Fémtan, anyagvizsgálat

LGB_AJ025

1
 Az anyag
Az anyagot az ember nyeri ki a
természetből és alakítja
olyanná, ami az igényeknek
leginkább megfelel.

2
 Az anyagok csoportosítása
• Az anyagok csoportosíthatók:
Halmazállapot szerint
 szilárd,
 folyékony,
 légnemű és
 plazma

3
 Az anyagok csoportosítása
• Eredet szerint
 szerves anyagok, polimerek
 természetes eredetűek pl. gumi, fa, bőr
stb.
 mesterségesen előállított műanyagok
 szervetlen
 fémek, kerámiák, kompozitok

4
 Ipari anyagok, szerkezeti
anyagok
Ipari anyagoknak vagy szerkezeti
anyagoknak a technikailag hasznos
tulajdonságú anyagokat nevezzük. Az
ipari anyagok lehetnek:
 Fémek
 Kerámiák
 Polimerek
 Kompozitok
5
Az „ipari” anyagok relatív
fontossága

6
Az anyag körforgása

7
• A termékek feladatuk teljesítése után
hulladékká válnak.
• A hulladékot kezelni kell. Ez lehet:
 Újrafeldolgozás, újrahasznosítás
 Megsemmisítés
 Ártalmatlanítás
• Végleges elhelyezés

8
 Az anyagok szerkezete
• Amorf

• kristályos

• részben kristályos

9
 A szilárd anyagok részecskéi
közötti kapcsolat
A szilárd testek atomjai
közötti kapcsolat a kötés
két-két részecske közötti
kölcsönhatás eredménye.
A kölcsönhatás:
 mindkét atom magja vonzza
a másik elektronjait
 a két atom elektronjai
taszítják egymást
 az atom magok taszítják
egymást
10
 Kötésfajták
• Elsődleges vagy primér kötés
– ionos
– kovalens
– fémes
• Másodlagos, gyenge
– molekulaközi Van der Waals
– hidrogénkötés

11
 Elsődleges vagy primer kötés

• Az ionos kötés
akkor jön létre, ha az egyik
elemnek elektron
feleslege, a másik
elemnek pedig elektron
hiánya van zárt nemes
gáz konfigurációhoz
képest. Pl. a NaCl
( konyhasó )

12
 Elsődleges vagy primer kötés
A kovalens kötés azonos
fajtájú elemek között
keletkezik. A nemes gáz
konfiguráció elérése
érdekében a
legközelebbi
szomszédok megosztják
elektronjaikat, közös
elektron párokat
kialakítva. Pl. CH4, és
a C.

13
 Elsődleges vagy primer kötés

A fémes kötés esetében a zárt

héj elérése érdekében a
fémek atomjai leadják a
vegyérték elektronjaikat.
A leadott elektronok un szabad
elektron felhőt alkotva,
egyaránt tartoznak a kristály
valamennyi atomjához.,
pontosabban ionjához.
Pl. a fémek

14
 Gyenge, mellékvegyérték
kötések
A Molekulaközi kötés
(Van der Waals kötés)
A leggyengébb kötés. A
szomszédos atomok,
vagy molekulák belső
töltés polarizálódásából
eredő elektrosztatikus
erők hozzák létre.
Pl. a szerves anyagok,
műanyagok

15
 Gyenge, mellékvegyérték
kötések
• A hidrogén kötés vagy
hidrogén híd a Van der
Waals kötéshez hasonló,
csak erős polarizálódás
eredménye, amely a
hidrogén és a vele
molekulákat alkotó elemek
pl. F, O, Cl, N, C között jön
létre. Az erős, állandó
dipólus képződés miatt
nagyobb a kötési energia.
pl. a H2O

16
A kötésmód és a szerkezeti
anyag közötti összefüggés

17
 Szerkezeti anyagok
szerves anyagok, polimerek
természetes eredetűek pl. gumi, fa, bőr
stb.
mesterségesen előállított műanyagok
szervetlen
fémek, kerámiák, kompozitok

