2020. 11. 11.

Kémiai kötések
Elsőrendű kémiai kötések

Kémiai kötés
› Kémiai kötés: különböző anyagok atomjai
reakcióba lépnek egymással, stabilis
(telített) külső elektronhéj alakul ki.
› Vegyi reakciók során, a vegyérték-
elektronok révén elsőrendű kémiai kötés
alakul ki.

1
 2020. 11. 11.

› A tapasztalat szerint
– azonos elektronegativitású kémiai elemek között
kovalens,
– erősen különböző elektronegativitású elemek között
ionos kötés jön létre.
› A molekulák közötti úgynevezett
intermolekuláris erők másodrendű kötéseket
hozhatnak létre.
› Az elektronegativitás a kémiai kötésben
szereplő atom elektronvonzó képessége.
› Annak az elemnek, melynek nagy az
elektronaffinitása és nagy az ionizációs
energiája, annak nagy az elektronegativitása is

Kémiai kötés típusok

Elsőrendű kémiai kötések
- fémes kötés
- ionkötés
- kovalens kötés
Másodrendű kémiai kötések
- hidrogénkötés
- diszperziós kölcsönhatás
- dipóluskötés
(indukciós kölcsönhatás)

2
 2020. 11. 11.

› Atomos áll. elemek -a nemesgázok kivételével-

közönséges körülmények között nem találhatók a
földön.
– Őket szokás egyatomos molekuláknak hívni, de erre majd ott
kitérünk miért hibás.
› Minden más elem atomja – nem túl magas T-n
szeretne olyan min. E-jú vagyis igen állandó e-burkot
kialakítani, mint a nemesgázok.

Ionkötés
› A kationok e- leadásával érik el a stabil e-szerkezetet és lesznek +
töltésű ionok.
› Az anionok e- felvételével érik el a stabil e-szerkezetet és lesznek -
töltésű ionok
A kialakuló ellentétes töltésű ionok között ELEKTROSZTATIKUS
VONZÓERŐ (Coulomb-féle erő) létesít kapcsolatot, ezt nevezzük
ionkötésnek. A folyamat önként megy végbe, ezt energia
változások kísérik.

Ionos kötés: nemesgáz szerkezetre törekszenek, mindkét atomból ion,

ellentétes töltésű ionok keletkeznek. Olyan elsőrendű kémiai kötés, mely
ellentétes töltésű ionok között jön létre. (Fémes és nemfémes elem között)
Kationok: pozitív töltésű fémek, Anionok: negatív töltésűek nemfémek. Az
ion töltésszáma megmutatja, hogy az ion töltése hányszorosa az elemi
töltés értékének.

Az ion elektromosan töltött részecske.

Ionizáció az ionképződés folyamata. Az atomok elektronjának

leadása v. felvételekor játszódik le.

3
 2020. 11. 11.

Energiaváltozások
Példa NaCl képződése:
Na(g)  Na+(g) + e- Ei = + 500 kJ/mol
Cl(g) + e- Cl- (g) Ea= - 350 kJ/mol
Na+ (g) + Cl-(g)  NaCl(s) Er= - 780 kJ/mol

Er rácsenergiának nevezik. 1 mol kristályos anyag

felbontását kísérő energiaváltozás.

4
 2020. 11. 11.

Fémes kötés
A fémek atomjai egymással fémes kötés létrehozásával
stabilizálódnak, amely bizonyos értelemben átmenetet képez az
ionkötés és a kovalens kötés között.
Ionos jelleg: A fématom e- leadással jut stabil állapotba. Így az
atomból fémion lesz. A rácspontokban levő fémionok
(fématomtörzsek) és a leadott e--ok között kialakuló elektrosztatikus
vonzóerő alakítja ki a kötést.
Kovalens jelleg: a delokalizált e-gázrendszer

› Az elemek többsége (77 db) fizikai és kémiai

sajátságai alapján a fémek csoportjába
sorolható.
› Jellemző:
› atomjaikban néhány könnyen gerjeszthető,
leváló elektron van.
• EN igen kicsi
• Szilárd és cseppfolyós állapotban fémes kötés
van az egyes atomok között =>kristályokba
rendeződnek (szabályos laponcentrált rács,
szabályos térbencentrált rács, hexagonális rács)

5
 2020. 11. 11.

