Kémiai kötések és jelentőségük

 Kémiai kötések
 elsőrendű (elsődleges)
 ionos
 kovalens
 fémes
 felszakításukhoz viszonylag nagy energia (100-1000 kJ/ mol)
 másodrendű (másodlagos)
 dipól-dipól, ion-dipól kölcsönhatás
 hidrogénkötés
 diszperziós
 Kötéshossz: A kémiai kölcsönhatás erősségét egyrészt a kapcsolódó atomok
(atommagok) közötti távolsággal, számszerűsíthetjük. Minél erősebb egy kötés, a két
atom közötti kötéshossz általában annál kisebb.
 Kötési energia: adott típusú kémiai kötés felbontásához átlagosan mennyi energia
szükséges (vagy a kötés létrejöttekor mennyi energia szabadul fel) 1 mol anyagra
viszonyítva (kJ/mol)
 Elsődrendű
 IONOS KÖTÉS
 egy pozitív és egy negatív ion közötti elektrosztatikus kölcsönhatás
eredményeképpen jön létre
 pozitív kötésű ion: kation
 negatív kötésű ion: anion
 IONOS VEGYÜLETEK
 magas olvadáspontú anyagok ->erős nagy energiájú kötés
 szilárd állapotban nem, de olvadékuk és oldatuk vezeti az elektromos
áramot
 vízben oldódva ionokat képeznek ->vezetik az elektromos áramot
 vízben többnyire jól oldódnak
 elektrosztatikus erők: a tér minden irányában hatnak, az ionos kötés nem
irányított kölcsönhatás
 ionrács: ionos kötésű vegyületek a tér mindhárom irányában, azaz 3D-ben
ismétlődő egységekből álló rácsot alkotnak
 összetett ionok: elektromos töltéssel rendelkező, több atomból álló részecskék
 ammónium
 cianid
 karbonát
 hidrogén-karbonát
 kromát
 dikromát
 nitrit
 nitrát
 hidroxid
 foszfát
 hidrogén-foszfát
 dihidrogén-foszfát
  szulfit
 szulfát
 KOVALENS KÖTÉS
 két atom között közös elektronpárral kialakuló kapcsolat
 koordinációs kovalens kötés (datív kötés)
 mindkettő kötőelektron egy atomból származik
 energetikailag kedvező nemesgáz-konfiguráció alakul ki
 molekula: kovalens kötéssel összekapcsolt véges számú atomok együttese
 irányított kötés: kötések a molekulára jellemző szöget zárnak be egymással
 jellemzők: kötési energia, kötéstávolság
 kötésszög: a kapcsolódó atomok kötései által bezárt szög
 DATÍV KÖTÉS
 a kötésben résztvevő elektronpárt csak az egyik atom szolgáltatja, ezt az
atomot donornak, a másikat akceptornak nevezzük
 TÖBBSZÖRÖS KOVALENS KÖTÉS
 egyszeres kötés: egy elektronpár
 kétszeres kötés: két elektronpár
 háromszoros kötés: három elektronpár
 A kapcsolódó atomok közötti közös elektronpár fele meg a kémiai kötéseknek,
ezért az atomok vegyértéke határozza meg a létesíthető kötések számát
 egy atom annyi kötést tud kialakítani, ahány párosítatlan elektronja van a
vegyértékhéján
 SZIGMA-KÖTÉS: a kötő elektronpár elektronsűrűsége a kötés tengelye
mentén a legnagyobb, az egyszeres kovalens kötés mindig szigma-kötés
 PI-KÖTÉS: a kötő elektronpár elektronsűrűsége a kötés tengelyére
merőlegesen a legnagyobb, kettős vagy hármas kötésre jellemző
 ELEKTRONEGATIVÍTÁS (poláris kovalens kötés)
 Poláris kötés: ha különböző elektronvonzó képességű atomok kapcsolódnak
össze, a kötő elektronpár a nagyobb elektronegativitású atomhoz nagyobb
mértékben tartozik, ami aszimmetrikus töltéseloszlást eredményez, tehát a
kötés poláris lesz
 Apoláris kötés: a kapcsolódó atomok elektronegativitásának különbsége nulla,
azonos atomok kapcsolódásakor a két atom egyenlő mértékben vonzza maga
közelébe a kötő elektronpárt, ezért a töltéseloszlás szimmetrikus
 Kétatomos molekula polaritása: a benne található kovalens kötés polaritása
határozza meg
 Többatomos molekula polaritása: azonban nem csak a benne kialakuló kötések
polaritásától függ, hanem a molekula alakjától is.
 Apoláris molekula: poláris kötések elhelyezkedése a szimmetrikus, azaz a lokális
pozitív és negatív töltés nagyság és irány szerint kioltja
 POLÁRIS MOLEKULA:
 aszimmetrikus molekulák: a molekula egyik felén pozitív, a másik felén
negatív pólus alakul ki
 a kötést létrehozó elektronpár nagyobb energiájú atom közelében többet
tartózkodik, ezért ott látszólagos negatív töltés jön létre
  a kisebb elektronegativitású atom ezért lokális pozitív töltésű része lesz a
molekulának, ami így két pólussal rendelkezik, azaz dipólusos (poláris)
 DELOKALIZÁLT KÖTÉS
 többcentrumú kötés, kettőnél több atomhoz tartozó kötőelektronok hozzák létre
 a kötést létesítő elektronok azonos valószínűséggel egyszerre több
atomtörzshöz tartoznak
 a pi-molekulapályán elhelyezkedő elektronok delokalizálódnak
 speciális eset: fémes kötés
 a fémekben az elektronok delokalizáltan helyezkednek el, így az egyes
pozitívan töltött fémionok között oszlanak meg
 Másodrendű kötőerők
 a másodrendű kötések energiája nagyságrenddel kisebb, mint az elsőrendűeké
(kovalens, ionos) (0,1-40 kJ/ mol)
 molekulák között alakul ki
 VAN DER WAALS KÖTŐERŐK
 dipól-dipól
 gyenge másodrendű kémiai kölcsönhatás, a poláris molekulák között lép fel
 diszperziós
 gyenge másodrendű kémiai kölcsönhatás, az apoláris részecskék közötti
másodrendű kötés
 Van der Waaals-kötés
 gyenge elektrosztatikus vonzóerőn alapuló és semleges atomok, illetve
molekulák között fellépő, igen gyenge kötőerők
 H-KÖTÉS
 feltétele: nagy elektronegativitású atomhoz (F, O, N) közvetlen kapcsolódó H-
atom
 a nem kötő elektronpár szintén nagy energiájú atomon legyen
 Az anyag halmazállapotai
 atomrács
 a rácspontokon atomok, közöttük kovalens kötés
 kemények, magas olvadáspont
 ionrács
 a rácspontokon ellentétes töltésű ionok vannak
 magas olvadáspont
 törékenyek
 olvadékuk vagy vizes oldatuk elektromos vezető
 NaCl, CaO, Al2(SO4)3
 fémrács
 a rácspontokon „fémionok” találhatók, delokalizált elektronfelhő tartja össze a
rácsot
 alacsony olvadáspont: alkálifémek
 magas olvadáspont: d mező elemei
 jó elektromos vezetők (hőm. emelkedésével csökken)
 molekularács
 a rácspontokban molekulák vannak, melyet gyenge, másodrendű kötőerők
tartanak össze
 olvadás és forráspontjuk alacsony
 CO2, H2O, CH4