18
 Szerves anyagok, polimerek
A tulajdonságuk elsősorban a
szerkezetüktől függ.

Lehetnek:
hőre lágyuló
termoplasztok,
hőre nem lágyuló
duroplasztok
műkaucsukok vagy
elasztomerek
De általában:
könnyűek, kis sűrűségük van, rossz hő-és elektromos vezetők,
korrózió állóak 19
 Fémek
kristályos szerkezetűek,
kiváló hő-és elektromos vezetők
fémes fényűek
képlékenyen alakíthatók
terhelhetőséggel, szilárdsággal
rendelkeznek

20
 Kerámiák
 szerkezetük rövid távon rendezett
 rossz hő-és elektromos vezetők
 nagy a villamos ellenállásuk, az ellenállás
a hőmérséklet növelésével általában
csökken
 nagy hőállósággal rendelkeznek
 kis a hősokkállóság
 kemények, ridegek
21
 Kompozitok
• Az előző csoportok felhasználásával
szemcsés
tekercselt,
laminált,
szálerősített,
tervezett felépítésű anyagok.
• Tulajdonságaik jelentősen függnek az alkotók
tulajdonságaitól, és a kompozit szerkezetétől.

22
 Kristályos szerkezet
• A kristályos szerkezetben az atomok
szabályos geometriai rendben
helyezkednek el.
• Azt a legkisebb - több atomból álló -
szabályos idomot, melynek
ismételgetésével a rácsszerkezet leírható
a rácselemnek , vagy elemi cellának
nevezzük.

23
 A kristályos szerkezet leírása
• A rácsszerkezet leírására
koordináta rendszereket
alkalmazunk.
• A rácsszerkezet x, y, z,
koordináta rendszerben a
rácselem oldaléleinek
nagyságával (a, b, c) és
a tengelyek által bezárt
szöggel a jellemezhető.
• A lehetséges
kristályrácsokat 7
koordináta rendszerrel ill.
14 Bravais rács típussal
le lehet írni. 24
 A rácson belüli pontok, irányok
síkok, megadása
• Pont koordinátákkal
• kristálytani irány Miller
index
• kristálytani sík Miller
index

25
 A rácsszerkezet jellemzői
• Koordinációs szám
• atomátmérő
• elemi cellát alkotó atomok száma
• térkitöltési tényező
• elemi cellába illeszthető legnagyobb gömb
• legsűrűbb illeszkedési sík és irány

26
Köbös vagy szabályos rendszer
• Egyszerű vagy primitív (Po)
• Térközepes
• Lapközepes
• gyémántrács

27
Térközepes köbös
rácsszerkezet

28
 Térközepes köbös

Li, Na, K, V, Cr,

W, Ta,
a vas (-Fe)
1392 C és az
olvadáspont
(1536 C)
között illetve
911 C(-Fe )
alatt.
29
Lapközepes köbös
rácsszerkezet

30
 Lapközepes köbös

Al, Cu, Au, Ag,

Pb, Ni, Ir, Pt
valamint a vas
(-Fe) 911 C
és 1392 C
között.

31
 Gyémántrács

minden C atom
között kovalens
kapcsolat van.

32
Hexagonális rácsszerkezet

33
 Hexagonális rendszer
• Egyszerű pl. grafit

• szoros illeszkedésű
pl. Be, Zn, Mg, Cd és
a Ti egyik módosulata

34
 Polimorfizmus, allotrópia
A kristályos szerkezet néhány esetben nincs
egyértelmű kapcsolatban az összetétellel. A
rácsszerkezet a fizikai paraméterek: hőmérséklet
és nyomás függvényében megváltozhat.
Ez a polimorfizmusnak nevezett jelenség
SiO2 kvarc ismert amorf állapotban, de előfordul
négyféle kristályos szerkezetben is
A színfémek polimorfizmusát allotrópiának
nevezzük. Pl.: Co; Ti; Sn; Fe

35
 Allotróp átalakulás
• Az elem egymás után előforduló rácsú
változatait az un. allotróp módosulatait
a hőmérséklet növekvő sorrendjében a
görög ábécé betűivel,
• az átalakulások hőmérsékleteit pedig
rendre A1, A2 ... An betűkkel jelölik.