Fizikai sajátságai:
1. Fémfényűség 2. Színük
3. Átlátszatlanság 4. Olvadáspont (op.)
5. Forráspont (fp.) 6. Fizikai oldhatóság
7. Rugalmasság 8. Keménység
9. Sűrűség 10. Mágnesesség
11. Vezetőképesség

› A fémes kötés az egész kristályra kiterjedő közös

elektronfelhő által létrehozott kémiai kapcsolat, mely
fémek szerkezetében jelentkezik. A fémekben az
elektronok delokalizáltan helyezkednek el, így az egyes
pozitívan töltött fémionok (atomtörzsek) között oszlanak
meg.
› Kialakulásának feltétele, hogy a fématomok
vegyértékhéján lévő elektronok az atommagtól viszonylag
távol tartózkodjanak és kis energiával kötődjenek, ezt
mutatja a fémek kicsi ionizációs energiája is.
› A fémes kötés a fémionok és delokalizált elektronok
között fellépő elektrosztatikus kölcsönhatás. Ez a
szerkezet lehetővé teszi az egyes rétegek közti szabad
elmozdulás miatt a fémek nyújthatóságát és
alakíthatóságát. A fémionok és elektronok között erős
vonzó kölcsönhatás van, ezért a fémes kötésű
szerkezettel rendelkező anyagok nagy stabilitásúak.
Ebből következik, hogy a fémek olvadáspontja magas.
Ebben a fémes kötés hasonlít az ionos kötésre.

6
 2020. 11. 11.

› A fémes kötés sem tiszta fémekben, sem

ötvözetekben nem jelentékenyen poláris, mivel vagy
nincs, vagy nagyon kicsi a kötésben részt vevő
atomok közti elektronegativitásbeli különbség.
› A fémes kötés a fémek sok tulajdonságára ad
magyarázatot, például a nyújthatóságra,
alakíthatóságra, szívósságra, hő- és elektromos
vezetőképességére és a fémes fényre.
› Mivel az elektronok a kötésben delokalizáltan
helyezkednek el, a fém két végére adott feszültség
ezek elmozdulását könnyen megvalósíthatja. Ilyen
esetben a fémen keresztül áram folyik, tehát a fémek
jó elektromos vezetők.
› A hővezetés hasonló elven alapul. A szabad
elektronok gyorsabban át tudják adni egymásnak az
energiát, mint egy kötöttebb rendszerben, melyben az
elektronok rögzítettek.

Kovalens kötés
Kovalens kötés:
közös elektronpár révén megvalósuló erős, elsőrendű kötés.
Létrejötte:

kolligációval: ha mindkét atom (egy-egy ellentétes spinű)

elektronjából jön létre a kötés. Pl.

datív módon: ha a kötést létesítő egyik atomból (donor)

származik mindkét elektron (a másik atom az akceptor).
Pl.:

7
 2020. 11. 11.

Kovalens kötés 2.
Molekulapálya:
az a térrész, amelyen belül a molekulában 90%-os
valószínűséggel tartózkodik az elektronpár. A Pauli-elv a
molekulapályára is érvényes, tehát egy molekulapályán
legfeljebb két, ellentétes spinű elektron tartózkodhat.

Kötő elektronpár:
olyan elektronpár, amely legalább két atomtörzs erőterébe
tartozik (ezek jönnek létre kolligációval vagy datív módon).

Nemkötő elektronpár:
az az elektronpár, amely kémiai kötést nem létesít, tehát a
molekulában is csupán egy atomtörzshöz tartozik.

