Természettudományos

alapismeretek

Márki Árpád
SZTE SZAOK
Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
IKIKK 3D Központ
 Miért tanulják ezt a tárgyat?
1. Heterogén előképzettségű hallgatók.
2. Szakmai nyelvezet tanulása.
3. Élettan, biokémia, biofizika, belgyógyászat, mikrobiológia,
dietetika, stb. kurzusok nélkülözhetetlen alapjai.
4. A régi ismeretek felelevenítése, megértése önbizalmat ad.
 Kémia
• Első félidő: kémiai alapok
– alapfogalmak, anyaghalmazok, kémiai kötések
– a víz, oldatok, pH
– biomolekulák: szénhidrátok, lipidek, fehérjék, nukleinsavak
• Ajánlott irodalom: Horváth, Péntek, Siposné:
Kémia 9 - Általános kémia
ISBN: 978 963 697 316 2
Kémia 10 – Szerves kémiai ismeretek
ISBN: 978 963 697 358 2
 Biológia
• Második félidő: biológiai alapok
– a sejt: felépítése, fontosabb sejtalkotók
– a sejtmembrán: felépítése, funkciója, ozmózis
– a sejtek anyagcsere folyamatai: főbb jellemzők, aerob, anaerob
folyamatok
– sejtszintű kommunikáció: nyugalmi és akciós potenciál, sejtfelszíni
receptorok
• Ajánlott irodalom:
– Gál Béla:
Biológia 11 – A sejt és az ember biológiája
Mozaik Kiadó, ISBN: 978 963 697 471 8
 Követelmények
• Coospace-ben olvasható.
• A vizsgaidőszakban írásbeli (Coospace) vizsga.
• Óravázlatok, oktatással kapcsolatos bejelentések, kérdések:
Coospace
• Megajánlott jegy:
– emeltszintű biológia és/vagy kémia érettségi (≥47%)
– igazoló dokumentumok beküldése: Coospace
– határidő: 2023. szeptember 30. 23:59
 I. Kémiai alapok
A mai előadás tartalma:
1. Atomok és molekulák (K9: 15 – 37. oldal)
2. Biogén elemek (B11: 10 – 12. oldal)
3. Kémiai kötések és kölcsönhatások
(K9: 38 – 44.; 48 – 51.; 55 – 57.; 61 – 63. oldal)
4. Anyagi rendszerek (K9: 66 – 67.; 92 – 100. oldal)
 Atom
• Az anyag atomokból áll.
• Atom: az anyag legkisebb, kémiai módszerekkel tovább
nem osztható része.
Átmérő: 10-10 mm
• 32 g kén: 6×1023 db atom (1 mol)

proton

atommag

neutron
elektron
 Elemi részecskék
Elemi részecskék: proton (p+), elektron (e-), neutron (n0)
Elemi részecske

Részecske Töltés Relatív tömeg

Proton
hidrogén Neutron
H
Elektronhéjak: Elektron

1. elektronhéj vegyértékhéj

2. elektronhéj

szén nitrogén oxigén

C N O
 Elektronszerkezet
2p alhéj

• Alhéjak:
max. 2 elektron
max. 6 elektron
1s alhéj
max. 10 elektron
max. 14 elektron

Hund-szabály: 1s2 ↑↓

pl. 8 elektron esetén 2s2 ↑↓

2s alhéj
(1s22s22p4)
2p4 ↑↓ ↑↓ ↑ ↑ ↑ → ↑↓ ↑ ↑
 Elem, molekula, vegyület
• Vegyjel, rendszám, tömegszám.
tömegszám
vegyjel
rendszám

• Elem: olyan anyagi halmaz, amit azonos rendszámú atomok alkotnak.

Pl.: hidrogén, nátrium, szén
• Molekula: több atomból álló semleges részecske; az atomok kovalens
kötéssel kapcsolódnak.
Pl.: O2, H2, Cl2, S8, CO2, H2O, C6H12O6
• Vegyület: két v. több elem atomjai vagy ionjai meghatározott arányban
pl.: H2O, C6H12O6, HCl, NaCl
 Elemek periódusos rendszere
• Elemek tulajdonságai közötti periodikus kapcsolat:
Lothar Meyer Dimitrij Mengyelejev

1869

– tömegszám alapján
– rendszám alapján
 csoport Periódusos rendszer
p-mező elemei
s-mező elemei
periódus

d-mező elemei

Interaktív periódusos rendszer:

https://www.ptable.com/?lang=hu
 1. főcsoport 4. főcsoport 7. főcsoport 8. főcsoport
csoport Periódusos rendszer
1. periódus p-mező elemei
s-mező elemei
n=1 pálya
töltődik

d-mező elemei

2. periódus
n=2 pálya
töltődik

3. periódus
n=3 pálya
töltődik
 Izotópok
• Izotóp: azonos rendszám, eltérő tömegszám
stabil és radioaktív izotópok
12C, 14C, 1H, 2H, 3H
 Biogén elemek
• Élő szervezetek 96,3 %-a:
szén, oxigén, hidrogén és nitrogén
emberi test

• 3,7 %: Ca, P, K, S, Na, Cl, Mg földkéreg

relatív százalékos előfordulás

• Nyomokban: Fe, I, stb.
 Elektronegativitás (EN)
• EN: kötésben lévő atomok elektronvonzó képessége.
 Elsődleges kémiai kötések
elektronok
• Molekulák, vegyületek kialakulása: megosztása