36
 Rácsrendezetlenségek,
rácshibák
• A kristályszerkezet megismerése
lehetővé tette a maradó alakváltozás
kezdetét jelentő feszültség (RP0,2)
számítását, modellek alapján
• Az elcsúszást előidéző feszültség
számított és a mért értékeke között
nagyságrendnyi eltérés volt

37
 Magyarázat 1
• A fémkristályokban az
elcsúszás a
képlékeny
alakváltozás nem
egyszerre következik
be, hanem egy adott
síkon és adott
irányban
„fokozatosan”
következik be.
38
 Magyarázat 2

Az elcsúszás nem egyszerre, hanem

„fokozatosan” megy végbe
Ez csak akkor lehetséges, ha a kristály
tartalmaz egyméretű rácshibákat,
diszlokációkat.

39
 Reális rács,
rácsrendezetlenségek,
rácshibák

A rácsrendezettlenségeket kiterjedésük szerint

csoportosíthatjuk:
Nulladimenziós (pontszerű) rácshibák
Egydimenziós (vonalszerű) rácshibák
Két- és háromdimenziós (sík és térbeli)
hibák
40
Pontszerű rácshibák

41
 Üres rácshelyek

• Egységnyi térfogatuk
a hőmérséklet
emelkedésével nő
• Szobahőmérsékleten
kb. 10 18 1000 K-nél
már 105 atomra jut
üres rácshely
• Fontos szerepük van
a diffúzióban
42
 Idegen
atom a
rácsban

43
 Egydimenziós rácshibák
Diszlokáció
• Éldiszlokáció

• csavardiszlokáció

44
• A diszlokáció az elcsúszott és el
nem csúszott részek határvonala!
• A diszlokációk elmozdulásával jön
létre a fémben a képlékeny
alakváltozás!

45
 Diszlokáció
• Diszlokáció
rozsdamentes
acélban (Cr-Ni
ötvözés)

• diszlokáció Ti
ötvözetben
N 51 450x
46
 A diszlokációsűrűség és a
szilárdság közötti összefüggés

47
 Kétdimenziós rácshibák
• Felület

48
 Kétdimenziós rácshibák

Kristály-,
krisztallithatár

49
 Kétdimenziós rácshibák
• Fázishatár
– koherens
– semikoherens
– inkoherens

50
 Kristályosodás
A kristályos szerkezet
rácselemekből épül fel,
melynek alakja
változatos és
jellegzetes. Az ionos és
kovalens kötéssel
rendelkező anyagok, az
ásványok, kerámiák
kristályainak külső
alakja formatartó,
magán viseli a rácstípus
jellegzetességeit. Ezek
az egyedülálló kristályok
az egykristályok.
51
 Fémkristályok, krisztallitok
• A fémek esetében
csak speciális
hűtési módszerrel
tudunk
egykristályokat
kialakítani. Bármely
fémdarabot
megnézve azon a
kristályosság nem
fedezhető fel.
• Ezek a krisztallitok
52
 Olvadék dermedése
az olvadékban az atomok
összekapcsolódásával kristálycsirák
képződnek. A kristályosodás során a meglévő
csirákhoz további atomok kapcsolódnak, a
csirák növekedni kezdenek. Növekedés
közben a szomszédos, szabályos lapokkal
határolt kristályok egymásba érve
akadályozzák egymást, így szabálytalan
határfelületekkel határolt szemcsék un.
krisztallitok keletkeznek.

53
Olvadék dermedése

54
 Kristályosodás
A kristályosodás, a krisztallitok
jellege és mérete a kristályosodási
képességtől, vagy
csiraképződéstől, és a kristályok
növekedésének sebességétől
függ. Mindkét tényezőt
befolyásolja az olvadásponthoz
képesti túlhűtés mértéke.

• A kristályosodási képesség Jele:

KK .
• A kristályosodási sebesség . Jele:
KS,:.