Datív kötés
› Speciális kovalens kötés. Kovalens kötésben
résztvevő mindkét e- csak az egyik atomtól
származik, azaz az egyik atom nemkötő e-párja
kötésbe adja (e-párdonor), a másik atom pedig
üres atompályájára befogadja azt (e-párakceptor).
Az így kialakuló kötést nevezik datív kötésnek.

8
 2020. 11. 11.

Kovalens kötés 3.
A kötő molekulapályák típusai

Szigma-kötés ( ): tengely-szimmetrikus molekulapálya, melynek

szimmetriatengelye a két atommagon átmenő egyenes.
Pi-kötés (): sík-szimmetrikus molekulapálya, a szimmetriasíkján -
mely egyben a pálya csomósíkja is - rajta van a szigma-kötés
tengelye.

A kötések száma

– egyszeres kötés: mindig szigma-kötés.

– többszörös kötés: egy szigma- és egy vagy két pi-kötés, ahol a két pi-
kötés csomósíkja egymásra merőleges.

9
 2020. 11. 11.

Háromszoros kötés térbeli elrendeződése:

1 szigma és 2 Pi kötés

10
 2020. 11. 11.

Delokalizált kötés:
› Delokalizált elektronok: a kettőnél több atomhoz
tartozó kötőelektronok. Az általuk létrehozott kötést
delokalizált kötésnek nevezzük.

A kovalens kötés jellemzői

Kötési energia
1 mol molekulában, két atom közötti kötés
képződését vagy felszakítását kísérő
energiaváltozás.
Értéke függ:
- az atomok méretétől
- az atomtörzs töltésétől
- az EN-tól
- a kötéseket létesítő elektronpárok
számától (attól, hogy egyszeres, kétszeres
vagy háromszoros kötésről van-e szó).
Kötési energia 1 mol molekulában, két atom közötti kötés képződését
vagy felszakítását kísérő energiaváltozás. (A kötési energia
mértékegysége kJ/mol,
előjele a definíciótól függ: ha kötés felszakítási energiáról van szó,
akkor pozitív, ha képződésiről, akkor negatív előjelű).

11
 2020. 11. 11.

A kovalens kötés jellemzői

Kötéshossz
A kötést létesítő atomok magjai közötti távolság.
Értéke függ:
- az atomok méretétől
- a kötéseket létesítő elektronpárok számától.
Általában igaz, hogy minél nagyobbak a kötést létesítő
atomok, annál kisebb a kötésfelszakítási energia és
nagyobb a kötéshossz.
A (pi)-kötés energetikailag kedvezőtlenebb helyet
foglal el az atomtörzsek erőterében, ezért kisebb
energiával lehet megbontani, mint a szigma-kötést.

A kovalens kötés jellemzői

Kötéspolaritás

- Apoláris kötés: ha két atom EN-különbsége

0, tehát a kötő elektronpárok egyforma
mértékben tartózkodnak a két atommag
erőterében. EN=0

- Poláris kötés: ha a két atom EN-különbsége

nem 0. Ekkor a kötést létesítő elektronok
többet tartózkodnak a nagyobb EN-ú atomtörzs
környezetében. Ez a nagyobb EN-ú atom a
kötés részleges negatív pólusa.
EN0

12
 2020. 11. 11.

Hibridizáció
Számos esetben amikor egy központi
atom körül egynél több – lokalizált –
kovalens kötés alakul ki, a kötések
térbeli irányítottsága és így a
molekulatér szerkezete a pálya- ill. a
kötéselmélettel nem magyarázható. A
probléma megoldásához
felhasználható pl. az atompályák
hullámfüggvényeinek matematikai
kombinációja. Ezt nevezik
hibridizációnak.

Nem kell tudni!!!