– legkisebb energiájú állapot elérése

– nemesgázszerkezet elérése: s2p6
molekula
– elektron leadással (IA – IIIA. csoport) vagy kovalens kötés
elektron felvétellel (VIA, VIIA. csoport):
ionos kötés
EN: nagy (>1,8)
elektron
– elektronok megosztásával (közös kötőelektronok): átadás

kovalens kötés
EN: kicsi vagy nulla
pozitív negatív
ion ion
ionos kötés
 Elsődleges kémiai kötések
• Ionos kötés: ellentétes töltésű ionok (kation és anion)
közötti elektrosztatikus vonzás (EN > 1,8)
• Pl: NaCl, MgCl2, KMnO4
anion
kation

EN: 0,93 3,16

 Elsődleges kémiai kötések
• Ionos kötés: ellentétes töltésű ionok (kation és anion)
közötti elektrosztatikus vonzás (EN > 1,8)
• Pl: NaCl, MgCl2, KMnO4
• kation: atomból elektron leadással vagy H+
felvétellel keletkező pozitív töltésű részecske
Pl.: Na+, Ca2+, H3O+, NH4+
• anion: atomból elektron felvétellel vagy H+
leadással keletkező negatív töltésű részecske
Pl.: Cl-, OH-, PO43-, HCO3-, CH3COO-
 Elsődleges kémiai kötések
Ionok
 Összetett ionok
• több atom
• atomok között kovalens kötés
• pozitív vagy negatív töltés
 Összetett ionok
• delokalizált kötés

karbonát-ion
 Elsődleges kémiai kötések
• Kovalens kötés: közös molekulapályán mozgó kötő
elektronpárokkal kialakuló elsődleges kémiai kötés
• EN < 1,8 és ∑EN nagy; EAB < EA + EB
• Egyszeres vagy -kötés: egy kötőelektronpár
 Elsődleges kémiai kötések
• Kovalens kötés: közös molekulapályán mozgó kötő
elektronpárokkal kialakuló kötés (EN < 1,8 és ∑EN nagy)
• Többszörös vagy -kötés: egynél több kötőelektron pár
 Molekulák polaritása
Kötés polaritása Molekula alakja polaritása

Függ:
• EN Víz Poláris
Poláris kovalens
• molekula alakja V-alakú

Metán Apoláris
ANIMÁCIÓ Apoláris kovalens

Tetraéder

Szén-
dioxid Apoláris
Poláris kovalens Lineáris
 Másodrendű kötések
• Másodrendű kötés: molekulák között fellépő gyenge
kölcsönhatások.

intramolekuláris kölcsönhatás intermolekuláris kölcsönhatás

(elsődleges kötés, erős) (másodlagos kötés, gyenge)
 Másodrendű kötések
• Másodrendű kötés: molekulák között fellépő gyenge
kölcsönhatások.
• Fajtái:
– diszperziós kölcsönhatás: apoláros molekulák között
méret, elektronok száma: Br2 vs I2; CCl4 vs CH4

Cl2 Br2 I2
 Másodrendű kötések
– dipólus-dipólus kölcsönhatás: molekulák ellentétes pólusai
közötti gyenge kölcsönhatás.
Pl.: H2S, HCl
 Másodrendű kötések
– hidrogénkötés: hidrogén és egy másik atom (nagy EN: pl. O, F, N)
nemkötő elektronpárjával áll vonzó kölcsönhatásban
Pl.: H2O, HF, NH3, makromolekulák (fehérjék, DNS)
 Anyagi halmazok
KÉMIAILAG TISZTA ANYAGOK KEVERÉKEK
egykomponensű többkomponensű
ELEM VEGYÜLET HOMOGÉN HETEROGÉN
azonos rendszám elemekből kémiai ELEGY OLDAT vaspor és kénpor
Pl: O2, Na, F2, Xe reakcióval levegő cukros keveréke
Pl: CuO, KMnO4, NH3 víz
 Kolloidok

oldat kolloid keverék

 Kolloidok
• Többkomponensű rendszerek – keverékek
• Nem homogén de nem is heterogén – szabad szemmel nem
látható részecskék
• Stabil
• Vér, tojásfehérje, tej, enyv, …
• Tulajdonságát megszabja:
– részecskék mérete
– részecskék tömege
– részecskék nagy fajlagos felülete
 Kolloidok
• diszpergálás: az anyag méreteit a tér mindhárom irányában
csökkentjük

• diszperz rendszer: legalább kétkomponensű rendszer,

melyben a diszpergáló közeg részecskékre osztott
állapotban tartja a diszpergált anyagot
 Kolloidok
diszperz rendszerek

• emulgeálás: folyadékban folyadék eloszlatása

• diszpergálás: folyadékban szilárd eloszlatása
 Kolloidok
• diszperz rendszerek

• abszorpció: anyagban való megkötés

• adszorpció: felületen való megkötés első- vagy
másodrendű kötésekkel
 Kolloidok
élő szervezetben: vizes alapú kolloid rendszerek
fehérjék, nukleinsavak, poliszacharidok
– szolok: hidratált kolloid részecskék függetlenek
folyadék
– gélek: kolloid részecskék hidrátburkukkal
összekapcsolódhatnak
kocsonyás
– koaguláció: durva diszperz rendszer jön létre
reverzibilis és irreverzibilis