55
 Milyen szemcseméret alakul
ki dermedéskor?
Lassú hűtés
• (pl. homokforma) a
csiraképződés kicsi,
a növekedés
sebessége nagy.
• Az eredmény durva
szemcseszerkezet

56
 Milyen szemcseméret alakul
ki dermedéskor?
Gyors hűtés
• (pl. fémforma,
kokilla)
a csiraképződés
nagy, a növekedés
sebessége nagy.
• Az eredmény finom
szemcseszerkezet

57
58
A kristályosodást befolyásoló
tényezők
Idegen fajtájú csira

59
 Kristályosodási formák
• Poliederes

• dendrites

• szferolitos

60
A színfémek és ötvözetek
termikus viselkedése

Alapfogalmak

61
 Színfémek és ötvözetek
• Színfém
• ötvözet= olyan , legalább látszatra
egynemű, fémes természetű elegy,
amelyet két vagy több fém
összeolvasztása, vagy egymásban való
oldása utján nyerünk.
Alapfém
ötvöző
szennyező
62
 Az ötvözetek szerkezete,
fázisai
• színfém,
• szilárdoldat
• vegyület
Ezek a kristályos fázisok előfordulhatnak
önállóan, mint egy fázisú szövetelemek,
de alkothatnak egymással kétfázisú
heterogén szövetelemeket is (eutektikum,
eutektoid)
63
 Szilárd oldat
szubsztitúciós az
alapfém atomját
helyettesíti

intersztíciós az
alapfém atomjai
közé beékelődik

64
 Az oldódás lehet:
• Korlátlan, ha: (csak szubsztitúciós)
 azonos a rácsszerkezet
 atomátmérőben 14 - 15 % -nál nem
nagyobb az eltérés
 azonos a vegyérték

•Korlátozott ( csak meghatározott százalékig)

 
65
 Fémvegyület
• Ionvegyületek pl. NaCl, CaF2 , ZnS

• elektronvegyület pl. CuZn, Cu5Zn8,

CuZn3 vagy AgZn, Cu5Si

• intersztíciós vegyület pl. A4B, A2B, AB

vagy AB2 lehet vagy ilyen pl. a Fe3C,
Mn7C3
66
Az ötvözet alkotó nem oldják
egymást

Ha az ötvözet alkotói nem oldják egymást

szilárd állapotban az
ötvözetrendszerben megjelenik az
eutektikum

67
 A fémek és ötvözeteik
egyensúlya
Vizsgálatainkat az anyagnak a külvilágtól
elkülönített részén az un. rendszerben
végezzük.
A rendszer az anyagnak a külvilágtól
megfigyelés céljából elkülönített része.
– Homogén vagy egyfázisú
– heterogén vagy többfázisú
• A rendszer homogén, önálló határoló
felületekkel elkülöníthető része a fázis.
Jele: F

68
 A fémek és ötvözeteik
egyensúlya
• A rendszert az alkotók vagy komponensek
építik fel . Jele: K
• A rendszer állapotát az állapottényezők
határozzák meg.
Ezek:
• a hőmérséklet T
• a nyomás p
• a koncentráció c
Az állapothatározók és a fázisok száma között
egyensúly esetén összefüggés van.

69
 A rendszer állapota lehet
• Stabil (legalacsonyabb
energia szint)
• metastabil azt jelenti,
hogy a rendszer
fázisainak energiája
nem a legkisebb, mégis
hosszú ideig képesek
ebben az állapotban
maradni
• instabil

70
 A rendszer állapotának vizsgálata
A rendszer állapota vizsgálható:

– Gibbs féle fázisszabály segítségével

– A fázisok szabadenergiái alapján

71
 A Gibbs féle fázisszabály
általános alakja
• A Gibbs - féle fázisszabály általános alakja
szerint a fázisok (F) és a szabadsági
fokok (Sz) számának összege kettővel
több, mint a komponensek (K) száma
F + Sz = K + 2
• A képletben szereplő 2-es szám, a
nyomást és a hőmérsékletet, mint
független változókat jelenti.
72
 A Gibbs féle fáziszabály
fémekre érvényes alakja
A fémek esetében a nyomásnak alig van
hatása, ezért állandónak tekintjük. Ezért a
fázisszabály fémekre vonatkozó
alakja:

F + Sz = K + 1

73
 A rendszer állapotának
termodinamikai vizsgálata
A rendszer, adott körülmények között akkor
van termodinamikai egyensúlyban ha a
szabadenergiája minimális. A rendszer
mindig a legalacsonyabb energiaszintre
törekszik.
A spontán, külső beavatkozás nélkül létrejövő
folyamatok, minden esetben csökkentik a
rendszer szabadenergiáját

74
 F szabadenergia függvény
• Az F szabadenergia függvényt az
F = U - T.S
kifejezés határozza meg. A képletben U a
rendszer belső energiája, T az abszolút
hőmérséklet, S a rendszer entrópiája.
Az így megadott szabadenergia az un.
Helmholtz féle szabadenergia.