Molekulák alakja
› molekulák térbeli felépítését az atommagok
kölcsönös helyzete határozza meg.
› Az atommagok helyzetéről szemléletes
képet kapunk, ha ismerjük a a kötések
hosszát és az általuk bezárt szöget.
› Ezt a bizonyos atomok által bezárt szöget
kötésszögnek nevezzük.

13
 2020. 11. 11.

A kétatomos molekulák egy darab szigma-kötést

tartalmaznak, ezek a molekulák mindig lineáris
felépítésűek, akár azonos, akár különböző minőségű
atomokból épülnek fel.
Kötésszög 180°

Két azonos atomból

felépülő H2-molekula

Különböző minőségű
atomokból felépülő HCl-
molekula

Több atomos esetén….

1..

1. A molekulában a kialakuló kötő és nemkötő

elektronpárok taszítják egymást, igyekeznek
úgy elrendeződni, hogy egymástól a lehető
legmesszebb kerüljenek.
2. Ha a molekulában a központi atomhoz
nemkötő elektronpár is tartozik, azok hatása
módosítja a kötésszöget.
3. A pi-kötések a molekula alakját lényegesen
nem befolyásolják, a kötésszöget csak kis
mértékben befolyásolják. A molekulák térbeli
felépítését döntő módon a szigma-kötések, a
molekula szigma-váza határozza meg

14
 2020. 11. 11.

Molekulák alakja
Függ:
- központi atomtörzs méretétől
- e körül elhelyezkedő ligandumok számától
- nem kötő elektronpárok számától
- kettős kötések számától

Példák:
lineáris szerk.
síkháromszög
V-alak
tetraéder

Kötéssz
Általános képlet Példa Téralkat Megjegyzés
ög
AX2 BeCl2 CO2 CS2 HCN lineáris 180º A pi-kötések nem
módosítják a
kötésszögeket
AX3 BF3 Síkháromszög, 120º Pi-kötés módosíthatja
a kötésszöget
(trigonális
planáris)

AX2E SO2 V-alak 119º A nemkötő elektronpár

és a kettős kötések
kompenzálják egymás
hatását
AX4 CH4 , SiF4 Tetraéder 109,5º

AX3E NH3 Trigonális kisebb

109,5º
A nemkötő elektron-
pár térigénye nagyobb
piramis
(háromszög
alapú piramis)
AX2E2 H2O, SCl2, HOCl V-alak kisebb
109,5º
Két nemkötő
elektronpár térigénye
még nagyobb, a
kötésszög még kisebb

15
 2020. 11. 11.

Elektronpárok
Molekula Polaritás
Képlet elrendeződése a Kötésszögek (ha A–X kötés Példa
központi atom körül alakja poláris)

AX poláris HCl

AX2 lineáris lineáris apoláris CO2

XAX: 180°

hajlott vagy
AX2E trigonális planáris poláris SO2
V-alakú

hajlott vagy
AX2E2 tetraéderes poláris H2O
V-alakú

AX2E3 trigonális planáris lineáris apoláris XeF2

Elektronpárok
Molekula Polaritás
Képlet elrendeződése a Kötésszögek (ha A–X kötés Példa
központi atom körül alakja poláris)

trigonális
AX3 trigonális planáris apoláris BF3
planáris
XAX: 120°

trigonális
AX3E tetraéderes poláris NH3
planáris

AX3E2 trigonális bipiramis T-alakú poláris BrF3

szabályos szabályos
AX4 apoláris CH4
tetraéderes tetraéderes
XAX: 109,5°

AX4E trigonális bipiramis mérleghinta poláris SF4

16
 2020. 11. 11.

