem válnak le a katódon
 a nemesfém szennyezések (Au, Ag…) lehullanak az
anódról, és az „anódiszapban” gyűlnek fel
25 26

25 26