75
 A Gibbs féle szabadentelpia
A Gibbs féle szabadenergiát vagy szabadentalpiát

G = U - T.S + pV = H - T.S

összefüggés adja meg ahol , p a nyomás, V a térfogat.

H = U + pV a rendszer entalpiája. A fémeknél, mint láttuk
a pV nyomás hatása a legtöbb esetben elhanyagolható, mivel a
nyomás és a térfogat jó közelítéssel állandó, így az egyensúly
feltétele:

G =U - T.S
76
Az esetek túlnyomó többségében nem
az energia abszolút értéke, hanem az
energiakülönbség nagysága fontos.
Fémek esetében a két függvény az F
és a G ugyanazt a szabadenergia
különbséget adja.

F = G
77
 A rendszer belső energiája
• a rendszert alkotó részecskék kinetikus
és potenciális energiájának összege.
• A belső energia állapotfüggvény
Ha egy fémet hevítünk nő a belső energiája,
ami túlnyomó többségében a részecskék
rezgési amplitúdóját növeli, viszonylag kis
része pedig növeli a ponthibák
koncentrációját.

78
 Entrópia
• Termodinamikailag
dQ
dS 
T
szemléletesebben
statisztikus entrópia
S = k lnw
w a termodinamikai
valószínűség, azaz a
belső energia a
részecskék között
hogyan oszlik meg
79
 Egykomponensű rendszer
egyensúlya
Egykomponensű
rendszer akkor van
egyensúlyban, ha a
fázisok
szabadenergiája
egyenlő.
Folv. = Fszilárd
dTkr

80
Többkomponensű rendszerek
• Az egyensúlyi
állapot ebben az
esetben nem az
egyes fázisok
szabadenergiáinak
minimumát jelenti,
hanem azt, hogy a
rendszer együttes
szabadenergiája
minimális
81
 Színfém lehűlési görbéje
(nincs allotróp átalakulás)
F + Sz = K + 1.
K=1
1. Szakasz F=1 olvadék
Sz =1  T változhat

2. Szakasz F=2 olvadék + szilárd

Sz= 0  T = constans

3. Szakasz F=1 szilárd

Sz=1 T változhat

.
.
82
 Egykomponensű rendszer
egyensúlya
Egykomponensű
rendszer akkor van
egyensúlyban, ha a
fázisok
szabadenergiája
egyenlő.
Folv. = Fszilárd

83
 Színfém lehűlési görbéje
(allotróp átalakulás van )

.
.

84
 Színfém lehűlési görbéje
(nincs allotróp átalakulás)

Egyszerűsített
lehülési görbe

.
.

85
 A vas fázisainak
szabadenergia görbéi

.
.

86
Szilárd oldat lehűlési görbéje
F+1=K+1
K= 2 A és B
1. Szakasz F=1 Sz=2
T és c változhat
2. Szakasz F = 2 Sz = 1
T változhat
3. Szakasz F = 1 Sz = 2
T és c változhat

87
 Vegyület lehűlési görbéje
A vegyületek (AmBn) keletkezhet un. nyílt
maximummal, azaz egy állandó hőmérsékleten
dermed és olvad a vegyület, ami a színfémmel
azonos lehűlési görbét eredményez.
• A vegyület peritektikus képződése azt jelenti,
hogy a vegyület egy állandó hőmérsékleten egy
nagyobb olvadás-dermedéspontú szilárdfázisból
és egy meghatározott összetételű olvadék
fázisból keletkezik. A lehűlési görbe ebben az
esetben is vízszintes, mert a folyamatban F = 3 ,
SZ = 0 és így T = állandó.
.

88
 Vegyület lehűlési görbéje

.
.