Elektronpárok
Molekula Polaritás
Képlet elrendeződése a Kötésszögek (ha A–X kötés Példa
központi atom körül alakja poláris)

AX4E2 oktaéderes négyzetes apoláris XeF4

XAX: 90°

trigonális
AX5 trigonális bipiramis apoláris PF5
bipiramis XAX: 120°
XAX': 90°

tetragonális
AX5E oktaéderes poláris BrF5
piramis

AX6 oktaéderes oktaéderes apoláris SF6

XAX: 90°

pentagonális pentagonális
AX6E poláris XeF6
bipiramis bipiramis

Elektronpárok
Molekula Polaritás
Képlet elrendeződése a Kötésszögek (ha A–X kötés Példa
központi atom körül alakja poláris)

pentagonális pentagonális
AX7 apoláris IF7
bipiramis bipiramis XAX: 72°
XAX': 90°

tetragonális tetragonális
AX8
antiprizma antiprizma

17
 2020. 11. 11.

› Központi atom: azt a nagyobb vegyértékű

elektront, amelyhez a többi kisebb vegyértékű
atom kapcsolódik. Atomcsoport is körülveheti
Ligandum: a központi atomot körülvevő
részecskéket közös néven nevezik.
Koordinációs szám: a központi atomot
körülvevő ligandumok száma.
Delokalizált kötés: a kötő elektronpár 2-nél
több atommag vonzása alatt áll, Pi kötés van
közötte.
Lokalizált kötés: a kötő elektronpár 2
atomtörzs vonzása alatt áll. Szigma és Pi kötés
van.

Fogalmak!

Kémiai kötések 1.
ELSŐRENDŰ KÖTŐERŐK
Kovalens kötés Ionos kötés Fémes kötés

ellentétes töltésű az atomtörzs között,

közös ionok közötti az egész kristály-
Lényege
elektronpárok elektrosztatikus rácsra kiterjedően
vonzás delokalizált elektronok

nagy EN
Kialakulásának nagy EN-ú
különbség az kis EN-ú atomok
feltétele atomok
atomok között

18
 2020. 11. 11.

Az elsőrendű kötések és az atomok

elektronegativitása
(három példán keresztül)

Az elektronegativitások alapján megállapítható szélsőértékek:

› két fluóratom (EN= 4) között létrejövő kötés kovalens

EN = 8 EN = 0

› két franciumatom (EN= 0,7) elektronegativitása alapján

megállapítható, hogy a francium rácsában fémes kötés
alakulhat ki
EN = 1,4 EN = 0

› a francium-fluoridban a kötés ionos

EN = 4,7 EN = 3,3

Az EN és a kötéstípus: a kötés jellegét a

kapcsolódó atomok EN-értékeinek különbsége
(∆EN), ill. összege (∑EN) határozza meg.
ionkötés: ∆EN nagy
(>2), ∑EN közepes
(3,5 – 5,5)
kovalens kötés:
∆EN kicsi (<2),
∑EN nagy (>4)
fémes kötés: ∆EN
kicsi (<1), ∑EN
kicsi (<3,5)

19
 2020. 11. 11.

Az EN és a kötéstípus:
ezek ököl szabályok! Irány elvek…
a kötés jellegét a kapcsolódó atomok
EN-értékeinek különbsége (∆EN),
ill. összege (∑EN) határozza meg.

kötés EN EN

Ionkötés Nagy Közepes
>2 3,5-5,5
Kovalens Kicsi Nagy
kötés <2 >4
Fémes kötés Kicsi Kicsi
<1 <3,5

polaritás

20
 2020. 11. 11.

Polaritás
› A kémia esetében a polaritás az elektromos
töltések elválasztása, amely a molekulát
egy dipol pillanatra vezeti. A részleges
pozitív és részleges negatív elektromos
töltések itt vagy kötésben, vagy
molekulában vannak elválasztva. Ez
elsősorban az atomok elektronegativitási
értékei közötti különbségek miatt
következik be.

› elektronok nem feltétlenül egyenlően

oszlanak meg a kötést alkotó atomok között
– elektronnegativitástól függ: meghatározza, hogy
egy atom mennyire vonzza az elektront
› nagy elektronnegativitású elem (N, F) jobban vonzza
az elektront
– az egyenetlen eloszlás dipólus molekulák
kialakulásához vezet
– teljesen apoláris molekuláról akkor beszélünk,
ha az atomok elektronnegativitása megegyezik

21
 2020. 11. 11.