89
 Kétalkotós egyensúlyi
diagramok
A fémek és ötvözeteik viselkedésének vizsgálata a
lehűlési görbék segítségével megtehető. Ha
azonban két fém minden lehetséges összetételét
akarjuk tanulmányozni, olyan diagramot kell
felvennünk, ahol az összes lehetséges lehűlési
görbe jellemzőit fel tudjuk tüntetni. Az ilyen
diagramot egyensúlyi diagramnak vagy állapot
ábrának nevezzük.

• Az egyensúlyi diagram vízszintes tengelyén az A és

B alkotó összes lehetséges koncentrációi,
függőleges tengelyén a hőmérséklet van feltüntetve.
90
 Kétalkotós egyensúlyi diagramok
Az egyensúlyi diagram vízszintes tengelyén
az A és B alkotó összes lehetséges
koncentrációi vannak feltüntetve. Ez az
alapvonal - koncentráció egyenes - hossza
100 % -nak felel meg. A vonal egyik vég
pontja a tiszta A (100 % A) , a másik vég
pontja a tiszta B (100 % B) alkotónak felel
meg. A közbenső pontok, A-tól B felé haladva
a két alkotó %-át mutatják. A függőleges
tengelyre a hőmérsékletet visszük fel.
91
Kétalkotós egyensúlyi diagramok
szerkesztése

.
.

92
 Az egyensúlyi diagramok
értelmezése
adott ötvözetben és adott hőmérsékleten az
alábbi kérdéseket kell megválaszolni az
egyensúlyi diagramok segítségével:
milyen fázis, vagy fázisok találhatók
milyen az adott fázis, vagy fázisok
összetétele, koncentrációja
mennyi a fázis, vagy fázisok mennyisége

93
 Az
egyensúlyi
diagramok
értelmezése
A kijelölt ötvözet
T1 – homogén
olvadék
T2 -heterogén
T3 -homogén,
szilárdoldat

94
Heterogén, kétfázisú területben
Az ötvözetet a hőmérséklet
jelző izotermának a
likvidusz és szolidusz
vonallal határolt részén
az un konóda jellemzi.
Két végpontja a két fázist
mutatja.

95
 A fázisok összetétele
Koncentráció szabály
A koncentráció szabály,
a likvidusz és a konóda
metszéspontja a
koncentráció egyenesre
vetítve az olvadék fázis,
a szolidusz és a konóda
metszéspontja pedig a
szilárd fázis összetételét
adja meg.
.
96
 A fázisok mennyisége
Emelőszabály
Az ötvözet fázisainak
mennyiségét
határozhatjuk meg vele

97
 Emelőszabály

• Az olvadék mennyisége
c
x
cd
• A szilárd fázis
mennyisége
d
1 x 
cd 98
 A fázisok mennyiségének
meghatározása szerkesztéssel
A fázisok mennyiségét a számítás módszeren
kívül grafikusan is meghatározhatjuk a fázis
diagram segítségével.
A fázis diagramot az egyensúlyi diagram alá
rajzoljuk , úgy, hogy az egyik oldala megegyezik
a koncentráció egyenessel, és szintén a
koncentrációt mutatja, másik, rövidebb oldala
pedig az ötvözet fázisainak mennyiségét
mutatja %-ban.

99
Fázisdiagram
T2 hőmérsékletre

100
Szilárdoldat kristályosodása
(Tamman 6. )

101
 A szilárd oldat valóságos
kristályosodása
A valóságban azonban
a szilárd oldatként
kristályosodó
ötvözetek összetétele
a szemcsén belül
változó, a szemcse
széle felé dúsul az
alacsonyabb olvadás
pontú ötvöző.

102
 Szilárd oldat

Diffúziós izzítás nélkül diffúziós izzítás után

103
 Két
szilárdoldat
eutektikus
rendszere
(Tamman 7.)

104
 Eutektikum képződés
Az eutektikum két likvidusz
metszéspontjának
megfelelő összetételnél
képződik, állandó
hőmérsékleten.
Általános egyenlete:
olvadék szilárd 1 + szilárd 2

105
Sn-Pb

106
 Két szilárd oldat peritektikus
rendszere (Tammann 8.)

A peritektikus reakció.
107
olvadékC + E  D