Polaritás fajták
› Kötéspolaritás
– A két atom között elektronnegativitás különbség
– Ha EN= 0 apoláris a kötés
– Ha EN 0 poláros a kötés
› Molekulapolaritás
– a kötések polaritása
– és a molekulák alakja (a molekulában az
elektronpályák elhelyezkedése) együttesen
határozza meg

› Poláris a kötés, ha a kötő elektronpár a

kötést létesítő atomok körül eltérő
mértékben fordul elő, így
töltésmegoszlás alakul ki.
Apoláris kötés esetében a kötést létesítő
atomok magja egyenlő mértékben
vonzza az elektronpárt, így nem alakul ki
töltésmegoszlás.
A kötés polaritását és annak mértékét is az
atomok egymáshoz viszonyított
elektronegativitása szabja meg. A polaritást
vektorral ábrázolhatjuk, a negatív pólus a
nagyobb elektronegativitású atomnál van:

22
 2020. 11. 11.

Szabályok
› Kétatomos molekulák esetén a kötéspolaritás
megegyezik a molekulapolaritással!
› Több atom esetén vizsgálni kell a molekula
alakját!
– HA szimmetrikus szerkezettel rendelkezik akkor
apolárissá válik
– Ha asszimetrikus a szerkezet, akkor poláris

23
 2020. 11. 11.

Apoláris molekula:
› benne a pozitív és negatív töltések
súlypontja egybeesik
› ha azonos elektronegativitású atomok
kapcsolódnak, pl: elemmolekulák: H2, N2, Cl2
(lásd kiskocsi példája). Ekkor a kötés apoláris.
› ha a kötéspolaritások kioltják egymást, azaz a
polaritásvektorok összege nulla, azaz minden
olyan molekula, ahol a központi atomnak nincs
nemkötő elektronpárja és minden ligandum
azonos, pl: AX2, AX3 és AX4 térszerkezetű
molekulák közül az azonos kapcsolódó
atomokat tartalmazóak, pl. CO2, SO3, CH4 (lásd
asztal példája). Ekkor a kötés lehet poláris is.

•- ha a molekula központi atomjához nemkötő

elektronpár is kapcsolódik
•- ha a molekulában a központi atomhoz
különböző ligandumok kapcsolódnak
› a polaritásvektorok nem oltják ki egymást,
ilyenkor beszélhetünk dipólusmolekuláról.
pl. SO2, H2O, CH3Cl, CH2O
› Vagyis nem szimmetrikus alakok V-alak,
trigonális planáris,

24
 2020. 11. 11.

Fontosabb molekulák…
Apoláris molekula Dipólusmolekula
Kötésük poláris, de
Kötésük
teljesen
apoláris
szimmetrikusak
O2 CO2 SO2
N2 CH4 NH3
H2 CCl4 H2S
Cl2 SO3 HBr
S8 HF

Vektor eredők:

25
 2020. 11. 11.

Az itt fellépő jelenségek:

› Promóció: Az a folyamat, amely során a
vegyértékhéjon lévő párosított elektronok
energiaközlés hatására nagyobb energiájú
atompályákra mennek át (kötés létrehozására képes
párosítatlan elektronok alakulnak ki).
› Hibridizáció: Az a folyamat, amely során a
vegyértékhéj atompályái úgy kombinálódnak, hogy
az atompályák energiaszintjei azonossá válnak (az
atompályákon egyenletes elektroneloszlás jön létre)
(ábrára hivatkozás)
› Alapállapot: Az atom kiindulási (nem gerjesztett)
elektron elhelyezkedési állapota.

26
 2020. 11. 11.

A kovalens kötésnél fellépő 3 fenti állapot

ábrázolása az alábbi HUND-féle jelöléssel:

27